Délmagyarország, 1978. április (68. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-30 / 101. szám

16 Vasárnap* 1978. április 3<fc A lakosság érdekében A Szorgalom brigád Szorgalom és rátermettség, öt­letes, gondos árubeszerzés és készletezés, udvarias kiszolgálás — s máris elismerésre méltó egy szocialista kollektíva teljesítmé­nye. S hogy mennyire így van ez — ennek adta, adja immár évek óta tanúságát a Komolett Ruházati Vállalat „Szorgalom" szocialista brigádja. 1966 . óta szinte mindig az elismertek kö­zött. szerepeltek és szerepelnek. A brigádfokozatok elnyerésével nem elégedtek meg. A Vállalat Kiváló Brigádja címet 1974-ben, majd 1977-ben szerezték meg. S maradjunk talán a legutóbbi dátumnál, a tavalyi évnél. A tizenhárom fős, csak nőket tö­mörítő szocialista brigád 1977. évi árbevételi tervét 3,7 száza­lékkal teljesítette túl. Ennek tit­ka, ahogy Lévai Józsefné a.bri­bád vezetője is megfogalmazta: „Évről évre jobb áruforgalmi és értékesítési munka." A kereskedelemben is lehet ésszerűen takarékoskodni. Mtg. pedig az anyaggal, a készlettel a munkaerővel. Ily módon a költ­ségcsökkentéshez. a nyereség nö­veléséhez jutottak el. S ami leg­alább ennyire fontos — 1977-ben a kollektíva munkája miatt egyetlen vásárlói panasz sem fu­tott be a vállalat központjába. Náluk a panaszkönyvet nem kér­ték a vevők! Eh'nez az is hozzá­járul, hogy egyetlen ember ki­vételével a brigád minden tagia szakképzett. S osztói már erről az egy szakképzetlenről sem be­szélhetünk — ha szót ejtünk ló­ra, csak úgy: most szerzi a szak­munkás-bizonyítványt. Az okta­tásba, a szakmai, a politikai is­meretek gyarapításába bekapcso­lódnak. S közben a munkakörül­mények javításáért is szót emel­nek. A város szépítésében, a vál­lalati gondok megoldásában az ő 203 társadalmi munkaórájuknak is szerepe van. tása. ÜJból és újból előtérbe ke­rül a brigádnál. Éppen ezért önmaguk között életrehívták a belső ellenőrzést. Ezt jelezte a brigádvezető is: „Munkaidő előtt kijavítjuk a hibát." Így aztán nem csoda, hogy a kezük alól kikerült termékek 99,6 százaléka első osztályú! Sikerült megterem­teniük az összhangot a mennyi­ségi és a minőségi követelmé­nyek között. A brigádok hármas jelszava érvényesül náluk. Mit is mon­dott erről a brigádvezető: „Mi­felénk a brigádok többségénél évek óta nem hármas, hanem négyes a jelszó. Igaz, mi mindig a háromhoz ragaszkodtunk, a negyediket meg vállalásként tar­tottuk számon. Tanítani újra és újra a hozzánk kerülő munkáso­kat. Természetesnek vettük, hogy a szalagokon dolgozók az új munkást betanítják az egyes mű­veletekre, reszortokra. A termé­szetesség abból adódik, hogy ne­hezen elképzelhető olyan lánc­szem a szalagban, olyan ember, aki hónapokon keresztül saját magától tanulgatja, mit, hogyan kell. Természetes, hogy tanítjuk a szakmai fogásokra — ne le­gyen fennakadás a munkánkban. Hiszen egy szalagon nemcsak az egyéni teljesítmény fontos. Sport­nyelven szólva, ez bizony csa­patjáték. A részeredmény a vég­eredménnyel együtt döntő!" Egymillió - önként Az üzemvezetőjük azt mondja róluk, külön-külön is a legkitű­nőbb emberek. Méltán a siker: a DÉLÉP nehézgépkezelői, a Szántó Kovács János nevét vi­selő szocialista brigád az elmúlt évi eredményei alapján elnyerte az MSZMP Csongrád megyei bi­zottságának oklevelét. A brigád nacionáléja: tíz évvel ezelőtt alakult, mindannyian ne­hézgépeket kezelnek, háromszor nyerték el a Vállalat Kiváló Bri­gádja kitüntetést. A kollektíva tagjai, tizennégyen, élen járnak a társadalmi munkában, felada­taikat határidő előtt teljesítik, szakmai képzettségük elsőrendű, munkájuk és magatartásuk pél­dás. Hegedűs Béla üzemvezető —, akt korábban együtt dolgozott velük, mint fizikai munkás — így jellemzi őket: — Húszeszten­dős ismeretség fűz hozzájuk. Ak­kor lennék igazán boldog, ha sok ilyen brigád dolgozna a vál­lalatnál. Közöttük csak a szép emberi szó dominál. Korábban voltak szervezeti és szervezési elgondolások, majdnem „széthul­lott" a brigád, de győzött a jó­zan ész, együttmaradtak. Hosszú évek során önmagukat alakítot­ták és szervezték erős csapattá. A szocialista brigdmozgalomnak egyik, s talán legjelentősebb eredménye éppen ez. A brigád tagjai nagy munká­ban vannak. A szegedi József At­tila sugárút végefelé, a bel olda­lon letarolták a régi házikókat, s alapozzák az újakat. Szabó Fe­renc és társai haladnak az élen, mert nekik kell az összes föld­munkát végezniük. Szabó Ferenc, Csiszár János, Dobó Imre, Magyar Sándor és Hegedűs Béla képviselik a bri­gádot. Pergőm és röviden vála­szolnak. — A brigádalakítás in­dítéka? — Akkor lendült föl a versenymozgalom. — Társadalmi munkájuk? — Segítjük az Ifjúsá­got. Sportpályákat, iskolai játszó­tereket építünk. Tavaly az ön­kéntes munkánk értéke megkö­zelítette az egymilliót. — Nem sok az egy kicsit elfoglaltságban? — Valóban sok, de nem tudunk r.emet mondani, ha valamire megkérnek bennünket. — Egy­másnak is segítenek? — Az szin_ te természetes, most éppen Sza­bó Feri építkezik, szombaton és vasárnap neki segítünk. Ötletek és szorgalom A ruhagyári Május 1. brigád, munkában Mindig az élvonalban Nem szeretnék túlozni, de hi­szem, hogy a Csongrád megye gyáraiban, üzemeiben dolgozó szocialista brigádok közül elége­dettség tölti el azokat, akik el­mondhatják magukról: a brigád megalakulása óta töretlen, felfe­lé ívelő fejlődésük. Ez már ön­magában nagyszerű teljesítmény, eredmény. Még akkor is, ha a kitüntetések, az elismerések ettől a teljesítménytől netán elmarad­nának. Dehát tények bizonyítják, hogy a legjobban dolgozó mun­káskollektívák, szocialista bri­gádok teljesítményét az értéke­'éskor elismerés illeti. Az emlí­tett. megelégedett kollektívák kö­re tartozik a Szegedi Ruhagyár Május 1. nevét viselő szocialista brigádja isi Hiszen a megalakulás dátuma, 1966 óta szinte mindig az élvo­nalban vannak. Ezt jelzik a bri­gád kitüntetései, elismerései is. Tizenkét év nem nagy idő egy közösségben, egy szocialista bri­gádban — s mégis annyi min­dent hozhat magával. Két évvel a megalakulást követően a Má­jus 1. már a szocialista cím és a zászló birtokosa. Majd a bronz és ezüst brigádérmet szerezték meg érdemelték ki munkájuk­kal 1970-ben és 1972-ben. Az aranyfokozatot 1974-ben kapták meg S újabb két év eltelte meg­hozta számukra a nagyobb elis­merést: a Vállalat Kiváló Brigád­ja címet. A brigádnapló lapjait forgatva szinte megfogja az embert az el­ső lapra jegyzett jelmondat: „A minőség — örök követelmény!" Így summázták munkájuk lénye­gét, a velük szemben támasztott követelményeket. önmaguknak, a tizennégy tagú kollektívának. Ezt hangsúlyozza a szocialista brigádvezetők tanácskozásán a Szegedi Ruhagyárban Szekeres Ferencné brigádvezető. S fogal­mazta meg újra és újra a be­szélgetések során: „Nemcsak be­írtuk azt a jelmondatot. Lénye­gét, tartalmát igyekeztünk is megszívlelni. Exportra, a hazai boltokba kerülnek az általunk gyártott öltönyök. S ha valami hibádzik a minőség körül, hát munkaidő előtt javítjuk a hi­bát .. ." Ezek a mondatok önmagukért beszélnek. A Május 1. szocialista brigád összehangolt munkája hozta magával, hogy termelőegy­ségük évek óta 105—106 százalé­kos teljesítményt ér el. Ez hozta meg tlzennégyőjüknek a szala­gok között meghirdetett verseny­ben az első helyet. Teljesítmé­nyük értékét meghatványozza, hogy a növekvő követelmények­nek számottevő létszámhiány mellett tettek és lesznek elget. S a már említett minőség javí­A DÉLÉP Szántó Kovács János brigádja Az IKV József A jövendő történészének bizo­nyára könnyebb dolga lesz; ma­napság annyi annales íródik, ahány brigád van, s ez nem ke­vés. A ma annaleseit szocialista brigádnaplónak nevezzük, ezek­nek az évkönyveknek a megval­latása pedig már most, a jelen­korban is izgalmas, érdekes fel­adat. „Vállaljuk hogy az ötéves terv teljesítése érdekében maradékta­lanul teljesítjük a lakóházjaví­tási tervet. Felhasználunk egy­millió forint értékű bontott anya­got is a munkákhoz. Jól gazdái­kódunk a váltólakásokkal, hogy valamennyi födémcserés felújítás elkezdődhessék. Részt veszünk az újítómozgalomban, vállaljuk egy bölcsőde patronálását." íme a Szegedi Ingatlankezelő Vállalat József Attila brigádjá­nak ez évi vállalásából néhány mondat... Sok mindent elárul. Mindenekelőtt azt, hogy a mű­szaki ellenőrök — mert ők ad­ják a kollektíva zömét — tovább­ra is a lakosság, vagyis a mi ér­dekünkben végzik fontos munká­jukat. Sok múlik rajtuk. A vá­ros csinosodásának ellenőrzése példáuL Ha ők jól dolgoznak, minden szegedi városlakó büsz­kén mutathat körül a tereken, az utcákon — épül-szépül Szeged. Tallózunk tovább a naplóban. „Egyhangú határozatot hoztunk, mely szerint a szanálásra kerülő épületek bontásában munkaidő után részt veszünk. Ezzel segít­jük, hogy az életveszélyes épüle­tek mielőbb eltűnjenek helyük­ről." Ne feledjük: a brigád tagjai tollhoz-papirhoz szokott embe­rek! Egy másik bejegyzés: „Javában tart a homlokzatfelújítási prog­ram. A kivitelező partnerekkel igen szoros kapcsolatot építet­tünk ki. Sikerült elérni, hogy egész utcaképek váljanak folya­matosan tisztává, derűsekké, vi­lágosakká. Fontos feladata a bri­gádnak, hogy a gépészeti mun­kák is elkészüljenek időben. El­értük, hogy gyorsan megszüntes­sék az épületek hibáit." A vállalatnál ők kezdeményez­ték, hogy az összes szocialista brigád csatlakozzék a Láng gép­gyári munkások felhívásához. Szocialista szerződésük van a vállalat könyvtárával, egy időben a brigád tagja volt a könyvtáros, Kulinyi Benedekné is. önértékelésükből idézünk: „A lakóházjavítási tervet hat száza­lékkal teljesítettük túl. Kilenc­ven épület homlokzatát újítottuk fel, néggyel többet, mint tervez­tük. Sikerült takarékoskodnunk az anyagokkal is. Volt húrom je­lentős újításuk." Aláírás: A József Attila bri­gád; azaz: Ördögh Ambrus, Pan­dek Sándor, Makra Sándor, Púl­íy László, Kisbödl András, Bá­nyai József, Csábi Tibor, Schil­ler László, Zsemberi Sándor. Cserjés Tamásné, Fülöp Imréné, Dudás Jánosné, Barabas József. Attila brigádja

Next

/
Thumbnails
Contents