Délmagyarország, 1978. április (68. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-19 / 91. szám

Szerda, 1978. április 19. 3 Lehetőségek a mezőgazdaságban A példa ereje | Nagy versenyfutás a új eredményeket hamarabb lepítésnél lehetetlen már fimezőgazdaság. Ame- be tudják vetni a termelésbe, gyeimen kívül hagyni az lyik gazdaság bírja az ira- A technológiai terveket apró- eredményeket, sőt a régiek mot, az boldogul, amelyik lékosan kidolgozzák, és meg- korszerűsítését is eszerint nem, gyógyításra szorul. Ha valósításukat ellenőrzik, végzik. versenyt említettünk, hasz- Szakszolgálatuk révén több Csak a kisebb tanulhat a náljuk még egy kicsit a sport- mint húsz éve végeznek ta- nagyobbtól? Sorolják a pélversenyek képeit. Széthúzó- lajvizsgálatokat, tavaly már dákat, mikor támaszkodnak dott a mezőny, a legjobbak és az úgynevezett levélanalízis az állami gazdaságok a tera leggyengébbek között óriá- módszerét is bevezették. A melőszövetkezetek tapasztasi a különbség. Az „élboly" technikai előnyre ugyan azt lataira. A szántóföldi zöldtermészetesen nem állhat mondják beszélgető társaim, séghez téeszből szerzik a pameg bevárni a későn futókat, hogy elmúlóban van, de nem lántákat, és a hozzávaló tersarkában van a következő, lehet elhanyagolni, hogy a melési tapasztalatot is. A fűneki futnia kell. termelési rendszerek új gé- szerpaprika termesztéséhez Az állami gazdaságok peiből most is több dolgozik szükséges tudnivalókat a szeelőnnyel indultak. Nagyüze- náluk, és figyelembe kell gedi Üj Élet Termelőszövetmi tapasztalatuk már az in- vennünk azt a vitathatatlan kezet szolgáltatja, dulásnál nagyobb volt, mint előnyt is, amit a nagy telje- Áramlik tehát a tapasztalat a termelőszövetkezeteknek, sítményű gépek használatá- az áramlások törvénye szehiszen területük egy részén ban szerzett tapasztalat je- rint, mindig oda, ahol kevekorábban is nagy üzem volt. lent. Régen belátták, drága sebb van. A legbiztosabb toIdőbeli nyereségük több év- gépet csak arra bízhatnak, vábbítóvezeték a társulás, re szóló. A Békés és Csöng- aki tudja kezelni, képezni Bőven terem már példa arra, rád megyei állami gazdasá- kezdték tehát az embereket, hogy állami gazdaság és tégok közös főosztályán azt Aki az előbb azt gondolta, esz egymás kezét fogva hallottam, hogy az összes könnyű nekik, most hozzá- igyekszik többet termelni, szántóterületnek mindössze teheti ezt is: nekik is meg- Amelyik gazdaságnak több tíz százalékán dolgoznak ők, van a maguk baja. Feszített és jobb gépe van, segíti a a mezőgazdasági áruterme- a tervük, az előrelépést nekik gyöngébbet. Érdeke neki is, lésnek mégis húsz százaié- is százalékok diktálják, a hiszen ha áll a drága gép, kát adják. rekordokat viszont nehéz túl- ráfizet. Repülőgépet, helikopAz első érv a kétkedésé: szárnyalni. Gazdálkodási tért egyik sem tudna különkönnyű nekik, ha előbb kezd- szemléletünkből egyenesen külön gazdaságosan üzemelték, válogathattak a jó föl- következik, hogy minden ki- tetni, közösen dolgoztatják dekből. A főosztály vezetői nálkozó lehetőséget teljesen tehát. A tervezett agrokémiai azt mondják, sokszor hallják ki kell használniuk nekik is. centrum ide is, oda is szolezt, de nem igaz. Földjeik Porciózza is a föladatokat a gál majd. nem jobbak, és nem rósz- párthatározat: „A ma még És a szellemi tőke? Egyre szabbak, mint a termelőszö- kevésbé eredményesen gaz- gyakrabban hallani, hogy következeteké. Annyi előnyük dálkodók is váljanak mielőbb zösen szerveznek szakmunvan, hogy válogathatnak: a példamutató szocialista nagy- kásképző tanfolyamokat. Telegtöbb növényt oda vethetik, üzemmé. Korszerűsítsék az gyük hozzá, még gyakrabban ahol számára legjobb a ta- üzem- és munkaszervezést, az lehetne. Azt is itt kell elmonlaj. adottságoknak megfelelően dani, hogy a gazdasági tárBúzából 1971-ben 32,6 má- fejlesszék a termelési szerke- sulások egyúttal a szakmai ssát arattak, tavaly 45,6 má- zetet." Van azonban más föl- tudás közös kamatoztatását zsát. Csongrád megyei gaz- adatuk is. Továbbra is példa- is jelentik. A Szegedi Állami daságaikra vonatkozik ez az ként kell állniuk. Ügy kell Gazdaság két termelőszövetadat, tízezer hektár atlagáról futniuk, hogy mások a nyo- kezettel összefogva bővíti a van szó. Végeredményben el- mukba léphessenek, de igye- halastavát, természetesen a érték az ötéves terv záró évé- kezniük kell, el ne érhessék tavi haltenyésztés minden tanek célját. Békés megye előt- °ket- pasztalata is tétel az együtttünk jár, ott az állami gaz- Az új termelési tudnivalók működési megállapodásban, daságok 49,3 mázsát takarí- eSY része közös csatornákon A pincegazdaság, az állami tottak be hektáronként. Volt áramlik, a termelési rendsze- gazdaság és néhány szövetgazdaság, amelyik 65,1 má- rek irányítói egyformán elő- kezet közös érdekekből kizsát csépelt, és volt olyan írják a tennivalókat a hoz- indulva a szőlőtermelés föltábla, amelyik 79 mázsát zájuk tartozó állami gazda^ lendítésére szövetkezett. A adott. Választhatnánk össze- Ságoknak, és a termelőszö- tudományt mindig az adja vetkezeteknek is. Kötelessé- hozzá, amelyik többet tud. gük is egyformán betartani Mázsákkal, forintokkal az előírásokat. Áramlik azon- mérhető, mennyit hoz az ban a tapasztalat úgy is, együttműködés. Nem mérhehogy az állami gazdaság be- tő, csak sejthető a húzó péltöbbnyire mindig azt látnánk.' mutatja, tapasztalatcseréken dák haszna. Ha állami gazhogy egy jó lófejjel mindig hirdeti a jobb módszereket, daságokban lehet ennyi búa termelőszövetkezetek előtt Egyetlen példa: az úgyneve- zát termelni nagy területejárnak. Lennie kell rá ma- zett magas művelésű szőlőt ken. egyenes a következtetés: gyarázatnak. állami gazdaságainkban lát- sokkal kevesebbel a termelőTöbbet terem a búzáiuk kat-ak először a termelőszö- szövetkezetek sem rukkolmert a legjobb fajtákat terJ vetkezetek szakemberei. Idő hatnak elő. A legjobbak kömelik Jugoszláv cégekkel is kellett termeszetesen. amíg vetik leghamarabb a peldat, van közvetlen kapcsolatuk meggyőződtek előnyeiről, és tőlük pedig a szomszédok tamás országokból is kapnak belátták hogy a gépesítés is nulnak. 1 n »vir,Hf"T/aFr onffiti I I x trt Ésszerű megalkuvások hasonlító példának a kukoricát is, cukorrépát is. vehetnénk a nagyüzemi állattartásba fektetett nagy igyekezetet. és annak eredményét, első kipróbálásra vetőmagot. A Központi Bizottság legutóbbi határozatában is olvasható, hogy „a szakemberek aránya magasabb, a technikai ellátottság lényegesen jobb, mint a szövetkezetekben". A következtetés: „továbbra is járjanak élen a mezőgazdasági termelés intenzív fejlesztésében. Vállaljanak nagyobb részt a mezőgazdaság fő feladatainak megvalósításában". A több szakember azt is Jelenti, hogy közvetlenebb a kapcsolatuk a kutatókkal, az ezt a módszert segíti. Űj teHorváth Dezső Elsők: a vásárhelyiek A szocialista munkaver- vevőkkel, a hozzájuk beté;eny egyre aktívabb részt- rőkkel. A Komplett Ruházat: vevői a kereskedelemben dol- Vállalatnál az 1977. évi mungozók is. Az, hogy egy szo- kaverseny értékelésére, c cialista brigád az adott bol- szocialista brigádvezetők taton belül hogyan tevékenyke- nácskozására tegnap, kedden dik — leglátványosabban az délelőtt Szegeden került sor. áruellátásában mutatkozik Tény, hogy a vállalat harmeg. S nem utolsósorban abban: hogyan „bánnak" a KBMapasztalalcsere Budapesti vendégeknek tanár ismertette, majd megbiztosított tapasztalatcsere- tekintették a vendégek a programot Szegeden, illetve „KRESZ módszervásár 1978" Röszkén a Csongrád megyei című kisfilmet, amelyet az KBT. A Fővárosi Közieke- iskola legutóbbi közlekedési désbiztonsági Tanács négy- vetélkedőjén készítettek, tagú küldöttsége látogatott Az FKBT küldöttei és a megyénkbe Bihari Istvánnak, megyei gyermek- és ifjúságfiz FKBT gyermek- és ifjú- védelmi szakbizottság tagjai ságvédelmi szakbizottsága ezután a röszkei 1. számú elnökének vezetésével. A egésznapos óvodában tekinCsongrád megyei KBT tit- tették meg a középső csoport kársága jó programot állí- foglalkozását, amely ugyantott össze a pedagógusokból csak a közlekedésre nevelés összte/ődő delegációnak, gyakorlati módszereire adott Szegeden a Ságvári Endre jó ötle'eket. A KBT-küldöttgyakorló általános iskolában ság tagjai ezután megtekinNémeth Kálmán igazgató is- tették a tavaly átadott röszmertette a vendégekkel azt a kei közlekedési tanpályát, kialakult gyakorlatot, aho- amely 1400 méteres pályagyan a közlekedésre nevelést hosszával a legkorszerűbb összekapcsolják az úttörő- az egész megyében, szövetség keretein belüli A Fővárosi Közlekedésmozgalmi munkával. A gya- biztonsági Tanács küldöttkorlati oktatás módszereit sége visszautazott BudaTamási János KRESZ-íelelős pestre. minckilenc szocialista, s tíz, szocialista címért küzdő brigádja számottevően hozzájárult ahhoz, hogy eredményes évet .zárjanak. Hiszen a hatszáz dolgozó 74 százaléka — 150 fő — brigádtag. A tavalyi évben a kereskedelemben is a munka hatékonysága került előtérbe. A vállalat jellegéből adódóan a városokban levő bolthálózat között munkaversenyt hirdetett. Az értékesítési terv teljesítése, az egy brigádtagra jutó társadalmi munkaóra alapján a városokban levő bolthálózat versenyében — a szegedieket a makóiakat és a szentesieket megelőzve — a vásárhelyieké lett az első hely. A

nekdotaként hangzik, de sajnos, nem az. A sebbel-lobbal elkészített, s az iparági kiállításra az utolsó percben eljuttatott analitikus mérőkészülék nagy sikert aratott Műszaki jellemzői valóban vetekedtek a nemzetközi élvonalat megtestesítő hasonló termékekével, sőt, némely tekintetben — így a műveleti gyorsaságban — fölötte állt azoknak. A szakma hódolt a konstruktőröknek, s hiszen joggal mert saját szemükkel látták amit láttak. Egy aprócska baj azért akadt. Történetesen, hegy a készülékről az előkalkuláció kimutatta — persze, a kiállításon bezsebelt elismerések után —, gyárthatatlan. Illetve, előállítható, tetemes ráfizetéssel. A mérőeszköz legfőbb alkotóegységét ugyanis importálni kell, dollárért, s bár az export lehetséges, a két dollárösszeg, az import értéke és az exportbevétel különbözősége oly csekély, hogy távolról sem fedezi a hazai anyag-, energia- és élőmunka-ráfordításokat. Méltatlankodó műszakiak, s magyarázkodó közgazdák; ismerős helyzet. Mert bármennyire is fájdalmas, az eset korántsem egyedi, véletlen szülte. Oly annyira nem, hogy egyes termelőterületeken szinte tipikusnak tarthatjuk a fejlesztés műszaki és közgazdasági „ágának" meglétét, azt a szétválasztást tehát, amit fölös erőfeszítések, modellszintű gyártmányok, félbehagyott kísérletek bizonyítanak. Az előbb idézőjel közé tettük az „ágának" kifejezést, sejtetve, ilyen nem létezhet. S valóban, a kettő egy, csakis összefonódásuk ígérhet sikert. Engedniük kell a műszakiaknak, a közgazdászoknak egyaránt, s azután valahol középen találkoznak, ott, ahol az előnyök vitathatatlanul a hátrányok fölé kerekednek, ahol tehát a gyártás megfelelő haszonnal jár. Érdekes önvizsgálatra késztette a Könynyűipari Minisztérium nagyvállalatainak meghatározott körét A tárca útmutatása alapján a cégek gyártmányrangsort készítettek, a termékek gazdaságossága szerint jelölve meg az él- és a középmezőnyt, s azt is, miféle áruk kerülnek a veszteséggel előállíthatók közé. Kiderült, ez utóbbiak között jó néhány olyan cikk van, amit — termelése pénzügyi környezetéből kiszakítva, pusztán műszaki jellemzői alapján — korszerűnek ítélhetnek, nem egyet nemzetközi összehasonlításban is. Még a szakma legjobbban tájékozott csoportját-*is meghökkentette ez a végkövetkeztetés, s még inkább az, hogy tüzetesebb vizsgálódás után rájöttek, a műszakilag korszerű, de veszteséggel előállított termékeknél a ráfizetést a gyártás korszerűtlensége szervezetlensége okozza. Olyan környezeti tényezők tehát, amiken változtatni lehet, gyakran mindenféle jelentősebb ráfordítás nélkül. Csak éppen a gyárak nem sok figyelmet vesztegettek a nyereségforintokat fölszippantó körülményekre a mérnökök és a közgazdászok kutya—macska barátsága miatt mindenki csak a maga igazát fújta, az okok keresése pedig késett. Ha csupán egyetlen tárca területén szerzett tapasztalatokra hivatkoznánk, akkor is meggyőzően hatnak a tények, ám itt általánosabb jellemzőről van szó, mivel hasonló fölmérő elemzést a Nehézipari, meg a Kohó- és Gépipari Minisztérium legjelentősebb vállalatainál ugyancsak végrehajtottak. S az előbbiekben vázolt következtetésekre jutottak e két másik iparterületen is tehát szó sincs arról, hogy egy cég, egy iparág, egy tárca küszködne csupán az érdekegyeztetés gondjaival. Hogyan kerül a csizma az asztalra, a fejlesztés kapcsolatrendszerének középpontjába az érdek? Ügy hogy valójában a műszakiak, meg a közgazdászok szándéka is tiszteletet érdemel, mert a maguk szemszögéből a legjobbat kívánják előállíttatni. A szándékok azonban •nem mondhatnak ellent az érdekeknek, mert hiszen a műszakilag kiváló akkor lesz valóban elismert termék, ha hasznot hajtva értékesíthetik. S megfordítva: a legkisebb fajlagos ráfordítások önmagukban még nem nyújtanak garanciát az áru kelendőségére; ráfordítás és hozam viszonya dönt. S e viszonyt alakítják az ésszerű megalkuvások. J

j az, ha a tervezőmérnök úgy küzd az új termékért, mintha az édes gyermeke lenne, hiszen valóban ő segítette napvilágra. Az is jó, ha a közgazdász nem enged az érzelmeknek, szigorúan ragaszkodik az elemzések nyújtotta adatokhoz. A rossz az, ha külön-külön, egymástól mit sem tudva, vagy tudomást nem véve teszik ezt, ha úgy vélik, ítélkezni egyedüli joguk, s tűrhetetlen, ha bárki más beleszól abba, amiről ők kimondták az igent, vagy a nemet. A következetességnek nem a megalkuvás az ellentéte. Az ellentmondásokat, ellentéteket feloldhatja ugyanis az ésszerű jelző, mert ami ésszerű, az mindkét fél számára előnyös. Erről azonban nem elég beszélni. Olyan üzemi, vállalati feltételrendszert' kell kialakítani, amiben nyilvánvalóvá válik, kit hogyan szolgálnak az ésszerű megalkuvások, mi módon visznek közelebb a közös célhoz az azonos érdekeltséghez. Ma a vállalati szervezet inkább az ellentéteket mutatja fel, s merevségével őrzi is azokat, hierarchiájával pedig a mindenki a maga lovát hajtja szemléletet táplálja. A változáshoz ebből az irányból kell keresni a lehetőségeket, de nem úgy, hogy ki-ki azt várja, a másik lépjen, s majd az hiszi magát győztesnek, aki — eggyel kevesebb hibát követett el. Mészáros Ottó Átadták a Tizedik alkalommal adták át tegnap, kedden délután a Szegedi Orvostudományi Egyetemen a Gyógyszertani Intézet 1963-ban elhunyt kiváló tudósának emlékére alapított érmet és jutalomdíjat. A Gyógyszertani Intézet folyosóján levő Jancíó Miklós-emléktábla előtt dr. Petri Gábor akadémikus, tanszékvezető egyetemi tanár, a SZOTE rektora mondott ünnepi beszédet, majd elhelyezte az emléktáblán az egyetem koszorúját. Á szemészeti klinika tantermében dr. Guba Ferenc egyetemi tanár, a SZOTE rektorhelyettese értékelte a Janesó-emlékéremmel kitüntetett dr. Szekeres László intézetvezető egyetemi tanár tudományos érdemeit. Az ünnepi eseményen részt vett Deák Béla, a Szeged városi pártbizottság titkára is. Dr. Szekeres László emlékelőadásában Az akut koszorúér-elzáródással kapcsolatos korai arhythmiák gyógyszeres terápiájának elméleti alapjai című témakörben vázolta az elmúlt évek kutatási eredményeit. Hazánkban az összhalálozás negyedét ..,.., . . , szívbetegségek okozzák kö- ™}uk,JS_ ll'f^f^T Dr. Szekeres László átveszi az emlékérmet Hegyei borverseny Jobbak a borok az idén, senyt megelőzően minden mint az elmúlt esztendőben, megyében külön értékelik a Ez volt az általános megál- borokat. Kiválasztják, me. lapitás tegnap, kedden Kis- lyek vehetnek részt az orteleken a művelődési ház- szágos versenyen. A birá'óban megrendezett megyei bizottság összesen 89 borborversenyen. mintát és egy borpárlatot A XVI. országos borver- vizsgált meg. az latkísérletek bizonvították, infarktus okozta halál. Az or- hogy preventív gyógyszeres vostudomány legfontosabb kezeléssel nagymértékben feladata — az intenzív osz- csökkenthetők a szimpatikus tályok elterjedése és fels'e- tónus visszaszorításával az reltsige csökkentette az in- in'arktus-okozta halálozások farktus okozta halálozások száma. A kutatók mai felszámát —, annak a rövid ada*a olyan gvógvszerkombiidőnek a vizsgálata, ami a nációk kikis -rle'ezése. meroham bekövetkeztétől az >yek nagyfokú védelmet intenzív osztályba kerülésig So^eUen. k°™i eltelik. Ez az egy-három óra a Szekeres László által * •Miklós-emlék. .. , ., . . . . érmet dr. Szekeres Lászlóvezetett intézet tudományos nak, előadása után dr. Petri munkájának fő témája. Ál- Gábor adta át. i