Délmagyarország, 1978. április (68. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-14 / 87. szám

U/I X) JT- \ (n ( VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DELMAGYAR0RSZA6 MSZMP SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 68. évfolyam 87. szám 1978. április 14., péntek Ara: 80 fillér . ••V.V^" Vállalatoknál\ üzemeknél Sikeres éwlkezdef Üiést tartott az SZMT Tegnap, csütörtökön ülést tartott a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsa. A testület tagjain kívül részt vett a tanácskozáson Szabó Sándor, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkára, Berta István, az MSZMP Szeged városi bizottságának titkára, dr. Biró Györgyné, a SZOT elnökségének tagia. a textiles szakszervezet főtitká­ra, valamint a nagyvállalatok szakszervezeti tanácsainak titkárai. A tisztségviselők meghallgatták Szabó Sándor be­számolóját az idei gazdasági feladatok teljesítésének eddigi tapasztalatairól, valamint áttekintették a szocialista mun­kaverseny év eleji eredményeiről előterjesztett összegezést. A tanács tagjai örömmel nyugtázták, hogy az 1978-as gazda-ági tervek teljesítésé­hez az ipari vállalatoknál és a mezőgazdasági üzemekben jobb feltételek mellett fog­hattak hozzá a dolgozók, mint a korábbi években. Sza­bó Sándor bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a tavalyi év eredményei teremtették meg a feltételeket a jobb előkészítéshez. A vállalatok a múlt év végén figyelembe vették a Központi Bizottság decemberi határozatában közzétett ajánlásokat, vala­mint a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai állásfogla­lásában megfogalmazott cél­kitűzéseket. Hasznos volt az is, hogy a vállalati vezetők terveiket megbeszélhették a dolgozókkal, azok tanácsait is megszívlelve határoztak. — A célkitűzések egyér­telrtiűek — mondta Szabó Sándor —, az idei esztendő­ben a meghatározott meny­nyiség mellett elsőrendű fel­adat a minőség javítása, an­nak a dinamikus fejlődésnek a megtartása, amely tavaly is jellemezte a megye gazdasá­gi ágazatait. Lénveges, hogy a hatékonvság különböző ele­meivel alaposabban foglal­kozzunk, a beruházásoknál a korábbi feszültségeket mér­sékeljük, a mezőgazdaságban pedig a múlt évi szép ered­ményeket megtartva, a ter­méseredményeket terv sze­rint emeljük Elmondta a továbbiakban, hogy a legtöbb vállalatnál alapos cselekvési programot készítettek, amelyek össz­hangban vannak a vállalati tervekkel és célkitűzésekkel. Viszont sok helyütt a cselek­vési prog-amok formálisak. Az eddigi taDasztalatok azt bizonvítják, hogy a megvei iparvállalatok tervfölada­taikban a mércét a megfelelő magasságra állították, átlago­san 8 százalékos termelés­növekedést várhatunk. A ne­hézipar 11 S'á-alékkal, a könnyűipar 6 százalékkal, az élelmiszeripar 2 százalékkal, a tanácsi ipar 6 százalékkal, a szövetkezeti ipar pedig 9 százalékkal kívánja növelni termelésének értékét ebben az évben. A könnyűipar ter­ve egy kissé merésznek tű­nik, hiszen az előző években még a szerényebb föladatok­nak sem tudtak eleget tenni. Ugyancsak nehezíti a kezde­tet néhány vállalatnál a most folvó rekonstrukció, így nincsenek könnyű helyzetben a baromfifeldolgozó, a Kon­takta és az Alföldi Porcelán­gyár dolgozói. A paprikafel­dolgozó és a konzervgyár 2 százalékos növekedési üteme viszont nem nevezhető túl­zottnak. Ha teljesül elképzelésük, minden elismerést megérde­melnek az exportáló vállala­tok. Ugyanis ebben az esz­tendőben a termelés ütemét meghaladó mértékben, 18 százalékkal kívánják emelni a külföldi eladásaik menny­séget a megye vállalatai. Kü­lön említést érdemel, hogy a dollárelszámolású piacokon 25 százalékos emelkedést ter­veznek, s így az összes ex­portnak valamivel több mint a fele dollárelszámolású piacokra kerül, ezzel is jelen­tősen hozzájárulhatnak kör­nyezetünk vállalatai a nép­gazdasági egyensúly további javításához. A gondokról is szó esett a beszámolóban. Sok vállalat­nál ma még alacsony a ren­delésállomány, értékesítési nehézségek is előfordulnak. Javítani kell a partneri kap­csolatokat a vállalatok és a kereskedelmi szervezetek, az exportra termelő üzemek és a külkereskedelmi cégek kö­zött, a mezőgazdasági ter­melőüzemek, valamint a felvásárló és feldolgozó vállalatok között. Kissé zavarta az év eleji munkát, hogy sok gyárban a múlt év végén teljesen ki­ürültek az alapanyag- és félkésztermék-raktárak, de az anyag- és alkatrészbeszerzési gondok viszont megmarad­tak erre az évre is. Az is nehézségeket okozott — bár nem tehetünk róla —, hogy az év első hónapjaiban az influenzajárvány miatt sokan hiányoztak a gyárakból. Ahol elmaradtak a tervek teljesí­tésében, ott a következő hó­napokban javítani kell. A beruházásokkal kapcso­latban elmondta Szabó Sán­dor, hogy — bár több intéz­kedést tettek — még mindig találkozni feszültséggel. A nagyobb építőipari vállala­tok növelni kívánják kapaci­tásaikat: a DÉLÉP 6—6,5 szá­zázalékkal, a Szegedi Építő­ipari Vállalat 20. a szövetke­zeti építőipar 30 százalékos fölfutást tervez. A DÉLÉP­nél talán reális az elképze­lés, hiszen gépesítéssel, a ter­melékenység javításával előbbre léphetnek, de a két utóbbi építőipari szervezet létszámnöveléssel számol, amit aligha lehet biztosítani. A helybeli tervezővállalatok is többet segíthetnének, előbb az itteni igények kielégítését kell garantálniuk, s csak az­után, a szabad kapacitásukat fölhasználni más megrende­lések teljesítésére. A megye párt- és tanácsi vezetői rang­sorolták a beruházásokat, első helyre a lakásépítést he­lyezték, de a lakások mellé föl kell éviteni az óvodákat, iskolákat és kereskedelmi üz­leteket. A megyében 20 ipa­ri vál'alat kíván 25 milliónál nagyobb értékű beruházást megvalósítani. Ez nem kis feladatot jelent, mint aho­gyan az sem, hogy a mező­gazdasági üzemek közel 1,5 milliárd forint értékű beru­házásra tartanak igényt. A fő cél továbbra is, hogy a rangsorolásnak megfelelően haladjanak és időre készülje­nek el a beruházások. A mezőgazdasággal kap­csolatban megállapították, hogy a tavalyi szép eredmé­nyeket meg lehet ismételni, s a termelőszövetkezetek 4—5 százalékkal, az állami gazda­ságok pedig 6 százalékkal nö­velhetik termelésüket. A fel­tételek nem rosszak, még arra is van lehetőség, hogy növeljék a kukorica vetéste­rületét. A zöldség és gyü­mölcs termelésében a múlt évi gyakorlatot érdemes kö­vetni, minden megtermelt zöldséget át kell venni a ter­melőktől, a nagyüzemek pe­dig szerződésekben biztosít­sák értékesítésüket, örvende­tes, hogy az idén 400 hektár új gyümölcsöst és 500 hektár szőlőskertet kívánnak a gaz­daságok telepíteni. összegezve azt állapították meg, hogv az év kezdete si­keres volt üzemeinkben, de csak akkor teljesíthetőek az elképzelések, ha gyorsan megszüntetik a zavaró kö-ül­ményeket és további erőfe­szítéseket tesznek. A szocialista munkaverseny új sikereket érlel — nyug­tázták a testület tagjai, s többen elmondták tapaszta­lataikat. Kovács Sándornak, az SZMT titkárának beveze­tője után Tóth László (ga­bonaipar), Kispéter Erzsébet (szegedi kenderfonógyár), Pásztor Lászlóné (cipőgyár), dr. Dobóczky Kirolyné, az SZMT titkára, Sulyok József, a MEDOSZ megyei bizottsá­gának titkára és Martonosi Imre (DÉLÉP) tájékoztatta a szakszervezeti tisztségviselő­ket a szocialista munkaver­seny tapasztalatairól. Használjuk gazdaságosabban termőföldjeinket Dr. Soós Gábor államtitkár előadása Szegeden Az országos átlagnál eddig valamivel gyengébben fejlő­dött Csongrád megye mező­gazdasága. Igaz, hogy az el­múlt években árvizes és a belvizes esztendők visszave­tették a környék mezőgazda­sági üzemeinek termelését. Fontos tehát, hogy lehetősé­gcink szerint kedvezően be­folyásoljuk mezőgazdasági termelésünk hatékonyságát. Ezért különösen is aktuális volt a tegnapi, csütörtöki me­zőgazdasági megbeszélés, me­lyet Szegeden, a megyei ta­nácsházán tartottak. A Ma­gyar Agrártudományi Egye­sület szegedi szervezete, a Tu­dományos Ismeretterjesztő Társulat megyei szervezete és a megyei tanács vb mezőgaz­dasági és élelmezésügyi osz­tálya rendezésében dr. Soós Gábor MÉM-államtitkár A gazdasági hatékonysúg növe­lésének és javításinak lehe­tőségei címmel tartott elő­adást a megye mezőgazdasági szakembereinek. Megyénk jelentős helyet foglal el az ország mezőgaz­daságában. A szántóföldi nö­vénytermesztés mellett a ko­rai hajtatott és szabadföld' zöldségtermesztés, a szőlő- és gyümölcstermesztés igen je­lentős termelési értéket kép­visel. A mezőgazdaság célki­tűzéseinek megvalósulása te­hát függ Csongrád megye mezőgazdaságénak eredmé­nyességétől is. Vajon kellő­képpen hat-e a termelésre a hatékonyság és a jövedelme­zőség alakulása? Országos je­lenség — Csongrád megye sem kivétel —, hogy a mező­gazdasági munkaerő évről évre csökken. Az „élőmun­ka" megváltása Jelentős be­ruházásokat kivan. Nem elég azonban csak beruházni, ar­ra is törekedni kell, hogy a meglevő gépeket, berendezé­seket megfelelőén használjuk ki. A szakosodás a mezőgaz­daságban is meghatározó. Emellett a hatékonyság egyik feltétele o termelés koncent­rálása. Hazánkban 4 ezer 203 hektár átlagosan egy-egy tsz területe, ami a szocialista or­szágok között a legnagyobb. Kétségtelen, hogy az optimá­lis üzemméret a gépek, gép­rendszerek és a kiegészítő be­ruházások jobb kihasználását eredményezi, s egyúttal lehe­tővé teszi az iparszerű mű­velési módok gyorsabb elter­jedését is. A nemzetközi integráció megkívánja, hogy minél több minőségi terméket állítson elő a magyar mezőgazdaság. Jobban kell összpontosítani tehát a világpiacon keresett áruk gazdaságos termelésére. Tudomásul kell vennünk, hogy a termelési eredmények extenzív fokozásának lehető­sigei hazánkban megszűntek. A mezőgazdaságban ma már csak intenzíven lehet tovább­fejlődni. Elsődleges, hogy a meglevő és a legértékesebb termelési eszközünket, a ter­mőföldet jobban megbecsül­jük és a leggazdaságosabban kihasználjuk. Sajnos, az ösz­szes mezőgazdaságilag művelt terület az utóbbi tizenöt év­ben 14 százalékkal csökkent. Szükség van tehát ezért is minden megművelhető terü­let szakszerű és legjobb hasz­nosítására. R. F. r Dr. Zsagin Eva államtitkár megbeszélése Szegeden íi Tegnap, csütörtökön Sze­gedre látogatott dr. Zsögön Éva egészségügyi államtitkár. A kora délelőtti órákban fel­kereste a megyei pártbizott­ság székházát, ahol tanács­kozott dr. Komócsin Mihály­iyal, a megyei pártbizottság első titkárával. A megbeszé­Átépítik a Margit­hidat Csaknem egy hónapja kezdték meg a Margit-híd át­építését. A legnagyobb munka a két hídfőnél készülő alul­járó építése. A Budapesti Közlekedési Vállalat dolgozói hamarosan befejezik a sínek felszedését a híd egész hosz­szában. Az átépítés ideje alatt rendörök segítik a gyorsabb közlekedést. lésen részt vett dr. Koncz János, a megyei pártbizottság titkára, és Török József, a szegedi városi pártbizottság első titkára is. Ezután az egészségügyi ál­lamtitkár az orvostudományi egyetemre látogatott dr. Végh Gyula, a megyei pártbizott­ság munkatársa és Deák Béla, a szegedi városi pártbizottság titkára társaságában. Dr. Petri Gábor, a SZOTE rekto­ra és dr. László Ferenc, a őZOTE pártbizottságának tit­kára fogadta őket. Dr. Zsö­gön Éva részt vett a rektori tanács ülésén, majd vissza­utazott Budapestre. Küldöttségünk elutazott a szakszervezeti világkongresszusra Gáspár Sándornak, a SZOT főtitkárának vezetésével csü­törtökön Prágába utazott a Szakszervezetek Országos Ta­nácsának küldöttsége, amely részt vesz az április 16-án kezdődő IX. szakszervezeti világkongresszuson. Huszár István Moszkvában | Huszár István, a Miniszter­tanács elnökhelyettese, az Or­szágos Tervhivatal elnöke N. K. Bajbakov miniszterelnök­helyettesnek, a Szovjetunió ŐUami Tervbizottsúga elnö­kének meghívására, a két or­~>zág gazdasági kapcsolatait érintő kérdések megtárgyalá­sára csütörtökön Moszkvába utazott. Huszár István megérkezett Moszkvába. A

Next

/
Thumbnails
Contents