Délmagyarország, 1978. április (68. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-19 / 91. szám

4 Szerda, 1978. április 19. A „felújított" énekesnő Karika Teréz évei Szegeden Drámai szoprán. Abból a fajtából, amit hajlamos a szakma röviden elintézni: hangbirtokos. Kétségtelen, volt Idó, mikor Karikó Teréz szemtelenül" fitogtatta torkának eme ritka adományát, s valósággal leénekelte partnereit a színpadról. Aztán kinőtte az énekesek gyermek• betegségit, nem utolsósorban a Vaszy-iskola együtteskultúrát igénylő pedagógiáján, minek következtében művészete letisztult, modorossága erénnyé nemesedett, s hangjának fényét, szépségét izgalmas színek töltötték föl, melyek a nyitott magánhangzói, diftongusai révén egyéni zamattal itatták át a hálás matériát. A főiskolán Lendvat Andor növendéke. Geszthy Sylvia, Jasper Bella osztálytársa volt, s a diplomával előbb Rómába költözött, a Via Flaminára. ahonnan Tito Schipa magániskoláját látogatta, később Szegedre, ahová viszont Vaszt Viktor invitálta. Az Idő tájt, hogy Moldován Stefánia a budapesti Operába szerződött. Simán ment az őrségváltás. Karikó Teréz gyorsan átvette a „Stefi" szerepeit: Desdemonával mutatkozott be Vadas Kiss László oldalán, Tatjanaként a lengyel Kopiczlnsky dirigálta, első szegedi premiere a Don Carlos Erzsébete volt, s a Nyugat lányára készülőben még beugrott Donna Elvirának. Egyszóval látványos egy nyitány, bárki elirigyelhetné. Miképp a folytatás sem hozott szűkös éveket. Tíz Verdi, hét Puccini, hat Mozart, két-két Wagner és Csajkovszkij szerep mellett a fontosabbak: Fidelio, Norma, rikaI Hurok cég, mely a kö- utóbbi Muszorgszkij-bemutaNedda, Michaela, Jaroszlav- zelmúltban ismét meghívta a tóján csak a nézőtérről figyelna, Tábornagyné. Aztán a KISZ-együttest, ragaszkodott hettem. Ilyen a sors. az elmodern operákban Prokofjev hozzám: a tervek szerint ja- múlt szfniévadok nagy szees Hfndemith, Gotovac és nuár—márciusban bonyolít- repeihez mindössze a felújíEgk figurái, pusztán felsorol- íuk le a korábbihoz hasonló- tásokban juthattam, melyek ni túlfeszíti egy portré kere- nak ígérkező körutat az alig egy-két előadást érhettelt. Hát még ha hozzávesz- óceán túlpartján. nek meg, a lefrissebb Bőszük az oratóriumokat, me- — Gyakran föllép a Szege- hémélet Musette-jével, az l.veket mindig szívesen vál- di Szabadtéri Játékokon. Az egyetlen premieremmel pelalt a filharmóniában. idei nyáron „nadrágos" sze- dig csak később kerülhetünk — Talán a Nabucco Abi- Tevben: először lesz Mátyás a helyi közönség elé. Railje a kedvenc, nagy ara- Erkel operájában, a Hunyadi Karikó Teréz a szegedi bitusú bravúrszerep, hangvé- Lászlóban. operatársulat vezető énekese, telét igen közelinek érzem — Amikor Szegedre szer- Liszt-díjas, a városi tanács magamhoz. Hasonló okok ződtem, már népszerűek vol- alkotói dija és az SZMT Jumlatt szerettem a Szicíliai tak a Dóm téri előadások, hász Gyula plakettje tanúvecsernye koloratúrás, ám Természetesen boldogan kap- sfÜa> alakításait hivatalos főlíraibb Elenáját, a három csolódtam be Inezként a Tru- rumokon Ls elismerték, mélLeonórát (Trubndur, A vég- badurba, Michaelaként a tányolták. A nagyszínház bezet hatalma, Fidelio) és egy Carmenbe. Lolaként a Ta- zárását követően a Szabadság másik világból a Rózsnlovng rasztbecsületbe. Az Aida fő- mozibeli új otthonuk (termiMarschalinját. Ezzel a Tábor- papnőjét többször ls énekel- nusában és adottságaiban) nagyítóval viharos körűimé- tem, s megkaptam a Borisz egyelőre nehezen körvonalaz0^raházban.8Z^b^nTelefo- Godunov Marináját Olyan ható lehetőségeinek dacára náltak Szegedre, hogy ugor- címszereplő partnereként, sem pesszimista Ügy tudja, jak be az osztrák Gertrúd mint Gyuszelev, amit — hazai Verdi-bemutató címEcfcert helyére, a vonat ter- megint pusztán a tényszerű- szerepe vár rá, a Jeanne hozzá d'Arce. —- a szegedi színház legJean Bonhomme-mal, a londoni Covent Garden tenoristája vai 1969-ben: a szabadtéri Carmen Miehaelája Gérres Eszter: St%Tónráv«emeKst ivéért, tenném^ ba a Nyugatinál, próbáról szó sem lehetett, akkor láttam először a színpadot, mikor a közönséget. Egy ízben, hogy le kellett ülnöm a kerevetre, Lukács Ervin vezénylés közben integetett, ne "da, máshova, a a végén derült ki, a bútor lába törött volt; nem mondom, Tábornagyné nz ülepén, egy vidéki fruska elővezetésében, saép kis látványt ígért. Azért oersze imádok beugrani. Hihetetlenül inspirál, olyasmit hoz felszínre belőlem, ami Máskülönben eszembe se jutna. — Akadtak békésebb vendégjátékok is Pesten, külföldön. — Az Operaházban voltam még Pillangókisasszony, Abigail, sőt a Figaró házasságának grófnéja is, amin — nem szemrehányásként mondom — fanyalgott a helyi kritika, de Melis György például elfogadott Többször énekeltem Angliában, Bécsben, az NDKban, Csehszlovákiában, Bulgáriában, Lengyelországban és Jugoszláviában, sőt n Nlkolényi István Bélyegen a korona A magyar koronázási jel- tavaly kiállított tervei jelenvények — egyetlen nagyala- leg a Magyar Posta Bélyegkú bélyegen. Leterített palás- múzeumának tulajdonai, tom a korona, a jogar és az Valamikor gyűjtő is volt, országalma. A bélyeg körüli ma már — mint mondja — mezőben a dátum: 1978. ja- erre nincs ideje. A korona nuár 6. A 20 forint értékű, bélyegblakkja még az idén 98X78 milliméter nagyságú megjelenik, bélyegbloikk tervezője Lég Interszputnyik Közvetlen telefon-összeköttetés létesült Havanna és Szófia között. A .bolgár fővároson kívül a havannaiak — az Interszputnyik rendszeren keresztül — közvetlenül hívhatják Berlint, Budapestet. Moszkvát, Prágát és Varsót. rády Sándor festő- és grafikusművész. Negyvenhat esztendő alatt több mint 400 bélyeget tervezett. Közöttük olyan ismert sorozatokat, mint az 1932-ben megjelent „híres magyarok" arcképe, az 1938ban kiadott Szent Istvánsorozat, a Székesfehérvár 1000 éves jubileumára készített, a az elmúl ti évben üzletekbe került „Sopron 700 éves" című sor. Több nagy nemzetközi sikert ért él: ő volt az első magyar bélyegtervező, aki első díjat nyert Amerikában a bélyeg-világszépségversenyen légipostasorozatával. Aachenben pedig harmadik díjas lett öt Növényvédelmi teendők A csapadékos időszak kedvezett a gombabetegségek továbbterjedésének — tájékoztat a Csongrád Növényvédelmi és miai Állomás. — Emiatt a .A hűvös Idő miatt vontatottan kelő borsó hosszú ideig ki van téve a csipkémegyei zőbogarak kártételének, Agroké- ezért ajánlatos a borsóterületeket ellenőrizni. Veszély gyümölcsösökben az alma- esetén Ditrifon 5 vagy Rovfavarasodás, őszibarack-le- linka 3 D porozószert haszA káposztapalántakárosításával sok gondot okoz a káposzta légy, pav ilágrész filatelistáinak ver' senyén. A pécsi egyetemen 158 EC-vel érhető el. vélíodrosodás és a meggymi- náljunk. nilia ellen feltétlenül meg ágyak kell ismételni a védekezéseket. A gombák ellen készített de a helyrevetett vagy permetlevet érdemes rovarölőszerekkel is kiegészíteni, mert a kártevők is megkezd- szélyezteti ték mozgásukat, szaporodá- din 5 G sukat. Kelnek az alma- és az őszibarack-levéltetvek, a takácsatkák, de már aktuá- terre, lis a védekezés a körte le- nyek vélbolha, a téli araszolók, a sodróimolyok ellen is. Leglántázott egyéb zöldségféleket ls számos légykártevő veEllenük a Basua legeredményesebb, a sorok mellé 2 gramm szükséges 1 folyőméA kelő zöldségriövéflatal levelein sok apró lyuk található, amit a tömegesen fellépő földi bolhák okoznak. A fent emiijobb hatás a felszívódó Bi tett p0rozószerek ellenük is hatásosak. Özvegyi nyugdíj házasságkötés után (k özvegyi nyugdíj továbbfö- megosztva folyósították, mert 1975. július l-e után kötött lyósitásáról érdeklődik M, az özvegyen kívül az elvált házasságok esetén biztosítja, F.-né szegedi olvasónk. Ar- nő ls kapott özvegyi nyűg- hanem azoknak is, akiknek ra kíváncsi, ha az özvegyi díjat, az újabb házasságot az állandó özvegyi nyugdinyugdijas újból férjhez megy, kötő Jogosult végkielégítés- ját 1963. április 3Q-át köakkor jogosult-e továbbra is re, természetesen a reá eső vetően kötött házasság mla nyugdíjra. Továbbá azt is özvegyi nyugdíjrész egyévi att — a korábbi szabályok szeretné tudni, Ilyen eset- összegére. A végkielégítést a szerint — megszüntették, ben ml a teendő az új név nyugdíjfolyósító szervnél leg- Ezek az özvegyek a törvény bejelentésével kapcsolato- később az újabb házasságkösan? téstől számított egy éven A társadalombiztosítási belül lehet kérni, törvény rendelkezései sze- Ha az özvegy, aki az álrint az ideiglenes es az ál- laT)dó özvegyi nyugdíjra joalapján, ha eddig nem kérték. még mindig kérhetik özvegyi nyugdíjuk újbóli folyósítását, feltéve, hogy újabb házasságkötéskor az landó özvegyi nyugdíj meg- gos(tó korhatárt — az 55. említett korhatárt mar beszűnik, ha az özvegy újabb életévet már betöltötte, és töltötték és végkielégítést házasságot köt. Annak az követően köt újabb há- nem vettek fel. Ebben az özvegynek, aki az újabb há- zawágotT és végkielégítést esetben az özvegyi nyugdíj zaeságkötéskor állandó óz- nem vett igénybe, az özvevegyi nyugdíjra volt jogo- ^ nyugdiját megtarthatja, sült, végkielégítést kaphat. Ez azt jeienti, hogy az ilyen A végkielégítés az özvegyi özvegyi nvugdíjat a házasnyugdij egy évi teljes ösz- . , . változatszege. Ez a teljes összeg jár MgKOtes eHenere vaitozat akkor is, ha az újabb há- ]anul folyósítják, zasságkötés előtt az özvegyi Az említett korhatár átolyan összegben jár, mintha az meg sem szűnt volna. Ha az özvegyi nyugdíjas újabb házasságot kötött, azt írásban be kell jelenteni a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál (1820 Budapest. XIII., Váci u. 67—79.) és megjelöl-! nyugdíj például a magasabb menetlleg magasabb azoknál, ni. hogy ml az özvegy késaját jogú öregségi nyugdíja akik mezőgazdasági szövetmiatt egyáltalán nem folyó- kezetl tagként szerzett szolrelme. A kérelemhez minden esetben csatolni kell a sították, vagy az özvegyi gálati idő alapján jogosultak házassági anyakönyvi kivonyugdíjnak csak egy részét özvegyi nyugdíjra. Ez a kor fizették ki. Abban az eset- határ 1978-ban 57 év. A ben. ha az özvegyi nyűg- társadalombiztosítási törvény törzsszámát, díjat több jogosult között ezt a lehetőséget nemcsak az natot, és feltüntetni az özvegyi nyugdíj folyósítási Dr. V. M. Mindig magam KISZ Központi Művészegyüttesével két és fél hónapos tengerentúli turnén vettem részt az USA és Kanada 52 nagyvárosában. Nagy megtiszteltetés, hogy az ameElengedtek, hajnali 4 órakor indultunk, ahogy mondani szokás, tökön-paszúron. Deres fagyos volt már a föld. Csetlettem, botlottam, a hitvány cipőmben. Mire odaértünk, tisztára lesántultam. A misén részt vettem, aztán elmentünk a lakásukra, de én már hazajönni, olyan lábakkal nem bírtam volna. Anyám megmosogatta, olajjal bekente, és két nap múlva jöttünk vele ha/g. Minden szombat este katlanon melegítettünk vizet, egy irgalmatlan nagy vésett teknőben fürdöttünk. Nyáron meg a kútnál, egy nagy kádban. Ha reggel felébredtünk, anyám első szava az volt, „lányok, imádkozzatok, a fejetöket tögyétök röndbe". Az ajtó háta mögött volt a fésülködés. A nagyobbak fésülték a maguk haját, meg a kisebbekét is. Az asztal körül hajaskodni nem volt szabad. A ház előtt volt egy kupac homok, orrot fúni ide kellett lemenni. Ha valaki érezte, hogy a szél akar menni tőle, akkor is ki kellett menni. Ha bent engedte el, akkor ls kl kellett menni, kiszellőztetni magát Télen tanyán, öt órakor már sötét van. A család elvégeződött, beültek a kisházba. Anyám a bölcsőst kivette, dajkálgatta. Hárman fértünk a bölcsőbe ülve. Ilyenkor verset, vagy dalt mondtunk, úgy hajtottuk a bölcsőt. A bölcsőzésnek az lett a vége, hogy valamelyik jól meglódította, kihemperedtünk mindnyájan belőle. Sohasem volt úgy, hogy sebes orrú ne legyen közöttünk. Anyám apja nálunk lakott, nagyon haragudott, ha azt verseltük: „Éljen Ferenc Jóska, magyarok királya!" Ha nem hagytuk abba, megrángatta a hajunkat. Egyszer játszottunk a húgommal, dobáltuk a házablaktól, meg az Istálló ajtajából egymást almával. Öregapám arra járkált, elérte a húgom almája. Este vacsorázunk, azt mondja apám: — Édesapám, mi leié a maga orrát? — A lányok almát vágtak hozzá. — Melyik volt? — Eszter! — Gyere ide, Eszter I Az asztal tetején keresztül húzta a fejem, de csak úgy zuhogtak rá az ökölcsapások, a vállamra, hátamra, ahol értek. Nem tudakozta, hogy te voltál-e? Az Idegen panaszakor sem kérdezték a fiatalt, igaz volt-e, hanem alkalmazták a szigort. Még iskolába nem jártunk, a birodalmunk a kuckó, meg a heverőágy volt. De mivel mezítláb szaladoztunk, a döngölt ház földjén, talpunk vastagon koszos volt. Erre a célra volt egy éles kés, ha fel akartunk menni az ágyra, vagy a kuckóba, ezzel a késsel kellett talpunkról a piszkot lekaparni. Engem ketten ls fogtak, mire meg bírták kaparni a talpam. Majd beleőrültem a csiklandozásba, meg a talpvakarásba. Hogy teljen az idő a gyerekeken, ide hozták a játékukat, gombfoci, sörgettyü, kijátszott kártya, fésűsmuzsika, skatulya, rongybaba, fűzfasíp. Takargatás is kedves játék volt. Egy sarokban az ágyon beült egy gyermek, ami ruha csak létezett kéznél, mind rátakargattuk, aztán sorjában szedtük lefelé. Anyám hozott csemegézni valót te: tányéricát, tökmagot 1860-ban kezdődött itt örhalomnál a tanítás. Egy Martonosl nevű nőnek két tanyája volt, egyiket felajánlotta iskolának. Akkor még a gazdák fogadták a tanítót. Ellátták mindennel, csak üzenni kellett, már vitték a gyerekek, ami hiányzott neki. Csak annyit mondott a gyerek a tanítónak: — Ezt mög kendnek küldte édösapám. Ez annyira hagyomány lett, hogy még az én iskolába járásomkor az állami tanítóknak is minden ősszel, minden háztól küldtek valamit. Szőlőt, almát, bort, sajtot, disznótori kóstolót. Vendégségből ki nem hagyták. Az első tanító nevét nem tudom, nem sokáig volt, úgy találták egy reggelre az iskolától nem messze, agyonverve. Utána már állami tanító lett, Molnárnak hívták, ez tanított apámék idejében, 1876 tájon. Követte a veje, ő tanított minket, úgy 1920-ig, innen nyugdíjazták. Hárman már jártunk iskolába, a negyedik is feljön velünk őszre. Egy könyvünk volt, ebben minden benne volt; történelem, mértan, földrajz, olvasmányok, versek is. Meg a hittan könyvünk, bibliánk. Palatábla, erre rongy kötve, ráköptünk, a ronggyal letöröltük az írást, amit a palavesszővel írtunk. És írtunk újat. Kezdtünk volna felmenni az iskolába, de se ruhánk, se cipőnk. Azt mondja anyám apámnak: — Hékám, a lányoknak mán mönni kő a ziskolába, de nem tunnak emönni, me nincs mibe. Hogy minnyájit ellásuk gúnyává, ahhon sok péz kö. (Folytatjuk.)