Délmagyarország, 1978. május (68. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-04 / 103. szám

Csütörtök, 1978. május 4. 3 Befejeződött a nemzetiségi pedagógusok konferenciája Az óvoda döntő szerepét fogalmaztak a konferencia emelték ki az anyanyelvi ne- résztvevői: az eddiginél korvei ésben a nemzetiségi pe- szerűbb nyelvkönyvekre, dagógusok I. országos konfe- munkafüzetekre, módszertarenciájának szerdai szekció- ni kézikönyvekre, feladatvitáiban. felhívták a figyel- lapokra van szükség s célmet arra is, hogy a nyelv- szerű lenne a nemzetiségi tudás megalapozása még ha- pedagóusoknak is meghirtékonyabb, ha már a kis- detni tankönyvpályázatot, a csoportban elkezdődik. hatékonyabb munkához peA kétnapos tanácskozás diS jó segítséget adna egy zárónapján a 210 nemzetisé- nemzetiségi módszertani fogi — délszláv, német, ro- lyóirat mán és szlovák — oktatás- Egybehangzóan állapítotügyi dolgozó, pedagógus ták meg a résztvevők, hogy négy szekcióban vitatta meg az országos konferencia a következő évek tennivalóit, eredményes volt és jól szolmajd a szekcióviták tapasz- gálta a „több nyelven — talatait teljes ülésen, össze- egy akarattal" gondolatot. ®ezték- A konferencia Gosztonyi A nemzetiségi iskolákra is János oktatási államtitkár érvényes, hogy korszerű ne- zárszavával ért véget. Bejevelőifkolákká kell válniuk, s lentette, hogy a nemzetiségi ennek egyik legfontosabb pedagógusok országos fórufeltétele magia a pedagógus, mát a jövőben rendszeressé Számos javaslatot is meg- kívánják tenni. (MTI) Tízmillió dollárral több Mintegy tízmillió dollár értékű exporttöbbletre számít az idén a Chemolimpex a termelővállalatoknak korábban átengedett fejlesztési alapok nyomán. Csak tavaly 40 millió forinttal járult hozzá, hogy ipari partnerei növelhessék exporttermelésüket A többi között a Graboplast korszerű műbőr, csomagológép vásárlására, a Mosomagyaróvári Timföldgyár az alumíniumszulfát gyártásának fejlesztésére, a Borsodi Vegyikombinát a pvc-por zsugorfóliás csomagolásának megoldására, a Kőbányai Könnyűfémmű pedig az alumíniumpaszta-gyártás fejlesztésére kapott támogatást. Lehetőségek a mezőgazdaságban Több szakmunkás kellene 7. Űt a munkásmozgalomban Bénin születésének évfordulóján minden esztendőben elismerését fejezi ki az MSZMP KB a lenini eszmék terjesztésében kiemelkedő eredményt elért pártpropagandistáknak. A Munka Érdemrend ezüst fokozata kitüntetésben részesült dr. Dáni Mihály is, a MÁV Szegedi Igazgatóság osztályvezetője, főtanácsos. Amikor felkerestem, hogy pártmunkájáról és kitüntetése fölöttt öröméről beszélgessek vele, magamban megkérdeztem: milyen érzés olyan ember fiának lenni, akiről Szegeden utcát neveztek el, és a város emléktáblával örökítette meg a munkásmozgalomban betöltött harcos szerepéért? Fájdalmas az emlékezés annak is, aki csak ismerte Dáni Jánost, a lakatost, aki 1912-ben fiatalemberként kapcsolódott be a munkásmozgalomba, és érett fővel, négy gyermekétől és feleségétől elszakítva, politikai fogolyként Dachauban Utánaszámoltam én is: az érettségitől a doktorátusig tizenhat és fél évet tanult munka mellett, de még ma sem elégedett önmagával, mert mindig van új, amit el akar sajátítani a pártmunkában és szakmája területén. 1958 óta az MSZMP Szeged városi bizottságának tagja. Pártmunkája: előbb — három évig — szakreferense a fegyelmi bizottságnak, azóta pedig elnöke. A magas kormánykitüntetésben, amelyet most kapott, az ifjúi évektől máig tartó pártmunkája megbecsülését látja. Nővére kivételével — mert ő elmulasztotta kérni — testvéreivel és anyjával együtt a Szocialista Hazáért Érdemrend tulajdonosa. Mint minden esztendőben, most is, május elsején, a munka ünnepén összejött a család, hogy az apáról, a munkásmozgalom mártírjáról elneve. zett utcában megkoszorúzza — május virágaiból fonva — az emléktáblát, tisztelegve és Elcsépelt közhely, hogy a mezőgazdaság óriásit változott, és még mindig nem tudni, mennyit változhat. A mostani állapot tíz év múlva — visszafelé nézve — föltehetően olyan réginek, annyira túlhaladottnak tűnik, mint amilyennek most látjuk a tíz évvel ezelőttit Ha egy gazdaság azzal állna elő, hogy jól dolgozik, mert minden évben megtermeli az előző évit nem jutna messzire. A néhány évvel ezelőtti rekordok legföljebb közepesnek számítanak, vagy annak se. Mi kellett a gyors előrelépéshez? Mindenesetre olyan közgazdasági környezet, amelyik megköveteli, de lehetővé is teszi a gyors változásokat. Szorítóba állt a tudomány, szinte futószalagon ontja az új fajtákat és az új termelési módszereket. Jöttek az új vezetők, akik változtatni tudtak a munka szervezésén is, és megteremtették a lehetőséget, hogy a tudomány eredményei szabadon áramolhassanak, a gyakorlatba beépülhessenek, amilyen gyorsan az agronómus adja tovább a tudnivalókat, és nincs, aki azokat valóban tudja is, hamar kirajzolódik a zsákutca teljes képe. . Figyelnünk kell a váltásra. Igaz, hogy a traktor munkája és a régi ekekapás mezőgazdaság között óriási a különbség, de aki csinálta a régit, és jól megfigyelte az újat, előbb-utóbb beletanult, és sok jó szándékkal hasznos munkát végzett. Naponta hallani azonban, hogy az új belépők súlyos többségének már nincs egvéniparasztmúltja, azt sem tudja, hogyan kellett régen tölteni a krumplit, és hogyan kell most, de talán azt sem, hogy egyáltalán tölteni kell. Akárhová nyúl, olyat lát, olyat talál, amit nem tud. Más lehetősége nincs, meg kell tanulnia. Sokkal egyszerűbb a dolga, ha előzőleg tanulta meg, iskolában és szakmai gyakorlaton. Sorozatunk minden írása azzal a ráismeréssel zárult, hogy akárhová nézünk, bőven vannak még lehetőségeink. Ha az eddigieket a szakemberek hiányával vetjük csak tudnak. Elvárjuk, hogy össze, vita nélkül előállhat a az új vezetők jó szakembe- tétel: legnagyobb lehetősérek legvenek, értsenek az gürtk a hiányzó szakemberek lás fokozatait nagy luxus lenne a millión fölüli géppel gyakorolni. Érvelni talán ott sem kell, hogy az agyonvegyszerezett mezőgazdaságban a vegyszer természetét mindenkinek tudnia kellene, aki akár a permetezés után napok múlva kerül ÍM kapcsolatba vele, de sajnálatos példák sora rAitatja, hogv a növénytermelés dolgozóinak többsége részt vesz ugyan ilyen-olyan kioktatáson, mert muszáj, de sokukban hódít az a nézet, hogy nekik nem árt a vegyszer. A „gyorstalpalás" kevés, ide szakképzettség kellene. Csakígy lenne elkerülhető, hogy amíg a szakember tapasztalatcserére megy, addig mentők hozzák be a klinikára a dolgozókat. Néhány mondatot érdemes még idézni a fölmérésből: „Az ösztöndíjas rendszert P szövetkezetek nem nagyol* alkalmazzák. Az 1977—78-as tanévre a négy vizsgált szövetkezetnél összesen hat ösztöndíjas tanuló van, de mind a hat egy téesznél. Szakközépiskolába mindössze egy jár, a felsőfokú tanintézetekben tanuló ösztöndíjasok száma a négy szövetkezetben szintén csak egy fő. A újhoz, és legyenek fogéko- pótlásában van. Álljon bizo- szakmunkások üzemen belüli nyak a még újabhhoz. Alapjában téves az a nézet, hogy egy-két jó szakember el tud kormányozni egy hatalmas gazdaságot. Pedig ez a nézet még él. Sokan azt hiszik, elég, ha megmondja az okos ember, most ide kell menni, most meg oda, ahogy a munka sora adja, a többi nem annyira okos ember pedig egyszerűen végrehajtja, amit a néhány mond. Rázós a vita, mert példák százát lehet mondani, hogv egy termelési rendszer néhány okos embere milyen óriási nyitóknak egy fölmérés néhány tétele. Néhány szövetkezet adatait összevetve, azt tapasztalták a vizsgálódók, hogy a fizikai dolgozóknál — a mezőgazdaságban! — száz közül csupán huszonhárom a szakmunkás. Amikor ezt a számot jól körüljárták, azt találták, hogy ezek szinte valamennyien a segédüzemekben dolgoznak, vagy traktorosok, szerelők, illetve gépkocsivezetők. Növénytermelő vagy zöldségtermelő szakmunkás csak elvétve találkéozése csak egy szövetkezetben valósult meg a négy közül." Több oka van, hogy miért tanulnak ilyen kevesen mezőgazdasági szakmát A dolgozó nem vállalja a bentlakást, vagy olyankor szervezik, amikor az üzem nem tudja nélkülözni. Aki mégis jelentkezett — erre is volt példa —, nem mehetett, mert olyan kevesen lettek volna, inkább az iskola mondta le. Bele kell helyeznünk ezt a néhány adattal fölvázolt f^sza'badúlásaVaelőtt "n/ofc lett - szervezni, agitálni, tanítfsá? nappal - elhurcolták a faKV V^dSoK -kik is, soha nem térnek le összvezetőségi ülésen azt ja- Sándor occsevel, Maria nővé- Lödi Ferenc vasolta: egyesüljenek az ille- rével' és várták vissza báty- ^ —__ jukat, Jánost a frontról, és A _ i-, u iu apjukat, akiről akkor még tST^Sfi^^ nem tudták, hogy úton van a halál felé. A romokat a vasúton is el kellett takarítani, vérkeringést biztosítani a felszaba. dult országrésznek. Ez volt akkor a feladata Dáni Migális kommunista párttal. A munkásosztály harcáb edződve nőtt fel középső fia Is, Dáni Mihály. Szinte ott laktak a Hétvezér utcai munkásotthonban, ahol előbb a színjátszó csoportban, majd az ifjúmunkások sorában kaXtt megbízatásokat teljesí- háiynak emelieU "éretttCt t A -rend°ri f,el,UgT, ségizett a szakszervezet által miatt látványos cselekedetre létrehívott első gimnázium a rendszerrel szemben az if- esti tagozatán. Következett a jumunkasok sem ragad attak tisztké ő tanfolyam a MÁVmagukat, de összejöttek ta- náJ utána forgalmi szolgá. nulni, szemináriumon vitat- lattétel és politikai munka kozm a Tisza túlsó fe en, az Balást án és Riskunfélegyugynevezett kamaratoltesnél. házá majd egymást követve A Népszavat terjesztve haz- két pártiskola. i950-ben már rol hazra agitaltak a fasiz- a vasútpoUtikai osztály agimus, majd a haboru ellen. tácjós és pr0pagandacsoportAz Országos Ifjúsági Bi- jában dolgozik, később pedig zottság budapesti illegális ezredpolitikai minősítést és ülésén Dáni Mihály egyike főhadnagyi előléptetést kap volt, aki a szegedi munkás- egy tartalékos tiszti továbbfiatalokat képviselte. Ekkor képzésen, találkozott először Ságvári AZ ellenforradalom tanulás Endrével, akivel szoros kap- közben érte. Az 1954-ben csolatot tartottak fenn a párt megkezdett tanulmányait a irányításával dolgozó szegedi Marxizmus—Leninizmus Esti ifjúmunkások. Új illegális ki- Egyetemén csak 1958-ban adványok, munkásmozgalmi tudta befejezni, mert közben indulók szétosztásának fel- pártszervezői feladattal bízta adatával, terjesztésével tért meg az MSZMP Szeged váhaza akkor Dáni Mihály Bu- rosi bizottsága: Kecskeméten, dapestről Szegedre. Ezek kö- Szegeden és Békéscsabán létzül idézte most: „Korán fel- re kellett hozni a csomóponti tépte bőrünket a tőke osto- pártvezetőségeket, amelyek ra / A lánc lábunkon oly ne- azután az alapszervezeteket héz I Ifjúságunk korán el- hívták életre. E nagy feladat vész / A proletárok ifjú gár- elvégzése után bízták rá a dája mi vagyunk / A proletá- MÁV Szegedi Igazgatóság rok élcsapata mégis mi va- igazgatási és jogi osztályának gyünk". vezetését. Miért is? NegyvenA háború már perzselte hét évesen avatták doktorrá Európát, amikor a párt ja- — cum laude — a József Atvaslatára több ifjúmunkást, tila Tudományegyetem Álközöttük Dáni Mihályt is a lam- és Jogtudományi KaráMÁV kötelékébe küldték — nak esti tagozatán végzett taft jobb kereset reménye mefc nulmónyai után. változásokat képes véghez ható: százból tizenkettő. Az valóban csak vázlatos képet vinni gazdaságok sokaságá- állattenyésztőknél jobb a egy nagyobb keretbe, a meban De ha az „igehirdetők" helyzet százból harminc ren- ^lgazdasá mUnkaerő-probnem talalnak megerto fülek- delkezik szakmunkás-okle- ° " re, egyetértő fejekre, tudo- véllel, de ez is messze a ki- lemarnak teljes rendszerébe. segítő ágazatok dolgozóinak Iga*, az a törekvés éve óta, szakképzettsége — számbeli hogy semmivel se dolgozzon arányokról van szó! — alatt több ember a földeken, mint marad. amennyi valóban nél'külöEAzt tudjuk, ha egy drága hetetlen, de vándormadaraktraktorra olyan ember ül, ra, máshol-nem-kell embeaki nem ért hozzá, tönkre- rekre itt sincs szükség. Régmegy a traktor. A beletanu- óta nem titok, azok állnak odébb leghamarabb, akik mányuk lassan csorog tovább. Ha a főagronómus azt mondja a kisebb agronómusnak, hogy ezt kell csinálni, mégpedig így, és ő nem érti meg, mert nem egy nyelvet beszélnek, akkor sok haszon nem lesz belőle. Ha Üzlet a KSZV-ben Acs S. Sándor felvétele A Kenderfonó és Szövőipari Vállalat újszegedi gyárában majd 1500 an do gócnak. Többségükben nők, akik számára egyáltalán nem lcr.ycjíe'en, hogy mikor s hol tudják a mindennapi é c mi zerckct me." vásárolni. Az új szövődé épülcié'.'cn a gyár és a rzejedi ÉLIKER vezetőségének megállapodása alapján — összcsaégéccn 375 ezer forintos költséggel — kor zerű, száz né'yze'méler a'aptcrületű mini ABC áruházat lé esi'etek. Az önkiszolgáló üzlet mától, mindennap rcgrel fél 6 tói este 6-ig tart nyitva. A 100 ezer forintos nyi'ókécz'e'.ben a csomagolt tőkehústól a hentesáru-fé'e.'egeken át a friss zö'dség.'g. gyümölcsig, minden alapvető é".e"misz?rt mezvásárolhatnak itt a dolgozók, háztartási és testápolási cikkekben szintén megfelelő választék 411 rendelkezésükre Magyarosztrák egyezmény A Magyarország és Ausztria közötti villamosenergiacseréről kötött, tíz évre szóló egyezmény meghosszabbításáról írt alá megállapodást szerdán Budapesten, a Hilton-szállóban Schiller János, a Magyar Villamos Művek Tröszt vezérigazgatója és Kerényi A. Ödön vezérigazgatóhelyettes, valamint dr. Wilhelm Erbacher, az Osztrák Villamosenergia-gazdasági Rt. vezérigazgatója és dr. Helbert Bendhauer vezérigazgató-heIj'ettes. A kölcsönösen előnyös villamosenergia-csere kedvező tapasztalatai alapján újabb öt évre hosszabbították meg az együttműködést, figyelembe véve a két ország villamosenergia-rendszerében időközben bekövetkezett szerkezeti változósokat is. A szermindent elvállalnak, mert különösképpen semmihez sem értenek. Ha innen Is nézzük, még egy nyomatékot kapunk arra. hogy a jő szakemberekre igen nagy szükség van, létérdeke a szövetkezetnek, hogy sok legyen belőlük. Varázsigékre természetesen még nem sok változik. Tudnunk kell azt is, hogy a szakember igényesebb. A fizetésre is. arra is, hogy a tisztességes munkát és a szakértelmet együtt fizessék meg, de elvárja azt is, hogy a munkakörülményei javuljanak. Pontosabban: jók legyenek. Még mindig ott tartunk a fogalmazás fordulataival, hogy a fejlettebb ágazatoknál általában biztosítják a legszükségesebb egészségügyi és szociális feltételeket, azonban rendszerint hiányzik az üzemi étkeztetés, a dolgozók távoli munkaterületre történő szállítását a legtöbb helyen még nem oldották meg. Megint oda jutottunk, hogy ződésben rögzítették, hogy az'a lehetőség és a kötelesség újabb ötéves időszak első két évében próbaképpen a villamosenergia-csere volumenét 60 százalékkal növelik, mégpedig beruházások nélkül, a meglevő berendezések jobb kihasználásával. egymás kezét fogva áll elő. Nagyon a lehetőségeink, mert még csak a kezdetnél tartunk — és türelmetlenül feszítő a kötelesség: áldoznunk kell rá. Horváth Dezső