Délmagyarország, 1978. április (68. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-18 / 90. szám

8 Kedd, 1978. április 18. korunk forradalmi esazmej®, marxizmus—leninizmus! (Az MSZMP Központi Bizottságának május 1-i jelszavaiból.) Gierek Moszkvában ^ Moszkva (MTI) Az SZKP Központi Bizott­ságának meghívásóra hétfőn baráti látogatásra Moszkvába éfkőzett Edward Gierek, a I.engyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. Giereket a repülőtéren Lconyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke cs Konsztantyin Ruszakov, a Központi Bizottság titkára fo­gadta. RÁDIÚTEIEX OSSZEIIIVTAK A VSZ KÜLÜGYMINISZTERI BIZOTTSÁGÁT összehívták a Varsói Szer­ződés tagállamai külügymi­niszteri bizottságát. Az elő­zetes megállapodásnak meg­felelően április második fe­lében Szófiában kerül sor a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságá­nak ülésére. OKP KB ÜLÉSE Hétfőn délelőtt kétnapos tanácskozásra ült össze az Olasz KP Központi Bizottsá­ga. Az ülésen részt vett Berlinguer főtitkár és Longo elnök is. Paolo Bufalini, a párt titkárságának és veze­tőségének tagja 42 oldalas oeszámoló jelentésben ele­mezte a Belpolitikai helyze­tet, szoros összefüggésben a terrorizmussal és Aldo Moro elrablásával. MSZMP-KÜLDÖTTSÉG MADRIDBAN Hétfőn délután megérke­zett Madridba Gosztonyi Jánosnak, az MSZMP KB tagjának vezetésével a Spa­nyol Kommunista Párt IX. Kongresszusán részt vevő magyar pártküldöttség. A küldöttség tagja: Horn Gyu­'a, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes veze­tője. MAGYAR KlAM.fTAS NEW YORKBAN Sikeres kiállítást rendezett a Hungarotex külkereskedel­mi vállalat New Yorkban, ahol férfi- és fiúruházati termékeket állítottak ki. Ez volt a vállalat első jelentő­sebb amerikai bemutatko­zása. A GUYANAI KORMÁNYFŐ MOSZKVÁBAN A szovjet kormány meghí­vására hétfőn kormánykül­döttség élén hivatalos láto­gatásra Moszkvába érkezett. I'orbes Burnham, a Guyanai íjz&vetkezeti Köztársaság miniszterelnöke. TÉVÉS­EGYÜTTMÜKÖDÉS A magyar és az NDK téve közötti ötéves együttműkö­dési egyezmenyt és 2 éves munkatervet írt alá hétfőn Berlinben Megyeri Károly, a magyar televízió elnökhe­lyettese és Heinz Adameck, az NDK .minisztertanácsa mellett működő állami te­levízió bizottság elnöke. KÍNAI HALÁSZHAJÓK JAPÁN FELSÉGVIZEKEN Hétfőn a késő délutáni órákban két kínai halász­hajó ismét behatolt japán területi vizekre a Szenkaku­hoz tartozó Uocuri-sziget közelében, de őrnaszádok felszólítására rövid időn belül távozott. Határozatlanul! Tanácskozik a szakszervezeti világkongresszus célkitűzések nélkül... O Prága (MTI) Hétfőn délelőtt folytatódott Prágában a vasárnap meg­kezdődött IX. szakszervezeti világkongresszus. A küldöt­tek és a vendégként jelenle­vő résztvevők megvitatják Pierre Gensousnak, a Szak­szervezeti Világszövetség fő­titkárának a szervezet ötéves tevékenységéről és további céljairól előző nap előterjesz­tett beszámolóját Az első felszólaló a szov­jet küldöttség vezetője, Alek­szej Sibajev méltatta a kong­resszus világjellegét, amely — mint mondotta — többek között abban is tükröződik, hogy a tanácskozáson olyan szakszervezetek küldöttségei vannak jelen, amelyek telje­sen eltérő társadalmi és gaz­dasági feltételek között har­colnak a dolgozók jobb életé, ért. Röviden vázolta a világ­fejlődés mai uralkodó irány­zatait, és megállapította, hogy mindenütt növekszik a mun­kásosztály és a szakszerve­zetek szerepe, ezzel együtt azonban a világ sorsáért való felelősségük is. A békéért, a fegyverkezés korlátozásáért vivott küzdelem egyúttal harc a dolgozó tömegek élet­viszonyainak javításáért is — hangoztatta többek között Sibajev. Á szocialista integrációról # Budapest (MTI) A szocialista integráció kérdéseiről tartott előadást hétfőn Oleg Bogomolov, a Szovjet Tudományos Aka­démia világgazdasági inté­zetének igazgatója, a Marx Károly Közgazdaságtudomá­nyi Egyetemen a Magyar Közgazdasági Társaság szer­vezésében. A szocialista közösség or­szágainak gazdasági helyze­tét elemezve rámutatott, hogy a KGST-tagállamok többsége jelentős műszaki­tudományos és ipari lehető­ségekkel rendelkezik, s a legfőbb feladat, hogy ezeket jobban kihasználják. Alap­vető feladat a termelés mi­nőségének javítása. Ehhez jó feltételeket. teremtenek or­szágaink gazdasági kapcso­latai, amelyeket az állandó­ság és a tervszerűség jelle­mez. A szocialista integrációs folyamat teszi lehetővé, hogy a műszaki és tudomá­nyos lehetőségeket, az ipari kapacitásokat országainkban jobban kihasználják és azo­kat tovább fejlesszék. A kooperációk és a szakosítás bővítésével, a kereskedelmi árucsere színvonalának eme­lésével erősítheti tovább négazdaságát a KGST-hez tartozó valamennyi állam. Az előadást követő vitát Csikós-Nagy Béla államtit­kár, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke vezette és foglalta össze. O Washington (Reuter) Carter amerikai elnök kormányának tagjaival és sze­mélyes tanácsadóival visszavonult a Camp David-i elnöki rezidenciára, hogy kétnapos „önvizsgálatot" tartva, elemez­zék az elnök hivatalba lépése óta eltelt időszakban folyta­tott kormányzati tevékenységet és meghatározzák a követ­kező hónapok politikáját. A mérlegkészítésre a közvetlen okot egy közelmúltban végzett közvéleménykutatás szolgáltatta, amely szerint je­lenleg az amerikaiaknak csak 46 százaléka támogatja Carter elnököt. A Camp David-i tanácskozás résztvevői elsősorban ar­ra keresnek választ, hogyan oszlathatnák el a közvéle­ményben Carterrel, mint „határozatlan, világosan megfo­galmazott célkitűzések nélkül politizáló" elnökről kialakult kedvezőtlen képet. Hírügynökségek megállapítása szerint ez meglehetősen sok gondot okoz majd nekik, mivel a Carter­kormányzat mindeddig nem sok eredménnyel dicsekedhet. Az amerikai gazdaság változatlanul súlyos problémákkal küzd, tovább zuhan a dollár árfolyama a nemzetközi pénzpiacokon, s megoldatlan a legnagyobb belső gazdasági probléma, az infláció is. Camp Dávid Honecker—Mies megbeszélés ság közötti kapcsolatok nor­malizálásának folytatására a nemzetközi jog alapján" — mulatott rá az NSZEP KB főtitkára, s hozzáfűzte, hogy ugyanilyen jóakaratot és realitásérzéket várnak el az NSZK-tól. • Berlin (MTI) Berlinben hétfőn megbe­szélésre került sor Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára és Herbert Mies, a Német Kommunista Párt (DKP) elnöke között, aki a part más vezetőivel együtt baráti látogatáson tartózko­dik a Német Demokratikus Köztársaságban .A testvéri légkörű találkozón a két párt vezetői a teljes nézetazonos­ság jegyében nemzetközi kérdéselvföl, az NSZEP és a DKP tevékenységéről és a két párt kapcsolatainak to­vábbfejlesztéséről tanács­koztak. Nemzetközi kérdések kap­csán Erich Honecker és Her­bert Mies egyaránt sikra­szállt az enyhülési politika továbbvitele, a fegyverkezési verseny megszűntetése és a leszerelést szolgáló hatékony lépések mellett, hangsúlyoz­va a kommunisták mind nagyobb felelősségét a bé­kéért, a demokráciáért és a szocializmusért vívott harc­ban. A két kommunista vezető megkülönböztetett figyelmet fordított az NDK és az NSZK közötti kapcsolatokra. Herbert Mies üdvözölte az NDK konstruktív és sokol­dalú hozzájárulását a két német állam közötti kapcso­latok további normalizálá­sához. Erich Honecker ez alka­lomból újból aláhúzta „Az NDK kész a Német Demok-1 tikus vitának voltak bizonyos ratikus Köztársaság és a szélsőségei is, amelyek azzal Német Szövetségi Köztársa-ils összefüggnek, hogy a párt Kommentár Érdekes hírt röpítettek vi­lággá Washingtonból a hír­szolgálati irodák. Eszerint Carter elnök népes kíséret­tel, tanácsadóinak egész se­regével és a kabinet tagjai­val bezárkózik a Camp Da­vid-i elnöki rezidenciára. A gyakorlat célja afféle szuper­bizalmas meditáció, ahogy hivatalosan nevezik, önvizs­gálat a Fehér Ház és a kor­mány tevékenységéről, a jö­vő feladatairól. Az önvizsgálat mindig ro­konszenves dolog — ha va­lóban komoly a szándék a ta­nulságok levonására és az ebből következő megújulásra. A szándék komolyságát csak az elkövetkező időszak bizo­nyíthatja. A tanácskozás okai­ról azonban jóval többet tu­dunk. A lenyeg az, hogy a Fehér Házat aggasztja Carter nép. szerűségi mutatóinak megle­hetősen rohamos süllyedése. Bár az önvizsgálattal kap­csolatos közlemények elsősor­ban belpolitikai témákat — a dollár helyzetét, gazdasági­szociális kérdéseket — emlí­tenék, biztosak lehetünk ab­ban, hogy Camp Davidban külpolitikai dilemmák is te­rítékre kerülnek. E feltételezésre — persze számos egyéb tényező mel­lett — két döntő alap van: 1. A közvélemény-kutatások­ból egyértelműen az tűnik ki, hogy az elnököt elsősor­ban „határozatlanságáért, az egyértelmű politikai célkitű. zések hiányáért" bírálják. Ez­zel összefüggésben elég arra gondolnunk, hogy Carter a minap tért ki —a közismert halasztással — a neutron­bombával kapcsolatos súlyos döntés elől. 2. Cyrus Vance amerikai külügyminiszter a jövő héten Moszkvába utazik. Az amerikai külügyminisz. ter moszkvai látogatása min­dig jelentős esemény, most azonban fokozottan az. Egyre világosabb, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzet egyik leg­nagyobb negatívuma éppen az a félhomályos, felemás magatartás, ami amerikai részről a kulcsfontosságú szovjet—amerikai kapcsola­tokban jelentkezik. A tanácskozás színhelye te­hát Camp Dávid. A világ jó) emlékszik arra, hogy — most már csaknem két évtizede —« éppen ezen a rezidencián ke­rült sor egy olyan tanácsko­zásra, amely nagy, utólag jó­részt beigazolódott, remé­nyekre jogosított a két nagy ország, az USA és a Szovjet­unió viszonyát illetően. Jó lenne, ha a jelenlegi önvizsgálat hangulatát ked­vezően befolyásolná az, amit „a hely szellemének" szokás nevezni. Harmat Endre Jószomszédi kapcsolat Jugoszlávia a nemzetek, nemzetiségek hazája. Huszon­egy milliós lakossága hat köztársaságból és két auto­nóm tartományból szerző­dött államszövetséggé. A háború után, amikor Tito elnök és vezető gárdája az új szocialista Jugoszlávia létrehozásán fáradozott, hosz­szas viták, tanácskozások előzték meg az államalaki­tást. Olyan felépítésű orszá­got kívántak létrehozni, amelyben minden nemzet ISsamsri az SÍÍP politikáiárút e Madrid (MTI) Az El Pais című madridi napilap vasárnap Szabad fó­rum rovatában Dolores Ibar­rurinak, az SKP elnökének cikkét közölte „IX. kongresz­szusunk küszöbén'' címmel. Egyebek közt a következő­ket irja: „Pártunk a mind­össze 12 hónapja fennálló le­galitás alatt is a spanyol po­litikai élet befolyásos, nagy tekintélyű pártjává vált — írja az SKP elnöke. — Mind­ez mélységes elégedetlensé­get váltott ki a legreakció­sabb körökben." Majd így folytatja: a Köz­ponti Bizottság a kongresz­szusra készülve közzétette a politikai téziseket és a szer­vezeti szabályzat tervezetét, amelyekről szélei körű de­mokratikus! vitaífolyt a part szervezeteiben. A aemoKra­tagjainak többsége mind élet­korát, mind pedig párttagsá­gát tekintve eléggé fiatal. Azzal a javaslattal kapcso­latban, hogy a pártot mar­xista, forradalmi demokra­tikus pártnak nevezzék, Do­lores Ibarruri cikke hangoz­tatja: a spanyol kommunis­ták megőrzik Lenin és har­costársai örökségét, egyúttal politikájukat a XX. század végének konkrét realitásai­hoz kívánjuk alkalmazni. „A mi kommunista pár­tunk marxista, forradalmi demokratikus párt, szolidáris minden néppel, mozgalom­mal és párttal, amely a nem­zeti felszabadulásért és a szocializmusért harcol. Olyan tömegpárt, amely alkalmas arra, hogy átalakítsa a tőkés társadalmat, és előre halad­jon egy politikai os gazdasáT gi demokrácia irányába, hogy megnyíljék az út a szo­cializmushoz" — fejezi be cikkét Dolores Ibarruri. megtalálja a helyét anélkül, hogy kárára lenne a kisebb etnikai csoportoknak — vagy önös érdeke miatt elnyomná azt. A dolog távolról sem volt egyszerű: a királyi Ju­goszláviában bevett gyakor­lat volt az „oszd meg és uralkodj" elve. Hosszú hó­napok tárgyalásai után szüle­tett meg a hat önálló köz­társaságból és két tarto­mányból álló Jugoszláv Szö­vetségi Népköztársaság. Jugoszláviában alapkérdés, ki honnan származik, melyik etnikai csoport tagja. A köz­társaságok lélekszámuknak megfelelően kapnak helyet az ország szövetségi szervei­ben — természetesen ezen túl mindegyik köztársaság, illetve tartomány önálló kor­mánnyal és hivatali appará­tussal is rendelkezik. Az ál­lamfelépítésnek ez a formája olyan együttműködést terem­tett a régebben egymással ellenséges nemzetiségek kö­j zött. amely elismerést és tisz­teletet vivott ki szerte a vi­lágban. Jugoszlávia törekszik a bé­kés és tartalmas együttmű­ködésre az őt körülvevő ál­lamokkal, amelyekkel a nemzetiségek kölcsönös léte is összeköti. Igen jó kapcso­lat alakult ki hazánkkal is. A negyven kulturális és ok­tatásügyi programból, ame­lyeket szomszédaival kötött, tartalomban az egyik leg­gazdagabb a hazánkkal szü­letett megállapodás. A kul­turális és oktatásügyi szer­ződés, amelyet hároméven­ként újítanak fel, pontos és részletekbe menő együttmű­ködést tartalmaz az egyetemi oktatásra. szépirodalomra, anyanyelvi lapokra, pedagó­gus továbbképzésre vonatko­zóan. Az oktatás területén ha­zánk évente 23 ösztöndíjat ad a jugoszláviai magyar nemzetiséghez tartozó fiata­loknak egyetemi tanulmá­nyokra. Jugoszlávia ugyan­ekkor 9 fiatal számára biz­tosít ösztöndijat. A tenger­parti Crkvenicában minden évben, a nyári hónapokban szemináriumot tartanak a szerb-horvát nyelv magyar­országi tanárai számára. Igen kiterjedt a kulturális együtt­működés az irodalom terén. Magyarország évente 600 ezer és egymillió példányszám között jelenteti meg a jugo­szláviai szerb-horvát, szlo­vén, macedón, bosnyák, al­bán írók és költők alkotá­sait, műveit. Jugoszláviában a Vajdaságban/naponta jele­nik meg a Magyar Szó című lap, hetente a Képes Ifjúság, a Dolgozók és a Jópajtás, ha­vonta a Híd című irodalmi folyóirat. Az elmúlt húsz év alatt az újvidéki Fórum Könyvkiadó több mint 100 ezer példányban jelentette meg magyar írók műveit és 200 szórakoztató kiadványt bocsátott ki magyar nyel­ven, több százezres példány­számban. A két ország kulturális együttműködési programja számos rendezvényre ad al­kalmat. Az írók és műfordí­tók találkozói, a kiadók szak­embereinek összejövetelei, a művészeti, zenei együttesek cseréje jól működő, hasznos kapcsolatokat jelent a két ország számára. „A nemzetiségek hidat je­lentenek népeink között" — meghatározó Magyarország és Jugoszlávia viszonyában. Olyan állásfoglalás ez. amely­nek látható és kézzelfogható eredményei vannak mindkét szocialista országban. Ny. £.

Next

/
Thumbnails
Contents