Délmagyarország, 1978. március (68. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-05 / 55. szám

12 Vasárnap, 1978. március 5. A Rába Magyar Vagon- és Gépgyár VBrös Csillag Gépgyárában az idén 500 Rába 160-as erőgépet és 245 lóerős Rába-Steigert készítenek. Az idén megkezdték a Rába 180as cnkorréba-művelésre is alkalmas változatának gyártását. Kísérlet 1980-ig Szá m ításf ech n ika az ATIVIZIG-i Kiszámíthatatlan előre, hány ember, gép és mennyi idő kell egy-egy évben az ár- és belvízvédelemhez. Tehát az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság munkája látszólag nehezen ütemezhető. Szervezői miért hívták mégis segítségül a számítástechnikát, a programozáshoz és az irányításhoz? Dr. Kováts Gábor, az ATIVIZIG termelési igazgatóhelyettese: — Megfordíthatjuk a gondolatsort: soha nincs nagyobb szükség arra az Ismeretre, hogy a hátralevő időben mi végezhető még el, mint akkor, amikor a védekezés felborítja az éves tervet. Vagyis kell a számítástechnika. — Minden évben új programokat készítenek? — Inkább mindig módosítunk. A jól kidolgozott program gyorsan és olcsón időszerűvé tehető. Különben jelentős az ütemezhető, esetleg ismétlődő munkánk. Magunk gondoskodunk az árvízvédelmi töltések, a belvízcsatornák és a szivattyútelepek fenntartásáról, s fejlesztéseink során a kivitelezést is jórészt mi végezzük. Termelő részlegünk speciális mélyépítő vállalatnak tekinthető. Az idei tervezett termelési érték 200 millió forint. • Az Országos Vízügyi Hivatal öt évvel ezelőtt határozta el, hogy a vízépítő iparban bevezeti a számitógépes programozást és termelésirányítást. A kísérletre — az IBM PMS IV. amerikai programcsomag alkalmazására — a szegedi és a győri igazgatóságot jelölte ki. Számítógéppel sem a győriek, sem a szegediek nem rendelkeznek, ezért a géppel végzendő munkákra szerződést kötöttek a Számítástechnikai és Ügyvitelszervező Vállalattal. — Aíe ityibe kerül a program az ATIVIZIG-nek? — Az OVH központi fejlesztési alapjából kapunk pénzt: ebből tavaly 400 ezer forintot fizettünk, az idén 1 milliót költhetünk. — Milyen adatokat táplálnak a számítógépbe? — Nagyon tömören: az elvégzendő munkákat és az erőforrásokat. A gep ezeket összeveti és két oldalról közelíti meg a valóságot. Példákat említve — meghatározza, hogy egy kéthetes munkához hány ember és mennyi gép kell, vagy előírja, hogy adott létszámmal és eszközökkel mennyi időre van szükség a feladatok megoldásához. — A kísérletre kijelölés után mi volt az első teendő? — Szakembereink tanulmányozták a programot; itthon csoportos foglalkozáson az elvi, a Magyar Hajó- és Darugyórban. majd a Budapesti Közmű- és Mélyépítő Vállalatnál a gyakorlati ismereteket sajátították eL — A folytatás? — Tavalyelőtt a Maros bal parti belvízrendszerének építési munkáit programoztuk számítógéppel, 1977-ben pedig vásárhelyi szakaszmérnökségünk évi feladatait Az alkalmazást még nem tettük kötelezővé, mivel számos építésvezető ismeretei még hiányosak. Idén az igazgatóság valamennyi teendőjét programozzuk. — Arra használható-e a program, hogy megállapítsák: egy-egy napon, melyik munkahelyre, hány kubikost kell küldeni? — Erre még nem. De már ma is igen jó támpontot nyújt a vezetőknek a kapacitás és az igények gépi összevetése. — Mikor fejeződik be a kísérlet? — 1980-ban* — A gondolat megszületésétől az üzemszerű alkalmazásig majdnem hét év telik el. Nem túlságosan hosszú idő ez? — Nem kapkodhatunk. Rendet kell teremtenünk a munkahelyeken és a fejekben — a számítástechnikai kultúra korszerű látásmódot kíván. El kell érnünk, hogy a munka irányítói értsék és igényeljék a vezetésnek ezt a modern segédeszközét. Ehhez pedig idő szükséges. Kísérletről van szó, amelytől alaposságot és pontosságot várnak. Valóban kár lenne elsietni. A többi vízügyi igazgatóságnak — a szegediek és a győriek példáját követve — már sokkal könnyebb lesz. Szirák léssel Párttaggá nevelés és tagfelvételi munka Szeged nagyüzemeiben A Magyar Szocialista Munkáspárt politikájának osztálytartalma abban fejeződik ki. hogy hazánkban a munkásosztály politikai céljai válnak valóra. Ezt hangsúlyozva állapította meg az MSZMP XI. kongresszusa: „Politikánk nem szűk pártérdekeket képvisel. hanem a munkásosztály, egész dolgozó népünk érdekeit fejezi ki." A számok is ezt bizonyítják: az MSZMP tagságának 59,2 százaléka eredeti foglalkozása szerint munkás. Jelenlegi foglalkozása szerint a párt tagjainak 45,5 százaléka aktív és nyugdíjas fizikai dolgozó, illetve termelőszövetkezeti paraszt, 6,1 százaléka pedig közvetlenül a termelés irányításában dolgozik. Jellemző adat még: a X. és a XI. kongresszus között felvett párttagok 54,2 százaléka fizikai dolgozó. Ezért fogadott el a XI. kongresszus olyan határozatot, hogy az új párttagok között a munkások, a termelőszövetkezeti parasztok, a fizikai dolgozók országosan többségben legyenek. — Ez a törekvés hogyan tükröződik < az MSZMP Szeged városi bizottságának munkájában, illetve a város nyolc na gr/üzemében folyó pártépítésben? Mi a jellemzője annak, hogy a pártép ités a pártmunka szerves részévé vált e nagyüzemekben is? — e témakörben kerestük fel hivatalában Török Józsefet az MSZMP Szeged városi bizottságának első titkárát, és több kérdésünkre kértünk tőle választ — A városi párt-végrehajtóbizottság a párttaggá nevelést és a tagfelvételi munkát tevékenysége egyik legfontosabb területének tekintette és tekinti. Erről több esetben beszámoltatott bennünket az MSZMP Csongrád megyei végrehajtó bizottsága. Alapvető feladatunk a Politikai Bizottság határozatának végrehajtása, az, hogy a tagfelvételi munkában érvényt szerezzünk a magasabb követelményeknek, hogy az új párttagok között a munkások alkossák a többséget mind a nők. mind a fiatalok köréből. Munkánkban külön figyelmet fordítottunk és fordítunk a nagyüzemekre, amelyek a legjelentősebb alapjai az új párttatagok felvételének. Szegeden nyolc nagyüzemi pártbizottság van. önálló tagfelvételi joggal rendelkeznek, és megítélésünk szerint kellő érettséggel és felelősséggel gyakorolják is megr.övekedett jogkörüket. E pártbizottságokban élénk pártélet folyik, nagyüzemeink eredményesen dolgoznak. Ez annak is tulajdonítható, hogy az alapszervezetek rendszeres pártépítést végeznek, s ezzel válnak alkalmassá a rájuk váró feladatok elvégzésére. — A párttaggá neveléssel, a tagfelvétellel összefüggésben az alapszervezeti munka színvonalának fejlesztését" fő követelménynek tartjuk. Ez a munka csak ott lehet tartósan eredményes, ahol az alapszervezetek vezetősége és vele együtt a párttagság a tőle elvárható módon dolgozik, ahol az alapszervezet ténylegesen az adott terület politikai irányítója és felelőse. Nagyüzemeinkben az új belépőkkel szemben — mint általában mindenütt — nőttek a követelmények. Céltudatosan, folyamatosan foglalkoznak velük. A melléjük állított konzultánsok alapos. lelkiismeretes munkát végeznek. Hangsúlyozzuk azonban: nőtt a követelmény a párt régebbi tagjaival szemben is. Ezt nagyon határozottan megfogalmazták alapszervezeteinkben a tagkönyvcsere kapcsán folytatott beszélgetéseken, és azóta is elégszer hangsúlyoztuk. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az MSZMP XI. kongresszusa óta eltelt időszakban a nagyüzemi pártbizottságok munkájában a pártépítés egyre inkább a pártmunka szerves részévé vált. Ezt kiegészítve hozzá kell azonban tenni: a tagfelvételi munka a pártépítésnek olyan értelemben részkérdése, hogy vele együtt kell járnia az ideológiai és a szervezeti egységnek is azokkal a követelményekkel együtt, amelyek erősségei egy-egy alapszervezetnek. — A rendszeres segítő és elemző munka eredményeként — folytatta Török József — sokat, fejlődött nagyüzemeinkben a párttaggá nevelés, a tagfelvételi munka színvonala éppen azért, mert általában nőtt a párt iránti bizalom. A pártépítésnek ez a színvonala is kifejezi, hogy az MSZMP politikája az egész nép érdekét képInterjú Török Józseffel, az MSZMP Szeged várost bizottságának elaö titkárával viseli. Az alapszervezetekben javult a munka kollektív jellege is. A pártcsoportok, a vezetőségek, a konzultánsok eredményesebben foglalkoznak a párttaggá nevelő munkával. A nagyüzemi pártbizottságok a jól bevált instruktori rendszeren át és a mellettük működő pártépítési bizottságok közreműködésével folyamatosan tudják figyelemmel kísérni ezt a munkát, és adott esetben segíteni is tudnak. A testületi üléseken rendszeresen elemzik ezt a tevékenységet, a pártcsoportoktól a pártbizottsági ülésekig. A korábbi években már jól bevált munkamódszer szerint az MSZMP Szeged városi végrehajtó bizottsága félévenként értékeli a párttaggá nevelés folyamatát, a tagfelvételi munkát, és ebben megkülönböztetett figyelmet fordít a nagyüzemek pártbizottságainak ebbeli tevékenységére. Emellett a nagyüzemi pártbizottságok titkárait beszámoltatjuk ilyen jellegű munkájukról. Figyelemmel kísérik a területek felelősei is a párttaggá nevelő tevékenységet, amelyhez adott esetben konkrét segítséget is adnak. — Mit tesznek az alapszervezetek a párttagnak jelentkezők eszmei-politikai felkészítéséért? A városi pártbizottság tapasztalatai szerint melyik az eredményesebb felkészítési módszer, az egyéni vagy a csoportos? — A Politikai Bizottság 1975. szeptember 25-i határozatának végrehajtásával javult a párttagnak jelentkezők eszmei-politikai felkészítése. A leendő párttagok „iskoláztatásának" új rendszerét, a csoportos és egyéni felkészítést kedvezően fogadta a párttagság. Az a cél, hogy a párttagnak jelentkezők ismerjék meg az MSZMP XI. kongresszusának határozatait, a párt programnyilatkozatát, szervezeti szabályzatát; tudatosan készüljenek a párttagsággal járó. a párt előtt álló feladatok elvégzésére, azaz elméletileg és politikailag felkészültek legyenek a párttagságra. Az eszmei-politikai felkészítés eddig az esetek többségében egyéni módszerrel történt, jóllehet néhány nagyüzemi pártbizottságnál a csoportos felkészítést alkalmazták sikerrel. A jövőben az egyéni konzultáció mellett az igazán színvonalas és ellenőrizhető csoportos felkészítést szorgalmazzuk leginkább — nagyüzemeinkben viszont általában —. mert tapasztalatunk szerint az ismert kézikönyvben foglaltakat így jobban el tudják sajátítani. A felvételüket kérők is hasznosnak tartják a felkészítés jelenlegi módszerét, mert tájékoztatást kapnak a párt belső életéről, tevékenységéről és tudatosan készülhetnek párttagságukra. A felkészítés kétféle módszerének alkalmazását mindig a körülmények határozzák meg. Nem szabad mellőzni, elhanyagolni az egyéni felkészítést sem, mint módszert, ahol az látszik eredményesebbnek. Vannak nehezebben oldódó egyéniségek. szűkszavúak, kifejezőkészségben tartózkodóbbak, akik éopen az egyéni foglalkozáson át, a konzultáns segítségével nyilatkoznak meg nyíltan, őszintén. A módszer helyességét mindig az alapszervezetek vezetőségének és a konzultánsoknak kell megválasztaniuk. Az a tapasztalatunk, hogy az új párttagok elégséges alapismeretekkel rendelkeznek. Ezt bizonyitja. hogy a pártmunkában cselekvőek, fellépésük határozott. — Egy-egy nag-yűzemben az új párttagok között a nők aránya nem elégné tükrözi a valóságos helyzetet. Mi ennek az oka? — Az adatok mást bizonyítanak: tavaly például a Szegedi Ruhagyárban a párttagnak jelentkező nők aránya 93. a textilművekben 70. a KSZV-nél 60 százalék volt. Ezek a számok igen kedvezőek. Más nagyüzemekben a felvett párttagok között a nők aránya a férfiakéhoz viszonyítva kisebb. Ha viszont az összképet tekintjük egy-egy nagyüzemben, akkor a nők aránya összhangban áll az ott foglalkoztatott nők számával. Hogy milyen a férfiak és a nők tagfelvételének aránya, azt mindig az adott munkahely. jelen esetben az illető nagyüzem jellege, sajátossága, a munkások és alkalmazottak arányának összetétele határozza meg. Egy a fontos: a kellő arányok további javítása. Mind a férfiak, mind a nők tagfelvételénél nagyon fontos feltétel: minden leendő párttaggal tisztán, világosan, érthetően meg kell ismertetni jogait és kötelességeit, azt. hogy párttagságával mit vállal. Legyen tisztában elkötelezettségével. — A város nagyüzemeiben különösen a fizikai dolgozókra épül a pártépítés. Az értelmiségiek, közöttük a műszakiak közül viszonylag f kevesen kerülnek a pártba. Ez nem okoz-e majd gondot később a káderutánpótlásban? — Való igaz: Szeged nagyüzemeiben főleg a fizikai dolgozókra alapul a pártépítés. Az 1977-ben felvettek több mint 70 százaléka fizikai és munkásállományú dolgozó. Műszakiak .köréből a tagfelvétel jelenlegi ütemével nem vagyunk megelégedve. Fontos feladatunknak tekintjük, hogy a fizikai dolgozók és a közvetlen termelésirányítók mellett lehetőséget biztosítsunk — főleg a műszaki és a közgazdász értelmiség közül — a legalkalmasabbak felvételére a pártba. A nem kellő, a nem körültekintő munka a káderutánpótlásban később gondot okozhat. Ezt csak egyféleképpen kerülhetjük el. mégpedig a tudatos káderpolitikával, amely nem lehet ösztönös, esetleges. A tudatos káderpolitikát meghatározza egy-egy nagyüzem sajátossága, lehetősége. Tehát ezt kell alapul venni. — Altalánossá vált a KISZ szerepe a párttaggá nevelésben. A szegedi nagyüzemek KISZ-bizottságainak a munkája is ezt tükrözi? Általában mi a társadalmi és a tömeaszervezetek feladata a párttagnak alkalmas dolgozók kiválasztásában? — A nagyüzemi KISZ-bizottságok a párttaggá nevelés alapjaivá váltak. A mindennapi munkában, a védnökségi akciókban, az egyéni megbízatások teljesítésében kitűnt fiatalokat megfelelő arányban és felelősséggel ajánlják a pártba. A tavaly felvett párttagok több mint 60 százaléka tagja volt a KISZ-r.ek. és 90 százalékukat a KISZ ajánlotta felvételre. Való igaz. hogy a KISZ-szervezetek nagy gondot fordítottak tevékenységükben a párttaggá nevelésre. Ugyanakkor ez összetett, közös munka. Köze van hozzá az üzemi társadalmi szerveknek, a szocialista brigádok kollektívájának, a közösségek emberformáló erejének. Egyiket a másiktól nem lehet elválasztani. Hogy ki, kit nevelt és milyen eredménnyel, az később, a pártmunkában derül ki. A KISZ mellett a szakszervezet és más testületek politikai nevelő munkáiára is számítunk. Lenin ebből a szempontból ls nagy figyelmet szentelt a szakszervezeteknek, amelyeket a párt elóiskolájának tekintett. A szakszervezet, sokrétű érdekvédelmi tevékenysége mellett, időt fordít arra is, hogy a pártonkívüli munkások közül válassza ki azokat, akiket alkalmasnak tart a párttagságra. Eszmeipolitikai nevelő munkája eredményeként sok szakszervezeti aktivista jutott el hozzánk, és napjainkban pártmegbízatásként tevékenykedik eredményesen különböző területen. Például a szakszervezeti műhelybizottságokban. — Továbbra is fokozott figyelmet fordítunk Szeged nagyüzemeiben a munkások között végzendő -vüitikai nevelőmunkára. a tagfelvételben a lehetőségek még jobb kihasználására, a párttagok arányának további növelésére — mondotta Török József, ma.id befejezésül hangsúlyozta, hogy a fizikát dolgozók és a termelést közvetlenül irányítók mellett a többi rétegből is. főleg a műszaki, a közgazdasági és egyéb tudományos területen dolgozó értelmiséeiek közül a legalkalmasabbak bekerüljenek a pártba. Lődi Ferenc Tanúsitják a városokból és a falvakból, gyárakból és iskolákból érkező hírek: az ifjúkommunisták 809 ezres serege, s valamennyi magyar fiatal nagy lelkesedéssel készül a havannai VIT-re. Bár közülük csak kevesen jutnak el a XI. fesztivál országába, a KISZ-alapszervezetek programjában már hónapok óta szerepel a VIT méltó köszöntése. Készülődés a VIT-re Óriási érdeklődés kíséri a „Köszöntünk VIT, köszöntünk Havanna!'" vetélkedőt. Eddig több mint 200 ezer diák és dolgozó fiatal mérte össze tudását az első fordulóban. Március közepétől egy hónapon át vetélkedik H továbbjutott 12 ezer csapat. Az elkövetkező hetekben Budapesten és valamennyi megyében megélénkül a fesztivált előkészítő munka. A KTSZ KB tavaly kilencféle pályázatot hirdetett mag a művészetek képviselőinek. A pályamunkák beküldésének határideje február végével lezárult. A legnagyobb frde klódest a VIT-vlakátpályázat, az irodalmi, a képzőművészeti, az iparműi: iszeti, a, fotó- és népművészeti pályázat váltotta ki. Sok száz amatőr és hivatásos műtészfiatal fantáziáját mozgatta meg a fesztivál. Több megyei KISZ-bizottság a helyi fiatalok érdeklődését keltette f« önálló vetélkedő meghirdetés séveL