Délmagyarország, 1978. március (68. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-05 / 55. szám

12 Vasárnap, 1978. március 5. Pontrendszer és felmérés városa Mij* dombormű A maják titokzatos az orvosegyetemen mányolás a tudományos életben: előfordul-e, hogy némelyek eredményeivel más ékeskedik. Volt erre is példa. A pontrendszer, a kutatásokra fordítható összegek porciózása nem sérti természetesen a tudományos élet szubadságót. Tárcaszinten kiemelt témákból negyvennégyet tartanak számon, és ötvenegy intézeti téma szerepel a kutatási tervekben. Igaz, 101-ből lett a 44. de nem rostálás eredményeképpen, hanem a kapcsolódási lehetőségek föltárásával koncentrálták a témákat. A koncentrálással végeredményben a gyorsabb megvalósulást segítették elő. Elhamarkodott' dolog lenne kimondani, hogy ezen a téren már minden rendben van — mondta tájékoztatójában Kása professzor —, az összhang megteremtése néha még további erőfeszítéseket, és a kutatómunka természetéből fakadóan további türelmet is kíván. Nagy figyelmet fordítanak a több tudományágat érintő, több szakterületre kiterjedő úgynevezett interdiszciplináris témák kutatására. Jól működik az endokrinológia. a belső elválasztási! mirigyek élet- és kórtanával foglalkozó kutatócsoport. Részt vesz a munkában az I. számú belklinika endokrinológiai osztálya. a kórélettani intézet, a szülészeti klinika és az orvosvegytani intézet. Olyan szellemi erők koncentrálódnak jó műszeres háttérrel, hogy ezt a munkát az Egészségügyi Minisztérium mellett a Magyar Tudományos Akadémia is támogatja. Figyelemmel kísérik és segítik másik három téma — a nedvkeringés, az idegrendszer és a biológiailag aktív vegyületek — kutatásának hasonló rendszerű, interdiszciplináris összefogását. Mondhutnánk azt is. hogy terven felül, menet közben alakult ki egy olyan kutatási irány, amelyet immunológia néven lehet összekapcsolni. Az I. számú Sebészeti Klinika, a biokémiai intézet, a mikrobiológiai intézet kutatócsoportjaihoz az újszegedi Biológiai Kutató Intézet is csatlakozott. Beszámolhatott a végrehajtó bizottság arról is, hogy a kutatómunka egyéb feltételeinek a megteremtésében is nagyot léptek előre. Üj épületben központi kutatólaboratóriumot hoztak létre, közel tizenkétmillió forintot érő műszerekkel. A nagy értékű műszereket itt helyezik el. hogy minden kutató számára hozzáférhetők legyenek, önállósult, vég. eredményben jobb körülmények köze került az orvosegyetem számítástechnikái központjai is. A központi kutatólaboratórium léte nem azt jelenti, hogy mas szervezeti egységek nem kaphatnagv nagy értékű műszereket, de általános a törekvés, hogy mindenütt teremtsék meg a sokoldalú fölhasználás feltételeit. Űj műszerek vásárlásánál előnyben része, sitik azokat, amelyek közös igényeket elégítenek ki. és használatukat minden kutató számára lehetővé teszik. Itt is lényeges, hogy döntési joga azoknak van, akik a tudomány müvelésében ia élen járnak. Az orvosegyetemi példa egyértelműen igazolja, hogy a tudományos élet pártirányítása megvalósítható, de föltételei vannak: olyanokra kell ezt a munkát bizni a pártbizottság tagjai, illetve a pártszervezetek vezetői közül, akik a tudománynak ls vezető személyiségei. Az irányelvek megjelenése óta eltelt kilenc esztendő alatt olyan új lehetőségek nyíltak ki a Szegedi Orvostudományi Egyetemen, amilyenre a korábbi szervezeti adottságon mellett gondolni sem lehetett. Az eddigi eredmények önmagukban is mérhetők és nagy horderejűek, hiszen itt a tudomány minden morzsája egészségünket, gyógyításunkat szolgálja, de — ugyanebből a szempontból — fontos, hogy még gyorsabb fejlődés alapját is képezik. N

émileg enyhül a forróság, elhagytuk a Yucatan-félsziget párás poklát, s a mofczkitókat, kezdődik a középamerikai Kordillerák vonulata. Néhány kilométerre nyugatra már Guatemala van, a határig szinte áthatolhatatlan őserdők borítják az egyre emelkedő előhegységeket. Palenque, talán a legcsodálatosabb maja romváros szélén állunk. Noha csak 300 méterre vagyunk a tengerszint felett. keleti irányban hosszan beláthatjuk Tabasco tartomány kukorica-, banán-, kávé-, kakaóültetvényeit Valószínűleg a kedvező földrajzi fekvés miatt választhatták a maják is egyik városállamuk központjául ezt a helyet. Jobb kéz felől a Feliratok Templomának alappiramisa emelkedik. olyan meredek lépcsősorral, amelyre még csak felmegy az ember, de lefelé jövet bizonv könnyen megszédül. A majakutatás történetében fontos szerepet játszik ez az épitmény, hiszen 1952-ben rejtett sírt fedeztek fel benne. Ezzel megdőlt az a korábbi feltételezés, hogy a maja piramisok csak a rájuk emelt templomápítmények alapjául szolgáltak. A sír feltárási munkálatai során kiderült, hogy elhelyezési módja, rejtettsége sokban emlékeztet az egyiptomi piramisokban talált temetkezési helyekére. A piramis tetején, a templom padlójában négyszögletes nyílás van: ezen kell leereszkednünk a mélybe vezető alagút lépcsősorához. Jó 30 méterrel a templom padlója alatt a szivárgó nedvességtől örökké nedves mé6zkőlapokon csúszkálva végre vízszintes járatba jutunk. S néhány apró villanylámpa takarékos fényétől megvilágítva, megpillantjuk a pompás kőlapot Alatta nyugszik a maja birodalom egyik hajdani főpapja, Pokal. A legalább 8 négyzetméter felületű sírt záró kőlapon csodálatos dombormű: stilizált maja istenek körében a főpap, félig fekvő helyzetben, homlokából az újjászületést jelképező kukorica nő ki. (Ez a kőlap — a maja művészet remeke — szerepelt például Erich Dftniken, a botcsinálta „jövőkutató" Magyarországon is játszott filmjében, „A Jövő emlékei"-ben. Danikén — ki tudja, honnan vett ötlettől vezérelve — azt próbálta bizonygatni, hogy a főpap sírját fedő kőlapon egy űrhajós és különféle irányitóműszerek láthatók.) Miután megjártuk a sírlátogatás viszontagságos útját, megkérdeztem idegenvezetőnket, a maja származású Francisco Amezcuat C,civilben" egyébként lelkes majakutató), lát-e valami szokatlant, a maja ornamentika megszokott elemeitől eltérőt a szóban forgó kőlapon. Mint mondta, a fedőlap mind stílusában, mind tartalmaban szervesen beleillik a maja kultúrába. A főpap egyébként normális életet élt, számos más denborművön szerepel, 40—50 éves korában halt meg. Egyetlen eltérő sajátossága: körülbelül 1 méter 70 centiméteres testmagassága jóval kiemelkedett az átlagos, 1,50 méter magas maják közül. Azonban — tette hozzá — erre is van magyarázat. A főpapok, a vezető emberek, részben az átlagosnál jobb táplálkozás miatt, részben pedig az egymás közt való házasságok révén, generációkon át megőrizték családi sajátosságaikat. Sok majakutató szerint ennek a titokzatos, teljes egészében máig sem ismert birodalomnak a bukásához ez a tényező — a rokonházasság — is hozzájárult. A maja birodalom fénykorát az időszámításunk szerinti IX. században érte el, kevéssel később, az ezredforduló körül, a birodalom az északról betörő harcias, barbár szokásokat magukkal hozó tölték törzsek ellenőrzése alá került. A palenquei központi palota falán még ma is viszonylag jó állapotban levő féldombormüveken hat ujjú, jellegzetesen deformált, lábú és koponyájú maja főemberek szerepelnek. Orvosok szerint ezek a rendellenességek közeli rokonok házasságából született utódokra jellemzők. A palenquei központi palota teraszáról jól látszottak a domboldalakon. a síkságon szétszórt, bozóttal,' fűvel benőtt óriási halmok. Egykori maja templomok. közCsillagvizsgáló maradványai épületek maradványai, s csak Itt a környéken, amerre a szem ellát, legalább 250 van belőlük. Bár számos maja várost már feltártak, ez a vidék, Dél-Mexikó még mindig régészparadicsom. Meridától, a Yueatan-félsziget legjelentősebb városától néhány kilométerre, az őserdő mélyén csak most kezdtek hozzá egy állítólag minden eddig ismertnél nagyobb és gazdagabb maja város feltárásához. Chichen Itza, Umal, Palenque maja városközpontjai ma könynyen elérhető idegenforgalmi látványosságok, az egykori templomok, paloták, csillagvizsgálók, középületek falai közt turisták tízezrei zsivalyognak. Ennek ellenére a maja civilizáció számos ellentmondására még mindig nem sikerült rájönni. Az épületromok tanúsága szerint ilyen fejlett építőművészetet nem lehetett volna megteremteni megfelelően szervezett állam, gazdasági rendszer nélkül. A VII—VIII. században Palenque környékén is mintegy százezer alattvalóból álló állam virágzott. Városaikban csatornarendszer működött, sőt a palenquei központi palota egyik része — mint vezetőnk elmondta — afféle nyilvános illemhely szerepét töltötte be. külön személyzettel. Mindazonáltal nincs rá magyarázat. hogy miért nem ismerték a náluknál kevésbé fejlett civilizációk által is használt olyan eszközöket, mint a kerék, vagy a boltív. Naptáruk viszont pontosságával felülmúlja még a ma használatost is. Eme nagy kultúrájú nép élete, sorsa még hosszú ideig megválaszolandó kérdések özönét veti fel a maják iránt érdeklődőknek. D. P. Tudományos munka A

Szegedi Orvostudományi Egyetem pártbizottságának végrehajtó bizottsága a múlt hét végén tartott ülésén a tudománypolitikai irányelvek végrehajtását, a Tudományos Bizottság munkáját és a pártszervezeteknek a tudománypolitikai irányelvek megvalósításában játszott szerepét vizsgálta meg. Közel tíz esztendő munkáját értékelte, körültekintő részletességgel az egyetemeken folyó tudományos kutatás 1975 óta fölmutatott eredményeit elemezte. Dr. Kása Péter egyetemi tanárt, a tudománypolitikai bizottság vezetőjét kértük meg, foglalja össze a nagy jelentőségű tanácskozás tapasztalatait. Első helyen említette a profeszszor azt a tényt, hogy a végrehajtó bizottság alkalmassá vált a tudományos élet irányítására. Tagjai maguk is élen járói a tudományos kutatásnak, nemzetközi fórumokon is ismerik és számontartják őket, többségük a tudományok doktora. A pártszervezetek vezetősége sem kívülállóként cselekszik, ha a tudományos munka kereteinek javításáról dönt, hiszen az alapszervezetek vezetőségében többségben a tudományok kandidátusai dolgoznak. Testületi döntés rangjára nem emelkedhet olyan intézkedés. amely ellene szólna akár a megvalósítás apró részleteinek is. Egyetemeink közül Itt dolgoztak ki először olyan pontrendszert, amely alkalmas a tudományos munka objektív értékelésére. Az objektív értékelésen van a hangsúly, és erre igen nagv szükség van. Értékének megfelelően kap anyagi támogatást egy-egy kutatási téma, nem fordulhat elő. hogy pénz hiányában akkor kelljen abbahagyni valamit, amikor legközelebb áll a befejezéshez, amikor leginkább látszik, hqgy eredményeiket a gyakorlat vagy a további kutatás hasznosíthatja. Élen jár a szegedi orvosegyetem abban is, hogy fölmérés kezdődött a tudományos élet demokratizmusáról. Korábbi görcsök oldásáról van szó. A fölmérés arra a következtetésre jutott, jelentős az előrelépés, de sok még a tennivaló. Fontos vizsgálati szempont volt, hogy van-e szellemi kizsók. Makrisz Zizi rajzai Rovinj Olasz kisvárosok sorozatból