Délmagyarország, 1978. április (68. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-30 / 101. szám

4 Vasárnap. 1978. április 30. Szegedi építkezésekről jelentjük Somogyi Kérolyné felvódöLe Madártávlatból: a bal parti fetjáróbid Szeged bárom nagy beru- ahol alatámasztó állványok I/A ütemének beruházási ter­h ázása nak építését élénk fi- segítették a munkálatokat) A veit tavaly márciusban hagy­gyelemmel kiséri a város la- Hídépítő Vállalat még ez év- ták jóvá, azóta elkészült 1710 kossaga. Érthetően, hiszen ben - amint a Tisza víz- Jakás A ^^ és a tuJajdf>. sokan személyesen is erde- szintje ezt lehetővé teszi — keltek abban, hogy az Északi hozzálát az A/3-as jelű, 30 nosok be ls költözhettek uj városrész új lakóépületei, ke- méter hosszú, 9 méter széles otthonukba, az Északi város­reskedelmi létesítményei id©* mederpillér elkészítésihez. A rész lakóinsk száma ma mér el^-úljenek Az ér- mederpillér építése a híd kró- megj^im a 4 ezret A kap­deklődes középpontjában all nikójanak legizgalmasabb fe- . az új közúti híd, a Jókai ut- jezete lesz; a jókora pillér csolódó létesítmények meg cai nagyáruház építése is; elkészítéséhez viz alatti föld- csak a tervrajzon láthatók, a lapunk ünnepi számában e kiemelésre, víz alatti betono- 16 tantermes általános iskola három jelentós beruházást zásra van szükség. A jobb ajapozása viszont már meg­járjuk körül". parton jelenleg a 151 méter A nagyáruház hosszúságú, hatnyílású feljá­kezdődött. Szomszédságában róhíd alapozása folyik, mi- 200 férőhelyes óvoda és 80 után az acélszerkezeti meder- férőhelyes bölcsőde épül A Szeged áruház alapkövét híd alapozása szinte teljesen majd. Az I/B ütem beruhá­tavaly júniusban fektették le. elkészült A híd építői ésszé- ^ terveinek taval Júliusi akkor tájékoztattuk is olva- relői — ha azt a munka ter- . . 31 , . sóinkat a kereskedelempoli- mészete úgy kívánja - éjjel- Jóváhagyása utan az Észak, tlkal szempontból oly fontos nappal dolgoznak, tegnap pél- városrész másik nagy terü­építkezésről. A 10 ezer 200 dául kommunista szombatot jetén is megkezdődtek az négyzetméter alapterületű tartottak. A munkálatokban építkezési munkálatok; ater. nagyáruház munkálatainak az ütemtervekhez képest, osz­befejezését 1979. december szességében nincs lemaradás. városrész Gémes Enxter: 3 l-re ígérte az építő, a DÉ- . » _ . LÉP. A városlakók jó ideig tSZOKI nem lehel tek látványos mun­kák szemtanúi, hiszen elő­ször a terep rendezésén kel­lett túljutni. Amikor a cölöp- Az Északi városrész 1 mil­verő dolgozni kezdett, már liárd 6 mUlió forintot igénylő sok kíváncsiskodó kukucskált a kerítésen át, a meglehető­sen zajos, de jó ütemben ha­ladó munkálatok néhány napja befejeződtek. A mun­kások éjjel-nappal dolgoztak, s majd 300 cölöpöt vertek le. A mélyalapozás után most az alapozás következő fázisán tevékenykednek: a cölöpök­re monolit vasbeton „alap­fejek" kerülnek. A munkát többek között egy Poclain markológép segíti; a tervek szerint júniusban megkezd­hetik a leendő négyszintes áruház szerkezeti elemeinek összeszerelését. vek szerint három év alatt be is fejeződik Szeged új vá­rosrészének építése. Az I/B ütemben 1650 lakás kap he­lyet, ebből" 120 lakást nem­rég adtak át L Zs. ; Május 3-tól Műszaki hónap Szegeden Immár tizennyolcadik al­kalommal tartanak műszaki hónapot Szegeden, május 3­tól a hónap végéig. A ren­dezők: az MTESZ Csongrád megyei szervezete, a Szak­szervezetek Csongrád megyei Tanácsa, a KISZ megyei bi­zottsága és a TIT megyei szervezete. A Technika Ha­zában szerdán, május 3-án délután 2-kor kerül sor az ünnepélyes megnyitóra, ame­lyen dr. Simon Pál nehéz­ipari miniszter tart előadást Az energia és az ember cím­mel. Dr. Koncz Jánosnak, az MSZMP Csongrád megyei bizottsága titkárának korre­ferátumával folytatódik a program — a konkrét téma a tudományos-technikai for­radalom, illetve a szocialista életmód. A Technika Háza előcsar­nokában dr. Szabadváry Fe­renc. az Országos Műszaki Múzeum főigazgatója nyitja meg az Energia. ember, munka című kiállítást, még­pedig 3-án délután fél 2-kor. A tárlat — a szombatok és vasárnapok kivételével — egész hónapban megtekint­hető, naponta 10-től este 6-ig. Csütörtökön, 4-én 9-től délután l-ig tart a földszinti előadóteremben a hidrauli­káról, a pneumatikáról, il­letve a pótlólagos automati­zálásról szóló előadás, dél­után 1-kor pedig korróziós ankét kezdődik. A Tudornányis Ismeretter­jesztő Társulat szegedi. Ká­rász u. 11. szám alatti klub­jában dr. Klszely György Energia, ember, munka cím­mel tart előadást, délután 3-tól. Maróthy László hazaérkezett a Szovjetuniókéi Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a KISZ Központi Bizott­ságának első titkára — aki a KISZ delegációjának élén részt vett az össz-szövetségi lenini Komszomol XVIII. kongresszusán — pénteken este hazaérkezett a Szovjet­unióból. mozi Újszegeden Gondok és megoldások Vala sokáig a nagy bel- Az illetékesek közül senki városi „triumvirátus": Sza- sem zárkózott el a javas­badság. Vörös Csillag. Fák- lattól, megállapodás a mai lya. Rajtuk kívül pedig a napig mégsem született. Te­„kisV egy-két napig vetítő hát — tovább kellene lépni többiek: a Postás, a Novem- az ügyben. Annál is inkább, ber 7.. a Dugonics. Március- hiszen a nagy kiesést leg­ban azután bekövetkezett a alább 250 fővel pótolni le­robbanás: a nagyszínház fel- hetne: ennyi a sugárúti be­újítása miatt bezárt Szeged lyiség befogadóképessege, legnagyobb filmszínháza a A nehéz heiyzetben továb­Szabadsag. hogy helyet adjon b, kiskapuk keresendők. az operatársulatnak. A |,mo- NyaH éjszakai vetítések zihelyzet a városban így nemcsak a vörös Csillagban, igencsak megváltozott. h;inem Káklyában is leB2_ A Csongrád megyei Mozi- nek. Változatlanul gond egy üzemi Vállalat évi 60(1 ezer tarjáni szabadtéri mozi hiá­látogatót vesztett a dolgok nya. Nyáron nincs tanítás, ilyetén való alakulásán. Ter- a vállalat vezetői két éven át mészetes, hogy offenzívába mégis hasztalanul keresked­kezdett. Nem is sikertelenbe, tek az iskolák körül: ha már Május 18-an debütál Űjsze- művelődési központ nincs az geden, a szabadtéri színpad új városrészben, fedett mozi területén a szabadtéri mozi, helyett így lehetne-e tenni Sára Sándor új filmjével, n valamit. Számtalanszor hang­Nyolcvan huszárral. Mintegy súlyozták: az anyagiak nem száz napon át országos pre- jelenthetnek akadályt. „Mu­miérl megelőző filmeket, a tassanak egy helyiséget, a Filmtudományi Intézel kó- többit mi vállaljuk", mond­piáit; a MOKÉP ígérete ér- ja dr. Sallai Lázár, a válla­telmében mindenképpen ki- lat főkönyvelője. Ábránd emelt programokat, színvo- marad egy úgynevezett mü­nalas filmeket lathatnak vészmozi is, akarcsak egy, szeptemberig a nezök. Némi netán két kisebb filmszínház ízelítő a nyári újszegedi létesítése. (Ekkora városban filmtermésből: újra jön A elképzelhető lenne külön majmok bolygója, bemutat- mozi a magyar filmeknek is ják Yves Montand és Simo- — idén lesz harmincéves a ne Signorét főszereplésével magyar állami filmgyártás, a Police Phyton 375 című aJ- augusztus 27-en a magyar kotást, a Bosszút Romy film napját ünnepeljük.) Schneiderrel, a híres Led Tava, a szeged{ mozikba Zeppelin-együttes filmjét, s ;issze.setf több bmint j mi,_ A javíthatatlant - Belmon- uó m ezer ember látogatott ' J°JaLaSr ™zonyok f ei. A megyei moziüzemi vél­1100 nézőt befogadó nézőtér lalat bízi£ abb h az varja a nyári szezont, ^nem igencsak szűkre 'szab£t le_ lesz gond a közlekedéssel: hAtőnéaek közatt ig x- u legkésőbb fel 9-kor kezdőd- Lf af év^n jeg^ £ nek az élőadasok, így eler- „plusz-helyiséghez" hozzá­hetik még a buszokat a tá- juthat. Am, ha így is tör­voli városrészekben lakók. ténik. a szegedi mozihelyzet legfeljebb csak megközelít­Ha szabadtéri mozi lesz is, heti az országos vidéki szin­a helyiséggondok sajnos t t meeVei tanács és a megmaradnak. Heti két al- „ A megvei tanács es a kalomra marad meg mozi- budap°'sti filmfőigazgatóság, nak a Szabadság, 8 mivel a akárcsak a múltban, a jö­vállalat nem akarta a pre­mierfilmektől megfosztani a közönséget, a másik két bel­városi mozi mellett nem ma­radt úgynevezett „repríz"­vőben a múltban, a is minden segítséget megad, hogy változzék, ja­vuljon a jelenlegi állapot Ha az objektív nehézségeit miatt egyelőre teljesen meg­filmszínház, ahová a koráb- átfogó megoldást ban már bemutatott filmeket sajnos nem is remélhetünk, visszahozhatják. Kiszemelte tett hát a Kossuth Lajos su­qz apróbb, fontos lehetősé­gekkel mégis élni kellene, gárúti nyugdíjas művelődési kiba«zpálva minden jó ötle­tet és lehetőséget. ház, ahol heti négy-öt napon három előadásról lenne szó. Domonkos László Mindig magam Az új híd Az új híd építése — erről az utcát járókelők is könnyen meggyőződhetnek — megfe­lelő ütemben halad. Fény­képfelvételünkön is jól lát­ható, a Tisza bal partján, az újszegedi oldalon a feljáró­híd tartóelemeit összeszerel­ték. A 236 méter hosszú fel­járóhoz az építők 216 darab 25—26 méter hosszúságú elő­regyártott hídgerendát illesz­tettek össze, erre a szerke­zetre kerül a húsz centimé­ter vastag teherelosztó vas­betonlemez, a pályalemez­szigetelés után pedig az út­burkolatot készítik majd el. A hídépítők a bal parton az utplsó szerelőálláson dolgoz­nak, a jobb parton a Ganz­MAVAG munkásai megkezd­ték a szabadszerelést. (Eddig 14. Szombaton volt a furcsa munka. A műhely egyik felében össze volt halmozva a heti hulladék, fű­részporral összekeveredve. Eközül nekem ki kel­lett válogatni a legkisebb forgácsot, faszilánkot. Ez a munka nekem nem volt testhezálló. Nyi­helőztem, mondom: — Apám! Ki köllene hívni Rózát is. hogy se­gítsen. — Ezt többet meg ne halljam! Egyedül a te dolgod! A kijelentés szent volt, be volt fejezve. Ha ki­küldtek bennünket párét szedni, nem ám hogy ide ugrok, oda ugrok, egy szőlősort elébünk vet­tünk. és a legkisebb párét is ki kellett szednünk. Ezt is utáltam, de így kellett csinálni! Tavasszal kihívta a nagyja lányokat, tanított szőlőt metszeni, dönteni, fektetni, ojtani. Fákat is, szőlőt is. Később fákat szemezni én meg az egyik öcsém tanultunk meg. De nagyon jól jár­tunk, mert jótt a háború, és ennek a tudásnak sok hasznát vettük. Apám eljárt építeni, nádtetős épületek voltak még akkor. Ha segítségre volt szüksége, akkor engem hívott. Nádfelhordás létrán, végdeszkán feladogatása, tetővarrás, kecskeláb, koporsódesz­ka-felhordás az én dolgom volt. Tizenöt méteres hosszú nyárfa tarogjája volt. maga csinálta, ezen hordtam fel neki az anyagot. Olyan biztosan jártam rajta, minden fognak volt titka. Vagy ferde volt. vagy vékonyabb, vagy domborúbb, olyan szakaszon dolgoztak, vagy laposabb, vagy gömbölyűbb. Én már mind­re tudtam, hogy kell lépni. De azért le-lehuppan­tam néha róla! Ezt a létrát osztálykor Bugacra kellett volna vinni, nem tudták egybe elvinni, ketté vágták derékon, így kettőjüké lett. Dlsznóvágáskor a vízhordást, tüzelést hitvány munkának néztem. Inkább odaszegődtem a bél­bontó asszonyokhoz. Két néném haragudott érte. — Lássa, anyám! Mindenbe beleüti az orrát a békája. Anyám nem haragudott érte. Akkor még fel­fújva kaparták a kolbászbelet. Mentünk ki hár­man, nádat keresni a bélfújáshoz. Ott is szidtak! Gondolom magamban, ha tud­nátok, hogy én nem is fújom, hanem már kapa­rom! Nagyon alkalmas fújónádat csináltam, a bedugó végét tompára csináltam, ha bélbe be­dugódik, nem szúrja ki. Mikor megyünk be, mondom én suttyomban húgomnak: — Olyan jó fújónádat csináltam, majd nekem te fújod! Veszem ki a fazékból a belet, a két végét fú­jás nélkül szokták megkaparni, megkaparom, adom oda a húgomnak, fújd fel! A tompa nádat egy-kettőre bele tudta dugni, nem akadozott, nem karcolta a belet sehol. Én már kapartam is, mire amazok bedugták a ná­dat. Szerencsém volt, nagyon jól ment a bélről a vakarák, úgy haladtunk vele, mint a villám. Mert van ám olyan bél, hogy csak harsog a kés alatt, csupa recés, és olyan belet sohasem tudni, mikor tiszta. Hogy néztek rám a néné­jeim? Hát még amikor apám odahívott estefelé kol­t-yszhú ' ti'gni. Ez nagyon nehéz volt. Három ','•'oi állt, cseiesznyefából a húsvágó töke. Kö­• ir.-:z?"3 rve deszkával, a hús ne hulljon a földre. N m é . m fel a tökét. Kisszékre álltam fel. Két '"s!tóval egyszerre, ha apám elfáracjt. nekem ad­ta ide a baltákat. Innen az első fordulóban elszöktem volna, ha nem tartottam volna attól, hogy csúfolnak. Na­gyon nehéz volt, a balta élével kellett forgatni a húst. Ezért is irigykedtek rám a lányok. Gon­doltam: majd megtudnátok, csak a helyemben lennétek! Keresztapáméknál disznóvágás akart lenni. Hármat vágtak egyszerre. Volt tizenegy gyerek, a két öreg, meg a keresztapám anyja, Gota néni. Este jöttek hívogatni, azt mondja keresztapám; — Komaasszony! Esztert is elhozd. Tündököltem örömömben. Böllérasszonynak számítanak. El is mentem. A három bél közül egyet énelébem tettek. Lesem a másik kettőt, hol kezdi, én is úgy. olyan szépen felbontottam. Ki sem szakítottam sehol. Estefelé le kellett vol­na a kalácsot dagasztani. Azt mondja a főböl­lérasszony: Észtér. a kalácsot té dagasztod ki! —­Jól van — mondom. Volt egy olyan nagy cseréptál. hogy tán fel se bírtam volna emelni. Tíz kiló lisztet hoztak bele. Megszeppentem, gyengék ahhoz az én karjaim! Hozza a főböllérasszony az élesztős tejet, sós te­jet, kavarom össze. Az volt a szerencsém, hogy az a cseréptál meg nem mozdult, akárhogy gyö­möszöltem a tésztát. Még félig sem dagasztottam meg. mikor Gota néni törölte az arcom az izzadtságtól, a főböllér­asszony meg locsolta zsírral a tésztát. Akkor már jól hólyagzott a tészta, meg puttyogott is, akkor hagyattak fel a dagasztással. Kemencében sült. Csak úgy foszlott, én meg dagadoztam örömömben. A tűzhelyen, a vaslábon főztük huszonöt lite­res fazékban a barom fi levest. Két nagy bordás cseréofazékban a vasláb mellett a szármás fa­zekak. Megfordításukhoz nem minden ügyetlen fehércseléd foghatott hozzá. Ha nem völt a nők közt olyan tabáris, aki merte volna vállatai a műveletet, akkor a férfiak közül kellett vala­kinek megfordítani. Kolbászt, hurkát, pecsenyét fűtés közben, láng e'őtt sütöttünk. Amikor a ka­lács néha két kemencével is kisült, tepsikben, ahogv láng előtt sült a kolbász, hurka, beraktuk a kemencébe. Itt a közepük is szépen átsült. (Folytatjuk.) i í

Next

/
Thumbnails
Contents