Délmagyarország, 1978. április (68. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-20 / 92. szám

8 Csütörtök, 1978. április 20. Epiil a központi laboratórium Somogyi Károlyné fejvétele Példás rendben folyik a SZOTE központi kémiai és mikrobiológiai la'co. a tóriumának építése. A DÉLÉP a váPalt időpont e őít csaknem kát hónappal kezdte el a munkálatokat a gyermekklinika mögött, így február óta már eljutottak a 25 milliós épület fogadószintjéig. A jó munkaszervező-, az egyenletes, gyors munka szavatolja, hogy jövő jrn.u ben átveheti az egyetem az új egészségűryi intézményt. Képünkön: Pataki József ác3 szocialista brigádja dolgozik. Napirenden A cigány lakosság helyzete A cigány lakosság beillesz- Az életkörülmények gvökekedésének kérdése állandóan res megváltoztatásának alapnapirenden van, hiszen idő- vető fettétele, hogy az iskoBzakonként ezt a témát meg- lai bizonyítvány megszerzése vizsgálják a vároci tanácsok, után a cigány fiatalok munllletve a megyei tanács is. kát vállaljanak, mert így Tegnap délután ezt a téma- könnyebb é3 gyorsabb a bekört a megyei tanács köz- illeszkedés. Ez jobban tapaszoktatási bizottsága mellett talható a városokban, ahol az működő cigánykérdéssel fog- életkörülményeik sok esetben Ialkozó koordinációs albizott- megközelítik a nem cigány Bág tárgyalta meg. A megyei lakosságét, tanács székházában tartott A tanácskozásra meghívott tegnapi, szerdai ülésen dr. vállalati vezetők elmondták, Csanyi Mátyás, a megyei ta- hogy nagyon sok helyen konacs vb munkaügyi osztálya- moly erőfeszítést tesznek, nak vezetője adott tájékozta- hogy a cigány fiatalok szaktót az eddigi intézkedésekről rr.ai képzettséget szerezzenek, és eredményekről. & megtalálják a szúmításuMegállapítható, hogy a cl- kat a munkahelyen. A vállagány lakosság beilleszkedése latok szinte mindenütt szoraz utóbbi években javult. A galmazzák a nyolc osztály elpozitív változás megmutat- végzését. Különféle kedvezkozik a nagyobb arányú ményeket biztosítanak, mint munkavállalásnál, a jobb la- például ingyenes tankönyvet, káskörülményeknél, a kultu- tanszert. Azonban az erőferális igények növekedésénél szftések ellenére még mindig és az életmódváltozásnál, ami jelentós azoknak a száma, azonban még korántsem ki- akik nem végeznek renc'szeelégítő. Épp ezért szükséges, resen munkát, bűnözőkké hogy a társadalmi és egyéb válnak. A vitában felszálalók szervek még jobban segítsék javasolták, hogy velük szemelő a központi és a helyi ha- ben, épp a becsületes cigány tározatok végrehajtását, ame- lakosség érdekében, a minlyek a cigány lakosság élet- den magyar állampolgárra körülményeinek változását vonatkozó törvényeket szigosegítik elő. rúan alkalmazzák. Készül Magyarország új Biemzeti atlasza Az 1930-ban esedékes népszámlálás és egyéb gazdasági adatok feldolgozásával 1982 és 84 között három kötetben jelenik meg Magyarország új nemzeti útatlasza — mondta egyebek között elnöki megnyitójában Radó Sándor szerdán, az Akadémián, a Magyar . Földrajzi Társaság 102. közgyűlésén. A központi térképes adatszolgáltatás bevált formája a tízévenként megjelenő nemzeti atlasz, amelynek előkészítő munkálataihoz már hozzáláttak a tudósok. A nemzeti atlaszt a térképészek háromszáz térképoldalra tervezik, mintegy 700 térképpel. Először — 1932ben — a természeti viszonyokat tárgyaló kötet jelenik meg, ezt követi egy évvel később a gazdasági életet, az ipart, a mezőgazdaságot és a közlekedést ismertető második könyv, végül 1984-ben a befejező kötetben a népesség adatait vetítik térképekre. Újdonság a nagyobb városainkat ismertető tematikus térképsorozat, a környezetvédelem valamint a hosszú távú területrendezési tervek ismertetése. A szakma és a becsülete Beszélgettünk egy társaság- gainak és a munkafeltételek- lyos, mert ezért mindannviar ban. Akármi is került szóba, nek a szerepe az allokáció- tehernenk is valamit. Hosza végén mindig eljutottunk ban — bér rovására! — nö- szú úton, íáradságds munkáa felismerésig: tulajdonkép- vekvő." val tennünk is kellene. És ez oen ez is gazdasági kérdés. Egyszerű szavakra fordítva nemcsak azt az alapkérdést így jártunk akkor is, amikor ez azt jelenti, hogy nem a érinti, hogy az alapvető oszaz oktatási határozat születé- bér a legfontosabb — s ez a tály tagjai jól érezzék mágusé óta eltelt időről beszélt felmérésekkel, jelenségek kat a szocializmusban; nempedagógus barátunk; mert az elemzésével igazolt tény, csak arról van szó, hogy tudoktatás sem más, lényegét te- ami a leginkább elgondolkod- ják tulajdonosi mivoltukat, leintve, mint beruházás. Be- tató. hanem arról, és ez a perdünruházás a szellemi tőkébe. S Ezt igazolta a mi alkalmi tő, hogy érezzék iparáguk, erre számos bizonyítékot is baráti kerekasztalunk is. szakmájuk, munkahelyük felsorakoztattunk. Azt pél- Mérnök barátom azt hajtó- presztízsét, lehessenek büszdául, hogy az amerikaiak az gatta szinte monomániás ko- kék a munkájukra! elmúlt évtizedben kidolgoz- noksággal, hogy ő azért dol- Szerelő barátunk a bajusza iák azt a tudomány- és gaz- gozik a vállalatánál, s azért alatt megjegyezte azt is; elődaságfejleszíési stratégiát, nem menne semmi pénzért fordult vele már az is. hogy amelynek fontos része volt máshová, mert úgy érzi, sőt eltagadta a szakmáját egy az úgynevezett „agyelszívás", meg van győződve róla, hogy főiskolán tanuló leány el itt, Sorra csábítgatták a nyugati az ő munkája itt ér a leg- mert félt, hogyha az megországok diplomásait — jöj- többet. Nem fizetésben, ha- tudja, mivel is foglalkozik, jenek át a tengeren. Több nem hasznában. otthagyja őt faképnél, pénzt ígértek, nagyobb lehe- Gépkocsiszerelő barátunk, A szakma, semmilyen szak'.őségeket. Hogy miért? Ez aki egyszer rövid időre mun- ma nem lehet szégyellnivaló, sem szorul különösebb ma- kahelyet változtatott maga- annak kellene szégyellnie gyarázatra — a magas fokon sabb jövedelem reményében, magát, aki valamiért egy kiképzett munkaerő mindé- majd visszament ahhoz a foglalkozást ilyennek tart. nütt hiánycikk. vállalathoz, ahol addiá dolgo- Nem is erről van szó, hanem Szóba került az is, hogy zott, sűrűn bólogatott. Eb- presztízskülönbségről, pontomelyikünk hogyan érzi magát ben egyetértett. Neki más sabban annak egy káros, haa munkahelyén. Természete- gondja volt. Azt állította, mis, irtandó példájáról, arról sen nemcsak fizikai érte- hogy az lehet a munkaerő- a múltból örökölt szemléletiemben, hanem egyébként is; gazdálkodás alapvető egye- ről, ami még jelen van kö. milyenek munkánk körűimé- netlenségének forrása, hogy zöttünk, s azt hirdeti, hogy nyei, van-e lehetőség alkotó erősen különböznek egymás- akármilyen incifinci íróasztamunkára, előrehaladásra? tói a szakmák, legalábbis locska elegánsabb, mint a És ekkor felszikráztak az presztízsüket tekintve, s ha legmodernebb revolvereszindulatok Anélkül hogy el- mar abban egyetértünk, hogy terga mellett állni, méletileg vég'ggondo'tuk vol- nemcsak az elérhető jövede- Közös gondunk, hogy válna elsoroltunk minden tételt, }em motiválja már pályává- toztassunk rajta, kiseperjük amely az allokáció fogalom- lasztasukkor sem a fiatalo- a fejekből ezt a fertőző ulekörébe tartozik Mit "is éri Kat — akkor gondoljuk vég'g déket. Nemcsak társadal'ünk allokáción s ez a ritl azt is. hogy a divatszakmák munk jó közérzetének féltése kán használt fogalom hogyan létf mennyire károsan befő- miatt dolgunk ez, hanem függ össze mindennapjaink- lyásolja az egyensúlyt. És azért is, hogy valóban megtekal a nagy és kis gazdasá- nasy gond az is, hogy sokan remthető legyen mindaz, amit "ok gondjaival? ~ a munkások közül — ő sem már leírtam; előrehaladáGazdagunk' előrehaladó ~ érzi eléggé megbecsültnek sunk feltétele gazdaságunk Gazdasagunk eiorenaiaaa- a szakmáját; munkásnak szerkezetének a hatékonysásának egyik legfontosabb fel- lenni nem cikki diplomásnaki got fokozó, a belső és külső u ,1? 3 ™*S1 ? , esetleg anyagbeszerzőnek, piac igényeihez rugalmasan hatékonyságot fokozo a bel- hivatalnoknak már sok- alkalmazkodó alakítása. Ez ső és kulsó piac igényeihez kaf'inkább. pedig Csak az allokációs ferugalmasan alkaknazkodó Hát ig az allokáció kö_ szültségek felszámolása után alaaítasa. Ez magaban fog- rébe tar{oz6 probléma ez is. váak járható úttá •alja a munkero-struktura „JL megfelelő alakításának igényét. Az allokáció a munkaerő elhelyezkedésével, el- és átrendezésével foglalkozó tudományág; főképp azt vizsgálja, hogy a munkaerőmozgásokban milyen szerepe van a bérnek, és a béren kívüli fényezőknek. Egy tanulmányban olvastam: „A foglalkozás és munkahely választásában sohasem kizárólag a bér orientált, abban mindig szerepet kapnak más szempontok is. Ezek közül kiemelkedő jelentősége van a munka tartalmi sajátosságainak és a munkafeltételeknek. A bér és ez utóbbi tényezők allokációs hatása nem egyszerűen egymás mellett, hanem nagyrészt egymás rovására érvényesül. A munka tartalmi sajáto3sáBár talán nem annyira súPctri Ferenc Több RTOÍBIÍSSS Több mint 100 ezer mezőgazdasági és építőipari szakember kereste fel egy hét alatt a Budapesti Nemzetközi Vásárközpontban a szerdán zárult Agromasexpo és a Construma nemzetközi szakkiállítást. Üzletkötésekre is sor került, de a partnerek többsége export- vagy importszerződéseket készített elő, a mezőgépgyártó vállalatok pedig a kooperációs zőgazdasági ágazattól elvont jövedelemnek az üzemek, támogatás formájában, mintegy 35— 45 százalékát kapják vissza. Ez azt jelenti, hogy a hetvenes években a szocialista mezőgazdáságunk értékmérlege már egyértelműen pozitív előjelű; az ágazat több értéket ad a népgazdaságnak, mint amennyit felhasználási célokra ágazaton kívüli területekről kap. Ebből az is következik, hogy ágazati szinten a támogatások az elvont jövedelemnek csak egy kisebb részét juttatják vissza, a másik és egyre nagyobb hányadával a mezőgazdaság is hozzájárul a közös társadalmi feladatok finanszírozásához; az egészségügyi, a kulturális, az oktatási stb. rzféra eltartásához. Megjegyezzük, hogy a fenti okfejtésből eredően, a támogatások kifejezés használatát hétköznapi értelmezésben a nem termelő területekkel kapcsolatban tartjuk igazán helyénvalónak. Jelzi az állami támogatások közgazdasági tartalmának változását az, hogy a mezőgazdaságon kivüli anyagi ágazatokban is általánocan — mondhatjuk túlzottan — elterjedt pénzügyi szabályozó eszközzé vált. A negyedik ötéves terv éveiben a népgazdasági célú támogatások 10— 22 százalékát tették ki az agrártámogatások összegei. A támogatások mintegy négyötöd része az anyagi termelés többi területére és a kereskedelemre jutott. Ezek után felmerül a kérdés, hogy akkor miért van szükség egy bonyolult, sokágú, jövedelmet visszajuttató támogatási rendszerre? Erre a támogatásoknak az irányítási rendszerben alapvetően eredményesen betöltött funkciói adnak választ. Kiemelkedő jelentőségű szerepük van az állami támogatásoknak az üzemek beruházási tevékenységének terv szerinti orientálásában. Az üzemi beruházási források képződése és felhasználása üzemenként és termékenként sem eshet mindig egybe. A jelentős mértékű és differenciált beruházási támogatások a jövő szempontjából fontos termékekre vagy termelési eljárásokra ösztönzik az üzemeket. Ezek a támogatások eddig is jól irányították az eszközáramlást, és jelentős szerepet játszottak a termelőerők fejlődésében. Hibájuk viszont jelenleg is, hogy a mezőgazdaság hosszú megtérülési idejéhez képest nem elég stabilak. A tervezési rendszerrel összefüggő fogyatékosságuk, hogy a támogatási célok túl széles skálája miatt (lényegében minden fejlesztési célt dotálunk) a beruházási támogatások az erőforrások nem kívánatos szétforgácsolásához vezetnek. Hátrányuk, hogy alkalmanként a megalapozatlan beruházásokra, illetve az erőn felüli vállalkozásokra is csábítják az üzemeket Nagy szerepet töltenek be a támogatások a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek és állami gazdaságok sajátos fenntartási-fejlesztési kérdéseinek a megoldásában. Az átlagköltséget megtérítő felvásárlási árak miatt a kedvezőtlen te-mőhelyi adottságok között gazdálkodó üzemek áron kívüli juttatások nélkül rendszeresen veszteségerek lennének. Ha a népgazdaságnak szüksége van az itt termelt termékre, akkor az állami támogatással lehetővé kell tenni a kedvezőtlen adottságok részbeni megszüntetését vagy kompenzálását. Továbbá az is cél, hogy az itt dolgozók legalább a minimális mértékben, de részesedjenek az életszínvonal emelkedésében. Ezt az utóbbit a támogatásoknak közvetlenül csak néhány (1975-ben mintegy 3%) százalékos hányada szolgálja. Nem lebecsülendő a mezőgazdasági támogatásoknak az a szerepe sem, hogy az élelmiszeriparnak adott fogyasztói árkiegészítések mellett a termelési támogatások is hozzájárulnak az élelmiszerárak viszonylag alacsony szinten történő stabilizálásához. Az alapvető .élelmiszerek fogyasztói (bolti) árai (például kenyér, hús, tej stb.) ugyanis jelenleg sem térítik meg a termelési ráfordításokat. A különbözetet a dotációk valamelyik formája is finanszírozza. Végül meg kell említeni az állami támogatások azon funkcióját is. amit a rövidebb távú termeléspolitikai célok megvalósításának ösztönzésében betöltenek. A 60-as évek végéig kedvező hatást gyakorolt a kenyérgabona jövedelemadó-kedvezménye, napjainkban pedig eredményes a sertésértékesítési prémium. A mai gazdasági feltételeink között és a gazdaságirányítási rendszerünkben a nem nélkülözhető agrártámogatási rendszer azonban a hatékonyabb működés érdekében mindenképpen továbbfejlesztésre szorul. A hatékonyabb funkcionálás útjai közül fontosrak tartjuk mennyiségük optimális nagyságának kialakítását. A negyedik ötéves tervben a támogatások évi növekedése még egybeesett a bruttó termelési érték gyarapodásával. Az ötödik ötéves tervben már a támogatások mérsékeltebb növekedését terveztük. Nagyon célszerű lenne a támogatási rendszer, s ezen belül különösen a beruházási támogatások leegyszerűsítése a támogatási célok hatá-ozott csökkentése útián. Nem kerülhető el az időbeli stabilitás fokozása, ami a gazdálkodás meglevő bizonytalansági elemeit csökkentené. DR. SlPOS MIKLÓS gyártás bővítésének lehetőségeiről kezdtek tárgyalásokat a külföldi cégekkel. Az Agromasexpon a Komplex Külkereskedelmi Vállalat másfél millió rubeles szerződést írt alá lengyel partnerével sertéstelepek szállítására, egy román külkereskedelmi vállalattal pedig 1,3 millió rubel értékű megállapodást kötött, c iirkenevelő-ketrecek exportjára. A kiállításra még Algériából is érkeztek vendégjk, akik négy, egyenként 17 ezer tonnás silótelepet rendeltek 12 millió dollárért a kecskeméti Mezőgép Vállalattól. Sok szerződést előkészítettek a vállalat üzletkötői, például egy egyiptomi céggel rövidesen aláírják a baromfifarmok és 6000 tonnás hűtőházak exportjára vonatkozó megállapodást. A Mezőgép Tröszt NDK-beli partnereivel megállapodott egy szerződéstervezetben, amely szerint már 1978-tól 10 millió rubel értékben szállítanánk növényvédő gépeket és élelmiszeripari berendezéseket az NDK-ba. Három jugoszláv céggel is aláírtak előzetes keretrr.egállapodást 5000 tonnás hűtőházak, illetve Rába-traktorok és a hozzájuk csatolható nagy teljesítményű munkagépek, valamint traktorokhoz szerelhető 2 és 4 tonnás markolórakodik szállítására. A Construmán az érdekelt magyar külkereskedelmi vál'a'atok főleg az importlehetőségekről tárgyallak, hiszen hazánkban nincs számottevő építőipari gépgyártás, az építőipar gépesítésére viszont az ötéves terv végéig jelentős importkeret áll rendelkezésre. /