Délmagyarország, 1978. március (68. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-12 / 61. szám

Vasárnap, 1978. március 12. 3 hívtál k mz ország' gyííiést A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az Alkotmány 22. paragrafusának 2. bekezdése alapján az országgyűlést 1978. március 23án. csütörtökön délelőtt 11 órára összehívta. A kormány javasolja. hogy az országgyűlés tűzze az ülésszak napirendjére a belkereskedelemről szóló törvényjavaslatot, valamint a külügyminiszter beszámolóját a kormány külpolitikai tevékenységéről. Az ülésszak napirendjén — az Alkotmány előírásának megfelelően szerepel még a Legfelső Bíróság elnökének beszámolója. Fejlesztések a síküveggyárban Nagyarányú fejlesztéseket xiós hő- és fényvisszaverő végeznek a Salgótarjáni Sík- üvegeket. Évente mintegy 150 üveggyárban. 1976-ban kezdődött meg a Zagyva III. üzem szomszédságában az a 651 millió forintos beruházás, amely a hazai húzott síküveg továbbfeldolgozását segíti elő. Az építkezés befejezését 1980-ra tervezik. A gyárból azután különböző új termékek kerülnek forgalomba. Egyebek között új cikk lesz a járművekhez gyártott ragasztott biztonsági üveg. Itt készül majd egyrétegű edzett illetve az építési zománcozott edzett üveg. Elsősorban építkezéseken használnak maid refleezer négyzetméter homokfúvással homályosított síküveget adnak majd az építő-, illetve a járműiparnak. Ebben az évben 9 millió 330 ezer négyzetméter síküveg készül Salgótarjánban. Ebből 1 millió 400 ezer négyzetmétert Angliába. Olaszországba. az USA-ba és Kanadába exportálnak. Négyszázhuszonötezer négyzetméter edzett üveget készítenek, főaz leg az Ikarusnak és a MÁVnak. De — ezenkívül — tíz különböző személygépkocsihoz is gyártanak edzett üvegeket. Szovjet kitüntetést kaptak fl szocialista munkaverseny győztesei Harmath Mária Hegyi László Hidas Lászlóné Tíz éven át volt tagja, eb- lékszámba menő szekrényfa- teljesítéséből, sőt időről időből öt évet vezetőként a sze- lait, íróasztalait, a hajdan dí- re értékelték is, hogyan állszes székeket. Tudását nem nak a vállalt feladatok telfélti, szívesen átadja a kö- jesítésével. vetkező generációknak, an- Ezek után nem volt megnál is inkább, mert már csak lepetés, hogy a gyárból épöt év választja el a nyugdíj- pen a Takarékosság brigád korhatártól. vezetőjét, Hidas Lászlónét Szereti a fiatalokat, nem javasolták a munkaverseny véletlen hát. hogy hosszú élenjáróinak adományozott éveken át politechnikát ta- szovjet kitüntetésre. Hidasné nított a Radnóti gimnázium- törzsgárdatag, 18 éve dolgoban. Az egyetemi műhely- zik a kenderfonóban. Szedőben is sok fiatal veszi körül, lányból lett cárnázógéokezeakikből két évvel ezelőtt lő. Jó munkáját 1970-ben brigádot szervezett. Előbb „Kiváló dolgozó", hat évvel csak néhányan alkották a később pedig a „Könnyűipar hogy abban a munka mellett József Attila brigádot, ma vi- Kiváló Dolgozója" kitüntetés. a tanulásra is elegendő idő szont már tizenegyen várják sel ismerték el. Azóta is kijusson. a kollektíva első elismerését, magaslóan végzi munkáját: De megérte a fáradság, hl- a szocialista cím elnyerését, tavaly például 103,6 százalészen az érettségi jelentette S hogy a közösségi munka kos átlagot ért el, amely a számára a „belépőt" a gyár mennyire vonzza az embere- legjobb a cérnázók között. 1.976-ban létrehozott úgyne- ket, azt. bizonyítja, hogy a Minőségi kifogás egész évben vezett BD-fonodájába. amely- tervek szerint az idén újabb nem érte munkáját, amit anben a korszerű gépek meg- három taggal bővül a brigád, nak köszönhet, hogv 1976követélik az ott dolgozók- Napi munkájuk mellett pat- ban szakmunkásvizsgát tett, s tói a középfokú iskolai vég- ronálják a Tímár utcai óvo- így sok-sok évi gyakorlata zettséget. Persze az érettsé- dát, amelyet tavaly mintegy elméleti felkészültséggel is gi egymagában kevés lett 30 ezer forintnyi munkával párosult. gedi textilművek fonodájában dolgozó Móra Ferenc szocialista brigádnak Harmath Mária fonónő. Irányításával a kollektíva háromszor nyerte el az aranykoszorús brigád jelvényt, vezetője pedig a fonó szakmunkásképesítés mellé 1975-ben az érettségi bizonyítványt is megszerezte. Ennek értékét különösen növeli az a tény, ho"-' naponta jár be dolgozni Kistelekről, vagyis jól meg kellett szerveznie életét. Vetélkedő urbanizáció klyan vetélkedés a városok, községek közötti településfejlesztési verseny, amelyben mindenki csak nyerhet. Ezzel is magyarázható, hogy az idők során a nemes viadal megyei mozgalommá vált. A tanács, a népfront, a szakszervezet, a KISZ minden évben meghirdeti a versenyt és különböző díjakkal ösztönzi a résztvevőket a hevesebb vetélkedésre. Az eredményeket minden megyei lakos érzi, s anélkül, hogy dobogóra állna, érmet és pénzt kapna, lelke örömmel t*ik, mert életkörülményei komfortosabbá válnak. A kellemes érzést a verseny haszna kelti, aminek részletes felsorolására nehéz vállalkozni, de néhány dologról illik szólni. Ma már köztudott, hogy a mozgalom a város- és községfejlesztés erőteljes kiegészítő forrásává vált. A vetélkedés abban segíti a városok, községek tanácsait, hogy a települések szerepkörének megfelelőbb ellátást és életkörülményeket biztosítsanak — végül is minden helységben gyorsítják az urbanizációt. Az állítást néhány számmal és ténnyel könnyen lehet bizonyítani. A tavalyi településfejlesztési verseny értékelésekor kiderült, hogy a társadalmi munka az 1976. évi 197 millió forintról 227 millióra növekedett. Szentesen például öszszefegott a lakosság, vállalatok, szövetkezetek szocialista brigádjai, valamint a kisiparosok, és társadalmi munkában egy 3,4 millió forint értékű óvodát építettek. 2325 négyzetméter járdát újítottak fel és építettek ki. Hódmezővásárhelyen nagy gondot fordítottak a bel- és a csapadékvíz-elvezető csatornák, árkok tisztítására, külterületi utak karbantartására, parkok és játszóterek gondozására. Makón a KISZ-esek 3 ezer órás társadalmi munkában segítettek az öregek napközi otthonának építésénél. Csongrád város vállalatai, szövetkezetei, intézményei a belvárosi és Templom utcai óvoda, valamint a leégett ének-zenei általános iskola újjáépítésénél nyújtottak támogatást. Szeged városszépítő akcióiban több mint 2 ezer fiatal vett részt. A községekben ls jelentős volt az összefogás, például Eperjesen a helyi szocialista brigádok segítettek egy 50 férőhelyes óvoda kialakításában. Felgyőn hasonló közös akciót szerveztek. Fábiánsebestyénen a lakosság szinte felhívás nélkül végezte a parkosítást, tereprendezést. Pusztamérgesen, Zsombón, Kisteleken, Zákányszéken, Csengelén, Deszken, Csanádpalotán közös összefogással játszótereket építettek. Rúzsán társadalmi munkával erdei pihenőparkot alakítottak ki, Szatymazon pedig pinceklubot létesítettek. Az eredmények versenyben születtek, de arra is kell gondolni, hogv a vetélkedésnek helyezettjei vannak. Ez esetben nyilván senki sem veszthet, de a helyezések mégis lelkesítenek és további munkára serkentenek. Aki nem kerül dobogóra, számvetésre kényszerül. Szeged 1977-ben is utolsó lett, ugyanolyan he'vezést ért el, mint 1976-ban, vagy azelőtt. (Bár az egy főre jutó társadalmi munka összege 23 forinttal növekedett? Természetesen a többi településnél is tapasztalható az emelkedés. A végső sorrend így alakult a városoknál: Csongrádon az egy lakosra jutó társadalmi munka 919 forint. Szentesen 793, Hódmezővásárhelyen 661, Makón 650 és Szegeden 292 forint Minden évben feltesszük a kérdést, elégedettek lehetünk-e az eredményekkel, vagy sem? Valószínű, hogy a sorrend nem lelkesíti azoknak az utcáknak, körzeteknek a lakóit, ahol mindent megtettek az előrelépésért. Mert hiszen nagyon sok szegedi városlakó érdeme vitathatatlan, nekik köszönhető a közős munka értéke (50,6 millió forint, 5 millióval több, mint az 1976-os teljesítés), s ez nem lebecsülendő. Hozzávehetjük, hogy a társadalmi segítség újabb formái is kialakultak. Mégis, az utolsó helyezés meditációra késztet Igaz ugyan, a megyei városok között Szeged évről évre szép eredményeket ér el. Ezért is többször felvetettük, hogy a megyei városoknak külön kategóriában kellene indulni, és így lennének egy súlycsoportban. Az ötletet el kell vetni, mert a vetélkedés megyei tervhez kapcsolódik és a verseny területi célok megvalósítását segíti elő. Ezért nem lehet a megyei városokat kiemelni. Számtalan tanácskozást, vitát hallgattam végig, ahol a résztvevők megegyeztek abban, hogy a vetélkedés adottságai nem egyformák. Más az urbanizáltság foka Makón is, Csongrádon is és Szegeden is. Az alacsonyabb színvonal, a városiasodás még hiányzó fokozatai lelkesítőbben hatnak, mert például gyorsabban lehet mozgósítani a lakosságot ott, ahol csatornázni, árkot ásni vagy gázt kell bevezetni. Az alapellátás feltételeinek megjavításánál jobban lehet számítani a társadalmi munkások részvételére. Általában ígv igaz, de a Szolnok megyei példa e vélekedést megcáfolja. Ugyanis Szolnok évek óta megszerzi az első helyet a településfejlesztési versenyben a kevésbé urbanizált többi Szolnok me<?vei város előtt. H

ogy lehetne előrébb lépni? Változtassuk meg a verseny feltételeit, módosítsuk a mutatókat? Ugyanis a sorrendet az egy lakosra jutó társadalmi munka értéke alapján döntik el. Ha a társadalmi összefogásból például Csongrádon 2 millió forintos óvoda épül, az több pontszámot jelent, mint a szegedi létesítmény, mert ott kevesebb lakosra jut az érték... Végül is kár ezen morfondírozni, mivel Szeged sem az a „szuper" urbanizált város, ahol az összefogásnak nincs újabb és újabb fontos területe. Kétségtelen, a várost fel lehet osztani aktívabb és kényelmesebb körzetekre, de egy Szegeden belüli versennyel jobban fel lehetne kelteni az „álmosabb" vidékek érneklődését. Elképzelhető, hogy ez nemcsak dobogós helyezés záloga lenne, hanem a várospolitikai célkitűzések jobb megismeréséhez és megvalósításához nyújtana újabb lehetőséget. Halász Miklós volna, nem a „papír" dön- kicsinosítottak. Festettek, tött, sokkal inkább az. hogy megiavították a tetőt sőt, az évek során jó munkát és még arra is maradt energiákimagasló teljesítményt szok- juk. hogv játékokkal len;ék tak meg tőle vezetői. Ügy is- meg az aoróságokat. A kömerték. mint aki mindenhol zös munka, a tenni akarás megáll ia a helyét hiszen nem kis súllyal esett latba, szokott munkáia. a fésülés amikor a brigád vezetőíéReigl Endre mellett a nvúitó» és előfonó gépen is elérte átlagos szinte-. Régi munkáját ma sem felejtette el. s ennek hasznát veszik a gyárban: ha a fonoda munkerő-szükséglenek odaítélték a szovjet szakszervezeti kitüntetést * A jubileumi munkaversenyben négy pontban foglalta össze pótvállalását a te úgy kíván ia, kisegít a ha- dj kenderfonógyár Tagyományos gepeken. Ezt a jo karékossáR nevet viselő kétmunkát jutalmazták a közelmúltban. amikor ő is megkapta a Szovjet Szakszerveszeres ezüstkoszorús cérnázóbrigádja: az exportterv teljesítése, anyagtakarékosság, a zetek Központi Tanácsától a munkaidő telies kihasználá. „Szocialista munkaversenv 1977. évi győztese" kitüntető címet. sa, az új dolgozók patronálása. Vállalásaikat a gyár összes brigádja közül ők tel* jesítették a legjobban, s ezNegyvenhárom éve jegyez- zel nagyban hozzájárultak, te el marát az asztalos szak- hogy a cérnázó végzett az elmával Hegyi László, a JATE ső helyen a gyári üzemrészek házi asztalosműhelyének dol- versenvében. A brigádok jó gozója. Igv nyugodtan állít- munkája elsősorban azzal ható róla. hogy minden csín- magvarázható, hogy tagiai ját-bínját ismeri mestersé- rendszeresen megbeszélték gének. Különösen a régi bú- egymással a termelési és torokat kedveli, nagy lelke- egyéb munkahelyi kérdésesedéssel varázsolja úijá az ket, meghatározták a kollekegyetem szinte már múem- tiva teendőit a közös célok Befejeződött a Magyar Építőművészek Szövetségének tisztújító közgyűlése A beruházási és kivitele- ily módon tönkreteheti a zési folyamatok, a kooperá- település városképét, hanciós formák egyszerűsítő- gulatát. Mosószergyártó gépsorok Budapestről költöző özemek Zalaegerszegen, a Kozme- pestről több gyárat telepítetikai és Háztartásvegyipari nek ki. közülük a KHV néVállalat új gyárában az idén hány üzemét is. Ezért hatámár 350 millió forint értékű rozták el, hogy a zalaegerterméket készítenek. Buda- szegi gyárat továbbfejlesztik. Háromszáznyolcvanöt millió forintos költséggel új, kétÚjabb exportsére lenne szükség — állapították meg a felszólalók a Magyar Építőművészek Szövetsége tisztújító közgyűlésének kétnapos vitájában, amelyet szombaton fejeztek be a kertészeti egyetem dísztermében. A hozzászólók kifogásolták, hogy nem csökkent, hanem növekedett a tervezés bürokratizálódása. Aggodalommal szóltak a A vitában felszólalt Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter is. A közgyűlés módosította a szövetség alapszabályát. A változtatás többek között lehetővé teszi, hogy az építészethez kapcsolódó társtudományok és művészetek kisvárosok körében tapasztrlt képviselőit is felvegyék a törekvésről, amely a megle- SZÖVetség tagjai közé. Végevo épületállománytól ide- _ _ x gen. abba nem illő magas zetul a megváházak építését szorgalmazza, lasztotta a szövetség 52 taés nem számol azzal, hogy gú vezetőségét ezer négyzetméteres gyártócsarnokot építenek. Hatezer négyzetméteres raktár is létesül, amelyhez a magyarbolgár közös vállalattól, az Intransmastól vásárolják meg a gépeket, berendezéseket. Üj iparvágány, szennyvíztisztító berendezés épül, bővítik az energiahálózatot. A beruházási költségből 209 millió forintot technológiai berendezésekre költenek, korszerű csomagológépeket gyártósorokat kívánnak vásárolni. Az új üzemben gyártják majd a cipő- és parkettpasztát, ide kerül az Elida szappangyárrészlege, a kompozíció- és a mosószerüzem. A beruházás terveit a VEGYTERV készítette. Az építkezést — befejezési határidő: 1980 — már megkezdték. (MTI) Üjabb olimpiai export' szerződést írt alá az Elektroimpex és a szovjet Maspriborintorg külkereskedelmi egyesülés, mintegy 5 millió rubel értékben. Ezzel a magyar külkereskedelmi vállalat összesen 40 millió rubel értékű eredményhirdető tábla és stúdiótechnikai rendszer szállítására kapott rendelést szovjet partnereitől. A berendezéseket csakúgy, mint a korábbi szerződésekben lekötött eredményhirdetőket, stúdiórendszereket a VBKM. BEAG, a Mechanikai Laboratórium és több híradástechnikai szövetkezet állítja elő. Az exportszállítmányokat ez év második felétől folyamatosan indítják útnak, hogy a jövő évi nemzetközi moszkvai szpartakiádon, amely az olimpia főpróbájának számít, valamennyi olimpjai berendezést kipróbálhassanak. í