Délmagyarország, 1978. május (68. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-04 / 103. szám

4 CsfitortSk, 1978. május 4: Előzzük meg a baleseteket! Meg kell tartani a munkavédelmi előírásokat A közvélemény megdöbbe- az oktatások elhanyagolásé- kártevők elpusztítása érdeke­néssel fogadta azokat a ha- ra és esetenként a megdob- ben a vegyianyagokat töme­Iálescteket Is követelő üzemi bentő figyelmetlenségekre, gesen alkalmazzák. Például baleseteket, amelyeknek oka könnyelműségekre. permetezéskor, amikor erősen legtöbb esetben a munkavé- Az is köztudott, hogy a mérgező növényvédő szert delmi és óvórendszabályok gazdasági élet fejlődésével alkalmaznak, szigorúan sze_ betartásának elmulasztása párhuzamosan a nagyüzemi rezzenek érvényt a védőruha, volt A termelés fejlődésével mezőgazdasági termelés ma gumikesztyű, védőszemüveg egyidejűleg bonyolultabbá már korszerű gépeket, eszkö. stb. használatának, hiszen a váltak azok a rendszerek, gé- zöket és vegyi anyagokat, al- mérgek igen gyakran a bő­pek, anyagok, amelyek ater- kalmaz, amelyeknek kezelése, rön keresztül szívódnak fel. meléttényebb munkát szolgál- alkalmazása megfelelő szak- Nem lehet egyetérteni az­ják. Ugyanakkor ezekkel értelmet követel, és azt, hogy zal a gyakorlattal és maga­összhangban feltétlenül szük- az ezekkel kapcsolatos mun- tartással, hogy csupán a mé­séges annak kiemelése, hogy kavédelmi előírásokat betart- regkezelő vagy a vegyészmér­a munka közben az előírtak sák. A mezőgazdasági ter- nök ismerje a vegyiányagok szerint a korábbiaknál foko- melőszövetkezetekben a mun- hatásfokát, annak alkalma­zottabban. következetesen ér- kavédelmi szabályok jobb zási módszerét, a méreg lap­vényt kell szerezniük az ar- betartásával némiképpen pangásidejét stb. Feltétlenül ra illetékeseknek az embe- csökkent — megyei vonatko- szükséges mindazoknak a fel. rek életét, testi épségét óvó zásban — a súlyos balesetek világosítása és oktatása, akik szabályoknak. Ezeknek szán- száma. Ennek ellenére szük- ilyen anyagokkal foglalkoz­dékos vagy gondatlan elmu- ségesnek tartom a megyé- nak, vagy ilyen területen dol­lasztása — mint példák is ben a napokban történt, nagy goznak. Az illetékes mező­mutatják — sokszor sajnos veszélyt magában rejtő, tő- gazdasági szakembereknek nagy anyagi és emberáldoza- meges növényvédöszer-mér. nagyon határozottan, követ­tokat követel. gezést okozó baleset kapcsán kezetesen érvényt kell sze­Az utóbbi idők saomorú a figyelmet ismételten felhív- rezniük annak, hogy az ide­eseményei egyben azt is mu- ni a vegyianyagok alkalma- vonatkozó munkavédelmi elő­tatják, hogy a figyelmezteté. zásával kapcsolatos óvórend- írásokat a dolgozók betart­sek ellenére sokan még min- szabályok szigorú betartására, sák; csak olyan dolgozókat dlg szükséges rossznak és a A mai termelés körűimé- engedjenek a veszélyes zóná­munkát akadályozó tényező- nyei között sokszor szükséges ban dolgozni, akik az előírt nek tartják az óvó szabályo- nagy hatásfokú vegyszerek felszereléseket használják, sásokat, valamint a munka- alkalmazása, s ez nagyfokú Fontos, hogy a tiltó rendel­védelmi eszközöket Lényegé- szakmai tudást igényel, de kezéseket, a tilalmi időket ben az ilyen felfogás követ- azt is megköveteli, hogy mindenki szigorúan betartsa, kezménye volt, hogy a kö- mindazok a dolgozók, akik Csak így lehet elejét venni zelmúltban a megye terüle- ilyen szerekkel dolgoznak, annak, hogy ne fordulhassa­tén is több halálos és súlyos maradéktalanul eleget tegye- nak elő súlyos mérgezéses bal­csonkulásos balesetet okozott nek az előírt szabályoknak, esetek; hogy a mezőgazda­a munkavédelmi szabályok Különösen szükséges a mos- sági termelést elősegítő vegy­könnyelmu megszegese. Ezek . .... . . , , ... közül példaszerűen hivatko- tani ld°szakban felhívni er- szerek valóban az emberek zom a munkavédelmi beren- a figyelmet, hiszen a me- érdekét szolgálják, dezések nem alkalmazására, zőgazdaságban a különböző Dr. Jármai Tibor i c Msrfil írnak a magyar nyelvi szovjet lapok? A tartásdíj összege N. P.-né szegedi sónk arra kíváncsi. amelyeikkel bizonyosan lehet számolni, meghatározott ösz­szegben ítélik meg a gyer­Gémes Eszter: Mindig magam olva- setnek a bíróság által meg­hogv állapított százalékához iga­milyen jövedelmeket kell zodik- Határozott összegben általában a tartásdíjat ak- mek részére, azokat pedig, rigyelembe venni a tartas- kor j-^^k megállapítani, amelyeknek a megszerzése díj összegének megállapí- ha a kötelezett javadalma- bizonytalan (például: juta­tásánál. Azt Is szeretné zása folyamatosan változik, lék. részesedés stb.), a jutta­tndnl. hogy beszámítható-e Ilyenkor a gyermek egyen- 1ás százalékában állapítják a keretbe — amelyből a letes ellátására ez a forma me& 20 százalékos tartásdíjat a legcélravezetőbb. Gyakor- Olvasónk a fentlekből vonják — az év végi ré- latban az Is előfordul, hogy megállapíthatja, hogy az év szesedés? a tartásdíj egy résziét a ke- végi részesedés. jutalom, _ reset százalékában, más ré- prémium után is kell volt A gvermoletartasdíjTol tzóLó rendelet szerint, ha a 5261 P^1* határozott ösz- ferjének gyermektartásdíjat gyermek szülei megegyezni szegben állapítja meg a bí- fizetnie, mégpedig a biróeá­nem tudnak a tartásdíj kér- róság. Vagyis a javadalma- gi ítéletben foglaltak szerint, désében, akkor a gyermek- zásnat( azokat az összetevőit, Dr. V. M. tartásdíjat a bíróság a tar­tásra köteles személy mun­kabére. járandósága, egyéb jövedelme és vagyoni viszo­nyai alapján állapítja meg A munkabérhez hozzá kell számítani a kötelezettet megillető minden egyéb bér­jellegű juttatást, továbbá egyéb rendszeres jövedelmet (részesedés, prémium, juta­lom. egyéb jövedelem). A felsorolásból kitűnően bér­jellegű juttatásokról van szó. A tartásdíjat megálla­píthatják. százalékosan, meg­határozott összegben és a kettő kombinációjából. A tartásdíj százalékos megállapítása esetén a bíró­ság a tartásdijat a kereset bizonyos százalékában álla­pítja meg Emellett általá­ban meghatároz egy bizo­nyos fix összeget is. Ez nem egyéb, mint a kötelezettnek rendszeresen kifizetett díja­zás meghatározott százaléka, amelyet a bíróság forintban es százalékban is megjelöl. Az alapösszegnek forintban való meghatározása azt a célt szolgálja, hogy a köte­lezett keresetének változásá­tól függetlenül biztosítson a gyermek részére egy mini­mumot. A tartásdíj összege ugyanis az alapösszegnél kevesebb nem lehet. Ha vi­szont a kereset emelkedik, az alapösszeg közömbössé válik. Ilyenkor ugyanis a kötelezettség nem az alap­osszeghez, hanem a keret A SZOVJETUNIÓ című lap májusi száma köszönti a 20. éves Szovjet—Magyar Baráti Társaságot, amely­nek jelenleg már több mint 1500 ipari üzem, hivatal, in­tézmény és tanintézet a tes­tületi tagja. A Fenyegeti-e energiaválság a szovjet gaz­daságot? című riportban Mi­hail Sztirikovics akadémikus bemutatja a távfűtőközpon­tok szén- és atomenergiával történő üzemelését, a nap­energia hasznosftását és az árapály-erőművek jelentősé­gét. A Tyumen megyében található kőolaj- és földgáz­bázison épülő hatalmas ve­gyészeti és egyéb üzemek­ről is olvashatunk. Hogy valakiből csupán másodpi­lóta lehessen, nem keve­sebb, mint kilenc évet spe­ciális ismeretek elsajátítá­sára kell szánnia — olvas­hatjuk a Ferihegyi terveket bemutató írásban. Milyen helyet foglal el a sport és a testedzés az űrhajósok életében? — erre a kérdés­re ad választ a Testedzés a Szaljut 6-on című írása a lap mellékletében. A SZPUTNYIK legújabb számában elemző írást ol­vashatunk a Szabadság ka­tonái című négyrészes film­eposzról. Izgalmas kérdések­re adnak választ azok a feljegyzések, amelyeket a Kommunisták az erkölcsről cimű gyűjteményből közöl a folyóirat Az Izvesztyija in­terjújában — amit szintén ismertet — Georg Kennan, az ismert amerikai politikus és tudós a többi között azt mondja: „Türelem és állha­tatosság a legfontosabb az enyhülés megvalósítása ér­dekében. Jó úton járunk, s népeinket erről az útról már nem lehet eltéríteni. A feladat az, hogy megszilár­dítsuk mindazt, amit elér­tünk." Az orosz egyház tör­ténetét ismerteti A pátriár­kák és a forradalom című cikk. -Lehet-e hordozórakéta nélküli világkörüli pályára indítani egy űrhajót? Fan­tasztikum? Egyáltalán nem. A fizikai laboratóriumok­ban már eredményes kísér­letek folynak a lézerhajtó­művek modelljeivel — ol­vashatjuk a Szputnyikban. A LÁNYOK, ASSZONYOK legújabb számában arról ol­vashatunk, hogy a neutron­bomba gyártása ellen tilta­koznak a magyar nők. Alekszandra Pahmutova ze­neszerző Levél Uszty­Ilimszkbe című dalának si­keréről riport számol be, amely a szocialista orszá­gokból érkezett brigádok életét is bemutatja. A szám ízelítőt ad a szovjet—ma­gyar kulturális együttmű­ködés programjából. Ho­gyan készül a Moszkvai Rá­dió magyar adása? — ebbe enged bepillantást az a ri­port, amelynek a címe: Fi­gyelem! Adás! Közli a lap az Izvesztyija és a Szovjet Nőbizottság nemzetközi fo­tópályázatának nyerteseit. Ezenkívül a divat és a szo­kásos keresztrejtvény, re­ceptek és kötési minták is megtalálhatók. A SZOVJET IRODALOM májusi száma bemutatja Alekszandr Mezsirov költé­szetét. Csorba Győző felele­veníti az egykori írótalálko­zókat. „Leginkább a szeme feltűnő — írja jellemzésé­ben — messzire néző bölcs, fájdalmas és tiszta kék szem. Olyan emberé, akiben első látásra meg lehot biz­ni." Igazán a harmadik ta­lálkozás hozta Mezsirovot közel Csorba Győzőhöz, melynek eredményeként 1974-ben magyarul is meg­jelenhetett a Búcsú a hótói című kötet. Mezsirov ro­mantikával, helyenként saj­gó nosztalgiával átszőtt, szűkszavú, de mégis gazdag világát Weöres Sándor, Tan­dori Dezső, Károlyi Árny,1 Kiss Benedek és Csorba Győző eleven fordításában kaphatjuk kézhez. A költő zeneműként ható verseit, Mezsirov költészetének tit­kait olyan kiváló költőtárs is bemutatja, mint Jevge­nyij Jevtusenko. Szabad idejében fogta eS a rablót Bai István rendőr sza­kaszvezető, a rendőrőrs jór­őrgépkocsijának vezetője ép­pen ' befejezte intézkedését Dorozgmán, amikor megszó­lalt a gépkocsiba szerelt URH-készülék hangszórója. — Rablás történt a Mol­nár utcában. Azonnal vo­nuljanak a helyszínre. Jó félórával előbb ballag­hatott hazafelé Török Ist­ván, s egy sötét kapualjból kilépő férfi tüzet kért tőle. Mire előkereste gyufáját, az idegen hátracsavarta kar­ját, előbukkanó cinkostársa pedig kabátja belső zsebé­gálatót két közlekedési bal­eset helyszinén töltötte. Ezért úgy döntött, szabad • idejében próbál a tetteseW nyomára bukkanni. Jól Is­meri a környéket, ott szü­letett és gyerekeskedett, szinte mindenkit ismer az ott lakók közül. Az adat­gyűjtés nem maradt ered­ménytelen. A személyleírás nyomán jutott eszébe némi fejtörés után az egyik megkérdezett­nek a név: Nagymihály La­josné. Most már csak a cí­mét kellett megtudni, s mert a régi jó ismeretségre ben kezdett kutatni. Török tekintettel mindenki szíve­észrevette, hogy támadójá­nak segítőtársa nő. A sértettnek az ismeret­len nőről adott személyle­írása maradt az egyetlen támpont a rendőrök kezé­ben, mivel a helyszíni szemle eredményt nem ho­zott. A körözéseket elkészí­tették, úgy látszott, hogy az ügy a szokásos módon foly­tatódik. A rablást követő napon a rendőrőrs parancs­noka felhívta a szolgálatba induló járőrök figyelmét a Molnár utcában történtekre. Elképzelhető volt, hogy a tettesek újfent megfordul­nak a tett helyszinén. Bai István szakaszvezetőt nem pártolta a szerencse. Előző nap nem talált nyo­mot a helyszíni szemle so­rán, most meg egész szol­sen segített a fiatal rendőr­nek, egy lakónyilvántartó könyvből hamarosan ez is kiderült. A lelkiismeretes szakaszvezető kollégájától is jelentős támogatást kapott, akinek a Halász-vendéglő csaposa mondta el, hogy Nagymihály Lajosné a kér­déses napon Börcsök János­sal szórakozott a vendeglő­ben. Időközben Nagymihólyná hajszint változtatott. igye­kezete azonban felesleges volt, mert a sértett mór a hangjáról felismerte. Ezután már valóban minden úgy történt, ahogyan az szoká­sos. Előállítás, házkutatás, őrizetbe vétel, vizsgálat. A rablók ellen megindult a rendőri eljárás. Ocskay Zoltán 18. — Te, Márton! Tudod-e, hogy ez: a gyerők mé sündörög itt? — Pajtáskodik a lánnyal. — Más ügye van annak! — Nem sejtem, mi lehet. — El akar hini bérma-keresztapának! — Nagyon jó lesz, már három van, te leszel a negyedik — mondja apám. — Köszönöm — mondja Jóska. — Beíratom a Márton nevet, a bérmanevemet­— Nyugodtan írathatod. Láttam, hogy apám nagyon meg van lepődve, mert a szegény sorsú nem kapaszkodott a gazda­gokhoz, esetleg ha a gazdag közelített, mint most. hogy komák lettek. — De, Mártony! — mondja Széllné (Gémes Mária), még nincs vége a megbeszélésnek. Ne­kem meg az a kívánságom, hogy Eszter hívjon el engem bérma-keresztanyjának. No még ez hiányzik. Gondolom. Akkor is. az­óta is. nálam előbbvalókkal szemben mindig ki­sebbségi érzésem volt, és esetlen a viselkedésem. — Én nem bánom — mondja apám. Én éppen a taroglyán voltam, majd leestem, de szólni, hogy én nem akarom, olyan nem lehe­tett. — Észtérka, írássá be bérmaanyádnak, a bér­maneved meg legyen Mária. — Ühüm — mondom. Azt mondja anyám: — Jajj, hékám! Sokba kerül a lányoknak a ruha a bérmálásra. Mibül vöszök? Alighogy elbeszéli anyám, jön egy ember, név­ről Pista bácsi, az Aigner szőlőjében átajjás. Még akkor házhoz mentek napszámost fogadni. Hal­lottam azt én azelőtt is, hogy átajjás, de nem tudtam, mit jelent. — Adjon Isten jó napot! — Fogaggy Isten — feleli anyám. — Üljék kend lé! — Köszönöm, csak egy párc percre. Kötöző­lány kéne nekem. A permetezés nagyon szorít, nincs elég kötöző. — A legöregebb varr. az utánavaló mán elsze­gődött, a főszámvevőékhöz, a harmadik Észtér. ezt még gyöngéilöm a nagy szőlőbe. — Én nem mék. Nem üsmerök ott sénkit. — Nem baj az, húgám, lössz ott ismerős is. Nem is mindig kötözés lössz, lössz közben cse­rösznyeszödés is. Kezdtem fülelni. Ez jó lenne. Szeretem a cse­resznyét. — Én nem bánom — feleli anyám —. ha a Iónnak kedve van. — Hát akkó együssz, húgám? — Emék — felelem. — Tudod, huva kő gyünni? — Tudom. — É né késs! Napfőköttkó kezdünk. — Napszámrú nem. is vót szó — mondja anyám. — Mit kér kend? -f Korona. — Sok az — feleli Pista bácsi. — Hogy vóna sok? Nagyon hosszú jám a nap, napfőköttű napiényugtáig, mipdég a szabad ég alatt, sömmi árnyék, sömmi fa, még csak égy tányérnyi íőjhő sé mén a napra rá, kevesebbé nem adom. — Jó van — mondja Pista bácsi —, ha joda ér, ahova a többi, mög fogja kapni. Akkor még azon hülédeztem. hogy anyám el­rontja a cseresznyeevő kedvemet. Hanem reggel még sötéttel rázza a- vállamat. — Kejj fölfelé. Ötözz, oszt ereggy! Nem érsz oda, mire a nap főgyün. összekászmálódtam, anyám gyékényszatyorba tett egy kis szalonnát, meg túrót, zöldhagymát, zöldpaprikát. Mind a kettő passzol a szalonnához is mög a túruhon Is. Két kilométerre volt tó­lünk a szőlő. Alig érek a vasúthon, vöröslik az ég alja. Mér a rezgés is láthatóan mutatkozik a bárányfelhőn. Pacsirta is, tudja isten, hanyadik versét mondja már, jó sumba jött vele. Már majdnem megigéztek a látottak-hallottak, ráreb­benek. elkések. Jó futós voltam világ életemben. Uccu neki! Mire a nap széle látható lett kinyi­tottam a kaput. Az udvar már tele volt őt-hat tenyeres-talpas, nagy-erős fehércseléddel. Mi lesz itt velem? Cseresznyét leszedek annyit, mint ők. Már a hársam is jó gubancosan kötöt­tem fel, ami hátráltatott a kötözésben, mert a gubancos hárs közül nehéz a szálat kihúzogatni. Még be sem mártottam a vízbe, hogy puha le­gyen, mert a kérges hárscsomó hamar szétcsú­szik. és lehet kötni újra. Nem okosított senki, mindenre magamtól jöttem rá. Kimegyünk a szőlőtáblákhoz, csupa harmatosak a tőkék, csak úgy csöpög róluk a csaholy. Magunkhoz kellett ölelni a tőkéket, attól derékig minden ruhánk tiszta csalyhos lett rajtunk. A reggeli órákban dideregtünk tőle. Haladtunk a sorokkal, kötöző­lányok úgy álltak sorba reggel, hogy azon egész nap nem változtattak. Ha valaki nem jól kötö­zött, kiolvasták a sorát. Ott nem lehetett leta­gadós. t (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents