Délmagyarország, 1978. március (68. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-16 / 64. szám

Csűt3rt8k, 1978. március 16. 7 Brigádélat „Becsüljük egymást" Ötszáznál biztosan többet, ezernél talán kevesebbet lapoztam végig... Olvastam, olvasgattam a brigádnaplókat; tényeket, elismert munkasikereket láttam bennük regisztrálva — legtöbbször 6emmi többet. Sokszor elgondoltam: mitől válik közösen dolgozó emberekből valóban közösség? Öröm volt, hogy nemrégiben találkoztam egy igazi közösséggel. Naplójuk első oldaláról idézek: „Megkezdődtek a brigádszervezések. A mi brigádunk is most alakult, megtartottuk az első brigádértekezletet és megbeszéltük, hogy mit vállaljunk. öten vagyunk, minden tag kapott feladatot Döntöttünk a brigád nevéről is. Egyhangúlag a Vörös Csillag nevet választottuk; ötágú a csillag, s öt asszony dolgozik a brigádban. öt asszony — a csillag öt ága." — Vörös Istvánnét keresem. — Nézzen csak oda. Ott, a szalagon, az az asszony. Kimagaslik a többiek közül! — Kimagaslik? — kérdezek vissza. — Miben? — Mindenben. Vörös Istvánné, a vezetője az öt asszonyból álló, egymás mellett munkában, magánéletben, jóban-rosszban kitartó kollektíva vezetője. Az üzemvezetőjük, Balatoni József mondja róluk: — Vállalták, hogy betanítják az új dolgozókat. Nem kis dolog ez. A csontozás ügyességet, szakértelmet igénylő munka. Tulajdonképpen a késztermék, a híres szegedi szalámi minősége múlik rajta. Kezdetben bizony fogni kell a betanuló dolgozó kezét, és nemcsak jelképes értelemben. — Tudom, hogy nehezet kérdezek. Tudná-e őket egyetlen mondattal jellemezni? Az üzemvezető elmosolyodik: — Nem. Nehéz volna. Csak annyit mondok: velük már egy-egy szemvillanásból is megértjük egymást. * A brigádvezető a naplóba ragasztott képeket mutatja. Üj tagjuk van, Csonka Jánosné. — És Dávid Istvánné? — Az ő neve is benne van a naplóban, óm Dávidné egy időre tiszteletbeli brigádtaggá változott. — Tiszteletbelivé? — Megszületett a Dávid családban a második gyerek, vele van otthon. — Ezért a tisztelet? — Asszonyok vagyunk, tudjuk, mi az: szülni. Ezért is a tisztelet. Persze az, hogy . tiszteletbeli tag lett, az azt is jelenti, hogy visszavárjuk. Patkó Sándorné képére téved a tekintete. — Mancus nem jön többé — mondja szomorúan. — Beteg. Nemrégiben volt bent leszámolni, leszázalékolták. Egy éve már, hogy megbetefóliából Évről évre alakul, változik, szépül a József Attila Tudományegyetem űjszegedi botanikus kertje. Nemrégiben az ázsiai, ausztráliai, dél-amerikai és mediterrán pálmákat költöztették új helyre. Különleges szerkezetű, közel 9 méter magas fóliaházat építettek a pálmáknak. Ezzel már három nagy méretű fóliaházban találhatók a melegkedvelő növények. gedett. Nagyon remélte, hogy felgyógyul, hittük mi is, de sajnos nem így történt. Nézegetjük a brigádnaplót. „Patkóné még mindig beteg. A brigád úgy határozott, hogy közösen meglátogatjuk. Mentünk is mindannyian. Vigasztaltuk, biztattuk, hogy ne keseredjen el, mert azt mondta, hogy nagyon hiányzik neki a közösség." • Amikor a brigád megalakult, abban a hónapban Patkó Sándorné teljesített a legtöbbet, 127 százalékot. A bejegyzések egyszerű, emberi hangja méghato. ixe.ii mindennapi brigádnapló az övék. Bizonyságul csak két idézet: „Kellemes karácsonyt és sikerekben, boldogságban gazdag új évet kíván Tápéról a II/B osztály." (A brigád tagjai közül hárman Tápén laknak. Valamikor a népi együttesben táncoltak. Laczi Mihályné 1951ben a berlini Világ Ifjúsági Találkozón is részt vett. Vörös Istvánné ma is tagja a „világ közepe" Röpülj páva körének. A Vörös Csillag brigád patronálja a tápéi iskolát.) És nemcsak ezzel a korosztállyal törődnek. „Meglátogattuk karácsony előtt a nyugdíjas Magdi nénit és Vígh nénit. Egy kis édességet és főleg szeretetet vittünk." * A művezetőjük mondja róluk: — Motorjai a munkának, élesztői a vállalati közéletnek, s ami fontos még: elviszik a gyár brigádjainak jó hírét a városba is. Eljárnak a Juhász Gyula Művelődési Központba, a brigádklubba és a nők klubjába. Tanulnak. A brigádvezető marxista középiskolába jár. Engem mégsem ez ragadott meg. Hanem sokkal inkább a következő bejegyzés: „Huszonhatodikára, Annanapjára nagy meglepetést szerveztünk a brigád Ancijának. Váratlanul toppantunk be hozzá felköszönteni. Sírt örömében. Azt sem tudta, hogy mivel vendégeljen meg bennünket." A brigádvezető mondja; — Tudja, Ancinak korán meghalt a férje, segítenünk kellett neki, hogy visszataláljon az életbe, újra megtanuljon nevetni... — Mitől jó ez a brigád, mitől kiváló? — kérdezem. Vörös Istvánné eltűnődik: — Igyekszünk helytállni a munkában. Szeretjük, becsüljük egymást. Petrl Ferenc Fontos emberek T

ovább is fokozható: nagyon fontos emberek a művezetők. Sajnálatos, hogy volt olyan időszak is, amikor erről megfeledkeztek. A termelés első vonalában. közvetlenül a munkások és gépek között, mellett helyezkednek el, s tevékenységük színvonala meghatározó a termelékenység, a minőség és az emberi kapcsolatok alakulásában. Éppen öt évvel ezelőtt rendezte státuszukat minisztertanácsi rendelet, körülírva a munkahely irányításával, ellenőrzésével, a kollektívák vezetésével kapcsolatos teendőiket, jogállásukat. E rendelkezés végrehajtása közben is sok minden változott és befolyással volt a művezetők helyzetére. Többek között a munkásosztály élet- és munkakörülményeinek javítására tett intézkedések minden tekintetben érintették a termelést közvetlenül irányító vezetőket is. Sokat változott a szegedi és a környékbeli ipar szerkezete. egyre inkább szétválik a gyártásirányítás, a gyártásszervezés és a géoek üzemeltetésének teendője, de az irányítási és a döntési szintek is elmozdultak korábbi, merevnek tartott helyükről, s ugyanakkor bővültek a szakszervezeti jogkörök és fejlődött az üzemi demokrácia fórumrendszere. E tények hatással voltak és vannak a művezetők gyakorlati tevékenységére. Nemrégiben az SZMT közgazdasági osztályának munkatársai és más tisztségviselők részletesen áttekintették a megyében levő gyárak és üzemek művezetőinek helyzetét, nyolcvan művezetőt külön is kikérdeztek. tőlük személyes tapasztalataikról érdeklődtek. Különös újdonságokkal nem találkoztak, s ez inkább megnyugtató, mint zavaró. Csongrád megye üzemeiben, gyáraiban közel három és fél ezer művezető (közvetlen termelés- és forgalomirányító) dolgozik. Legtöbben a könnyűiparban (1350), a nehéziparban (750) és az építőiparban (620) tevékenykednek. A gyakorlati példák azt igazolják, hogy a legtöbb vállalatnál a művezető egy területileg és technológialag összefüggő részlegnek az átfogó irányításával foglalkozik, teljes jogú vezetője a hozzá tartozó munkaterületen végzett termelésnek. Megfelelő kötelezettségekkel és jogokkal van felruházva, s 6 áll legközelebb a dolgozókhoz, ezért a vállalati és üzemi feladatok végrehajtásában szerepe meghatározó. Megnyugtató, hogy a vállalati vezetők és a termelő munkában részt vevő beosztott dolgozók egyaránt elégedetten nyilatkoznak a művezetőkről. Bár a művezetők jog- és hatáskörének rendezése nem mindenütt kifogástalan. Az értékelések is igen eltérőek, sok helyütt szélesebb körű vállalati fórumokon minősítik a művezetők munkáját, más üzemekben szűkebb körben, igazgatói tanácsülésen. Kevés olyan vállalat van a megyében, ahol igényesebben terveznék a művezetők föladatait. Csupán a Kenderfonó és Szövőipari Vállalatnál figyelhető meg eltérés, ahol korszerűbb művezetői modellkísérleteket folytattak, sikerrel. A művezetők jogaira és kötelezettségeire vonatkozó vállalati szabályozások itt-ott már elavultak, mert igen régen fogalmazták meg azokat. Ebben az évben szabályozták a gumigyárban és most készítik a DÉLÉP-nél a művezetők jogállásának leírását. Néhány helyen olyan törekvés is tapasztalható, hogy a művezetőket, s más termelésirányítókat a munkásállományba sorolják. Adatszerűen még érdemes megjegyezni, hogy a nők aránya viszonylag alacsony a művezetői karban, még a textiliparban sem több egyharmadnál, az élelmiszeriparban mindössze 18 százalék. A HÓDGÉP és a Taurus Gumigyár szegedi üzemében nem is foglalkoztatnak nőt művezetői munkakörben. Persze, ezt a tényt fölösleges volna elmarasztalóan fölemlíteni, mert végül is nem az üzem hibája ez. örvendetes viszont, hogy a művezetők többsége komoly és hosszú szakmai gyakorlattal, megfelelő iskolai végzettséggel rendelkezik. Statisztikai adatokból kiderül, a megye vállalatainál a művezetőknek 60 —64 százaléka 5—15 év közötti gyakorlattal rendelkezik. Környezetükben vannak bizonyos helyzeti előnyök is, így például az, hogy itt található több közép- és felsőfokú szakiskola, s a textilipar, az élelmiszeripar és a mezőgazdaság könnyebben jut szakemberhez. De ide sorolható a korábban is igen jó hírű szegedi gépipari és építőipari szakközépiskola is. Ennek is köszönhető, hogy a megyében dolgozó művezetők iskolai végzettsége minden tekintetben jónak mondható. Hetven százalékuk technikusi vagy szakközépiskolai végzettséggel rendelkezik, 7 százalékuknak van főiskolai vagy egyetemi diplomája. A továbbképzésük is rendben levőnek tartható, hiszen az üzemekben és területi szervezésben állandóan indítanak tanfolyamokat. M ;gállapították a vizsgálódás során, hogy a művezetőkre egyre növekvő terheket ró a gyártásszervezési és technológiai folyamatok ellátása, ezért gyakran hivatkoznak túlterhelésre Mindenesetre az kiderül egy fölmérésből, hogy a művezetők munkaidejüknek körülbelül 20 százalékát fordítják az elvégzendő feladatok végrehajtásának megszervezésére, ettől csak a mérleggyár, a paprikafeldolgozó gyakorlata tér el igen nagy mértékben a szervezés oldalára. Az adatok arról árulkodnak, hogy a művezetők viszonylag kevés időt szentelhetnek a beosztott dolgozók munkájának ellenőrzésére, a munkatársi kapcsolatok ápolására, újítási feladatokra, s ami igen fontos volna, a nevelésre, a munkamódszerek átadására. A szakszervezeti tisztségviselők fontosnak tartják, hogy ahol szükséges, ott szabályozzák újra a művezetők jogait és kötelezettségeit. Javítsanak a bérezési és más anyagi ösztönzési rendszerükön, hogy a ma még nem ritka bérfeszültségeket feloldják. Az általános kép mindenesetre megnyugtató, a művezetők döntő többsége feladatát jól ellátja, eredményesen vezeti és Irányítja a reá bízott társak munkáját Azért is jó ez, mert senkinek sem lehet közömbös — sem a beosztottaknak, sem pedig a válla'ati vezetőknek — milyen színvonaton ..dirigálnak", élnek és dolgoznak a termelés első vonalában levő vezetők. Gazdagh István . Magasított szerkezetű fóliaházakban a pálmák Mexikói hangulatot árasztanak az agavék bizottság ülése A hazai ipar és mezőgazdaság adja a belkereskedelemben forgalomba hozott árucikkek 82 százalékát. A belkereskedelmi törvényjavaslatot tárgyalva ezért vitatta meg tegnap, az országgyűlés ipari bizottsága, hogy mit kell tenniük az érintett minisztériumoknak, vállalati vezetőknek, a fogyasztói érdekek szolgálatában. Vízügyi igazgatóságok versenye Értékelés Szegeden Az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság a Nagy Október 60. és a MEDOSZ megalakulásának 25. évfordulója tiszteletére munkaversenyt kezdeményezett tavaly az ország vízügyi igazgatóságai számára. A versenyfelhíváshoz kilenc igazgatóság csatlakozott. Az eredmény kihirdetésére az igazgatóságok vezetőinek jelenlétében tegnap, szerdán az ATIVIZIG központi székházában került sor. Veress Miklós, az Országos Vízügyi Hivatal osztályvezetője és dr. Becsei Róbert, a MEDOSZ elnökségének tagja felszólalásában Légáramos anyagszállítás A légáramos anyagszállítás — hadüzenet a zsákolásnak, lapátolásnak, környezetszennyezésnek. Hazánkban jelenleg több mint 20 millió tonna poros, vagy aprószemcsés anyagot mozgatunk zárt rendszerben, pneumatikus úton, üzemen belül és üzemek között. Ez kétszerese a tíz évvel korábbinak, de a fejlődés ütemét gyorsítani kell, hogy 1985-ben ez a mennyiség lagalább 35 millió tonna legyen. Milyenek az eddigi tapasztalatok, mit kíván a fejlődés, és hol tartanak külföldön? — ezekről a kérdésekről kezdődött szerdán négynapos nemzetközi konferencia Pécsett. méltatta a verseny jelentőségét, s megállapította, hogy a beruházási tervek maradéktalan teljesítése, a termelőberendezések kihasználtságának növelése, a társulatok együttműködésének fokozása, az újítási kedv fellendítése, a vízügyi ágazat fejlődését szolgálta. A szegediek felhívására meghirdetett munkaversenyben a szolnoki igazgatóság végzett az első helyen. Kevéssel maradt mögötte a második helyezést elért győri igazgatóság. A pécsiek a harmadikok a rangsorban. Szeged sem maradt el, eredményei alapján az ATIVIZIG a negyedik helyet szerezte meg a budapesti vízügyi igazgatóság elől. A munkaversenyben részt vevő igazgatóságok átvehették az OVH és a MEDOSZ elismerő oklevelét, az első öt helyezett 9 dolgozója számára az Országos Vízügyi Igazgatóság szlovákiai ajándékutat szervezett. A tegnapi összejövetelen a szolnoki igazgatóság kezdeményezésére a jelenlevők elhatározták, idén — a vízügyi igazgatóságok megalakulásának 25. évfordulója tiszteletére — tovább folytatják a versenyt. Fejlesztik a rizstermelést Az állam újabb intézkedésekkel támogatja a rizstermelő gazdaságokat —, jelentették be szerdán a Szolnokon megrendezett országos rizstermesztési tanácskozáson. A jelenlegi 40 százalék rizstelepítési támogatáson túl — egyedi elbírálás alapján — további átlagosan 20 százalék, de kellő indokkal maximálisan 30 százalék kiegészítő támogatást is kaphatnak az üzemek. Az állam segítségével 1980-ig 16 ezer hektárnyi rizstelep rekonstrukciójára és 4500 hektár új rizstelep megépítésére kerül sor, 1982-ig pedig több mint 22 ezer hektárnyi rizsföldet tesznek ismét termékennyé és 13 ezer hektárnyi új telep is megépül. A tanácskozás vitájában egyöntetűen leszögezték, hogy hazánkban indokolt és szükségszerű a rizstermelés fejlesztése, s ennek megfelelően a termeiés komplex feltételeinek megteremtése.