Délmagyarország, 1978. március (68. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-05 / 55. szám

12 Vasárnap, 1978. március 5. a párt ugyyédje Munkamegosztás a közművelődésben Száz éve született László Jenő A Magyar Tanácsköztár- lan ítélet hatására fogadta kenységük miatt bíróság' elé •asag és a magyar kommu- meg, hogy ügyvéd lesz. El- állított munkások ügyében, nlsta mozgalom kiemelkedő határozása mellett kitartott Az 1912. május 23-1 nagy egyéniségé volt László Jenő. s. lett a forradalmárok ügy- politikai tüntetés után a le­11178. március 5-£h született védje, tartóztatott munkások vé­Szatmárnémetiben. Apja Kolozsvárott szigorlatozott (leimét László Jenő és Land­könyvkereskedő volt, így 1000-ban és Marosvásárhe- ler Jenő vállalta. Az osz­már diák karában kezébe lyen tett ügyvédi vizsgát tálybiróság ítéleteit nem si­kerültek szocialista eszmei- 1906-ban. Végleg Budapestre került ugyan minden vád­ségü könyvek, amelyek nagy költözött s lett a Vas- és lott esetében befolyásolniu>k, itatással voltak későbbi szo- Fémmunkások Országos Szö- de a találó érvekkel alátá­cialista, kommunista világ- vetségének és a Fuvarosok raasztott, nagyszerű logiká­nezelének kialakulására. Szakszervezetének ügyvédje, val szerkesztett védőbeszé­Méiy nyomot hagyott ben- Irodájában állandóan nagy dek mély benyomást tettek r.e egy 1894-es május 1-i volt az ügyiélíorgalom, kora a hallgatóságra. Igen sok felvonulás, amelyet szülflvá- reggeltől késő estiig. Igen munkás felkereste később rucában látott. A rendezett szűkös anyagi körülmények László Jenőt és mondta el sorokban énekelve menetelő, között élt, mert kizárólag a neki, hogy az 6 beszédének jelszavakat hangoztató fel- munkások peres ügyeit vál- hatására vált tudatos szo­vonulókat latva érlelődött lalta. Védte jogaikat a ha- cialistává. meg bonná végleg, hogy a tóságokkal és a munkaadók- A polgári demokratikus munkások, kubikosok, sze- kai szemben. forradalmat előkészítő baL Rény emberek ügye mellé A Magyarországi Saociál- oldali ellenzéki csoportok áll. Nagy érdeklődéssel kí- demokrata Párt tagjaként tevékenységében jelentős serte ezentúl a napi politi- 1907-től a párt ügyvédje volt. feladatokat vállalt. Csatla­kai eseményeket. Az Alpári Gyula vezette kozott az osztályharcos mun­A hódmezővásárhelyi pa- baloldalhoz tartozott. Hosszú káspárt megteremtéséért ra&ztmegmozdulás részvevői- éveldg látta el a védelmet küzdő forradalmi maghoz, nek perét lezáró igazságta- a munkásmozgalmi tevé- Részt vett a Kommunisták mm^m^mm^^mmm^mm^m^mtmmmmmt^^mmmt^mmmmm^^m^^mm Magyarországi Pártja alaku­ló illésén. A Központi Bi­zottság tagjává választották, s megbízták a párt ügyvédi munkájának ellátásával. A párt jogi tanácsadója lett. Ezt a megtisztelő feladatot élete legnagyobb kitünteté­sének, addigi munkásmozgal­mi tevékenysége elismeré­sének tekintette. 1918. decemberében Po­zsonyba utazott, hogy taná­csaival segítséget nyújtson a Szlovák Kommunista Párt létrehozásához. A Tanács­köztársaság kikiáltása után a Budapesti Forradalmi Tör­vényszék politikai megbí­zottjává nevezte ki a For­radalmi Kormányzótanács, i Ebben a tisztaégében szá­mára az egyetlen mérce a forradalom törvénye, ügye, a proletárdiktatúra érdeke volt. Ennek szellemében vé­gezte munkáját A Tanácsköztársaság leve­rése után őt is elfogták. He­tekig kínozták a Margit körúti katonai fogház pincé­jében. Megkínozva, betegen, de eméH fővel állt a sta­táriiUs bíróság előtt. Itt is azt hangoztatta, hogy éle­tének értelmet az * 28 év adott, amely alatt részt ve­hetett a munkásosztály har­cában, segíthette a proletá­rok ügyét. Minden cseleke­detét a munkások ügyébe vetett töretlen hit vezérelte, Halálra ítélték, és 1919. de­cember 29-én kivégezték. Vlda Sándor 5. Hulló levél, sárga levél... Emlékezés Dankó Pistára Csak az kallene, amit nők szórakoztatják a Bécsben fütyülnek, gyar publikumot? vagy Budáról (Ofen!) plán- Gúnydalok is ismeretesek faltak ide, vidéki talajba a . „„ ., német orfeumok brettli kuL ebM1 az ldőböL Elrettent5­tuszéból, ahol kurtaszok- ül iktassunk ide egyet Nagy nyus, táncos német énekes- József (1878) gyűjtéséből: -Nagy gazda volt az apóm. Hat ökröt is hagyott rám. Hat ökörnek kötelét. Ét egy vasvilla nyelét... Eszemadta! Roiszametc ka vele. fhnen blilhen das Leben... EszemadtaP Még az a szerencse, hogy alig fér ki az ajtón, ha el­a halászcsárdákban, kézfő- indul a tánchelyre, ahol gókon, lakodalmakon tovább aligha a zepperl-polka Indít­ói a magyar dal. A szöge- ja meg szívét, mint inkább tli iparoslány, a „leényesz- a ctgányhegedűn felsíró halL azony" tizenkét szoknyájával gató, hogy: i «... Kiáradt a T itta vize, Valamennyi szép lány vóí. elvitte. Az 1850.es, 80-as évtized a törők hódoltság idején korszaké a „sírva-vtgadés" nyugalmasabb helyeket ke­korszaka. A nemzetet meg- resve, szétszóródhattak az fosztva, reményeitől, meg ország területén s talan csak akarták fosztani az egyet- a török kiűzése után jelen­len, vigaszt nyújtó daltól is. tek meg itt újra. Az 1723-as A Kossuth-nótát csak ti- vurosl jegyzőkönyv szerint tokban pendítheti meg a ci- ezek patkoló eigánykovácsok gány, tüntetés ez, azt pedig voltak, számukat a magist­még nem lehet ebben az ratus szabályozta. Csak ké­időben. Négy évtizednek kell sőbben találkozunk aciBány­eljönnie, hogy a szegedi if- muzsikusokkal. 1727-ben jóság tüntethet a Feketesas- mór választott enját vajdá­orfeumban valamelyes né- juk is van. Az 1738-as pes­met mitugrász hős ocsmány tisjárvánv Szegeden szomo­cdalektusában előadott ártá- rú, veszélyes foglalkozást ad ja cllzn. A hajadonfővel va- nekik, a pestise* betegeknek ló „Szózat éneklés" folytat- a város területéről való ki. va a Kossuth-nótávol R be- hordását. Ezen szolgálataik­fejezve a Rákóczi-induló ra hivatkozva nyertek oz­pattogó hangjaival (1900- tán Mária Terézia idejében ban) már alkalmas arra, letelepedési jogot a város­hogy alapos leckét nyújtson ban. Helyük Fttlsővároson a gajdoló német múzsának, az ún. „Cigány tinka" Pa most még erről szó környéke, a nagy órviz előtti sem lehet. Még csak szúk- Hangász és Hóbidrt basa ut­sége merülhet föl az eljö- Cák által határolt területen vendő dalköltőnek, ki majd volt (Tabán, Fecske, Vajda u népdal őserejóbe vetett utcák), míg Alsóvároson a hittel, hagyományokkal vér- „Ctflpörke" körüli ei­tezve, sikerrel veheti fel a gúny-közt népesítették be. harcot, a versenyt az ide- Az 1775-ös összeírás sze­gen, behurcolt brettltvel s rint felerészük (50 csaiád, y.engerájjal szemben. 150 taggal) már mint hege­Ez u dalköltő most még dűs cigány szerepel, a töb­c»ak egy vézna cigúnyfiúcs- blek patkolókováesok, vagy ke, aki e szegedi Cigányso- a hajóépitésné! segédkeztek, ion, lB5R-ban, a Hangász mint „iszkába verők", utcában látta meg a nnpvi- voltak köztük kőművesek, lúgot- Ki sejthetné, hogy tapasztok, tepsi-. serpenyő­Sámsonként megerősödve, és meszelökészítők is. Lóke­kora legelismertebb dalszer- reskedéssel inkább az alsó­zöjévé növi ki nemsokára városi cigányok foglalkoztak magát, kit több mint fél- a XIX. sz. elejétől kezdve, ezer dalával ma Is mtnt amikor a földművelés és ól­„nótakiralyt" emleget né- lattenyésztés íöllendülöben piink. vo,t­Mielőtt vázolnánk születé- Általában szokás volt őket se s ifjúkori nyomorúsága mint kóborló, fegyelmet nem körülményeit, vessünk ne. tűrő népséget feltüntetni. Az hány pillantást a barnabőrű hogy regi, büntetésekről ké­nepre, mely ezt a tehetséget azúlt jegyzőkönyvekben kitermelte magából. gyakran találkozunk nevoik­A Szegeden élő cigányok- kel, az csak akkor feltűnő, tol az első adatokat a XVIII. ha a szamukat kiemeljük a szazadban találjuk. Megle- város népe más rétege tag­het, nz országban vándorló Jui közül, cigányokból a középkorban Csongor Gww is jutott varosunkra. Borítékokat címez, port oldódik, de kétszer annyi pillanatnyilag nem azt je­törülget a székekről, meg- embernek kétszer annyi Ide- lenti; „foglalkozni az embe­rendell az étteremben a je elment. rekkel"; ajánlani, érdeklő­vendég ebédjét; cipeli a ve- Nemrégiben ezeken a ha- dést kelteni, igényt mérni títőgépet, beugrik a tánccso- sábokon üdvözöltük » városi és megfelelően szolgálni, portba vagy a zenekarba, közművelődés egységesebb Hanem, nagyjából, az előbb ha nincs meg a létszám; irányításáért, a művelődési jelzett tevékenységek (szék­gondoskodik, hogy tiszta tö- intézmények és tömegszer- pakolás, szögbeverés, bori­vülküző legyen a mellékbe- vezetek jobb együttműködő- tekragasztás stbi összességét, lyiségekben és átülteti a séért tett erőfeszítéseket, nz Forgatom a mienkihez (Sze­növényeket mielőtt kimúlná- első sikerelcet. Együttműkö- gedi Műsor) hasonló prog­nak; átképezi magát kido- dés és munkamegosztás ramfüzetet; az egri városi bólegénynek, ha részeg vető- azonban nem elválasztható tanács vb műsorrendező Író­dik be, intelligensen társa- fogalmak, és külön-külön, dáj® és az egri művelődés­log a festőművésszel és egymástól szeparáltan n ügyi intézmények músorka­megfőzi neki a kávét. Ki ez? gyakorlatban sem léteznek lauza. Érdeklődöm, számos Népművelői azok a tevékenységek, ame- nagyobb városban szintén És még mi mident kény- lyeket jelölünk velük. Le- működik — a tanács vagy a szerül csinálni némelyikük, gyen n6 bármifajta munká- m*8y«' művelődésügyi köz­ha úgy hozza a sors — meg ... „ „. . . ... a „ pont mellett — rendezöiroda. a pénz, az ember, a munka- r01- "nnaK «®nyiw»». a VaIószinüleg netl1 uért, szervezés és -megosztás részműveletek osszefogása, hogy egy irodával több le­hiánya. Nem egyet ismerek összehangolása — a cél, az gyen. Nyilván tehermentesí­közülúk, akik akarják vagv eredmény érdekében — nem ü « városi művelődésügyi nem, ezerféle a teendőjük -.^i., csak h. kl ki irányítást és az egyes intto­azon kívül, amit érdemi lehet mteKént> csalc ha ményeket, amennyiben vala­munkának szoktunk nevezni TUDJA A maga dolgát Ha el- j^y pr()gram elhatározása Azt is láthatta akárki, ami- osztották egymás között az és megtervezése után magú­kor a városi közművelődés egyformán fontos de más- ra vállalja a szervezés min­irányítására hivatott munka- más jellegfl toond«k*t Ga^ d«n Rondját Addig a nép­tars kalapalta a szöget a J ® művelők »kár tervezhetik a nevezetes ház falába, hogy munkafolyamatok Következő rendezvényt Ter­iegyen mire a koszorút el- esetén nemcsak a munka- mészetesen a nagyobb, vá­hclyezni az ünnepségen megosztás szükségét könnyű rosi eseményekről van szó, indokolni, de viszonylag nem de rendezőiroda Időn­nn nehéz meghatározni ennek konkrét mértékeit sem. Csak sejtem, mennyi idő­be, telefonba és id elpusz­tulásba kerülhet, amíg az úgynevezett nagy események, városi rendezvények meg kénti szabad kapacitását máshol is fel lehet használ­ni. Szegeden idestova 4 éve összpontosított, „egy kézbe helyezett" a nyári kulturális események szervezése. Vajon a másik három évszakban Mi a helyzet a közműve- nlneB annyi, és olyan jelen­kezdődhetnek. Mert ezeket lödésben? A kép sokkal ho- toségü esemény, imint a több intézmény közösen mályosabb. Sehol se látni szabadtéri idején? És mi a szervezi, rendezi, példája- szigorú hatarokat neked e» haszon, vagy Inkább: meny­ként a közművelődésben fon- a dolgod, nem több, nem n j a 'k^r ahból hogy eze­tos együttműködésnek. Ami- kevesebb. Általában csak ket nerp rendezi' iroda? Ha ­kor elkészül az ilyen prog- azt lehet látni: ezt is neked nem: egyletté helyett nyolc, romok terve, általában per- kel] megcsinálni, meg azt le; tis ember! Mikor, hányan eek alatt kiderül: a jpüve- mikor mi látszik fonlueabb- jennek össze — az együtt­iődésl központ, például, meg- nak, annak van elsőbbsége. műlíMés ^ a munkamecot.z. kapta ugyan a szervezési Úgyis fogalmazhatunk: a jegyében feladatokat, de — mondjuk népművelők annyit dolgos­— a munkásőrség zenekara nak, amennyit bírnak, inkább a tanáccsal tárgyal Van a közművelődésinek (akármelyik „céget" említ- egy átfogó, természete Me­hetnénk, . amelynek nem rinti tulajdonsába. Ez: a Amennyit a közművelődés „parancsolhat", amelytől mozgalmi jelleg. Amely ön- egységesebb irányításáért nem is tgsn kérhet egy-egy magában is indokolja, hogy tettek Szegeden az utóbbi művelődési intézmény, se a közművelődés intézmé- években —* ugyanannyit a tételes jogi. se szokás jogi nyeinek, szervezeteinek, az munkamegosztásért. Ag eb. hatáskörébe „nem fér bele"), irányítóknak és a gyakorló . témában leeutőbbi Mi történik? Először meg- népművelőknek a munkáját Den a lemaD*n l©guionoi próbál intézkedni, aki a ne lehessen áthághatatlan, tanácsi hatarozatok arról program tervezete szarint bürokratikus szabályok közé szólnak, hogy az illetékes azt a feladatot kapta. Ami- erőszakolni. Ezen a terille- intézmények, társadalmi és 3. kor ez nem megy, segítséget ten képtelenség, és kifejezet­tömegsaervezetek képviselői Tovább javultak a betegellátás feltételei Több mtnt WOO úf kórház! ágy egy év alatt Tavaly 1842 új gyógyinté- évvel ezelőttinél. A tanácsok zeti ágyat adtak át a kór- eredetileg 38 új orvosi kór­házakban, a fekvőbeteg-el- zet kialakítását tervezték és látó intézetekben — ez d«- ebből az év végéig 36-ban rül ki abból az összegezés- megkezdődött a rendelés. A böl, amely a napokban ké- tervezettnél nagyobb arány­szült el az Egészségügyi Mi- ban nőtt viszont a gyermek­nisztériumban. 1977-ben ál- orvosi körzetek száma: a tálában tovább javultak a 38-tal szemben 55 új gyer­betegellátás tárgyi feltételei, mekkörzet létesült. Ezze] A kórházi ágyak száma együtt ma az országban 987 azonban mégsem növeke- szervezett körzetben látják dett 1842-vel. Több elavult el a gyermekeket. Változat­pavilont, kórházi részleget lanul gond e téren is az or­ugyanis meg kellett szüntet- voshlány, a betöltetlen kör. nl vagy más célra kellett zetek száma nem, vagy alig Igénybe venni, Uy módon a csökkent. Ma az országban tényleges szaporulás 1095 235 körzetbe várnak általa, ágv. A fejlődésben Jelentős nos és 66 körzetbe gyermek­része volt annak, hogy el- orvost. készült — a többi között — A tervezettnél jobban si­Baján a 186 ágyas trauma- került a bölcsődei fejlesztés tológiai pavilon, Kecskemé- is és így ma a tavalyinál ten egy 92 ágyas pavilont mintegy 3400-zal több, ösz­adtak át és 12U^zal több szesen 55 000 kisgyermeket beteget fogadhat a harká- látnak el a bölcsődékben. nyi szanatórium is. Évről évre népszerűbbek az Bővült a szakorvosi háló- öregek nnpközi otthonai, és zat Is. Űj rendelőintézettel számuk is egyenletesen nő, gazdagodott Debrecen, Ma- tavaly 48 új otthon kezdte gyaróvár, Nagyatád és Ta- meg működését, s ma az tabúnya. Jelenleg naponta ország 756 napközi ottho. mintegy 46 000 órában gyó- nában 21 000 magányos gyitják az orvosok a rendé- idős ember tölti el kultu­löintézetekben « betegeket, rált körülmények között U» KM> órával több me egy napjait kér. Megkapja, mincten meg- ten káros, ha valakinek a látóhatára, az „érdekeltségi tárgyaljanak; mondjak el »a­szférája" csak a saját író- .iát közművelődési elképze­asztal vagy a saját intéz- léseiket, hogy meg tudják mény-szervOset kiterjedéséig határazni mikor hosvan és tart. De legalább ennyire .tlx°?run 'táros, ha hiányzik a tenni- *'vel együtt csináljak; a jq­valók ésszerű, célra tartó vőben évenként összehívják elosztása. Olyan színvonalú a művelődésügy egy-egy te­és rend^.cTü munkamegosz- l1l)elének képviselőit, hogy tgs, amely nem gatolja, ha- . .. ... , , nem erősíti a mozgalmi jel- tisztázódjon, kinok-ktnek TW leg előnyeinek gyakoriatl a része a nagy egészből, érvényesülését. Amely nem A „tárgyalások" is lóhet­bürokratizmust agyon.za- nök itatnak; talán „nem. bályozast, fantáziát es mun- _ . .„ kakedvet lohasztó kötöttsé- W*1 renctezvcnyiroda geket jelent: hanem éppen a leaz egyszer; addig marad a rugalmasságot, a népművelői boríték ragaszt ás, egész napos munka „járulékos" elemel telefonálás-futkosás, esetleg helyett előnyt az elsőrendű, ... .... _ tartalmi résznek, szabad lchet vásárolni egy aram utat jó ötleteknek. nélkül is működő szögbe­Itt van például a szerve, lövőt, zés. A népművelők tudják, Sulyok Erzsébet » Ujabb olaj­tarolők épülnek A Dunai Kőolajipari VáJ- újabb 80 esser köbméter tá­lalat 360 ezer köbméterrel rolótér. növeli tárolókapacitását eb- Az Adria-kőolajvezeték ben a tervidőszakban. Ez- Százhalombattán épülő fo­zel lehetővé válik, hogy na- gadóállomásán négy darab gyobb mennyiséget tárol- 30 ezer köbméteres tartály hassanak a nyári felesleges készül, amelyekből kettőt az készletekből és az ország el- Idén átadnak rendeltetésé­kerülhease a kényszerexport- nek. Ez a tárolótér további tói, illetve a csúcsidőszak- lehetőségeket nyújt az or­ban importból adódó devi- szág folyékony energiáhor­zaveszteséget. Az első két dozókkal történő folyama­40 ezer kobmeteres tartályt . , „. . már 1078. második félévé- t08 es rugalmas ellatasara, s ben üzembe helyezik, s az kedvezően befolyásolja a elkészül dwrtewedálgodiw t* (M«tt

Next

/
Thumbnails
Contents