Délmagyarország, 1978. március (68. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-16 / 64. szám

4 Csütörtök, 1978. március 18. Magyar internacionalisták Az amuri szikiatok legendája Egy helyen az Amur to- zelme, az oroszországi dol- De idézi azokat a hős Interlyón hegyes sziklacsúcs nyú- gozókkal egyenlő jogú hadi. nacionalistákat — magyarométer foglyok helyzetében bekö- kat, németeket, osztrákokat • vetkezett döntő változások is. akik a Nagy Október eszmegteremtették annak elő. méinek védelmében, vállvet. város több kilométer hosz- feltételét, hogy a hadifog- ve harcoltak az oroszokkal, szan terül el a folyó mentén, lyok internacionalista moz~ A pért vlagyivosztoki és A távolban tajgal táj, kék. galma tömegessé váljék. habarovszki bizottsága nagyAzon a napon, 1918. szép- szabású felvilágosító és szer. alacsony tember 5-én, Kalmlkov ata- vezö munkát végzett a hadifelirat: mán bandái elfoglalták Ha- foglyok körében. Haba„1018. szeptember 5-én ezen barovszkot. A zenészeknek rovszkban Balló Gáspár, a helyen kínozták meg vad- megparancsoltak, hogy fo- Telchner Adám, Thaly And. gadják az ellenforradalma- rás, Gaál Ferenc, Szalai IsU rokat, és díszindulókat ját- vén, Muntjan János és Goldlik a vízbe. A több magas kőtömbről nagyszerűen látható Habarovszk. A lő hegycsúcsok. A sziklacsúcson tornyocska, rajta állati kegyetlenséggel a szoviethatn lommal rokon. a kis tornyocskánál, újra és újra elolvassák feliratot A zenészeket órával azután hozták ide, hogy a fehérgárdisták a völalták Habarovszkot 1917 őszének végén az Amur partjain és a Csendesóceán partvidékén mintegy nacionálé. 14 ezer olyan hadifogoly tarszenvező 16 osztrák—magyar szanak nekik. A . zenészek flnger Ágoston megalakitotfaadifogoly zenészt". nem voltak hajlandók telje- ták a Magyar Kommunista A habarovszkiak gyakran síteni » kérést Erre — min- Szekciót, amely segített a ellátogatnak íde. Megállnak kihallgatás nélkül - el- hadifoglyoknak abban, hogy hogy határozták, hogy kivégzik a Vörös Hadseregbe lépjeőket A szemtanúk elmond, nek. ták, hogy a hóhérok felaján- 1918 áprilisában tartották «éhnnv lottók' j4tsszák el aT "lsten a Kelet-Szibéria és Távolóvd a cárt'... kezdetű hím- Kelet hadifogoly internacionuszt A zenészek azonban nallstálnak kongresszusét. A vft.' rarataook elkeseredett el erre nem Vol,ak ha1,nndók- Szibériában élő külföldi «á£tg LgSe e foÍ A™lkor meKkérdeetélc őket, proletárok kongresszusa 61. Sd HlhSnílS g mjdlk8ZrlnrekrJároef(e\,f tnl rn^választott Központi egyik hegedűs felemelte vo- Végrehajtó Bizottság felhívnóját és felcsendült az Inter- ta a területen levő külföldi dolgozókat, hogy a Vörös w. - Hadsereg soraiban harcoljaEz a történet Immáron nflk aktívan a Tanác8hataio. tózkodott, akiket a cári kor- csaknem 6 évtizede él az Itt- mért. mány Irányított íde az I. vi- lakók emlékezetében, nenv Az ellenforradalmi erőklághaború frontjairól. A ha- zedékről nemzedékre örök- kel folytatott küzdelemben dlfoglyok jelentőa része ma- lödlk a Távol-Keleten. A emberfölötti bátorságról tetgyar volt. A Nagy Októberi történetet idézi az Amur fö- StalEÍ A. Szocialista Forradalom győ- lé nyúló magas szlklaorom. r08ért folytatott harcokban az utolsó töltényig, az utolsó emberig küzdöttek és tartották fel az ellenséges had. oszlopok nyomását a Vörös Hadsereg magyar és német osztagai. Szergej Lazo frontparancsnok, a távol-keleti polgárháború hőse így ír erről: „Az internacionalisták nagyszerűen verekszenek. Többségük magyar (80—85 százalék), a többiek osztrákok és németek.,. Valamennyien komoly harci tapasztalattal rendelkező volt katonák. Az ütközetekben gyorsak, temperamentumosán verekszenek... A forradalomhoz hűek..." A habarovszki városi tanács a város egyik utcáját nemrég Zalka Mátéról nevezte el. A város helytörténeti múzeumában hatalmas kép örökíti meg az amuri sziklaormon történt tragédiát A városi könyvkiadó díszes kiadásban jelentette meg A. Goldfinger könyvét, az „Egy magyar meséit." „Két hazám van — írta egyhelyütt —, az egyik ahol születtem és nevelkedtem — Magyarország, a másik a Szovjetunió, ahol forradalmi tapasztalatokra tettem szert, férfivá értem, és felnőtt koromat töltöttem." ,.. Az amuri sziklafoknál mindig 6ok a látogató. Eljöttek ide több magyar népi zenekar művészei is, akik virággal adóztak a forradalom hősei tiszteletére állított emlékműnél. n hármas az első A szegedi ügyvédi munka- zására nem készült klmutakötósségekben — egy kivé- tás, mindenesetre tény, az telével — még tucatnyi ide. itt dolgozó ügyvédek többgen ember füle hallatára sége a felújítás előkészítése kénytelen Ügyes-bajos dol- mellett a tapétázásban, a begalról, személyes gondjáról tonozásban, a munkálatok beszámolni «2, aki ügyvéd- megszervezésében, az irodák hez fordul. A7, ügyvédek berendezésében is részt válraunkakörülményei az évek lalt során rosszabbodtak, helyze- A hármas az első korszetük megoldása az ügyvédi rűsített, kibővített ügyvédi kamara elnökségének régóta munkaközösség Szegeden, fejtörést okoz. hamarosan több követi. A A tavalyi esztendő váltó- tervek szerint az ez év vázast hozott. S ezért jórészt gére 210 négyzetméterre bőazokat az ügyvédeket illeti vitik a Széchenyi tér 8. szám dicsőiét, akik idejüket, ere- alatt található négyes mun. jüket nem kímélve hozzá- kaközösség helyiségeinek kezdtek a hármas számú alapterületét. Az egyes köügyvódi munkaközösség tel- zösség az Amfora volt irodajea felújításának előkészité- helyiségébe, a TanácsköztAraéhez. Ás ügyvédi kamara stwág útja—Vár utca sarkára elnökségének támogatósával költözik majd át, a jelenlegimegrendelték a CSOMI- Tiél 50 négyzetméterrel na. TEHV-nél a kiviteli terve- gyobb területre. A kiviteleket, melyeket egy tervező zési munkát a Szegedi Makollektíva három hét alatt, gas_ és Mélyépítő Vállalat társadalmi munkában készí- végzi. A Lenin körúti ötös tett eL A kivitelezés munká- számú közösség is tágasabb lataira a Szegedi Építőipari lesz, a szomszédos benzinSzövetkezet vállalkozott, s kút-kezelői helyiség megvőoéldamutótó gyorsasággal, gárlásával 18 négyzetmétert négy hónap alatt végezték k el az iroda teljes rekonst- nyprneKrukcióját. Aki régebben már Az ügyvédi kamara elndkmegfordult a Centrum Aru- sége a kettes számú munkaházzal szemközti munka- közösség átalakítását, bővíközösségben, most aligha is- tését ls tervezi — az anyamerne rá. Hosszú évekig zsúfolt szobákban. áldatlan «'ak » « biztosítottak körülmények között dolgoz- év végére a Szegeden doltak itt az ügyvédek. Az át- gozó ügyvédek 80 százaléka alakítás során alig maradt megfelelő körülmények köífrveazéSé\ö1zöThXra végezheti munkáját. legideálisabb megoldást sikerült megvalósítani. A szobák Jókora belmagassága lehetővé tette az alapszint megduplázását; amíg régebben heten ls dolgoztak egy szobában, most a „legzsúfoltabb" a kétszemélyes iroda. Naponta általában 100 ügyfél fordul meg itt, az ügyvédek tetszetősen berendezett., hangulatos szobákban fogadhatják Január közepe óta a klienseket. Az átalakítás 900 ezer forintba került, ebbe még egy otthonos pinceklub kialakítása is belefért. A társadalmi munka mértékének meghatároL. Zs. Jevgenyij Btigajenko APN—KS Hulló levél, levél... Emlékezés Dankó Pistára 13. Hogyan keletkezett hát Szigethy Vilmos emlékezésé- szetesen nem volt mentes a első „klasszikus" dala? vei — mert ez a kettő fedi sok sallangtól, epizódoktól, A legkülönbözőbb változatok egymást a legjobban. Valóismeretesek erről, a nóta- színű, hogy Pósa és Dankó a költőről szóló emlékezések Hungária-házban levő kávétömkelegében. Dankó maga házban találkozhattak előnem mondja el, így kézen- ször, s a költő versére írt fekvőnek látszik, összevetni dallam hozhatta őket közea Gyöngyüssy László Pósa- lebb egymáshoz. Íme a életrajzában írottakat Sz. vers; „Nem jó mindig a fonóba eljárni A fonóban leányokkal cicázni. Én ls addig, én is addig cicáztam. Rabja lettem egy lánynak..," Egyik este Dankó kezébe került a vers. Belemélyedt, pöngette a hegedűjét. Másnapra kész volt a nóta. Fölkereste vele Pósát. — Na Pista, talán már megvan a nóta!? — Meglenni megvolna, csak egy kis baj van... hibás a versi Pósa belevörösödött. Az ő verse lenne hibás? Ö, aki szent gyermetegségében minmit ért maga avers-nya. hez! — Hát csak fódozza költő úr... hiszen n magáé...! Másnap újra eljött Dankó, s magyarázta Pósának, ...„ 0 , v„. „Z-, „i.,„„ let- Rozi alakítója, Fratta ÁnoH t öln.vnf Tlnnlró mint az a tucat sublónos kuplés színmű sem, melyek kel abban az időben a fővárosi népszínház a vidéki színpadokat elárasztotta. A zsöllérleány mondanivalója mégis több volt ezekénél. Főhőse Piros Rozi, a tanyai pacsirta, dolgos szegedi parasztlány, kinek a nemzetes úr fiához fűződő szerelmét megöli ugyan a „paraszt mágnás" önzése, mégsem el-' hagyott szegény többé, öszszekötl batyuját s világgá megy. Viszi magával azi, „amit a szíve ellen irányuló csúf Játékból meg tudott menteni: a munka szeretccígány ő" s „plcslkátó" kipöngette hegedűjén a dallamot. Majd hozzátette, hogy minden verssorba egy négy szótagos szavat, vagy ismétlést kell toldani. A nóta csakugyan így vált tökéleVilma énekli elöször Dankó Pista dalait nagy sikerrel, a színmű 16 dala közül kiemelkedik a „Daru madár gyere velem ..." „Páros élet a legszebb a világon..." s a „Ha meghalok, elhervaden leírt szavát" tökéletesnek tesSTTri«SSé, nemcsák S^- kezdetű Dankó-.zerhitte. Hogy még... — Ejnye, szemtelen cigégeden, hanem aztán országszerte ls: „Nem jó mindig, minden este a fonóba eljárni. Legényekkel, szép lényokkal, menyecskékkel cicázni. Én is jártam, addig Jártam, addig-addig cicáztam Ej haj, rabja Vagyok, ej, haj, rabja lettem Magamra nem vigyáztam." Azután már a dalköltő haláláig együtt maradtak. „Mint mágnes a vasat, úgy vonzották Pósa versei Dankót", Lőrinczy György így jellemzi kettejük viszonyát: „Dankó előtt egyetlen igazi tekintély volt: Pósa...Az a mély ragaszkodás, mely öt hozzá kötötte, a barátság, a pályatárs!, vagy bajtársi viszony, mai értelmezése szerint már meg sem magyarázható. Ehhez az kellett, hogy két ilyen poéta ugyanabban a másvilágban, a magyar illúziók rózsaszínű tejés egyik se találjon senkit, aki a szavát, a hangját, >z érzéseit és gondolatait megértse, hogy egymáson kívül mást ne ls lásson. A Dankó hegedűje nótafává nőtt öszzemeny. Egy szegény, törekvő cigány muzsikus vágya valósult meg ezen az estén a világot jelentő deszkákon. A nótafának, kinek a négy elemin kívül a színház volt az iskolája, amit Imádott. Ettől kezdve már nem (mint siheder korában) a színészek csizmáinak puccolása adta a jogcímet a színházba járáshoz. A kitűnő szerző nern érte volna el a sikert Dankó dalai nélkül, s ezt elsze a Pósa lantjával; a ma- mondhatjuk az összes eztán gyarság lelke zengett rajta_s kavetkezŐ dalművekre is, csak hulldogált róla a nóta: a szép szomorú magyar nóta," 1886. december 10-én a szegedi színház bemulatta Molnár Györgynek, a kitűnő színész-rendezőnek 3 felvonásos színművét, a „Zsőllérleányt"-t. Ez a színmű tárútján járjon, ahol egyedül- gyát az akkori népélet tenvalónak, elhagyatottnak geréből, a szegedi tanyavlérezze magát mind a kettő lágból merítette s így termémelyben csak Dankó-dalbetétek szerepeltek. Hol vannak már az egykori népszínművek? De a darumadár-dal, amellyel az országos hír szárnyán elindult, ma ls gyöngyszeme műdalköltészetünknek. Csongor Győző (Folytatjuk.) Védik a vizek tisztaságát Több ezer szennyvíztisztító a Szovjetunióban A szennyvíz hosszú és bo- A kurjanovszki víztisztító lyik a harmadik rész építése, nyolult utat tesz meg, mielőtt egész folyónyi vizet — két és melynek üzembe lépése után ismét olyan tisztává és átlát, fél millió köbmétert — tisztit a víztisztító naponta 3 millió szóvá válik, melyben nem meg naponta. köbméter szennyvíz feldolgopusztul el a hal. Hatalmas A víztisztító építését a II. zásúra lesz képes, betonülepítőben szabadul világháború után a Moszkva A Szovjetunióban jelenleg meg a mechanikus szennye- íoiyó tiszta vizének megórzé- több ezer szennyvíztisztító ződéstől. majd a második se érdekében határozták el. működik, és bár a városok szakaszban mikroorganizmu- A víztisztító első része az gyorsan nőnek, az ipar tersok segítségével biológiailag tisztítják. Ennek eredményeötvenes években kezdte meg melése egyre bővül, a légként a víz tisztasági foka el- munkáját, 1962-ben adták át nagyobb folyók tisztasága a éri a 95 százalékot. fi második reszt, jelenleg ÍOz korábbi marad. Fejfák vallomása Nem telik el olyan év — álltak fejfák a temetkezési arra ls lehet következtetni, Immár több mint negyedszá- helyeken. A magyarországi- hogy férfit, nőt, gyereket, lezada —, hogy a Néprajzi akhoz hasonló sírjelek, sír- gényt vagy leányt takar-e a Múzeum és az MTA Nyelv- bálványok azonban egyes ro- föld. A fiatal lányok fejfája tudományi Intézete által ki. konnépeknél ls fellelhetők, például rendszerint koronaírt néprajzi és nyelvjárási amiből Joggal lehet arra kö- szerű díszben végződik, a legyűjtőpályézatra ne küldené- vetkezteni, hogy a hagyó- gényeké csapott, csákószerű, nek be tanulmányt a helytör- mány a honfoglalás előtti u kisgyermekeké kicsi gömb ténészek, az önkéntes nép- időkre nyúlik vissza. Egyes vagy gomb alakú. Ilyen íejrajzkutatók a — íejfákról. finnugor népek csónakba he- fákról tesz említést egy debHlvatásosok, amatőrök idő- lyezték és úgy temették el recent hallgatónő a telkibnben felismerték: készültek halottaikat; van kutató, aki nyai temetőt leíró, nagyon bár időt bíró tölgyfából, akác- felvetette: talán erre utalnak értékes munkájában. Néhány ból, az évtizedek — évszáza- a szatmárcsekel temetőben vidéken a szín is kifejező dok! — telnek, pusztulóban látható, csónak alakú fejfák, eszkőz. A Duna—Tisza közén vannak a népművészet e pá- Kölcsey sírját is Uyen Jelöl- vagy Borsodban több helyütt ratlan értékei. te sokáig. a fiatalon meghalt fejfáját Valójában miről is valla- , T. kék™' az . ... , fejfákat állítottak a sírokra; elhunytét pírosra festették. A nak a fejrák? egy-egy vidék Jellegzetes for- fejfának számos elnevezése — A nép művészetéről, te- máit, diszítményelt, feliratait niég ma is a nép ajkán, hetségéről, de a történelem- elég Jól meg lehet különböz- Va". ahol gombfának, süvegről ls — mondja dr. Morvay tetnl. Az erdélyi, úgynevezett fának, másutt ftítül (fejtől) Péter, a téma jeles kutatója, kopjafák változatos elemek- va|ó fának, vagy a latin epiismerője. Sajátos módon ma- bői minden oldalról rendkí- táflum (sírfelirat) után epigának a fejfának a történei- vül gazdagon körülfaragott, iának nevezik, me viszont még nem teljesen stilizált kopják. A régi katc^ — Érdemes vallatni a régi tisztázott. Az bizonyos — do. natemetkezések sírra tűzött temetőket — és ma még valkumentumok tanúsítják —, kopjáinuk tartóiból alakultak lanak —, mert gyakran gazhogy a XVI. században már ki. Hasonlóak sok helyütt a dagodlk általuk a településDuna—Tisza közén ls talál- történet, árnyaltabban ismerhatók. Ezeken kevés hely jük meg egy-egy helység adódott szimbolikus díszít- múltját ls. Kutatásaim során ményekre; sírversekre. Más magam figyeltem fel arra, vidékek emberalakot sejtető hogy az Ecsedl láp egyik köz. fejfáin viszont gyakori a fel- ségének a temetőjében a körirat: „E sötét sírhalom rejti nyék típusától eltérő gomb— nevezetesen — Nagy Bá- fák sorakoznak. Kiderült, lint hideg tetemeit". Több vi- hogy ezeknek a „rokonai" a déken „a boldog feltámadás messzi Háromszékben találreménye alatt" kezdőbetűit — hatók. De hogyan kerültek ABFRA — fargata fel az is- ide? A levéltárak elsárgult meretlen mester. A Duna papírjai adták meg a, felelemente emberi alakhoz hason- tet: a lápszéll falu lakói a latos fejfáin jellegzetes szlm- XVIII. század végén a Hábólum a napkorong, amely romszék vármegyebeli Bo— miként másutt a láng, a dókból választottak maguktűz — a lélek halhatatlansá- nak papot Bodoki Henter gára utal... Márton személyében, és el— Van néhány temető az jött vele a gyülekezet jó réorszagan, ahol e síremlékek sze is. formájából, diszílményeiböl Oercgán Gábor