Délmagyarország, 1978. április (68. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-23 / 95. szám

AZ MSZMP SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA * VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 68. évfolyam 95. szám 1978. április 23., vasárnap Ára: 1 forint Közlemény az MSZMP Központi Bizottságának 1978. április 19-20-i üléséről Á Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1978. április 19—20-án kibővített ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság tagjai, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai és a Minisztertanács tagjai. A Központi Bizottság meghallgatta Kádár János elvtársnak, a Központi Bizottság első titkárának előterjesztésében a Politikai Bizottság jelentését a XI. kongresszus óta végzett munkáról és a párt előtt álló feladatokról. Ezután szervezeti, személyi kérdéseket tárgyalt. A Központi Bizottság az előterjesztéseket széles körűen megvitatta és egyhangúlag hozta meg határozatait. Ügy döntött, hogy a határozatok szövegét teljes terjedelemben közzéteszi. A Központi Bizottság elhatározta, hogy a gyakorlati munka követelményeinek megfelelően egyes vezető tisztségekben káderátcsoportosítást hajt végre: Pártszerveknél: a) Szűrös Mátyás elvtársat, a Magyar Népköztársaság berlini nagykövetét beválasztotta a Központi Bizottság tagjainak sorába; b) Biszku Béla elvtársat, a Politikai Bizottság tagját, érdemeinek elismerése mellett felmentette KB-titkári funkciójából és tudomásul vette nyugállományba helyezését; — Havasi Ferenc elvtársat, a Központi Bizottság tagját, megválasztotta a KB titkárának; — Korom Mihály elvtársat, a Központi Bizottság tagját megválasztotta a KB titkárának. c) Párdi Imre elvtársat, a Központi Bizottság tagját, érdemeinek elismerése mellett felmentette a KB gazdaságpolitikai osztályának vezetése alól és tudomásul vette nyugállományba helyezését; — Hoós János elvtársat, a KB gazdaságpolitikai osztályának helyettes vezetőjét kinevezte az osztály vezetőjének. d) javasolta, hogy Katona Imre elvtársat, a Központi Bizottság tagiát. a budapesti pártbizottság első titkárát — más fontos megbízatása miatt — érdemeinek elismerése mellett mentse fel első titkári tisztéből, és pártbizottsági tagságából: — javasolta, hogy Méhes Lajos elvtársat. a Központi Bizottság tagját, a budapesti pártbizottság kooptálja tagjai sorába és válassza meg a pártbizottság első titkárának. Állami szerveknéli a) javasolta, hogy Cseterki Lajos elvtársat. a Központi Bizottság tagját, érdemeinek elismerése mellett mentsék fel a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkári beosztásából és tudomásul vette nyugállományba helyezését; — Katona Imre elvtársat, a Központi Bizottság tagját, az Elnöki Tanács tagját javasolta megválasztani a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkárává. b) Havasi Ferenc elvtársat, a Központi Bizottság tagiát javasolta felmenteni a Minisztertanács elnökhelyettesi tisztségéből; — Marjai József elvtársat, a Központi Bizottság tagját, javasolta kinevezni miniszterelnök-helyettesnek. c) Korom Mihály elvtársat, a Központi Bizottság tagját, javasolta felmenteni igazságügy-miniszteri tisztségéből; — Markója Imre elvtársat, igazságügyi minisztériumi államtitkárt javasolta kinevezni igazságügy-miniszternek^ — Soltész István elvtársat, a Csepel Vasés Fémművek vezérigazgatóját javasolta kinevezni kohó- és gépipari miniszternek. A Központi Bizottság a munkaköri változásoknak megfelelően módosította a Központi Bizottság mellett működő bizottságok és munkaközösségek összetételét. Erre vonatkozó határozatát a Pártélet című folyóirat közli. A Központi Bizottság 1978. április 19-20-i ülésének határozata a XI. kongresszus óta végzett munkáról és a párt feladatairól A Központi Bizottság több mint féléves előkészítő munka után, a párt-, állami és a társadalmi szervek tapasztalatait es javaslatait figyelembe véve, átfogóan értékelte a kongresszusi határozatok végrehajtásának helyzetét és megállapította: — A Magyar Szocialista Munkáspárt 1975 márciusa, ban megtartott XI. kongreszszusa helytállóan elemezte az akkori hazai és nemzetközi viszonyokat, helyesen jelölte ki a szocializmus építésének soron levő és távlati feladatait. Bár a világgazdasági helyzetnek számunkra kedvezőtlen változásai, a nemzetközi ideológiai harc éleződése miatt a szocialista építőmunka belső és külső feltételei az előre láthatónál nehezebbekké váltak, a kongresszus határozatainak, a párt programnyilatkozatának elvi és politikai útmutatásai kiáltották a gyakorlat próbáját, azokat az élet teljes mértékben igazolta. — A Központi Bizottság, az állami, a gazdasági és a kulturális élet irányitó szervei, a tömegszervezetek és mozgalmak vezető testületei idejében megfelelő határoza. tokát hoztak a kongresszus elvi útmutatásainak gyakorlati megvalósítása céljából. — Népünk jól fogadta, tettekkel támogatja és eredményes munkájával megoldja a kongresszus által kitűzött feladatokat. Mindennek köszönhetően a XI. kongresszus határozatainak végrehajtása sikeresen folyik az élet minden fő területén, a belpolitikában, a gazdasági építőmunkában, az ideológiai, tudományos és kulturális területen, a nemzetközi kapcsolatok fejlesztésében. A kongresszus határozataiban, az ötödik ötéves népgazdasági tervben előírt feladatok időarányos részének megfelelő megoldásával eredményesen, töretlenül folytatódik hazánkban a fejlett szocialista társadalom építése, az ország gazdasága erősödik, az életszínvonal emelkedik. s növekszik a Magyar Népköztársaság nemzetközi tekintélye. — A XI. kongresszus határozatai, az azokat kiegészítő központi bizottsági határozatok, állami döntések jelentik változatlanul a további munka alapját. Társadalmunk politikailag egységes, a munkásosztályban, a parasztságban. az értelmiségben, egész népünkben él és növekszik a szocialista céljaink elérésére irányuló tettrekészség. Minden szükséges feltétel adott tehát, illetve folyamatosan megteremthető ahhoz, hogy a XI. kongreszszus határozatait időarányosan, jó eredménnyel megvalósítsuk. A Központi Bizottság a XI. kongresszus határozatainak végrehajtását ellenőrizve arra a következtetésre jutott, hogy most a legfőbb feladat a párt eddigi irányvonalát követve a végrehajtás további javítása minden területen és minden szinten; az eddiginél is nagyobb súlyt kell helyezni a végrehajtás megszervezésére és az ehhez szükséges személyi feltételek megteremtésére. A XI. kongresszus határozata és programnyilatkozata átfogja építőmunkánk egészét, ezért * jelen határozat célja, hogy azokra a legfontosabb feladatokra hívja fel a figyelmet, amelyek megoldásával mosl leginkább elősegíthetjük a kongresszus határozatainak következetes megvalósítását, s újabb lendületet adhatunk a szocializmus építésének. I. A nemzetközi helyzet, külpolitikánk Á XI. kongresszus elemzően vizsgálta a világpolitika fő tényezőit és irányzatait, amelyek azóta is meghatározzák a nemzetközi helyzet alakulását. Az elmúlt három évben a szocializmus pozíciói világméretekben tovább erősödtek, a kapitalizmus általános válsága mélyült, jelentős sikereket ért el a nemzetközi felszabadító mozgalmak harca, szélesedett a békeszerető erők küzdelme az enyhu'és irán>zatának további térhódításáért. A nemzetközi erőviszonyok kedvező alakulásának eredményeként került sor Helsinkiben a történelmi jelentőségű európai biztonsági és együttműködési értekezletre, amely fordulatot jelzett földrészünkön, és a nemzetközi helyzet általános alakulására is kedvezően hatott A helsinki értekezlet jótékonyan befolyásolta a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élését, a kétoldalú kapcsolatokat. Az európai biztonsági értekézleten részt vett 35 állam képiviselőinek belgrádi találkozója — az elhúzódó viták ellenére — hasznos volt és kielégítő eredménnyel zárult A különböző réakciós erők, a fegyverkezésben érdekelt monopóliumok, a béke és a társadalmi haladás ellenségei ismét aktivizálódtak, igyekeznek megakadályozni a pozitív folyamatokat, az enyhülés térhódítását A „szovjet fenyegetés"-röl szóló régi hazugságok felújításával a fegyverkezési verseny fokozásának veszedelmes útjára akarják szorítani az emberiséget Erősítették propagandájukat a szocialista országok elleti, az emberi jogok védelmének ürügyén megpróbálnak beavatkozni belügyeikbe. A nemzetközi küzdőtéren objektíve a reakciónak, az enyhülés szélsőséges ellenfeleinek kezére játszik az a körülmény is, hogy a szocialista országok, a haladás erői a békéért, a nemzetközi biztonságért tett erőfeszítéseik során szüntelenül beleütköznek a kínai vezetők nagyhatalmi külpolitikájába. 4 Kormányzatunk, a Ma'* gyár Népköztársaság külpolitikája a pártkongreszszus irányvonalát, az országgyűlés állásfoglalásait követi, a közös érdekű kérdésekben a szocialista országok egyeztetett külpolitikai álláspontjának megfelelően lép fel, aktívan és eredményesen szolgálja országunk, népünk érdekeit, a szocializmus, a társadalmi haladás, a béke általános ügyét. Külpolitikai tevékenységünk alapvető feladata szövetségünk, barátságunk, együttműködésünk erősítése a Szovjetunióval, a Varsói Szerződés, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának tagállamaival, a szocialista közösség országaival. Ez a politika megfelel népeink közös eszméinek, érdekeinek és céljainak, egyben országunk szuverenitásának, népünk nemzeti függetlenségének is erős támasza, békés szocialista építőmunkánk folytatásának legfőbb biztosítéka. A kapcsolatok továbbfejlesztésére az elmúlt időszakban is meghatározó befolyást gyakoroltak párt- és kormányküldöttségeink találkozói, országaink, pártjaink képviselőinek rendszeres megbeszélései, tapasztalatcseréi. Aktívan részt veszünk a szocialista országok többoldalú együttműködésének kibontakoztatásában minden területen. Támogatjuk a gyarma ti uralom alól felszabadult népek harcát a társadalmi haladásért, és a teljes nemzeti függetlenség biztosításáért. A barátság szellemétől áthatott, több magas szintű találkozóra került sor a fejlődő országok vezetőivel; ezek jól szolgálták a kapcsolatok szélesítését. Kibontakozó sokoldalú, politikai, gazdasági, kulturális együttműködésünk révén hozzájárulunk, hogy az új nemzeti államok megszabaduljanak az imperialista gyarmatosítás súlyos örökségétől, s az új gyarmatosító törekvésekkel szemben megszilárdítsák politikai függetlenségüket, gazdasági önállóságukat. A világ haladó .közvéleményével együtt szolidárisak vagyunk azzal a küzdelemmel, amelyet DélAfrika és a világ más térségeinek népei vívnak a még meglevő gyarmati elnyomás és a szégyenletes faji megkülönböztetés ellen. O A párt XI. kongresszusán megerősített elvi álláspontunknak megfelelően következetesen munkálkodunk a békés egymás mellett élés politikájának kiterjesztésén, a tőkésországokkal fennálló kétoldalú, egyenjogú és kölcsönösen előnyös kapcsolatok szélesítésén. A Magyar Népköztársaság a kongresszus óta 18 állammal létesített diplomáciai kapcsolatot, és jelenleg 122 állammal áll diplomáciai viszonyban, s képviselve van minden jelentós nemzetközi szervezetben. Az európjai biztonsági és együttműködési értekezletet követően hazánk kormánya 19 tőkésországnak tett konkrét együttműködési javaslatot a záróokmány szellemében. A békés egymás mellet élés elvei alapján fejlődtek kölcsönösen előnyös kapcsolataink Finnországgal, Ausztriával, a Német Szövetségi Köztársasággal, Olaszországgal és több más európai tőkésországgal, amihez további lehetőséget tártak fel a Központi Bizottság első titkárának, az Elnöki Tanács elnökének, a Minisztertanács elnökének, a külügyminiszternek és országunk más képviselőinek hivatalos tárgyalásai. Haladás történt a Magyar Népköztársaság és az Amerikai Egyesült Államok kapcsolataiban is. i A Magyar Népköztársaság legfőbb külpolitikai célja a béke védelme és megszilárdítása. Állhatatosan harcol azért, hogy a nemzetközi feszültség enyhülésének irányvonala folytatódjék. Támogatja azokat a nagy jelentőségű, széles körű szovjet javaslatokat. a Varsói Szerződés szervezetének kezdeményezéseit, amelyek a fegyverkezési verseny megfékezését célozzák. Helyesli a nemzetközi helyzet enyhülésére meghatározó módon kiható szovjet—amerikai kapcsolatok további javítását, a stratégiai fegyverek korlátozását célzó SALT —IX. tárgyalások folytatását, s kívánja azok eredményes befejezését. Határozottan fellép a neutronfegyverek gyártásának és nyugat-európai elhelyezésének terve ellen. A nemzetközi feszültség enyhítését, a háborús veszély csökkentését szolgálja a különböző társadalmi rendszerű országok együttműködése gazdasági, tudományos, kulturális és politikai téren. Ezért is törekszünk mind a fejlett kapitalista, mind a fejlődő országokkal együttműködésünk szélesítésére minden lehetséges területen. II. A belpolitikai helyzet A Magyar Népköztársaság belpolitikai helyzete szilárd, fejlődése kiegyensúlyozott. A kongresszusi határozatok végrehajtásának eredményeként tovább erősödtek társadalmi rendszerünk szocialista vonásai. A párt, a munkásosztály vezető szerepe érvényesül, a dolgozó nép' hatalma, a proletárdiktatúra rendszere szilárd. A társadalmi fejlődés fő folyamataiban megvalósulnak a tudományos szocializmus elvei. Fejlődték a szocialista tulajdonviszonyok; rendszerünk gazdasági alapja a termelőeszközök állami és szövetkezeti tulajdona. A társadalom osztályviszonyait a munkásosztály, a parasztság, az értelmiség egymáshoz való közeledése, alapvető érdekeinek azonossága és az alkotó együttműködés jellemzi. Az országban szilárd az állam- és közbiztonság, törvényes rend van. A tudományos szocializmus eszméi széles körben terjednek, és mindinkább áthatják a közgondolkodást. A szocialista világnézet és erkölcs fejlődését érzékelhetően bizonyítják az építőmunka eredményei, a dolgozó nép nehéz helyzetekben is (Folytatás a 2. oldalon.) 4