Délmagyarország, 1978. május (68. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-05 / 104. szám

3 Péntek, 1978. május 5." A városi tanács rb üléséről jelentjük Májusban tanácsülés Szeged megyei város tanácsának végrehajtó bizottsága tegnap, csütörtökön délelőtt ülést tartott Papp Gyula elnökletével. A testület úgy határozott, hogy a tanács soron következő ülését május 25-én délelőtt 9 órára hívja össze. A végrehajtó bizottság a tanács elé a következő napirendet terjeszti: A közműhálózat helyzete, különös tekintettel Szeged vízellátására — A tanács és a Hazafias Népifront városi bizottságának kapcsolatai a várospolitikában; a tanácskozási központok tevékenységének tapasztalatai — A Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat tevékenysége — Előterjesztések és interpellációk. Hatékonyabb termelést a tanácsi iparban is A végrehajtó bizottság a közelmúltban tárgyalta meg a tanácsi vállalatok 1977. évi gazdálkodását és tegnap hozott határozatot a tennivalókról. Megállapította, hogy az ötödik ötéves terv második évében a tanácsi ipar termelési és teljesítményi értékei az előirányzatoknak megfelelően emelkedtek, elsősorban a termelékenység javulásából. Az exportértékesítés ugyanakkor némileg visszaesett. A fejlesztési, beruházási politika feltételei megfelelőek voltak, a pénzeszközök felhasználásában növekedett a tervszerűség, az átlagbér és a személyi jövedelem emelésére nagyobb gondot fordítottak a vállalatok. A tanácsi ipar idei feladatait az érvényes párthatározatok szelleméből és elvárásaiból állította össze a testület. Gazdaságpolitikai céljaink érdekében a tanács vállalatainak feladatául szabta a további dinamikus fejlődést, a gazdálkodás intenzitását, a mennyiségi és minőségi követelmények összhangját. Az export nagyobb arányú bővítését és a szolgáltatások színvonalának javítását írta elő. A várospolitikai érdekekkel összefüggésben növelni kell az építőipari kapacitást, a kereskedelemben továbbra is biztosítani kell a megfelelő árualapokat. A takarékosság fokozott figyelembevételével, a hatékonyság fokozásával emelni kell a gazdálkodás jövedelmezőségét, a termelés szervezettségét, folytatni kell a termékszerkezet korszerűsítését. A végrehajtó bizottság mindegyik tanácsi vállalattól elvárja, hogy a várospolitikai célok megvalósításában az eddiginél is nagyobb aktivitást tanúsítson. Az idei lakáselosztási terv Megvizsgálta a végrehajtó bizottság az 1978. évi lakáselosztási terv teljesítését is. 1978-ra tanácsi névjegyzékre 200 darab állami bérlakást, a szövetkezeti névjegyzékre 250 darab, az OTP lakásépítési névjegyzékre 290 darab lakást biztosított. A lakáshiv^tal valamennyi igénylőt figyelembe véve elkészítette a névjegyzéktervezeteket és hivatalos helyiségében kifüggesztette. Erre a törvényes határidőn belül 396 észrevétel érkezett. A hivatal a lakásügyi társadalmi bizottság közreműködésével e bejelentéseket megvizsgálta, majd a végrehajtó bizottság elé terjesztette a soron levők névjegyzékét, melyet a testület jóváhagyott. Ez a lista természetesen nem tartalmazhatja az idei teljes névsort, csupán a folyamatosan kiutalható lakásokról rendelkezik. Új utcanév A végrehajtó bizottság úgy döntött: a Szeged II. kerületében levő Kisteleki utcát Kisteleki Ede publicistáról nevezik el. Kisteleki Ede középiskolai tanulmányait Szegeden végezte, részt vett az 1879. évi árvízi mentésben, majd budapesti egyetemi tanulmányai után a Szegedi Híradó, illetve a Szegedi Napló főmunkatársa lett, s ilyen minőségében eredményesen szolgálta a város közéletét és szellemi fejlődését: A publicista és költő leánya idén pályadíjat alapított a szegedi helyismereti kutatások ösztönzésére. Á társadalmi munka mérlege A város lakosságának, üzemeknek, intézményeknek, szocialista brigádoknak szóló köszönetével és elismerésével kezdte a társadalmi munka tavalyi eredményeiről szóló értékelő határozatát a végrehajtó bizottság. E köszönetet messzemenően indokolja, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója tiszteletére kibontakozott munkaversenyhez kapcsolódva a lakosság nagy aktivitással és eredményesen vett részt a város építésében, szépítésében: 42 ezer dolgozó és diák egymillió 650 ezer óra társadalmi munkát végzett s így több mint 50 millió forint értékkel járult hozzá Szeged gazdasodásához. Ez s mérleg közel 5 millióval kedvezőbb. mint az előző évi Főként művelődésügyi intézmények. egészségügyi intézetek és sportlétesítmények gazdagodtak a társadalmi szorgalomból. Egy lakosra megközelítően 300 forint közvagyon-gyarapító társadalmi munka esett Szegeden, A tanács arra törekszik, hogy a szervezés és a végrehajtás 1978-ban tovább javuljon. A társadalmi célkitűzéseket időben közölték a lakossággal, az üzemekkel és az intézményekkel, s már készülnek az 1979-re szóló társadalmi munkaakciók tervei Akadémiai könyvkiadás Határainkon túli és hazai könyvbemutatókkal jubileumi kiadványok, bibliográfiák megjelentetésével, tudományos ülésszakkal ünneplik meg idén az Akadémiai Könyvkiadó megalakulásának másfél évszázados jubileumát. Évente mintegy 300 könyv — egyharmada idegen nyelven —, 101 féle folyóirat több mint 400 kötete hagyja el ma már az Akadémiai Kiadó műhelyeit. A legújabb könyvtárlatot Hágában nyitják meg. Május 9-én Londonban, május 23-án Rigában mutatkozik be reprezentatív kiállítással az Akadémiai Kiadó, ősszel az NDK fővárosában, Berlinben tekinthetők meg a legújabb kiadványok, s ez a tárlat eljut Drezdába, Lipcsébe is. Szófia október 5-én ad ott1 hont a magyar tudományos könyvek bemutatójának. A jubileum alkalmából csaknem 50 európai tudományos könyvkiadó képviselőiének részvételével Budapesten tudományos ülésszakot rendeznek, s ehhez kapcsolódva több száz kötetes kiállítás nyílik a Nemzeti Galériában. Lódzi fiatalok megyénkben Mint arról már beszámoltunk, szerdán a KISZ Csongrád megyei bizottsága meghívására négynapos látogatásra megyénkbe érkezett a Lengyel Szocialista Ifjúsági Szövetség lódzi bizottságának háromtagú delegációja. A lengyel fiatalok — Miroslaw Czesny, az LSZISZ elnöke, Mangorzata Szklarek, a Lengyel Egyetemisták Szocialista Szövetségének képviselője és Zdzislaw Szymor, a Lengyel Úttörőszövetség lódzi területi szervezetének titkára — tegnap délelőtt megbeszéléseket folytattak az ifjúsági szövetség .megyei bizottságán Bódt György elsp titkárral. Ennek során kölcsönösen tájékoztatták egymást az ifjúsági mozgalmak tevékenységéről. Tárgyalást folytattak a további együttműködésekről is. Ezt követően a delegáció tagjai megtekintették a napokban megnyílt új KlSZ-iskolát. Ösz Károly vezető tájékoztatta a politikai képzés megyei helyzetéről a vendégeket. A megyei pártbizottság székházában a lengyel fiatalokat délután fogadta dr. Koncz János, a megyei pártbizottság titkára. Tájékoztatást adott a megyei pártbizottság nemzetközi kapcsolatairóL Elismeréssel szólt az egyre erősödő és szélesedő testvérmegyei kapcsolatokról. rendet ? M

aholnap alig lesz hazánkban olyan dolgozó, aki ne hangoztatná a termékszerkezet korszerűsítésének szükségességét. Mindenki tudja, hogy gazdasági-társadalmi fejlődésünknek legfontosabb feltétele olyan termékek gyártása, amelyek a külső piacokon gazdaságosan értékesíthetők. Nagyon kevesen vannak azonban azok, akik saját vállalatuknál vélik felfedezni, hogy gazdaságtalan és nehezen értékesíthető gyártmányokkal foglalkoznak. Sőt ezek a vállalatok is versengenek a munkaerőért, a fejlesztési eszközökért, felhasználnak olyan külföldről származó anyagokat, melyeket exporttermékben feldolgozva, korántsem előnyösen adnak el. Nem könnyű egy-egy terméket, esetleg üzemet, vállalatot „elhalásra" ítélni. Lehetséges, hogy a felszámolásra kerülő, gazdaságtalan termékeket előállító üzem pótlására újabb importtal kell számolni. Sok esetben szociális okok, máskor érzelmi bkok játszanak közré. Természetesen nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem. hogy korszerűbb termékeket korszerűbb eszközökkel, többnyire képzettebb munkaerővel lehet csak előállítani. Ezekből sem vagyunk bővében. Nehezíti a korszerű termékszerkezet kialakítását. hogy nincs olyan iparágunk, amely automatikusan biztosítaná a kívánatos megújulást. A fejlett ipari országokban például az autóipar rohamos feilődése egész sor ágazatot kényszerit erre. Kopásállóbb gumik, finomabb acélok, korszerűbb műszerek, jobb tulajdonságokkal rendelkező üvegek, tetszetős, jó védelmet nyújtó festékek, korrózióvédő anyagok és még sok tucatnyi korszerű termék előállítását követeli ez az iparág. Hazánkban a járműprogram kétségtelenül elindított hasonló folyamatot: korszerűsítő hatása azonban alig lépi túl, a járműipar kereteit. A nehézipari ágazatban megkísérlik sok ezer termék közül kiválasztani, hogy mi tekinthető már most is versenyképesnek, s melyek azok, amelyek korszerűsítéssel esetleg elérhetik a világpiaci versenyképességet. Dr. Simon Pál nehézipari miniszter egy nemrégiben megjelent cikkében ezzel kapcsolatban azt írja. hogy ehhez a munkához a hosszú távú, stratégiai jellegű tevékenység súlyát kell növelni, a termékösszetétel átalakítása ugyanis hosszú távú feladat, végrehajtása azonban már a ma sürgető tennivalója. Milyen hát a korszerűbb termékszerkezet? Ismét nő azok tábora, akik az élelmiszer-gazdaság fejlesztésében, az élelmiszer stratégiai fontosságában vélik felfedezni adottságainknak legjobban megfelelő húzóerőt. Kétségtelenül ki kell aknáznunk a magyar föld és éghajlat adta előnyöket. Csakhogy kicsik vagyunk ahhoz, hogy a világpiacon megjelenve az árakat irányítani, vagy akár csak befolyásolni tudjuk. Az elmondottakkal azt kívántuk érzékeltetni. hogy a versenyképes termékszerkezet kialakítása nem oldható meg a népgazdaság, az ipar egy-egy — még kevésbé: egyetlen — területén, ágazatában. A magyar népgazdaság ma már az anyagi ter- j melés rendkívül széles frontián. s annak 1 csaknem minden fázisában részt vesz a j nemzetközi mukamegosztásban. kapcsoló- j dik a világgazdasághoz. Ennek következtében, amikor korszerű, versenyképes és ; gazdaságos termelési és exportszerkezetről beszélünk, s azt követelményként állítjuk magunk elé, tulajdonképpen a magyar gazdaság versenyképességéről, annak növeléséről van szó. n

ki tegyen rendet, a ki javítsa termékeinek versenyképességét kérdésre csak az a válasz, felelet adódik: minden termelő, exportáló ágazat, vállalat. Senki se várja csak a központi irányító szervektől, csak a másik Iparágtői és a másik vállalattól a cselekvést, egyidejűleg minden vállalatnak lépnie kell. : Mert igaz, hogy a korszerű és versenyké- | pes termékszerkezetet — különösképpen az i anyagi termelés egészére — nem könnyű felvázolni. Van azonban egy másik kiindulási pont is, ahonnan el lehet indulni. Azt ugyanis minden iparág, vállalat jól tudja, hogy jelenlegi termelésében melyek azok a produktumok, amelyek enyhén szólva vállalati nézőpontból sem gazdaságosak. Első lépésként elegendő lenne ezeket kiiktatni a termelésből, a gyártmánystruktúrából. Persze, ehhez rendszerint olyan termékre is szükség van. amit kifizetődő módon. lehet előállítani és exportálni. Lombosi Jenő Kiváló a halászok szövetkezete w Átadták az oklevelet Ünnepeltek tegnap a halászok. A Tisza Halászati Termelőszövetkezet tagjai ' és dolgozói tavalyi jó munkájukkal másodszorra nyerték el a Kiváló Szövetkezet kitüntetést. Az elmúlt évben 36 vagon és 20 mázsa halat fogtak ki a halászok, fejenként 84 mázsát. A szövetkezet termelési értéke 127 százalékkal emelkedett. Az ünnepségen részt vett Haskó Pál, a megyéi pártbizottság munkatársa, Csonka István, a Szegedi pártbizottság osztályvezetője, dr. Ho. vorka István, a városi tanács vb osztályvezetője és Vass Lajos, a termelőszövetkezetek megyei szövetségének osztályvezetője is. Pelle László, a szövetkezet elnöke foglalta össze az eredményeket, utalva a megnövekedett feladatokra is. A kitüntető oklevelet dr. Bohrai Lajos,, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese adta út. A városi pártbizottság levélben fejezte ki elismerését a szép eredményekért. Bencze Ferenc, a Halászati Termelőszövetkezetek Szövetségének titkára a gazdálkodási verseny első helyezettjének járó vándorzászlót adta át. Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetésben részesült Pelle László (Szeged), Bognár Sándor (Mártély), Pintér György (Gyálarét) és Farfcas Márton (Szeged). A TOT által alapított Kiváló Termelőszövetkezeti Munkáért kitüntetést Kocsis Ferencné (Szeged) kapta. „Végállomás" A KGST-országok a műszaki-tudományos együttműködésben a komplex program elfogadása óta — tehát lét év alatt — több mint tiz?zer kutatási témát oldottak meg. A szocialista országok tervező-, kutató- és felsőoktatási intézményei a közös erőfeszítések eredményeként több mint 1500 új gépet, műszert szerkesztettek, és mintegy 1200 technológiai folyamatot korszerűsítettek. Első: sorban az energetikában, a kohászatban, a gépiparban, a vegyiparban és a szállításban értek el figyelemre méltó eredményeket. Egyebek között nagy teljesítményű villamosenergia-termelő blokkokat kísérleteztek ki, s a sorozatgyártást is megkezőték. A kohászatban kidolgozták például az alacsony érctartalmú ásványi anyagok, ércek és koncentrátumok haté: konyább hasznosításának jó néhány módszerét. A vegyiparban modern megoldásokat találtak arra, hogy néhány berendezés kicserélésével a gépsorok teljesítményét 50—100 százalékkal növeljék. A gépgyártási együttműködés szerint csupán a múlt évben 40 új típusú mezőgazdasági gépet konstruáltak. A közös munka fejlesztésére 1990-ig szóló hosszú távú programokat dolgoznak ki. Szekszárdon működik a Volán Tröszt autóbuszbonio telepe. Ide érkeznek a kiselejtezett buszok. A bontóban évente mintegy hatszáz buszt szednek szét. A használható alkatrészeket eladják, a hulladékot az olvasztóba szállítják. A kép a bontótelepről készült