Délmagyarország, 1978. április (68. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-08 / 82. szám

6 Szombat, 1978. április 8. Uk«f<«ég*k a mezőgazdaságban Több kukoricát! t Egy mondat a Köz- A második gondolatot haladja meg a 42 mázsát, rá­ponti Bizottság márci- hesseptsük el hamar ma- fizet a szövetkezet. Első lá­us 15-i ülésének köziemé- gunktól, az áremelés olyan tásra úgy tűnik, ebben a nyéből: „Külön figyelmet gyógyszer, aminek káros szövetkezetben 11,4 mázsa a kell fordítani alapvető ta- szövődményeit előre ki lehet nyereség, tehát nagyon jó karmánynövényünk, a kuko- számítani, a javallatok sorá- üzlet kukoricát termelni. Mi­rica termelésének fokozásá- ból ki kell tehát iktatnunk, ért kell ide külön buzdítás? ra, és sokoldalú hasznosítá- Természetesebb gyógymódra Azt válaszolták, a bővített sára." A határozat egyértel- van szükség, de először néz- önköltség más kategória, va­műen mondja, hogy fokozni zük magát a betegséget. A lójában alig volt hasznuk kell a termelést, erre akár Tisza—Maros-szög Terme- rajta. azt is mondhatnánk, medi- lőszövetkezet tavaly ezerszáz A józan logika lépcsője tálni fölösleges rajta, . amit hektáron termelt kukoricát a szerint ebből csak egy kér­kell, azt kell. Régi vágású nagyüzemben, hatszáz hek- dés következhet. A minisz­észjárással azt is mondhatná táron a háztájiban, és négy- térium levélbeli buzdítására valaki, elhangzott a parancs, száz hektáron vetett silóku- ugyanis úgy határoztak, tíz más lehetőségünk nincs, azt koricát. összes termőterüle- százalékkal emelik a kuko­teljesíteni muszáj, tessék te- tének egyharmadát ford'"tot- rica termőterületét. Ha nincs hát több kukoricát termel- ta erre a célra. Jó gépei rajta nyereség, ráfizetnek, ni. vannak hozzá, újabb szárítót A szövetkezet szakembe­Régen leszoktunk már ar- kezdett működtetni október rei azt mondták, jó fajták­ról. hogy jobbra áttal vagy első napjaiban. Földjei több- kai rendelkezünk, a jó.ter­balra áttal kormányozzák a nyire jók, termelési tapasz- més egyik legfőbb tényezője mezőgazdaságot, most sem talat van. Ilyen előzmények tehát adott. Előkelőnek is kell attól tartanunk, hogy után kérdeztük meg, miért nevezhető a szövetkezet esetleges szorultságunkban kell külön biztatás a terme- helyzete ebből a szempont­ide kanyarodunk vissza. Pa- lésre? ' ból, hiszen közvetlen kapcso­rancskihirdetés helyett kérő Tíz gép vetett, tizenöt na- lata van a szegedi és a mar­levelet kaptak a mezőgazda- pig. A vegyszerezés másik tonvásári kutatókkal, kísér­sági nagyüzemek vezetői, tá- tíz gép dolga volt, erre is leli területein összesen 28 mogassák a tárca elképzelé- fél hónapot fordíthattak, fajtát próbálnak ki. A kap­seit, és éljenek a lehetősé- Négy kombájn egy hónap csolat többek között azt je­gekkel. Több kukoricára alatt végzett a betakarítás- lenti, ha egy új fajtát iövő­van szüksége a mezőgazda- sal. Először a szárító diktál- re bocsátanak köztermesz­ságnak, ez vitathatatlan ta az ütemet a kombájnok- tésbe, itt már idén megis­tény, de az is, hogy lehető- nak, amikor azonban a má- merkednek vele, és a terme­sége is van rá, hogy többet sodik szárító is dolgozni lési tudnivalókat is megta. termeljen. Ha magunk is kezdett, folyamatos lett a nulják. Az is a jó kapcsolat meg tudjuk termelni a takar- munka. Átlagtermésük 53,4 velejárója, hogy a jobb faj­mány nagy részét, közgaz- mázsa, a jobb területeken a tákból hamarabb kapnak dasági balfogás lenne kül- 80 mázsát is elérték. Eladás- nagyobb mennyiségű vető­földről behozni. Ha bőven ra 100 vagonnal terveztek, magot. tudunk termelni, mi küldhe- 166 vagonnal adtak el. A legjobb fajta is terem­tünk külföldre, illetve kül- Szépek a számok, de nem het keveset, ha rosszul gon­földre visszük a belőle nyert mindenki beszéli a nyelvű- dozzák. A kutatóktól azt is állatok húsát. Ha a közgaz- ket. A szövetkezet vezetőit eltanulják, hogyan lehet jól dasági környezetet vizsgál- megkértük, számoljunk termelni. Valósággal prog­juk, könnyen észrevesszük, együtt. Az új szárító minden ramozzák már a nagyüzemi hogy a lehetőségből ered a mázsán 20—25 forintot drá- termelést, a kutatók meg kell, a lehetőségeinket ki gított. Ezt a témát érdemes tudják mondani, miből kell használnunk. Tudunk külön körbejárnunk, hiszen mennyi kell, hogy ennyi ku­több kukoricát termelni, a nap és a szél is meg tudja korica teremjen. A jó fajta mégpedig anélkül, hogy más szárítani a kukoricát, mi pe- mellett tehát a szaktudás fontos növényeket elhanya­dig sorba építjük a drága lett a legnagyobb súlyú ter­golnánk, tehát többet kell szerkezeteket — hatmillió melési tényező, termelnünk. forintba került —, és kül- Az önköltséget ugyan sze­Marad azonban tisztázat- földről vesszük hozzá a drá- retnék mázsánként 10 fo­lan kérdés így is. Egyik leg- ga olatót. rinttal csökkenteni, meg is jobban gépesített ágazat a — Miért nem rakjuk in- tesznek érte mindent, hogy kukoricatermesztés, a gépek kább góréba, mint néhány sikerüljön, de hozzátették kihasználása szempontjá- évvel ezelőtt.. azt is, inkább a termés növe­ból simul a búzatermesztés- — Nincs emberünk, akik a lésétől várják ezt is. hez, miért nem termelnek csőtörőket kiszolgálnák, és Bár a kérdés kulcsa egy­többet maguktól is a gazda- akik a góréba beraknák. A értelműen itt van, a kukori­ságok? Nem éri meg? Ami- kombájn morzsolja is a ku- cat akkor érdemes termelni, óta anyagiakkal ösztönözzük koricát, szárítás nélkül tárol- ha többet termelünk, egy a termelést, egyszerű orvos- ni nem lehet. mellékgondolatot ide is kap­ság van rá: meg kell fizetni Tovább számoltunk. Egy csolhatunk: az anyagi ösz­jobban, és rögtön többet ter- hektár termelési költsége 12 tönzés korúban nem biztos, melnek. ezer forint. Ha a termés nem hogy ez az érvelés elég. Több Rendkívüli társulati ülés a Nemzeti SzinSiázbae A Kulturális Minisztérium akadémikus, kétszeres Jó­Változásokat tervez az egész zsef Atíila-díjas kritikus. Jól színházi szervezetben a szin- ismert kultúrpolitikus, tevé­játszás fejlesztésére. Ilyen lcenységável bizonyította: kezdeményezés volt például méltó erre a megbízatásra, a Népszínház létrehozása, A színház új főrendezője majd következő lépésként — Székely Gábor, új vezető a párt- és állami szervekkel, rendezője Zsámbéki Gábor, társadalmi szervezetekkel Azonos utat jártak be, azo­egyetértásben — úgy határo- nos tapasztalatokat szerez­zott: új vezetőket nevez ki tek, rendezőként, színház­a Nemzeti Színház élére — igazgatóként egyaránt meg­jelentette be Pozsgay Imre állták a helyüket. Kifejezte kulturális miniszter pénte- azt a meggyőződését, hogy ken a Nemzeti Színház rend- az új vezetés a társulattal kívüli társulati ülésén. szorosan együttműködve iga­Hangsúlyozta: a változás- zolja a döntést, nak nem személyi indokai Az ülésen Major Tamás vannak. Minden közösség elmondta: a Nemzeti Szín­életében időnként megérnek ház mindenkori vezetői arra a tovabbmozdulást segítő törekedtek, hogy világszín­változások. Ilyenkor — mint vonalra emeljék a Nemzeti most ls — dönteni kell a ve- Színházat. A színház műve­zetés helyzetéről, jövőjéről, szei felelősségtudattal, mű­A miniszter méltatta a szín- vészi alázattal támogatták a ház igazgató-főrendezőjének, vezetők munkáját, így lesz Marton Endrének és főren- ez a következőkben is. dezőjének, Major Tamásnak Nagy Péter a színház új színházbeli munkásságát, vezetősége nevében megkö­Pozsgay Imre két olyan ve- szönte a bizalmat. Hangsú­zetőnek köszönte meg a te- lyozta: a Nemzeti Színház vékenységát, akik nagyon úiabb virágzó korszaka előtt fontos szerepet játszottak a áll. Ehhez adottak a feltéte­Nemzeti Színház történeté- lek: sajátos eszközeivel ben, s művészi képességük, igyekszik majd a továbbiak­tehetségük teljében vannak, ban is hozzájárulni a nem­A magyar színházi élet a to- zeti kultúra, hagyomány vábbiakban is számít tehet- ápolásához, ségükre, közéleti, pedagógiai Az ülésen részt vettek a tevékenységükre. párt- és állami szervek, a A továbbiakban a minisz- művészeti szakszervezetek ter elmondta, hogy a színház szövetségének képviselői is. jíj igazgatója Nagy Pété? (MTI) kukoricára van szükségünk, azt mondja tehát az állam', jól jár az, aki többet ter­mel. Lehet, hogy az okfej­tésnek ezt a részét csak azok értik, akik a vállalati gazdál­kodás minden titkát világo­san látják, de valójában igen komoly összeggel rukkol elő az állam. Nem ad pénzt, hanem elenged bizonyos be­fizetési kötelezettségeket, és egyúttal gondoskodik róla, hogy az így megmaradt pénz azok kezébe kerüljön, akik a több termés magszervezé­réért a legtöbbet tették. A /ezetök és a termelés irá­nyítói alapbérük 10 százalé­kát kaphatják meg kiegészí­tésként a terméknövekedés mértékétől függően, a fizikai dolgozók között pedig az elő­ző évihez viszonyított több­'et felvásárlási áron számí­tott értékének három száza­léka osztható fel. A külön juttatás mentes a munkabért terhelő levonások alól. Bő­vebb ennél a rendelkezés, érdemes tanulmányozni, végeredményben igen ko­moly anyagi Visszhang K ommunistákról számtalanszor írtam, szóltam már. Azokról, akik példaké­pei környezetünknek, akiknek esz­mei-politikai érettségét, meggyőződését leggyakrabban nem azon mérhetjük le, mit mondanak — jóllehet, azt is fontos­nak tartom —, hanem főként azon, hogy mit tesznek, milyen szerepet játszanak a mindennapi feladatok megoldásában. Köz­életi emberekről, akik nem vonják és von­hatják ki magukat az erkölcsi és anyagi ösztönzés hatása alól, de önként és tudato­san szolgálják — szolgálták — a társadal­mi érdekeket. Mindig is ők, az önként és tudatosan cselekvő kommunisták voltak, vannak és lesznek többségben a soraink­ban. De most mégis a kisebbségről, az elenyé­sző kisebbségről szólnék. Nem azért, mert — divatos szóhasználattal élve — a kérdé­seknek most valamiféle különös aktualitá­sa volna. Számomra, valamennyiünk szá­mára mindig a többség volt a mérvadó. A gyakorlati munka során azonban újból és újból szemet szúr, kihívóan felhívja ma­gára a figyelmünket az úgynevezett elenyé­sző kisebbség. Néhány hete egyik megyei lapunkban pár mondattal megjegyeztem, hogy a szűkebb pátriában találkoztam fe­lelős tisztségviselőkkel, akik rutinból dol­goznak, gépiesen jönnek-mennek a kitapo­sott ösvényen, így aztán üres a kezük, né­ha talán kicsit üres a szivük is. Ez utób­bit az ügy iránti közömbösségre értettem, arra, hogy rangon alulinak tartják például egyes megyei, járási funkcionáriusok, hogy elmenjenek és türelmesen végighallgassa­nak alapszervezeti taggyűléseket, végig­hallgassák a népfront által szervezett falu­gyűléseket, é3 ott valami érdemit mondja­nak; akadnak állami tisztségviselők, akik nyugodt szívvel eltűrik, hogy az ellenőrzé­sük területére érve a helybeli vezetők gló­riát fonjanak a fejük köré, akár a szentek­nek, majd ezzel a glóriával, de üres kézzel visszatérnek hivatalukba. Bár hangsúlyoz­tam, hogy a felelős tisztséget viselőknek csak egy jelentéktelen kisebbsége ilyen, mégis tucatnyi szemrehányó levelet hozott a postás, plusz a szemrehányások zöme zú­dult rám szóáradatban is. Töredelmesen bevallom: nem számítottam ilyen vissz­hangra ... önzetlenül dolgozó, nemcsak az alapszer­vezeti taggyűlésekig eljutó, hanem a ki­sebb közösség, sőt az egyes ember sorsával is sokat törődő pártmunkásoktól, állami funkcionáriusoktól kaptam a legtöbb szem­rehányást. Más szavakkal: nem az elma­rasztaltak, a megbíráltak reklamáltak. A többség tette szóvá: elhisszük, tudjuk, lát­juk, hogy jogos volt a keserű kifakadás, valóban vannak közöttünk is olyanok, akik okot adnak a szóvá tett jelenség feletti töprengésre, de... És a de után sorakoz­nak az érvek, mondván, hogy párttagsá­gunk, közöttük a tisztségviselők zöme is morális kötelezettségének érzi feladatának pontos megoldását, az önként vállalt több­letteher viselését. Sajnos, az igazamat megerősítő leveleket ls kaptam. Szálkás betűkkel írta az egyik termelőszövetkezet építő brigádjának ve­zetője: A mi elnökünk a közgyűlésen évről évre elmondja, hogy ő mindent megtesz a munkakörülmények javítása érdekében. A valóság most is rácáfolt az elnök szavaira. Huszonnyolc kilométerre építkezünk a fa­lutól, a tsz központjától. Októberben szin­te egyik óráról a másikra nyolc, majd más­nap tizenkettő-tizennégy fokkal hidegebb lett az idő. Kértünk melegebb holmit, csak három nap múlva hozta az elnök gépkocsi­ja. Mint később megtudtuk, amíg mi a me­leg ruhára vártunk, az autó Budapesten járt, menyasszonyi ruhát hozott a kölcsön­zőből az elnök leányának mennyegzőjé­re... A minap meg forró teát vártunk, jött is a kocsi, háromórás késéssel, mert útköz­ben a mi elnökünk az egyik csárdában fel­öntött a garatra. Számtalan hasonló brigád működik a megyében. Főnökeik mindent megtesznek azért, minél kevesebbet szen­vedjenek a rossz időbea Ha jól tudom, rendelet is van rá.., Bizony, van ilyen rendelet. Rendelet ls van rá, de a gondoskodást a szív is diktál­ja. Éppen ezért a szóban forgó elnök — kommunista létére — nemcsak a rendele­tet szegte meg, hanem elfelejtette a legele­mibb dolgot, a törődést a dolgozó ember­rel. A másik példa személyes emlék. Évtize­dek óta ismerem Mária nénit. Az ország távoli szögletében él — egyedül. Hetven­éves, többszörös nagymama, sőt dédnagy­mama. A minap találkoztam vele, kérde­zem: hogy van? Azt mondja öregesen, de hál'istennek tűrhető egészségben. Csak a magányosság fáj neki. Várja a fiait, me­nyeit, várja az unokát, nem jönnek. Várja a levelet, de az övéi nem szeretnek írni. Fontos posztokat töltenek be különböző vá­rosokban. (Ismerem őket, egyikük párt­funkcionárius.) Nem szép tőlük, hogy így magára hagyják Mária néni! — csúszik kl a számon. Mária néni tiltakozik: nagyon jó gyerekek, sok a dolguk, mindegyik fut a maga dolga után, ez az élet rendje! Valóban ez az élet rendje? — visszhang­zik bennem Mária néni tiltakozása. A ml emberségünk — kommunista lelkiismere­tünk — eltűrheti-e az ilyen rendet, az ilyen közönyt, az ilyen futok a magam dolga után állapotot. Elgondolkoztató az egyik építőipari vál­lalat kommunista brigádvezetőjének né­hány sora is: „Amikor azt kérdezik tőlem, iiogy hol és hogyan érvényesül a párttag­ság példamutatása, én rendszerint vissza­kérdezek: hol é3 miért nem érvényesül? Csekélységnek tűnik, de mindig kihoz a sodromból például, ha valahová hárommé­teres palló kell és ezt egy ötméteres szab­ványpallóból vágják le, amikor néhány lé­péssel arrébb megtalálható a háromméte­res is. És itt van az úgynevezett privát hét­fő. Hogy miből áll? Abból, hogy lakoda­lom, búcsú, névnapi áldomás és más ese­mény után egyre többen és egyre követke­zetesebben csak kedden, szerdán kezdik el a hetet Párttagok és pártonkívüliek egy­aránt ... És ebbe sokan beletörődnek a mt vezetőink! Vajon az 6 esetükben beszélhe­tünk-e kommunista elvszerűségről, követ­kezetességről ?" M im: mindaz, amit szóba hoztam a visszhangról, így kiragadva é3 fel­sorakoztatva, nem másik oldala aa éremnek. Inkább arra bizonyság — és ör­vendetes bizonyság, bármennyire keserve­sek legyenek is a példák önmagukban —, hogy a kommunisták döntő többségében nemcsak a példamutatásra, hanem a pél­daszegők elmarasztalására is megvan a készség. A levelekből és a megjegyzések­ből kiviláglik, hogy a közjóért fáradozó önzetlen sereg egészséges türelmetlenség­gel szembefordul az elenyésző kisebbség önelégültségével, eltorzult magatartásának minden formájával. A többség szelleme, példaadása, önkéntes és tudatos cselek­vőkészsége nem túri, hogy a szavak és a tettek elkülönüljenek egymástól. Kőszegi Frigyes Hazaérkezett a barátságvonat a Szovjetunióból van szo. Horváth Dezső Felszabadulásunk 33. év- A barátságvonat 360 résztve­fordulója alkalmából barát- vője megismerkedett Kijev ságvonat indult a Szovjet- és Moszkva nevezetességei­unióba. Tagjai a Nagy Októ- vei, találkoztak mindkét vá­beri Szocialista Forradalom rosban komszomolistákkal, évfordulója alkalmából meg- párttagokkal, a munkában hirdetett munkaverseny élenjárókkal, megismerked­ösztönzésrői' élenjáró ifjúkommunistái, tek üzemek és iskolák életé­kommunistái, valamint párt- vei. aktivisták, pártpropagandis- A moszkvai Kijev pálya­ták és munkásőrök voltak, udvaron Afonyin altábor­nagy, a Szovjetunió Hőse köszöntötte a vendégeket, akik részt vettek kint tartóz­kodásuk ideje alalt a ha­tónk felszabadulásának 33. ivfordulója alkalmából ren­iezett ünnepségen — mely­nek szónoka Romenszkij An­ion Petrovics, az SZMBT vezetőségének tagja volt —, majd megkoszorúzták a Le­nin-mauzóleumot és az Is­meretlen katona sírját. A barátságvonat tegnap, pénteken a hajnali órákban érkezett haza. Nemzetközi kiállítások Budapesten A jövő héten két nemzet- ezzel egy időben láthatók közi kiállítás nyílik Buda- majd — ugyancsak a kőbá­pesten. Április 14. és 19. kö- nyai vásárközpontban — a zött hatodik alkalommal . . , . ,.,.„,,. . .... rendezik meg az Agromasex- hazai és kulfold> epitospan po mezőgazdasági és élei- gépek, berendezések a miszeripari gépkiállítást, a Construma 78 kiállításon. . Méhes Lajos látogatása a METRIPQND-ban Tegnap Vásárhelyre, a METRIPOND Mérleggyárba látogatott Méhes Lajos, az MSZMP KB tagja, a vasas­szakszervezet titkára. Üzem­látogatás után a délutáni órákban összbizalmi értekez­leten vett részt, melyet a gyár sportklubjában tartot­tak meg. E tanácskozáson Méhes Lajos tájékoztatta a több mint 70 bizalmit a szakszervezeti munka idő­izerű feladatairól, majd -észtvevők kérdéseire vála­szolt. METRIPOND-beli lá­togatása az üzem vezetőivel tartott megbeszéléssel véget. a ert

Next

/
Thumbnails
Contents