Délmagyarország, 1978. április (68. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-20 / 92. szám

/ Csütörtök, 1978. április 20. V 5 Tanácskozás az allergiás bőrbetegségekről A Magyar Allergolűgiai és Klinikai Immunológiai Tár­saság vándorgyűléseit évr51 évre más-más egyetemi vá­rosban tartja. Idei, sorrend­ben nyolcadik vándorgyűlé­sének a Semmelweis Or­vostudományi Egyetem bőr­gyógyászati klinikája adott helyet. A vándorgyűlésen a mintegy 200 hazai és a szo­cialista országokból, vala­mint az NSZK-bóI érkezett szakember az allergiás bőr­betegségeken kivül a gyógy­szer-túlérzékenység témakö­rét tekinti át. A vándorgyű­lés szerdán Hámori Artúr professzornak, a társaság el­nökének megnyitójával kez­dődött meg. Az ünnepélyes megnyitóin nyújtották át elő­ször a társaság által alapí­tott tudományos díjakat és a Rajka Ödön-emlékérmet. A tudományos díjakat a tár­saság Szabó Jenő és mun­katársai, Szabó Tibor és munkatársai, debreceni, va­lamint Dobozy Attila és Husz Sándor szegedi kutató­nak ítélték oda. Rajka Ödön, a néhány éve elhunyt nem­zetközi hírű allergológus bőrgyógyász emlékére ala­pított emlékérmet tanítvá­nya, Korossy Sándor, az István kórház-rendelőintézet bőrosztályának vezetője kap­ta. A vándorgyűlésen első­ként Korossy Sándor tartot­ta meg Rajka Ödön-emlék­előadását az allergiás bőr­gyulladások járványtaná­ról. Busz, teherautó, taxióra A szegedi Volán Vállalat központjának javítóműhelyei­ben igen sokoldalú munkát végeznek. A mindennapos, ki­sebb nagyobb javítások mellett Szegeden szervezte meg a Volán Tröszt a taxiórák szervizszolgálatát is nyolc megyei vállalata részére. Képeink a javító-, szerelőmunka egy-egy mozzanatát mutatják be. Ikarus autóbusz porlasztójának a cseréjet végzik a javitó­TY» llh.l V' Rnlonvní Purzer. Kép: Petrus Schloemp. Zene: Erich Festi. Rendezte: Alfréd Vohrer. Főbb szereplők: Marthc Keller, Maurice Ronet, Ka­It re kodo Egy rendező Szabadkáról rln Dor, Raymond Fel­legrin. Ha egyszer is, de felcsen­dül a filmben Bob Dylan ré­gi nagy slágere, a címadó dal: A választ csak a szél ismeri... A választ a nyuga­ta felső tízezer pénzügyi machinációinak szövevényé­ben, biztosítási csalások és ennek érdekében végrehaj­tott merényletek, gyilkos­ságok zűrzavarában feltett kérdésekre: kik, miért?... Persze a választ tulajdon­képpen (a szabvány-krimik­től eltérően, majdnem Co­lumbo-módra) elég gyorsan megtudjuk. A kérdés, amire feleletet kellene keresni, s amit a film szerint „csak a szél ismer", kissé filozófikus, kissé költői. A lényeges vol­taképpen egyáltalán nem a nyomozás maga. Sokkal in­kább résztvevői, a biztosítási alkalmazottból amatőr nyo­mozóvá avanzsáló Lucasés szerelmese. Helyenként elég szuggesztív veszélyhelyze­tekben, az unésig ismert bűnügyi filmfogásokon itt­ott túllépve figyelhetjük őket: nem hogy mélyebb társadalom vizsgálatot, de va­lami falrengetően „blikfan­gos" végkifejletet sem vár­va. Nem is történik ilyes­mi. A cselekmény hol csor­dogál. hol zuhogni kezd, az egyenetlen szerkesztés és a kötelező krimi-homály úgy­ahogy mégis egységet képez, s külön öröm, hogy a Kzemet-lelket gyönyörköd­tető cannes-i felvételek olykor még elmélázásra is késztetnek: hát igen, így is élnek... Ehhez a csillogo­villogó világhoz ugyanakkor szinte illik a sötét összees­küvés. a felbérelt banditák, a luxusjachtok- és autók fel­robbanása és az irigylésre méltó pazar körítés szere­lemhez, verekedéshez — és halálhoz. Láttunk már e műfajban sokkal jobbat, de rosszabbat is. Annyi vita folyt már: milyen a jó krimi, hogyan ítéljünk felette. Most egy ujjhh cseppet láthatunk, a Pár nappal azután keres­tem meg, hogy' átvette kor­mánykitüntetését. Vajon mit mondhat magáról, a munká­járól, alig két évvel nyugdí­jazása előtt? A raktárban akadtam rá, egy teherautó mögött. Többnyire olyan he­lyen dolgozik, ahova nem fér be a daru, vagy nem jut tar­gonca. Viseltes, kék munkaruhá­ban jön elő a ládák közül. Sapkája ugyancsak kifakult. Leveszi, előtűnik deresedő haja. Kézszorítása erős, fér­fias. Előadom, mit akarok. Zsebében matat, a pártiroda kulcsa éppen nála van. Veze­tőségi tag. Kényelmes, piros fotelbe telepedünk. Nem szokott az ilyen beszélgetéshez, nagyo­kat szippant cigarettájából. Azt mondja, cipekedés köz­ben ritkábban gyűjt rá. Márta Antalt, a DÉGÁZ rakodóját április 4-e alkal­mából a Munka Érdemrend bronz fokozatával tüntették ki Előtte volt már vállalati Kiváló Dolgozó, és kapott miniszteri kitüntetést is. So­rolja életének állomásait. Kiskundorozsmán született, 19'20-ban. Anyja parasztlány, apja szűcsmester volt. Ö ma­ga pékinasnak szegődött el. Huszonegy éves korában tett mestervizsgát, bejárta a fél országot —.Már annak idején is so­kakat vonzott nyaranta a Balaton — meséli. — Hentes­nek, péknek és mindenféle élelmiszeripari munkásnak nagy volt a keresletje a „ma­gyar tenger" partján. Pestről indultam el gyalogosan, de Pázmándon elakadtam. Út­közben ott kaptam munkát. Visszaidézi a háborús éve­ket. Háromhónapi katonásko­dás, 44-ben esküvő, majd bújkálás az újabb behívó elől. Nem kímélte a sors. 1951-ben meghalt a felesége, fia akkor töltötte be hatodik életévét. — Ismét megnősültem — mondja. — Néhány évig a mezőkovácsházi sütőipari üzem telepvezetője voltam. Negyvenéves koromban fo­gott el a honvágy: elindul­tam Dorozsmára. Pekerájban (pékségben) akartam dolgoz­ni, de kedvemre való helyet nem találtam azon a környé­ken. összeakadtam a régi is­kolatársaimmal, barátaim­mal, akikkel együtt gyere­keskedtem. Elcsaltak a DÉ­GÁZ-hoz. Tizennyolc éve, hogy idekerültem. A fűtőház csoportvezetője lettem. Pék­nek való, meleg munkahely volt. Akkor még szénből csi­náltuk a gázt. Hatvankettő­ben házat vettem Dorozsmán. Végleg letelepedtem szülőhe­lyemen, családostól. Nagyobbik fia. László, 33 éves. A Csepel Vas- és Fém­művekben dolgozik, öntő szakmunkás, marxizmus—le­ninizmus esti egyetemre jár. Párttag. Ügyszintén Klára lánya is, aki a szegedi Ga­bonakutató Intézetben műsza­ki rajzoló. Eredeti foglalko­zása kertész. Most tanul, ha­marosan leérettségizik. Á leg­kisebb fiú, János, gépkocsi­vezető a DÉLÉP-nél. 0 25 éves. Márta Antalt tatának, öreg­nek szólítják munkahelyén. — Sosem vágytam ennél többre — folytatja. — Mikor megszűnt a fűtőház, átképez­hettem volna magam szere­lőnek, de nem volt kedvem tanulni. A rakodókhoz kerül­tem, megmaradtam „kétkezi" munkásnak. Jelenleg ketten vagyunk ilyen beosztásban. Ennek is megvan a maga szépsége. Otthon a ház körül dolgoz­gat — Egy háztáji kocsit fab­rikálok — mondja. — Így legalább nem a biciklivel kéli „hazaküszködni" a gáz­palackot a telepről. Egész élete munkájának szól ez a kitüntetés. Rózsa Imre Piink&sdi lázadás >rA 6-osok pünkösdi láza­dása'" néven került a magyar történelembe az a forradal­mi esemény, amely 1918. má­jus 20-án zajlott le Pécsett, s amely a monarchia elleni legnagyobb, legszervezettebb fegyveres felkelés volt. A 6-os gyalogezred lázadásának kö­zelgő 60. évfordulójára ké­szülnek a mecsekaljai város­ban. A Magyar Televízió pécsi körzeti stúdiója 40 perces do­kumentumfilmet készített — amelyben a katonalázadás résztvevői és szemtanúi em­lékeznek a forradalmi ese­ményre —, s bemutatja a harcok színhelyét. Hobbivonat Ausztriából Hobbivonatot fogadtak szer­dán a soproni pályaudvaron. A múlt század végén és a század elején szolgálatot tel­jesítő, s nemrégen felújított szerelvényen 200 vendég ér­kezett^ Ausztriából. Az oszt­rák utazási irodák, a Bécs­ben működő külföldi utazási cégek vezető munkatársai, diplomaták, közlekedési szak­emberek, újságírók, tévé- és rádióriporterek voltak a vo­nat utasai. Az európai idegenforga­lomban is érdekességnek szá­mító utakat a soproni Loko­motív és az osztrák Blaguss utazási irodák szervezik. Egyébként már tavaly is szer­veztek Fertő-tó körüli hobbi, utakat. A siker várakozáson felüli volt: tavasztői őszig56 hobbiúton 6 ezer turista lá­togatott hazánkba. Az idén még nagyobb érdeklődésre számítanak. (MTI) A bútorszállításra használt IFA-teherautó fülkéjét cserélik ki Ács S. Sándor felvételed A taxiórákat javító körzeti műhelyben az új tarifának megfelelően állítják át a mérőórákat III IMI .MII I Kazinczy-verseny Tizenharmadszor rendez­ték meg az idén a Kazinczy szép magyar beszéd-versenyt, amelynek országos döntőjét április 21—23. között Győ­rött tartják. Kategóriánként a legszebben beszélő 62—62 tanuló méri össze tudását, versenyez a Kazinczy-érem­ért és oklevélért. Egy sza­badon választott és egy kö­telezően előírt szöveget tol­mácsolnak. A döntőre az alapító Péchy Blanka érde­mes művészt is várják. várságának kipellengérezésé­ben látom. Emellett bohóza­tai a helyzetkomikumra épül­nek, ennyiben a mai helyzet­drámákkal rokoníthatók, vég­letekig élezett abszurdlogi­kája Ionesco, Beckett, Pintér drámáinak gondolatmenetét előlegezi. — A színikritikusok véle­ménye szerint Feydeau szín­művei semmiféle dramatur­giai vagy rendezői beavatko­zást nem tűrnek, mert ezek vígjátékainak gondosan, ötle­tesen felépített hatásmecha­nizmusát, játékos, könnyed hangulatát veszélyeztetik ... — Véleményem szerint a rendező Önálló szuverén mű­vész, az előadás ugyanis nem azonos a darab mechanikus szfnrevitelével. Műalkotás, melyben feltétlenül érvénye­sülnie kell a rendező szemé­lyes mondanivalójának. A szerző inspirálja a rendezőt, de nem köti meg a kezét. Mi Feydeau instrukcióit tisz­teletben tartottuk. Kívülről, csupán egy keretjátékkal igyekeztünk a bohózatot olyan miliőbe helyezni, mely alkalmas arra, hogy elképze­léseinket kifejezésre juttassa, és a darab kifejezőeszközei­nek érvényesülésére is ked­vező feltételeket teremtsen. A vígjáték szerkezetét egye­dül a harmadik felvonásban bolygatja meg előadásunk. A mondanivaló kiemelésére változtattunk a szerző eredeti elképzelésein. Mindenesetre a darab könnyed, naiv han­gulatát igyekeztünk meg­őrizni. — A közelmúltban más társulat, igy a József Attila Színház is bemutatta a Zsák­bamacskát. Megnézte-e az előadást, s ha igen, milyen tapasztalatokkal szogált ren­dezői munkájához? — Igen, láttam. Nem tar­tozom azok közé, akik mű­vészi integritásukat féltik az ilyesfajta behatásoktól. Szá­momra érdekes és izgalmas élményt jelent megismerni, hogy más miként vélekedik a darabról, hogyan közelíti meg. A tapasztalataimat, azt hiszem, leghívebben az elő­adás tolmácsolhatja... — A bemutatót kővetően további tervei? — Szabadkán már megkez­dődtek Miroslav Krleza Üt a paradicsomba című darabjá­nak a próbái. Különben az előadás magyar ősbemutató lesz. Nyáron a Gyulai Vár­játékokon Gobby Fehér Gyu­la A budaiak szabadsága cí­mű drámáját fogom rendez­ni. Az előadás díszleteit Gyarmathy Ágnes készíti. Éz lesz a harmadik közös mun­kánk. Végül Marosvásárhe­lyen egy Triíic-darabot fogo színre állítani. Stépán Balázs A szegedi közönség a kö­zelmúltban láthatta a Sza­badkai Népszínház magyar tagozatának előadásában Re­menyik Zsigmond Blőse úrék mindenkinek tartoznak című színművét. A darab rendező­je, Szabó István ismét Sze­geden tartózkodik, ezúttal mint vendégművész, Feydeau Zsákbamacska című vígjáté­kának rendezője: bemutató holnap, pénteken este a Kis­szí nházban. — Feydeau a századelő napjainkban sokat játszott, „divatos" színműírója. Ezt elsősorban virtuóz mesterség­beli tudásának, leleményes meseszövésű, pergő cselekmé­nyü vigjátéki-bohózati tech­nikájának köszönheti. Darab­jainak eszmevilága kevésbé időtálló, ön miben találta meg a kapcsolatot a színmű­vel, mennyiben érzi aktuális­nak, mainak? — Feydeau darabja a pol­gári etika látszatvalóságát veszi célba, számtalan olyan mentalitást, magatartást, ami ma is létezik, ha nem is az akkori formában. A Zsákba­macska aktualitását a jói­szituált sznobok szellemi si­ismeri Színes. szinkronizált NSZK—francia film. Irta: .lohannes Mario Símmel regénye alapján Manfréd bűnügyi filmvízesésből. Hogy szükség van-e erre? A vá­laszt csak a saél ismeri. Ne­tán — a széljárás. D. L. A választ csak a szél

Next

/
Thumbnails
Contents