Délmagyarország, 1978. április (68. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-28 / 99. szám
4 Péntek", 1978. április 28. 5 postaláda társszerzőnk az olvasó Igen gyakran kapunk levelet olvasóinktól, amelyben lakásügyeik megoldásahoz kérik segítségünket. Mint azt már többször megírtuk — bár gondjaikat messzemenően megértjük és szivünk szerint segítenénk is —, nem vagyunk illetékesek. Az ilyen jellegű leveleket mi is csak a lakásgazdálkodási hivatalhoz tudjuk továbbítani. Emberi tett — jó szó Anti természetes a kőznek, mindannyiunknak, az némelyeket külön cselekedetre késztet. Gondolatokat vetnek papírra az emberek a Jó szóért, a kötelességért D. I. (Dobó n. 41.) olvasónk két Ismeretlen hölgynek köszöni meg szívességét akik április 22-én délután felvitték lakására elveszett Igazolványát és lakáskulcsát Gyuláról hozott levelet szerkesztőségünknek a posta, amelyben Kádas Józsefné fejezi ki háláját a Szegedi Orvostudományi Egyetem fogós szájsebészeti klinika orvosainak, nővéreinek lelkiismeretes munkájukért Amint Írja, születésétől fogva kellemetlenségei voltak, és a baján csak plasztikai műtéttél segíthettek. Ezért évek óta Jár Szegedre, itt kereste gyógyulását, és megtalálta, amiért külön köszönetét fejezi ki a műtétet végző adjunktusnak. Ugyancsak az egészségügy dolgozóinak cselekedete buzdította írásra régi levelezőnket, Kovács Mihályt, Dalos utca 8. szám alatti lakost Rajta a III. kerületi tanácsnál dolgozó egészségügyiek segítettek. Utcák, fák, virágok... Életmentő szolgálat telefonon Azzal is kezdhetném, hogy Szegeden miért nincs még ez a szolgálat? A civilizált országokban — sajnos, hazánkban is — az öngyilkosság társadalmi jelenség, és a humánusan gondolkodó emberek számára korunk egyik nagy gondja. A tenniakarás hozta létre az ötvenes évek elején a telefonon hívható első lelki segélyszolgálatokat A szolgálatokat az IFOTES — a Telefonszolgálatok Nemzetközi Szövetsége — fogja össze. Az 1972-es évben már tagja) között 318 állomás volt, de mind az állomások száma, mind a hívások száma állandóan növekszik. A szocialista államok közül Csehszlovákiában, Lengyelországban már évtizedes múltjuk van a telefonszolgálatoknak. Prágában például húsz ügyelő van, külön Ifjúsági részleg, rohamkocsi és rohambrigád, Lengyelországban a nagyobb városokban van egyegy jól képzett csoport. A Szovjetunióban a közeljövőben alakul meg a szervezet Magyarországon Debrecenben jött létre az első sürgősségi telefonszolgálat, Lelki Segély Telefonszolgálat néven, és éjjel-nappal működik. A budapesti Lelki Elsősegély Telefonszolgálat 1973. április 24-én kezdte meg működését Győr Lelki Segélyszolgálata hétfőn, szerdán, csütörtökön, pénteken működik 17 órától 22 óráig, ez idő alatt a MENCS helyiségében személyesen is fogadják a tanácskérőket Pébsett & O. S. a szolgálat neve, és este 7 órától reggel 7-ig hívható. Statisztikai adatok bizonyítják, hogy Szeged öngyilkossági aránya magasabb, mint Debrecené, Győré és Pécsé. Már ez is indokolná egy ilyen humánus szolgálat megszervezését Szegeden is! Az anyagi befektetés el_ enyésző. Helyiség kell hozzá, ami megoldható, egy telefonvonal, orvosok, főleg pszichiáterek, de mindenki segíthetne, akinek csak egy kis köze van ehhez a problémához. Javaslom, hogy még ebben az évben, Semmelweis születésnapjára Szegeden ls szervezzük meg ezt a nemes célú szolgálatot Mivel itt életről van szó, ezért javaslom a Telefon Életmentő Szolgálat — TÉSZ — elnevezést. Vagy hosszabban: Szegedi Telefon Életmentő Szolgálat — SZETÉSZ — meghatározást Dr. Veress Sándor Szeged, Bécsi krt 37—39. Többed magával kér támogatást Nagyi Istvánné Móravárosból (Kaszás u. 13.). Utcájukban a járda közepén tavaly kábelt fektettek. Bedúrták ugyan a gödröt a munkások, visszarakták a téglákat is, de az idővél lesüppedt Mostanra a téglák már eldőltek és egy másik kisarok szalad végig a járdán. A* ott lakók félnek, ha jön a nyári zápor, nemhogy járni nem lehet de még a falakat is rongálhatja a vfz. Szóltak a tanácstagnak, de ez ideig maradt minden, ahogy eddig A 80 éves asszony levelét az utcabeliek is aláírták. Az Illetékesek konkrét válaszát kéri Tanácsné Veszelka Mária (Szatymazi u. 33), a szanálásról szeretne többet tudni. Amint levelében jelzi, nem tud eligazodni a dolgokon: „Elkezdték a házak szanálását, és most a tudomásomra jutott, hogy hónapolcig szünet következik. A Gergely, illetve az Ilona utca jobb oldalán egy szakasz, a bal oldalon (a mi oldalunkon) három szakasz kisajátítása van még hátra. Az utca végén bontják a házakat, nagy részük már a földdel egy szinten van. Továbbfolytatás egyelőre nincs. Szeretném kérdezni, miért ez az ugrálás. Szervezetlenségnek tartom, amikor egy helyen elkezdenek valamit, miért nem viszik végig. Környékünkön nagyon sokan nem lakást kérnek, hanem építkezni szeretnének. Pénzüket beleölték egy csomó felszerelésbe, mint ml is, hogy a nyáron vagy ősszel költözünk. Ennek ellenére meg kell venni a téli olajat (20 hónapos gyermekem van), ami szintén pár ezer forintot kiemel a zsebünkből. De még édesanyámnak is szénről, fáról kell gondoskodni. Egyál. talán azt sem értem, az itt élőket miért nem tájékoztatják, akár hivatalos formában is. Mindenki csak találgat, bizonytalanságban él, akárkihez fordulunk, mind mást mond (Itt a hivatalos szervekre gondolok)." Balogh Andrásné (Gyöngyvirág u. 17.) a kóbor kutyákért aggódik: „Az ember szive elszorul, ha látja, nap mint nap az Északi városrész még be nem épített területein, valamint Fodortelep környékén, s Tarjánban nyolcasával, tízesévél összeverődött, lesoványodott, éhes, agyoncsigázott állatokat A környék szanálásával megint nagyon megszaporodtak, mert volt gazdáik elhagyták őket Érthetetlen, hogy annyi kérés, clkkezés után sem képes a tanács ezt a dolgot megoldani. Egyenesen nevetséges, elrendelik az ebzárlatot, de senki sem törődik vele, hpgy a rengeteg szerencsétlen Jószág csavarog az utcákon." Olvasónk még javaslatot ls tesz, hogy az Állatvédő Egyesület toborozzon tagokat a kutyák védelmére. A város rendjéért, tisztaságáért fogott levélírásba Nagy László (Csanádi u. 13.). Örömmel látja, hogy mindenfelé takarítják a házakat, utcákat, tereket, mégis van egy apró bosszúsága. Szeged idegenforgalmi kapujához, a nagyállomáshoz kevesli az erőt. Levélírónk szerint a Hattyas- és a Ballagitó sorra ráférne a csinosítás, ha másként, nem, társadalmi munkában Aki vonattal jön Szegedre, először is ezen a rendetlenségen akad meg a szeme. Mások, kőztük Tóth Istvánné (Tisza L. u. 33.) már a meglevőt mentenék. Hosszú sorokban ecseteli, hogy előttük milyen „kegyetlenül elbántak" a virágokkal, fákkal. Fájó szívvel kellett tűrnie, hogy az emberi jó szándék építgette szépet nem becsülik mások. K. J. Felsóvároson a garzonlakásban lakik, s nem érti, miért álltak le a Csillag téren a parkosítással, hiszen még kora tavasszal odahordták a homokot, igaz, a gyerekek örömére, de a szülők bánatára. Vívódás után Sokára szánta rá magái K. E.-né felsővárosi olvasónk — amint írja —, amíg javaslatával felkeresett bennünket Azt kérné, és úgy érzi, többen is ezt tennék, hogy szombatonként írja meg az újság — a Délmagyarország —, melyik áruk lesznek 20 százalékkal olcsóbbak a Centrum-hétfőn. Ez sokaknak kényelem lenne és hét végén eldönthetnék, érdemes-e befáradni a központba, vagy sem. Talán még a tülekedés is elkerülhető lenne Megvallja, az ötletet a Hajdú-Bihar megyei Naplóból ollózta. Azt szeretné, ha megkérdeznénk a Centrum Áruház Igazgatóját, mit szólna hozzá? Tápéról érkezett a másik levél, amelynek Írója kérte, hallgassuk el nevét, nehogy rossz szemmel nézzenek rá a boltban, ahol vásárolni szokott Vele történt esetek sora serkentette levélírásra. Már máshol is járt panaszával, de a választ kevesellte. így fordult hozzánk. Sajnálatunkra, mi sem biztathatjuk sok jóval, mert az apró viszszaéléseket nagyon körülményes és nehéz felderíteni, bizonyítani. Mindenképp egyetértünk javaslatával, hogy minden boltban legyen (jó állapotban) ellenőrző mérleg. A parkrongálók újabb tetteit tűzte tolla hegyére egyik tarjáni olvasónk, amikor beszámolt az esti sétáján látottakról. A Stefánián mentek keresztül, amikor figyelmesek lettek a földből kihúzott padra Kíváncsi rá olvasónk, kik ezek az erős legények, akik fölös energiájukat így próbálják levezetni. Van-e módja a hasonló esetek megakadályozásának? Ügy tudja, két tanú szükséges, hogy a rongálókat elfogják. Mindez nehézkes, hiszen ilyenkor soha sincs látótávolságban olyan ember, aki vállalkozna hatóság előtt. is elmondani a látottakat. Azt kérdezi, lehetne-e másként büntetni a terek, parkok vandál rongálóit ? Válaszol az illetékes Sorokban Kétségbeesetten fordul hozzánk özv. Terhes Istvánné (Tápé, Rév u. 61). A régi temető környékén történik olyasmi, ami bántó. „A fiatalok éjszakánként a temetőben ordítoznak, a lakók meg a Sárgagödörbe tilalom ellenére is hordják a szemetet." Dr. Janóczki Lászlóné a Bizományi Áruházban vásárolt készletet, és csak két hét múlva bontották fel. Kiderült, nincs benne minden. Visszavitte a csomagot, de reklamálását nem vették figyelembe. Kérdi, jogos-e ez? A Ptk. szerint levelezőnknek nincs igaza. A Kálmány L. u. 15. szám alatt lakó olvasónk hiányolja a buszokon, villamosokon a vezetővel beszélgetni' tilos feliratot. Sokszor tapasztalta, hogy sokan beállnak a fülkeajtóba, beszélgetnek a sofőrrel, vezetővel. Szerinte ez elvonja a figyelmet a forgalomról. Április 7.-1 Postaládánkban Porfelhőben címmel Idéztük B. T. levelének egy részét, amelyben szóvá teszi a villamoskocsik ablakainak „tisztaságát" is. A cikkre dr. Várhalmi Károly, a Szegedi Közlekedési Vállalat igazgatója válaszolt: „Az észrevétellel kapcsolatosan az alábbiakat tudjuk közölni. Sajnos, a levélírónak igaza van. Vállalatunk minden reggel üzemkezdetkor tiszta villamoskocsikat állít forgalomba. Az úttest közepére helyezett villamospályák azonban a. közúti forgalomtól hamar porosak lesznek és Így a rajtuk haladó villamoskocsi is. Ugyanis a megállóhelyre érkezve a felkavart port at, ajtók nyitásával magába szívja. Az utastér ennek következtében tele lesz porral, ami elviselhetetlenné teszi az utasok és a vezető ott tartózkodását és egyben szenynyezl az üléseket, a padlót... A .poros helyzet' megszüntetése végett vállalatunk az illetékeseknek már több alkalommal jelzett." Egy héttel később, április 14-én tette szóvá rovatunkban Fejes Pálné kiskundorozsmai olvasónk, hogy aprójószágok tesznek kárt a dorozsmai temetőben. Reagálásként a Szegedi Városgazdálkodási Vállalattól Sisák Géza főmérnök és Babos Ferenc szolgáltató osztályvezető aláírásával érkezett válasz: -A panasztevő ügyét ismerjük. Meg kell jegyeznünk, hogy mások által az évek folyamán hasonló jellegű panasz vállalatunkhoz nem érkezett Az tény, hogy a temető gondnoka jószágokat tart, de zárt baromfiudvarban. Azt, hogy egyes alkalmakkor kiszökött néhány baromfi, nem vitatjuk. A cikk nyomán ls, most ismételten intézkedtünk a baromfiállomány biztonságosabb tartására, hogy a legcsekélyebb panaszt is elkerüljük." ' A múlt héten jelent meg Nyaktörő csapda címmel fényképes írás, valamint egyik olvasónk közvilágítással kapcsolatos panasza. Mindkettőre a DÉMÁSZ Üzemigazgatóságától érkezett válasz, Hörömpő József íizemígazgató-helyettes és Gazdag János osztályvezető aláírásával: „Azonnal intézkedtünk, s illetékes kirendeltségeink a nyitott gödröt, mely balesetveszélyes volt, betemették és fűmaggal beszórták, illetve a Bártfai utcai közvilágítást (3 db izzócsere) kijavítottuk a cikk, illetve fénykép megjelenése napján. Ezúton köszönjük a bejelentők észrevételét, mivel cimüket nem ismerjük, s kérjük, a jövőben bejelentésüket a 14-022-es telefonon közvetlenül tegyék meg." összeállította: Majoros Tibor Továbbtanulás beiskolázás Intézetünk a Csongrád megyei és a Szeged megyei városi Pályaválasztási Tanácsadó Intézet évek óta felmérést készit a továbbtanulási szándékról. A szándékot a továbbtanulásra jelentkezők által első helyen megjelölt iskola, pálya, szakma alapján vizsgáljuk minden évben, a március 20-i állapot alapján. Az intézet munkatársai többek közt ezeknek a szándékoknak a helyes irányba terelésén, kívánatos arányok kialakításán fáradoznak. E tevékenység során a tényanyagok ismertetésén kívül feladatunk a továbbtanuló gyermekek és a szülők felé az agitáció, a tudatformálás. Ez utóbbi á legnehezebb feladataink közé sorolható, s eredménye csak lassú, szívós, következetes munka alapján évek múlva jelentkezik, de jelentkezik és konkrétan mérhető. A tudatformálás célja esetünkben az, hogy az egyes pályák, szakmák értékítéletét a megfelelő helyre tegyük. Nagyon sok szülő, s tanuló idegenkedése a fizikai pályáktól abból fakad, hogy nem ismerik kellően az egyes szakmákat, pályákat Elképzelni sem tudják, hogy a technika fejlődése, a munkamegosztás milyen óriási változást hozott, és a korábbi nehéz fizikai munkát igénylő szakmák egész sorában már szó sincs nehéz fizikai munkáról, vagy a korábban koszos, szennyes munkakörülményekkel járó pályák zöme elfogadhatóvá alakult át, s a megyében is egyre nő a „fehér köpenyes" fizikai munkahelyek száma. Különösen nehéz feladat a tudatformálás a szellemi és a fizikai pályák összehasonlítása, helyes értékítélések kialakítása terén, s ha gyér a szülők ismerete a mai fizikai pályákról, hajlamosak túlbecsülni a szellemi pályákat. Nehéz velük megértetni, hogy a mai fejlett technika magasan képzett, széles látókörű szakmunkásokat igényel, akiknek tudása, életformája alig, vagy egyáltalán nem különbözik a szellemi középkáderek tudásától, életformájától. Azt megértik, hogy a pályaválasztás életvitel, életformaválasztás, aminek alapját a kereset adja, de valósággal becsukják a szemüket, ha egy szakmunkás és egy szellemi foglalkozású család lakását, gépkocsi, tv, családi ház stb. tartós fogyasztásicikk-ellátottságát összehasonlítva különtpéget nem, vagy gyakran a szakmunkáscsalád javára láthatnak. „Más az azért" — mondják, amikor az érveik elfogynak. Valóban, más, de nem olyan értelemben, ahogy egyes szülők értik. Látnunk kell, s a szülőkkel láttatnunk kell, hogy a fiatalság alkotó munka iránti Igénye, vonzódása nagyobb, mint egy középszerű hivatal iránti vágya. S talán ezen a téren sikerült ismét előrelépnünk, amit bizonyít, hogy Csongrád megye 8. általános iskolát végző tanulóinak 47,5 százaléka jelölt meg első helyen szakmunkásképző iskolát. E szám az előző években jóval alacsonyabb volt. S ha figyelembe vesszük, hogy a gimnáziumokból és szakközépiskolákból helyhiány miatt sokan átmennek szakmunkásképző iskolákba, a részarány 50 százalék fölötti megyénkben. A tendencia pedig biztosítja azt a célkitűzést, mely szerint 1980_ra a szakmunkásképző és a szakmunkásképző szakközépiskolákba a végzős diákok 58 százaléka iratkozzék be. E számokhoz tartozik még azon örvendetes tény is, hogy a megyénkben 226 fővel nőtt a 8. osztályt ez évben végzők száma. 1977-ben 4484, most 4710 fő 8. osztályos tanuló végez. A továbbtanulni nem szándékozók száma évről évre csökken. 1975-ben például még közel 300 fő volt, ez évben számuk 181 fő és ez 3,8 százalékot tesz kL' Természetesen továbbra is sok tanulónak kell módosítani szándékát azok közül, akik a gimnáziumokba vagy szakközépiskolákba jelentkeztek, de férőhely hiánya miatt bejutni nem tudtak, vagy a szakmunkásképző iskolák valamelyik „divatos" szakmáját jelölték meg első és második helyen is. A gimnáziumokba és a szakközépiskolákba 3198 tanuló jelentkezett továbbtanulásra, a férőhely ezen intézményeknél 2550. Tehát 648 végző 8. osztályos tanulót kell még az eddigi jelentkezéseken túl a szakmunkásképző intézetek felé irányítani. A szülőknek — gyakran a tanácsunk ellenére — helytelen választás esetén sem kell azonban kétségbe esni, mert a megyében végző minden továbbtanulni akaró 8. osztályos diákot a szakmunkásképző intézetekbe fölvesznek. De milyen szakmára? A szakmák értékítélete is eltérő, de változik is. A néhány évvel korábbi divatszakmák közül egész sor ma már nem az, és megfordítva a mai divatszakmák sorrendje is változik, de egy biz. tos, a fejlett szocialista társadalom egyre gyarapodó anyagi, technikai eszközei mellett a szakmák presztízse csak közelíthet Ha figyelembe vesszük, hogy a ma szakmát választó 2024-ben fog nyugdíjba menni, addig pályát is változtathat, a szakmák presztízse közötti különbség viszont biztosan csökken. A szakmunkásképzők 2440 tanulói helyére 2559-en jelentkeztek. A hiányszakmák tervszáma szinte korlátlanul növelhető. Az itteni túljelentkezés és a gimnázium — szakközépiskolai túljelentkezések számára a megye minden szakmunkásképző iskolájában van még hely. A szakmunkásképző iskolák, valamint a Pályaválasztási Tanácsadó Intézet részletes információval várja a beiskolázásnál érdekelt szülőket (Szeged, Április 4. útja 26—28., I. em.) Felvilágosítást tudunk adni a megyében oktatott összes szakmák további beiskolázási lehetőségeiről, tanácsadással segítjük a tanulókat és szülőket Dr. Kapás Pát a Csongrád megyei és Szeged megyei városi Pályaválasztási Intézet igazgatója Hajóroncsok Több mint 500 hadihajó és teherhajó roncsai hevernek a Szovjetuniót övező tengerek fenekén. Többségük még a második világháború idején süllyedt el: kiemelésük a kellő technikai eszközök hiányában eddig lehetetlen ' volt Leningrádban nemrég vízre bocsátották a Vityáz nevű új óriás úszódarut, amely 1600 tonnát képes felszínre emelni, azaz teljesítménye ötszörösen felülmúlja a korábban használt szovjet úszódaruk kapacitását. Munkába állításával legelőször a Finn-öböl és a Balti-tenger partja mentén kezdik meg a roncsok kiemelését.