Délmagyarország, 1978. március (68. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-18 / 66. szám

2 Szombat, 1978. március IS. Közlemény az MSZMP Központi Bizottsága 1978. március 15-i üléséről (Folytatás az 1. oldalról.) sadalmi mozgalom bontakozik ki a minden nép érdekében álló leszerelés előmozdításáért. Az európai Ifjúsági leszerelési konferencia, amelyet 29 ország Ifjúsági szervezeteinek küldöttel tartottak Budapesten, fórumot biztosított a katonai enyhülés lényeges és időszerű kérdéseinek megvitatására, s kifejezte a különböző politikai irányzatokat képviselő fiatalok elkötelezettségét földrészünk és a világ tartós békéje mellett. A Központi Bizottság a nemzetközi szervezeteknek, a társadalmi szervezeteknek és intézményeknek a közelmúltban megtartott genfi leszerelési világkonferenciáját a leszerelésért folytatott széles körű küzdelem jelentős eseményeként értékelte. Hasznosan Járult hozzá a neutronbomba bevezetése, a fegyverkezési hajsza fokozása ellen küzdő nemzetközi mozgalmak kibontakozásához, az ENSZ rendkívüli, leszerelési ülésszakának előkészítéséhez. A Központi Bizottság helyesli, és nagyra értékeli a magyar társadalmi és tömegszervezetek közreműködését az egész népünk békés törekvéseit szolgáló nemzetközi akciókban. \n. A Központi Bizottság át- lése. a dolgozók politikai és tekintette a mezőgazdaság és szakmai műveltsége, erősóaz élelmiszeripar helyzetét, dött a közösségi szellem, értékelte agrárpolitikánk A termelőszövetkezeti pamegvalósításának tapasztala- rasztság jövedelme Jelentőalt s kijelölte a tovabbfej- ,on emelkedett. A társadalesztés feladatalt lombiztosítás kiterjesztése, a — A Központi Bizottság nyugdíjrendszer bevezetése megállapította, hogy az e - és mái szociálpolitikai intézmult két évtizedben történei- kedések számottevő mértékml jelentőségű fordulat ko- bt(n javították n szövetkezeti vetkezett be a magyar me- parasztság életkörülményeit, zőgazdaság helyzetében: lét- . . , nejött. megszilárdult és erö- . A„ mezőgazdaság ezoc.alisteljesen fejlődik a szocialista i, nagyüzemi mezőgazdaság. A J«ál,t^anol fe]?,meI termelőszövetkezeti mozga- kf} e ^öntöen h?,!*4íírult lom győzelmével az egész ahho,5• megváltozott a népgazdaságban uralkodóvá ma*va!; fa'u »™lata, megváltak a szocialista termelési f?0,rsult, frsadalmi gazdaviszonyok, befejeztük a szocializmus alapjainak lernkásági és kulturális fejlődése; a falu és a város közötti kűrit Sikeresen oldottuk meg !?nb,1?Hek az elmúlt két h szocialista átszervezés és a *lze?ben jegesen csöktermelés növelésének kettős kentek feladatát. — A szocialista átszerveHazánkban a mezőgazdaság *és ótn meggyorsult a mezőszocialista át^zerv;e?é?ével g"*daság| termelés növekemeggyorsult a termelőerők üteme fejlődése egyenfejlődése, atalakult a társa- letesebbé vált. A termelés daloip osztályszerkezete. A nem egészen két évtized alatt termelési viszonyok gyökeres kisebb földterületen és kevemegváltozása egész társadal- "ebb dolgozóval több mint mi és gazdasági életünkben másfélszeresére növekedett, erősítette a szocialista voná- Ez mezőgazdaságunk történesokat. Létrejöttek a mező- tében egyedülálló eredmény, gazdaság szocialista fejlődé- Legszembetűnőbb a fejlőiének. a falu, a parasztság déa a gabonatermelésben, anyagi és szellemi felemel- Búzából az átlagtermés nz kedésének elengedhetetlen 1980. évi hektáronkénti 17 feltételei. Ül tartalmat ka- mázsával szemben 1977-ben pott, megszilárdult rendsze- meghaladta a 40 mázsát, a rünk legfőbb politikai alapja, kukorica termése pedig 25 a munkásosztály és rasztság szövetsége. a pa- mázsáról 47 mázsám emelkcerősö- dett. A hazai termés hoszdött a szocialista nemzeti nzabb Idő óta fedezi az oregység. szág kenyér- és takarmány— A magyar mezőgazdaság gabona szükségletét, és a szocialista átszervezésében és korábbi jelentős behozatallal az azóta végbement fejlődés- szemben kivitelre is Jut. ben megmutatkozik a lenini Emelkedett az állattenvészszóvetkezeti elvek nlkoto al- „[„vonala, gyarapodott kalmazasa. a hazai tanulsa- BZ állatállomány. A hústergok a szocialista országok me)ég a mMőgazdaság szotapasztalatainak hasznosítása. clnIlgta átszervezése óta kétA sikerek az önkéntesség, a g;M,re8ére nfitt; a baromfihúsfokozatosság. a demokrácia ,ermelég megharomszorozóérvényesítése alapján, a „baldott és jobboldali elhajlások el-| leni következetes harc jegyében születtek. Egyes termelési ágak fejlődése nem tartott lépést a Parasztságunkat saját ta- ffi^^ányok^hánl pnsztnlatai győzték meg arró hogy helyesen cselek";- P'""' növény- és zöldségféle dett, amikor a szövetkezeti termesztése, a juMenyésztés gazdálkodás útjára lépett. Jó l1™™5* J^^f^naL ügyet szolgált munkásosztá- Ebbe" »a#r?Pft Jat"»\ak Ivünk, társadalmunk, amikor irányítás, h.bak, nagyarányú politikai ^ az anyagi műszak, es b.oloanyagí segítséget nyújtott a «'ai megalapozás hmnyo.saszüvetkezetek létrehozásához »«'• anyag, érdekeltség átzőga«da»ág?rtérmeíri1' korsze- ^"t a kedvezőtlen Időjárás. meneti csökkenése, esetenvü alapjainaki megteremtéséhez. Népünk életszínvonalának emelkedésében nagy szerepe Elévülhetetlen érdemeket van a szocialista mezőgnzdas/ereztek azok n parnsztok, ság és az élelmiszeripar telmunkúsok, értelmiséglek, jesítményének. A lakosság kommunisták és pártonkívü- élelmiszerellátása kiegyenIlek. akik hazánkban meg- súlyozott, a táplálkozásban alkották a szoclallslu mező- nőtt az állati fehérjékben és gazdaság történelmi művét, a vitaminokban gazdag éleiElismerést érdemel a mező- mlszerek aránya. Jelenleg az gazdasági dolgozók If jabb egy főre Jutó átlagos fogynsznemzedéke, amely az alapi- tás húsból kereken 45, tojástókat követve, velük együtt ból 80, cukorból 40. tejből helytáll és hozzáértőén, 30. zöldségfélékből 15, gvüeredményesen végzi munká- mölcsből 40 százalékkal több, ját. mint 1060-ban volt. Ezzel - A szocialista mezőgaz- egyidejűleg a mezőgazdasági daság létrejöttével és meg- f* élelmiszeripari termékek •zllárdul&rival gyökeresen kivitele mintegy ötszörösére megváltoztak a parasztság emelkedett, élet- és munkakörülményei, A növekvő mezőgazdasági növekedett u mezőgazdasági termelés Jó feltételeket terminks társadalmi megbecsü- remtett a feldolgozás fejlesztéséhez. Az élelmiszeripar teljesítménye 1960 óta két és félszeresére növekedett. Mintegy 150 új üzem épült, a régiek pedig bővültek, korszerűsödtek. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar kapcsolatában a szerződéses rendszer általános, sokoldalú és kölcsönösen garantált együttműködéssé vált, de a termelés, a feldolgozás és az értékesítés közötti összhang még nem megfelelő. A felvásárlás, az áruforgalmazás személyi, anyagi-műszaki feltételeinek megteremtése, a hűtő- és tárolótér építése nem tartott lépést a mezőgzadasági termelés növekedésével. A Központi Bizottság a szocialista mezőgazdaság és az élelmiszeripar eddig megtett útjának és jelenlegi helyzetének elemzése mellett behatóan foglalkozott a továbbfejlesztés irányelveivel, fő feladataival. Megállapította: hazánkban a társadalmi és politikai feltételek kedvezőek ahhoz, hogy agrárpolitikánkat töretlenül folytatva eddigi vívmányainkat megszilárdítsuk, és további lendületes fejlődést érjünk el. Az ország természeti adottságai szinte minden fontos élelmiszer előállításához kedvezőek, szükségleteink túlnyomó része hazai termelésből fedezhető. Áz élelmiszer-termelés növelésének lehetősége felülmúlja a belföldi igényeket, ezért az árutermelés növekvő hányadát értékesíthetjük export útján. 4 A mezőgazdaság és az élelmiszeripar további intenzív, fejlesztése, a termelés dinamikus növelése fokozott követelményeket lálMt munkánkkal szemben. Alapvető feladat és egyben céljaink elérésének nélkülözhetetlen feltétele: — szellemi és anyagi erőforrásaink ésszerű felhasználásával a hatékonyság növelése, a minőség javítása; — a nyersanyagtermelés, a feldolgozás, a tárolás és az értékesítés tervszerű, arányos fejlesztése, az élelmiszeripar viszonylagos el. maradásának mielőbbi megszüntetése; — a termelés és a hozzá kapcsolódó infrastruktúra, valamint, az ipari háttér gyorsabb, a nemzetközi együttműködés lehetőségett hasznosító fejlesztése, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar eszköz- és anyagigényének kielégítése; — a szakosítás, a koncentráció, a gazdasági együttmű. ködés előnyeinek fokozott kihasználása, a nemzetközi gazdasági Integráció fejlesztése; — az exportpiacok bővítése, a külkereskedelmi munka színvonalának emelése. ö Az élelmiszer-termelésben növelni kell az állattenyésztés, Illetve a feldolgozóipar arányát. A hazai és a külföldi vásárlók Igényelt figyelembe véve lenn kell tartani mezőgazdasúgunk sokoldalú termelését. A termelési szerkezel előnyös változását segítse elő a termőföld ésNzerü hasznosítása, 11 következetesebb igazodás a termőhelyi adottságokhoz. a) A növénytermelés fejlődését a hozamok növelésével, a minőség javításával, az elmaradott ágazatok felzárkóztatásával kell elérni. A kenyér- és a takarmánygabona hozamait a jó minőséget adó, bőven termő fajták elterjesztésével és az agrotechnikai eljárások töké. létesítésével kell növelni. Külön figyelmet keU fordítani alapvető takarmánynövényünk, a kukorica termelésének fokozására, és sokoldalú hasznosítására. Fejleszteni kell a kertészeti ágazatokat; a zöldség- és gyümölcstermelés biztosítsa a kiegyensúlyozott haza) ellátást, és a gazdaságos export fokozását. Minőségi változást kell elérni a tömegtakarmányok, mindenekelőtt a silókukorica termesztésében, valamint a rét- és legelőgazdálkodásban. b) Az állattenyésztésben ál. talános feladat a tenyésztés színvonalának emelése, a takarmány hasznosításának, különösen a fehérje felhasználásának a javítása. A hústermelés nagyobb részét a jövőben is a sertés- és baromfitenyésztés adja. A sertéságazatban az iparszerű termelés továbbfejlesztésére, a gazdaságosság fokozására kell törekedni. A baromfitenyésztésben nemzetközi pozíciónk megőrzése, illetve további javítása megköveteli a tenyésztés és a tartástechnológia folyamatos korszerűsítését. A haza! fogyasztói szükségletek kielégítése a tejtermelés, az export lehetőségei pedig a vágómarha-termelés növelését teszik szükségessé. Az adottságok jobb hasznosításával gyarapítani kell a Juhállományt, emelni a hozamokat. A szarvasmarhatenyésztést és a Juhászatot a jó minőségű, olcsó tömegtakarmányokra, a melléktermékek felhasználására és a gyepterület hasznosítására kell alapozni. c) A mezőgazdasági termelés és az élelmiszer-feldolgozás közti aránytalanságokat fokozatosan meg kell szüntetni. A házal fogyasztói Igények kielégítése és a kiviteli lehetőségek teljesebb kihasználása érdekében elsősorban a hús- és a baromfi• feldolgozást- a növényolajtermelést és a tartósítóipart sfúk&éges fejleszteni. Az élelmiszeriparban a termelés és a termelékenység kívánatos növeléséhez, a minőség javításához, a választék bővítéséhez, a korszerű áruszerkezethez nélkülözhetetlen a gyártás- és gyártmányfejlesztés. Az öszszes szakágazatban fokozott gépesítésre, automatizálásra, n folyamatos technológiák kiépítésére, az anyagmozgatás, a csomagolástechnika, a raktározás-tárolás fejlesztésére, a higiéniai feltételek javítására van szükség. O Az állami gazdaságok fontos szerepet töltenek be a mezőgazdaság szocialista fejlesztésében. A hazai tudományos munka eredményeinek hasznosításával, az élenjáró nemzetközi ta. pasztalatok alkalmazásával több gazdaság kiemelkedő termelési színvonalat ért el. Hazánkban jelenleg 131 állami gazdaság működik, amely a mezőgazdasági terület 13 százalékán gazdálkodik, és az árutermelésnek mintegy 18 százalékát adja. Többségükre jellemző az eredményes vállalati gazdálkodás. Az eszközfelhasználás hatékonysága, a munka- és üzemszervezés azonban még nem kielégítő. Egyes gazdaságok termelési színvonala elmnrad adottságaiktól, lehetőségeiktől. Az állami gazdaságok — amelyekben a szakemberek aránya magasabb, a technikai ellátottság lényegesen Jobb. mint a szövetkezetekben — továbbra ts Járjanak élen a mezőgazdasági termelés Intenzív fejlesztésében. Vállaljanak nagyobb részt a mezőgazdaság fő feladatainak megoldásában. A ma még kevésbé eredményesen gazdálkodók is váljanak mielőbb példamutató szocialista nagyüzemmé. Korszerűsítsék az üzem- és munkaszervezést. nz adottságoknak megfelelően fejlesszék- a termelési szerkezetet. Szervezetten segítsék a fiatal szakemberek felkészítését n gyakorlati munkára, folyamatosan adjanak át felkészült szakembereket a gyengén ellátott szövetkezeteknek. j A mezőgazdaságban döntő szerepet játszó termelőszövetkezetek gyors ütemben fejlődnek. Jelenleg a mezőgazdasági terület háromnegyed részén 1370 termelőszövetkezet működik, és az árualap több mint kétharmadát adja. A szövetkezetek többsége megfelelően gazdálkodik. A legjobb szövetkezetek termelési színvonala eléri, Illetve megközelíti a kiemelkedő állami gazdaságokét Ugyanakkor egyharmaduk — javarészt a kedvezőtlen természeti körülmények miatt — nehézségekkel küzd. A szövetkezetek szocialista jellege a tulajdon-, a termelési és az elosztási viszonyok fejlődésével tovább erősödött. Kedvező, hogy a szövetkezetekben növekszik a szakemberek és a fiatalok aránya. Egyetemes érdek, hogy valamennyi mezőgazdasági termelőszövetkezet fejlődjék. Az élvonalba tartozók gazdálkodása váljék még eredményesebbé, a jó természeti és gazdasági adottságokkal rendelkező, de közepes színvonalon gazdálkodó szövetkezetek közeledjenek az élen járókhoz. Ugyanakkor szükséges és lehetséges, hoey gyorsabban, tervszerűbben növekedjék a kedvezőtlen természeti viszonyok között gazdálkodó szövetkezetek termelése Is. A termelőszövetkezetek fejlesztésének általános követelménye és fő útja az összes rendelkezésre álló termelési eszköz leggazdaságosabb hasznosítása, az állóalapok bőví. tése. a szövetkezeti tulajdon gyarapítása, az adottságokkal és a népguzdasági igényekkel összhangban álló termelési szerkezet kialakítása, az észszerű szakosítás és a vezetés színvonalánuk emelése. Változatlanul az a cél, hogy a szövetkezeti parasztság életszínvonala rendszeresen emelkedjék, javuljanak élet- és munkakörülményei: Jövedelme a munkásságéval arányosan növekedjék. A munkadíj legyen összhangban a végzett munka mennyiségével és minőségével, a személyes Jövedelem pedig nagyobb mértékben függjön a szövetkezett gazdálkodás eredményes, ségétől. A szociális ellátásban ma még meglevő különbségeket fokozatosan meg kell szüntetni. A szövetkezeti mozgalom fejlődésének elengedhetetlen társadalmi feltétele a szövetkezeti demokrácia következetes érvényesítése, további erősítése. Az önkormányzati szervek munkáját folyamatosan hozzá kell Igazítani a megnövekedett termelőszövetkezeti méretekhez, a változó üzemi viszonyokhoz. A közgyűlés — a szövetkezetek legfelsőbb fóruma — döntsön a közösséget érintő alapvető társadalmi, gazdasági kérdésekben. Ugyanakkor növekedjék a küldöttközgyűlés, a brigádok, az ágazati és területi részlegek tanácskozásainak szerepe, » ezekbe rendszeresen vonják be a szövetkezeti alkalmazottakat Is. Határozottan fel kell lépni a szövetkezeti demokráciát lebecsülő nézetek és gyakorlat ellen. C A háztáji és kisegítő gazdaságok tevékenysége jelentős mértékben hozzájárult a mezőgazdaság eredményeihez. Termékeiknek mintegy fele a saját szükségletek kielégítését szolgálja, a többit áruként értékesitik. A sertéshúsnak a felét állítják elő, a tojás termelésében, a kisállattenyésztésben, néhány gyümölcs- és zöldségféle ter^ melésében részvételük meghatározó. A háztáji és kisegítő gazdaságok alapjában a mezőgazdasági nagyüzemek és a fogyasztási szövetkezetek szakmai, anyagi, műszaki segítségére támaszkodva szervezetten termelnek és értékesítenek, szervesen illeszkednek szocialista gazdasági rendszerünkbe. A párt határozottan támogatja a saját munkán és a családtagok munkáján alapuló háztáji gazdálkodást, és fellép annak lebecsülésével, az esetenként előforduló hibás gyakorlattal szemben, amely gyengíti a termelés biztonságát, egyaránt sérti a termelők és a népgazdaság érdekeit. Ennek megfelelően segíteni kell a háztáji termelés korszerűsítéséi és szakosodását, és gondoskodni kell a termelési és értékesítési biztonság feltételeiről. / A mezőgazdasági üze. mek, a feldolgozó és á forgalmazó szervezetek között terjednek az erók ésszerűbb egyesítését, a gazdaságosabb termelést segítő együttműködési formák. Ezek lehetővé teszik az állóeszközök eredményesebb kihasználását és fejlesztését, a tudomány eredményeinek széles körű alkalmazását, a termelés korszerűbb megszervezését és számos előnyt nyújtanak a feldolgozásban és az értékesítésben. A mezőgazdaságban a legjelentősebb együttműködési forma az Iparszerű termelési rendszer, amely jelentős tartalékokat tárt fel. Nagymértékben hozzájárult a termelés színvonalának emelésé, hez, különösen a baromfitenyésztésben és -feldolgozásban, a búza- és kukoricáiéi mesztésben. A növekvő követelményekkel lépést tartvu gondoskodni kell a termelési rendszerek megfelelő szinvo. nnlon tartásáról, fejlesztéséről. Meg kell szigorítani létesítésük és működésük feltételeit. A gazdasági társulások jelentős része építőipari, tparl szolgáltató és kereskedelmi tevékenységet folytat. Ésszerűen koncentrálják az elaprózott üzemi eszközöket és a szellemi erőket. Nélkülözhetetlen szerepet töltenek be a mezőgazdasági építkezésekben, és fontos lakossági Igényeket elégítenek ki. A társulások tevékenységét tovább kell Javítani, újakat főként a mezőgazdasági termelésben és feldolgozásban Indokolt létrehozni. A gazdasági együttműködés új formája a kísérleti Jelleggel létrejött négy agráripari egyesülés. A mezőgazdasági, a feldolgozóipari es kereskedelmi tevékenység szervezett összekapcsolása — a kezdeti tapasztalatok szerint — mind a résztvevők, mind a népgazdaság számára előnyöket ígér. A magyar szocialista mezőgazdaság fejlődésének sajátossága az együttműködési formák sokfélesége, amelyet célszerű a jövőben is megtartani. Követelmény viszont, hogy a rendelkezésre álló anyagi és szellemi erőforrások felhasználása gazdaságos legyen, és nagyobb tiszta jövedelmet eredményezzen. T A nagyüzemek létre' " jötte megteremtette a mezőgazdaságban a modern gazdálkodásnak, a föld célszerűbb kihasználásának, amunka termelékenysége emelésének, a műszaki haladásnak, a tudományos eredmények széles körű alkalmazásának a feltételeit. Kibontakozott u mezőgazdaság iparosításának folyamata. korszerűsödtek a termelési módszerek, agrotechnikai eljárások. — A megművelt terület termelékenysége növekedett Ugyanakkor u termőterület az utóbbi 15 év alatt mintegy 400 ezer hektárral csökkent. A szükségesnél nagyobb területet vontak kl a művelésből, és a Jó minőségű földek védelméről szóló határozatokat nem hajtották megfelelően végre. A termő»