Délmagyarország, 1978. április (68. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-20 / 92. szám

8 Csütörtök, 1978. április 20. Egy kiállítás ürügyén Hogyan él és hogyan hat sa. Ez többnyire sikerült is, gyománnyal rendelkező (nem napjainkban a népművészet? mégis legyen szabad né- asztali!) tamburazenekarról S egyáltalán: mit nevezünk hány megjegyzést hozzá- említést sem teszek. Ugyannapjaink népművészetének? fűzni. A Dél-Alföld legjel- ez a sorsa a Szegeden, DeszEzek a kérdések néhány legzetesebb hangszere két- ken. Szőregen éló szerb nemeve komolyabban vetődnek ségkívül a citera, ettől füg- zetiség zeneszerszámainak is. fel kulturális életünkben. A getlenül nem is voltak olyan Issazi élméim jelentettek a SLTT1S £tféléLa kTtottnépzenei és néptáncmoz- bok. pedig volna mit be- a kivitelű tekerő52°. t^dÜV^.Va"jUk>bae' mu,a,ni- Hi:\nyzik példaul a l-t jHtlet v^t a SEd feL J^bl^lra ; ritkasagszamba menő, a eleji> népzenegyűjtésre haszfelfedezett népi kultura a muzeum gyűjteményében is náit fonoeráf bemutatása nosztalgia, az „autópatko- megtalálható sajátos cite- ^ograf bemutatasa lós" felé halad? — teszi fel rafajta, a „bőgőtambura". ' Péter, a Nem tudja meg a jámbor érévi 6. deklődő azt sem, vajon mi vándorkiállítás vendégkönyvébe szerettem volna bejegyezni, de ottjártamkor — a kérdést Fábri Mozgó Világ 1977. számábam Több igénnyel a különbség a tambura. ci. kéli tehát a népművészeti , ,7 tárgyú kulturális esemé- tura- aszta1' tambura és a nyek felé fordulnunk. A citera között. Közművelődési Palota ku- A kiállítás anyagában polacsamókában a Múzeum örömmel — bár kissé megés a Somogyi-könyvtár ki- lepve — fedezhetjük fel az állítása a népi hangszerek Algériából származó zurvtlágából ad ízelítőt. Öröm- lát, és a Bige József népmel vesszük, hogy helyt ka- művész által rekonstruált pott végre Szegeden egy kuruc kort töröksípot, bór ilyen kiállítás. Szeged ér- ezek helyi használatáról még deklődő közönsége e tekin- senki sem hallott. Bige Jótétben nincs elkényeztetve. ZBéf egyébként megérdefenti gondolatokat a pár nappal a megnyitás után — még sehol sem találtam. „A kedves, a naiv, az őseredeti nép!" — mondja egy romantikusan lelkesedő felirat a bejárattal szemben. Nos, „őseredeti" városlakóink között szerencsére ma már szép számmal vannak olyanok, kik a népi kultúrával kapcsolatban semmisem . nevezhetők Sánta leltárok A rendezők szemmellátha- melte volna, hogy nevét tó célja az volt, hogy a hangszere mellett feltüntes- képpen múlt század közepétől me- sek. naivnak, gyérikben fellelhető és rész- Érthetetlen, hogy a megyé- Számukra többet kellett ben még ma ls használatos ben mindmáig fennmaradt, volna nyújtani t népi hangszereket bemutas- mintegy százötven éves ha-^ IfJ. Lang János « Építkezés engedély nélkül Építési engedély és beje- Ha megváltozik az épü- területen ilyen munkák lentés nélkül végezhető az let (építmény) rendelteté- végzésére építési engedélyt épület homlokzatának, vagy se, vagy használatának mód- kell kérni, tetőzetének felújítása, épü- ja. akkor az építési munka Lakás, üdülő (üdülőegyletben válaszfal, vagy osz- lakó- és üdülőtelken csak ség). vagy tulajdonszerzési tófal építése, lebontása, ha bejelentés, egyéb helyeken korlátozás alá eső más heannak következtében az épü- a zártkertben csak építési lyiség (üzlet, rendelő, garázs let rendeltetése vagy hasz- engedély alapján, ha pedig stb.) építéséhez, a meglevő hálatának módja, Illetőleg az lakás (üdülő), vagy tulaj- épület, átalakításával törtéépületben levő lakások, üdü- donszerzési korlátozás alá nő kialakításához, minden lőegységek, vagy magánsze- eső más helyiség jöin létre esetben építési engedély mély építtető esetében tu- (például üzlet, garázs, ren- szükséges, lajdonszerzési korlátozás alá delő), minden esetben csak eső ma« helyiségek (például építési engedély alapján véaz üzlet, műhely, az orvosi, gezhető eL fogorvosi rendelő, a műte- Nem kell épftésl engerem, a személygépkocsi és dély, sem bejelentés a közmotorkerékpár-tároló) száma ség belterületén — a közés nagysága nem változik ség üdülőterületét kivéve — jelentést kötelezettséget nem xneg. és csak magánépíttető ese- ir elő. Például a telek olNem kell tehát építési en- tében tulajdonszerzési korlá- dalhatáratn kerítés építése, cedélyt kérni és be sem kell tozás alá nem eső mellék- ásott kút létesítése, épületjelenteni az építésügyi ha- épület és melléképítmény gépészeti berendezéssel feltóságnak ha például a kony- építése, bővítése, felújítása, és leszerelése stb. hából vagy lakószobából vá- helyreállítása, átalakítása Az a lehetőség, hogy egyes laszfal építésével egy für- esetére, ha annak követ- építési munkákat, építést dőszobát alakít ki az épít- keztében nem jön létre la- engedély és bejelentés nélkezö, vagy két szoba közötti kás (üdülő), vagy tulajdon- kül lehet végezni, nem érinválaszfalat eltolja, vagy két szerzési korlátozás alá eső fi azt az előírást, hogy eblakás (üdülőegység) közti vá- más helyiség. Ezeket az ^ az ^^ is ^ kell laszfalat lebont és Újra fel- építési munkáit kizarolag (község) épít Fürdőszoba azonban község belterületén, nem tar^11 a vár<*- 4(K™' nem kerülhet, illetőleg csak üdülőterületen lehet épí- rendezési terveket, továbbá megfelelően ' elszigetelten tésl engedély és bejelentés az általános érvényű épíkerülhet lakószoba íö- nélkül végezni. Tehát nagy- tésügyi és más hatósági, • „ZegrT," községben, városban, a köz- például közegészségügyi, hrt Msebbaz OÉSZ-ben ség üdülőterületén és a kül- tűzvédelmi) előírásokat, meghatározott legkisebb Meglepő adat egy kereskedelmi hálózat beszámolójából: 045 leltárból hiányt rögzített 245, többlettel zárt 400. Ha a második és harmadik számot összeadjuk, rögtön látjuk, hogy egyetlen tiszta leltár sincs közöttük. Vagyunk jó páran, akikegy levelet vagy följegyzést napokig képesek vagyunk keresni, eszerint tehát nincs jogunk szemrehányást tenni annak, aki végigdolgozza a napot, sőt az évet, és a végén kiderül, hogy hiányzik két gombolyag cérna, vagy több a szög, mint amennyinek lennie kellene. Aki csak a pénzt számolja, az is tévedhet, hogyne véthetne az, aki átveszi a portékát a szállítóktól, szétporciózza, csomagolja, és a pult előtt tolongóknak el- vásárló zsebét sérti, a vódomásul veszi, hogy többlet hogy több véletlenül se levan, rendelkezik, hogy fizessék be, mégpedig az állam számlájára, és ez is el van intézve. Nem lehet kikutatni, ki károsodott, viszszafizetni sem lehet tehát a kárt. A magam esze szerint nem merném folytatni, megkérdeztem egy kereskedelmi szakembert. Arról nem lehet szó, mondta, hogy ilyen pénzekért valaki kitüntetéseket kapjon, de ha jól belegondolunk, oda is eljuthat. Éveken keresztül megállapíthatják, hogy jó kegyen a penze, inkább arra, semmiképpen ne maradjon a dobozban. Sánták ezek a leltárok, akárhogy nézzük is, a tisztességre sántítanak. Az államnak nem lehet szüksége különpénzekre. ha elteszi, csak azért teheti, hogy belőle meg ne gazdagodhasson, aki már a revízió előtt meg nem gazdagodott. Szőrszálhasogatás lenne gombostűt keresni a boltoson. Talán az sem baj, ha a zsíros kenyeret nem hazulról hozza tízóraira. De ha téved, reskedő, mert leltárhiánya akár jobbra, akár balra, tenem volt, méltó lehet tehát a jutalomra. Mivel minden fillér — akár tévedésből, akár szándékosságból — a A felsoroltakon kívül építési engedély, és bejelentés nélkül végezhető továbbá minden olyan építési munka is, amelyre a rendelet sem engedélyezési, sem beadja Számítsuk bele azt a nem éppen dicséretes tényt is, hogy áruházi szarkák is léteznek. Amit ők elemelnek, és a boltosok észre nem vesznek, minden tétel menthetetlenül a leltár hiányrovatába kerül. A kimutatás szerint a 245 hiányos leltár egymillió forintnál is többet kitevő hiányokról beszél. Most ezzel ne legyen gondunk, a kereskedelmi rendeletek ezt a pénzt bevasalják, és ha vétkes mulasztás történt, felelősségre vonják a boltosokat. Ha a számok mögött szándékosság lapul, a hivatalos ellenszél olyan erős is lehet, hogy röpül, aki saját zsebére dolgozott. Mit kezdjen azonban a meditáló ember- azzal a kétmillió 174 ezer forinttal, amely a 400 leltárban többletként szerepel? Első kérdés, honnan jöhetett össze ez a pénz? Sokat törni a fejünket nem érdemes, boltba a pénzt leginkább a vásárló viszi. Kevesebbet mértek vagy többet számoltak, ez a két eset lehetséges a laikus szerint, de több is van. Hozzák a kenyeret kilóra, eladja a boltos darabra. Itt tíz deka a különbség, ott csak öt, lehet ebből tehát többlet is. A papírba ha élesztőt csomagolnak, kevesebb a haszon rajta, mintha téli szalámit. Ha nagy a papiros, még több. Természetes többletnek mondja ezt a revizor, és azt mondja — nem mond rá semmit. Lehet pénzt csinálni úgy ls, hogy osztályt ugrik a holmi. A második osztályúból lesz első. A vevő még örül is neki, mert abból, ami a boltban van, a legszebbet kapja. Lehet játszani zöldpaprikánál, marhafelsálnál és angol szövetnél ls. Ha észreveszi a revizor, már büntetnie kellene, de nem biztos, hogy büntet Tusárló kárára alkalmanként lehet kitüntetést szerezni. Furcsa eset. A hivatalos revízió megnyugszik, hiszen nem a saját zsebére tévedett, vagy csalt a kereskedő. A nyájas vásárló nem ilyen nyugodt. Azt mondja, ha van ezer forint többlet, nem tudni, mennyi lehetett, mert abból is lehet elvenni. Hentes panaszolta egyszer, mekkorát tévedett ő, amikor hatezerforintos többletét addig őrizte a kasszában, amíg észre nem vették. Milyen jól jött volna neki, ha időkintsük egyformán tévedésnek. Leltárhiánynál a saját pénze után fut az állam, azért büntet. A vásárló nem futhat, nem is tudja sokszor, hogy becsapták. Az állani hivatalosan magára vállalja állampolgárai védelmét, megbízza az ellenőröket tehát, ide is vigyázzanak. Cifrán értelmezett kényelmes egyoldalúság az, hogy a föladat egyik felét elfelejtjük, és ami Itt elcsurog, arról nem veszünk tudomást. Meglehet, fifikára van szükség, hogy minden kiderüljön, de az ellenőr olyan speciálisan képzett szakember, aki nem csupán összeadni és kivonni tud, de szükség esetén még a boltos eszén is túljár. Rosszul érzi magát annak a boltnak a személyzete, ahol több tízben kiveszi. Milyen rosszul ezer forint többlet nincs jött nekünk, ha egyáltalán odakerült Ilyen panasz után azt sem nehéz elképzelni, mennyire vigyáz majd legközelebb — ha nem arra, hallom beszélgetés közben. Jó lenne elérni, érezze roszszabbul magát, ha van. Horváth Dezső Középkori A közép-bánáti Szécsány- Radovan Radisicsnak. a ban a felépítendő 6zer- n agy becskerek 1 Nemzeti Múszámgépgyár alapozása köz- zeum régészének véleménye ben a geológusok, a nagy- szerint ez az első ilyenfajbecskereki (zrenjantni) Nem- ta lelet a Vajdaságban. A zeti Múzeum szakemberei geológusok először két. deközépkori település marad- rékszög alakú ház alapjaira ványaira bukkahtak. E fel- bukkantak. Sok-sok keráfedezésre azért kerülhetett miatörmeléket, köztük négy, sor, mert a Vajdaságban ér- teljesen ép. értékes edényt, vényben levő rendelkezés ér- egy XII. századbeli kis üstelmében minden nagyobb töt házilag készített enyméretű építkezésnél a geo- vet és sok csontdarabot talógusok kötelezően átvizs- láltak. gálják a terepet, hogy meg- A két ház környezetéből állapítsák, nem rejlenek-e a vízgyűjtő edények kerültek föld mélyében régi kultú- elő. a közelben oedig egy rák maradványai. tömegsírra bukkantak. Négy A klkindai öntöde által csontváz feküdt a sírban, épített szerszámgépgyár ala- Szakvélemények szerint a pozásánál a geológusok a tömegsírlelet ritkaságszámba XII. századtól a XV. száza- megy ezen a vidéken. Az dig terjedő időszakból szár- eddigi ásatások során ilyesmaztatható település ma- mi a Bánátban még nem radványait ásták ki. fordult elő. alapterületnél. Építési engedély és bejelentés nélkül építhető 1,5 méternél alacsonyabb kerti növényház, rendes háztartási szükséglet kielégítésére szolgáló szabad kemence, és húsfüstölő. Ezen kívül bármilyen fel vonási épület lebontható engedély és bejelentés nélkül, ha ez a szomszédok jogos érdekeit nem sérti. Nem kell engedély, sem bejelentés a tulajdonszerzési korlátozás alá nem eső és nem lakó-, vagy üdülőépület szerkezeti változtatással járó felújítására, helyreállítására, továbbá átalakítására, ha annak következtében a rendeltetése, vagy használatának módja non változik meg. Ide tartozik például az istálló, fészer, nyári konyha, mosókonyha, tüzelőanyag- és szerszámkamra. szín, magtár, góré, csűr. űrgödrös árnyékszék, pöcegödör, szemétgyűjtő, trágya. és trágyalétároló komposztáló, a telken keletkezett szennyvíznek a telekhatárokon belüli elhelyezésére, illetőleg elszikkasztására szolgáló építmény felújítása, helyreállítása, átalakítása. Génres Eszter: Mindig magam — Szedjél össze négy garaboly árulnlvalót, még egy ötödiket is, mert én majd a két nagyragabolyt felkötöm, és a vállamon viszem, a harmadikat meg a kezemben. — Jajj, hékám, amit abbú a zalmábú, szilvábú árulunk, mög sé kottyan a vásárláshoz. — Nem is arra számolok én — feleli apám. — Majd bemegyek Nyári György kocsmároshoz, kérek a szőlőre előleget, úgy 20 forintot. Igencsak tíz mázsát megütötte a kadarkatermésünk. Nyárt bort festeni vette a kadart, mert akkor színre a piros bor vezetett. Bement apám, adott is szívesen 20 forint előleget. Egyébként a felsőtanyai nép, ha Szegedre ment, csak Nyárinál ebédelt. Nagyon kedves, népszerű család volt. Anyámék a piacon iparkodtak eladni mindent, aztán mentek a kávéssátorba, megittak egy félliteres bögre kávét, úgy mentek vásárolni. Még akkor a gyümölcspiac a Klauzál téren volt, Anyám azt mondta: — Először is, hékám. a pundrásokhoz menjünk, négynek kő kezeslábas pundra. Mást megvett a rongypiacon, de a kezeslábast az ujjasoknál vette. Ezek is sátorban árultak. Dacára a silány öltözéknek, a gyerekek nemigen fáztak meg, mert a kezeslábas csuklótól bokáig védte a testet, és meleg anyagból készült. Külseje pamutszerű, mintha préselt anyag lett volna, a belseje meg bolyhos, gyapotféle volt. Tanyaiaknak fő ruházata volt. Hordták férfiak alsónadrágképpen, felső részét ing felett, ennek iberciber volt a neve. Ugyanúgy a felnőtt nők is hordták. Amikor itt megvásároltak, mentek a rongypiacra. (Ennek a piacnak több neve volt: kukucska, adja kend, rongypiac, hitványpiac.) Itt ha cipő. ha szoknya, ha botos (harisnya), ha kabát, gyere bácsihoz a garabolyba! Az öt kosár megtelt, a botosszár kiürült. Addig vásároltak, ameddig pénzük volt. „Jajj, még a cselédjeimnek valamit." Vettek is egy tábla sós kalácsot, tíz darab volt benne. — Tögye kend a garabolyba, ebbű jut is, mög marad is. Nyárit útbaejtették, megebédeltek és mentek a vonatra. Mi meg vártuk a vonatot, mind a kerítésen ágaskodtunk, hogy ki látja meg hamarabb. No aztán, mikor megláttuk anyámékat, tódultunk ki a kapun, szedtük el a garabolyokat, szaladtunk befelé, kinek mi van? A sós kalácsból csak egyet mertünk megenni, pedig kettővel sem laktunk volna jól. De a maradékot is ránk osztotta anyám. A garaboly tartalmát kiöntötték a föld közepére, mindenre került gazda. Még két lánynak nincs nyakra való nagykendője. Anyámnak volt egy, kétfelé hasította, az egyik az enyém lett, a másik meg Rózáé. Másrrrrp anyám mosta a hozott ruhákat, széksós vízben forralta, száradás után bemángorolta. Mire iskolába mentünk, mindenkinek volt ruházata. 1908-ban mentem fel először az iskolába. Én még mukkanni se mertem. A tanító beszólította a gyermekeket, mindenki foglalja el a helyét. Az újak kint maradtak. Sokan voltunk. A tanító végignézett a seregen. Mintha látnám most is. — Uuugyan hunnan a J„. termett Ide ez a sok kölyök? Ezután kezdé őket elhelyezni, tízen is ültünk egy padban. Állva csak fértek a gyermekek, de mikor az lett: „elővenni a táblát", itt már a könyök is helyet kért. A fal felől ülők csak úgy potyogtak ki a padból. Aztán a sutákkal lett a baj. Tíz óra felé hazaküldött a tanító bennünket Azt mondta: — Sem testi, sem lelkierőm nincs ma hozzájuk! Hanem másnap a suták egy padban, a fölöslegesek ki a katedrára, ki a lócára, még a fal tövében is ültek. Én kezdettől fogva nagyon megszerettem az iskolát a tanítónak minden szavát elmondtam otthon, minden testvérem kitűnő tanuló volt csak a legöregebb volt rossz tanuló. Amint említettem is, minden gyermek s lány kezes-lábasban járt iskolába. Elölről kezdve, a láb közt végig nyitott volt Mivel a gyermekeknek bokáig érő vászon, vagy kanavász ingük volt, hátul a pundra nyílásán kilógott, mint egy lomoos farok. Ha szaladt a gyermek, ez a farok kétoldalt vágódott. O'yan mulatságos volt ezt látni. A lányok abban a szerencsés helyzetben voltak, hogy ők a pundra felett ruhát viseltek, meg az elmaradhatatlan festőkötényt. Ennek a sarkába törölték az orrukat. Az összes munkásruhát anya varrta. A férfiak is hordtak festőkötényt, nagy zsebekkel, ami azt a célt szolgálta. hogy a termőföldeken talált cserép-, üvegdarabokat, kavicsot, követ belerakják. Hogy a kapa, az ásó, eke élét ki ne vegye. Befelé menet meg lehullott gyümölcsöt, hagymát és krumplit raktak bele. Ezek a nagy zsebek mindig szolgálatban voltak. (Folytatjuk.)