Délmagyarország, 1978. február (68. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-12 / 37. szám

k MAG A7IM ^ * " r ' .ÁSÍ'" ' , k r lu/tVi Vasárnap, 1978. február 5. 66 Színház és zene Odesszában O

dessza színházművészete szinte egyidős a várossaL 1809-ben, alapitása után alig tizenöt évvel építették fel első színházát Eleinte túlnyomórészt olasz operákat adtak elő, később orosz és ukrán drámákat is színpadra vittek. A színház gyakori látogatója volt Puskin, aki 1823—24-ben Odesszában élt Adam Mickiewicz, Belinszkij, Gogol, Dobroljubov és a drámaíró Ósztrovszkij is tapsoltak előadásainak. Híre* előadóművészek léptek fel színpadán, többek kötött Sesepkin, Mocsalov, a Kvitka-Osznovjanyenko által alapított színtársulat valamint Alridge néger tragikus színész. A színház 1873-ban leégett Belmer és rellner tervel alapján építették fel helyén az operaés balettszínház csodálatos épületét (Lásd rajzunkon, melyet A. C. Oavdzlnszklj készített a Délmagyarországnak.) A mai Odessza színházi és zenei élete hát színházban, a filharmóniában. a konzervatóriumban és kultúrpalotákban folyik AZ operett- és baléttszínház jelentós zenei hagyományokkal rendelkezik. Emlékezetes előadásain énekelt Saljapin, Szoblrtov, Nyézsdanova, Kruselnylekajft, Lemesev. A kimagasló karmesterek közül Csajkovszkijt Rims»WJ-Korszakovot Rublnsteint éa Napravnyikovot említjük. A forradalom után ukrán nyelvű előadásokat ls bemutattak Ma az operák nagy részét ukrán fordításban adják elő. A színház repertoárlának lényeges részét képezik a klasszikus ukrán, orosz és külföldi operák: Ivan Szuszanyin, Jevgenyij Anyegin, Igor herceg. Borisz oodunov. Jolanta. Don Jüan. Rigoletto. Bajazzók. Aida, Carmen, Giselle, a szovjet „Szemjon Kotko" és „Anna Karenina" című operák. A társulat neves szólistái Szergienko. Tkacsenko. ögrenyics. Rlchter. Llszak, Makarov. Nyescseretnij, Balettművészei Antonova. Bariseva, Valtér. Karavaeva. Kaverzin, NoVickij és Fomin. Odessza hat színháza közül öt ft forradalom után épült. Az élBőt. át „Októberi Forradalom** Ukrán zenés-drámai Színházát 1925-bén alapították. X917 előtt a cári korifiáhy netfl engedélyezte. hogy aZ uítráh saWtáMUlátdk állandó színházban játszahak. ezért vónddrolrtluk kellett Városról városra, faláról falura. Az Ukrán színművészet gyöts fejlődése élőtt csak áz Októberi Forradalom nyitotta meg az utat. Az Ukrán színpad hírességei között találjuk Sumszkijt, Uzsvijt, Dobfovolszkljt, Pönomarenkót Nyatkót és Macievszkaját. A mostani színészek közül legismertebbek Tverdohlib Lucenko, Tuz. Bozsek. Butovszkala. SlmansZkaW Osztasevszkij, Pohilko és Szljozka. Ez a színház mutatta be először a szocialista ukrán drámairodalom jeles képviselői. Mikltyenko és Kornyejcsuk műveit. Állandóan a színház műsorán vannak a klasszikus Ukrán. tfrtez és külföldi szerzők darabjai. Az „Ivanov" orosz drámai színház 1927 óta működik. Alapvető feladata napjaink, a mai émber bemutatása a következő szerzők művein keresztül: Pogogym, Arbuzov. Aflnogenov. Rozov. Dvorecklj. Vasziljev, Vampilov. Ezenkívül orosz klasszikusokat ta műsorra tűznek, többék között Gogol. Lév Tolsztoj, Alékszej Tolsztoj. Ósztrovszkij. SzuhovoKobílín. Gorkij drámáit, ftépertoérjukban a külföldi drámairodalom képviselői ls helyet kapnak. Az odesszai drámaírók művei közül nagv sikert aratott Öajdajenko „Kirillov kapitány", Riad csenko „A megígért csillag", Pinov ..Mindössze tizenhárom hónap" eímű Színműve. Sok tehetséges színész játszik az ..IvanoV'ban, például Mihajlov, aki az ukrán színészek közül legjobban kelti életre Lenin alaklót. Eletének több mint negyven esztendejét szentelte a színháznak az Ukfáh SZSZK hépmflvésÉé. Bugova. Velicsko. Prosztjakov, Poljakóva, Nozsenko. Sztorózsérikó. KótóV, Naumcey, Cslnldzsane. Zaidenberg, Marennyíkov és BessZortóV a legtehetségesebb színészek közé tartoznak. Odessza legfiatalabb színháza a zenéskomédia-színház, mely 19S4ben Lvovból költözött Ide. Társulata nagy sikerrel játszik. Fő feladatának tekinti a kísérletezést, állandó útkeresést: szélesíti a műfajkeretet új témákat dolgoz fel. A társulat határozottan szakított a szentimentális operettekkel. Kálmán, öffenbach, Mozart Strauss klasszikus operett jel és zenés vígjátékai mellett Dunajevozklj. Alckszandrov. Szolovjev-Szedoj és Dmitrijev szovjet zeneszerzők műveit is előadják. Számos színdarabot írtak Odeszsza tiszteletére többek között Dunajevszkij a „Fehér akác"-ot Sandler a „Hajnalban" és „Négyen a Zsanna utcából" címűt Szolovjev-Szedoj a „Hazai kikötöben"-t Dmitrijev az „Odeszszai óböl"-t Ismert musicaleket is nagy sikerrel adnak elő. Néhány cim: A Mississippi virága. Csókolj meg, Kata. My Fair Lady, Don Quijote. A társulat a Szovjetunió sok városában vendégszerepel. mindenütt felejthetetlen sikerrel. Az iskolás korosztálynak játszik a „Nyikoláj Ósztrovszkij" ifjúsági színház. Előadásait a felnőttek is szívesen és gyakran látogatják. Műsorát filozofikus tartalmú tanmesék (Tolsztoj: Aranykulcsocska. Svarc: Hókirálynő. Piroska és a farkas), a Nagy Honvédő Háború idején a gyermekek által tanúsított állhatatosságot, bátorságot megéneklő színművek (Katajev: A hadsereg fia, Karev: Odessza fia), valamint a Nyikoláj Ósztrovszkij életéről szóló darabok alkotják. A színház szórós kapcsolatot épített ki az iskolákkal, tanári testületekkel. a ezek véleményét figyelembe véve választja ki az előadásra kerülő darabokat AZ 1934-ben alapftott bábszínház a legkisebbek igényeit elégíti kl. Alapítása óta főbb mint száz művet mutatott be. A* utóbbi Időben évente 1350 előadást tart ezek közül ezer vendégszereplés. A társulat városi és falusi Iskolákban. úttörőtáborokban, gyermekszanatóriumokbfln és Óvodákban is játszik. A gyerekek változatos műsorban gyönyörködhetnek: „Varázsütésre". „Mese az aranyhalról". „Aljosa virága". „Burattino". „Aladdin csodalámpája", „Hamupipőke", „A titokzatos orrszarvú" stb. Kétségtelen, hogy ezek a mesék adják meg a gyerekeknek ae első erkölcsi-etikai benyomásokai fejlesztik ki bentlük a helyes esztétikai érzéket Az év minden szakában ér*esnek odesszai vendégszereplésre hazai és külföldi együttesek éa szólisták. Előadásaikat a nagy létszámú, állandó társulattal rendelkező Állami Filharmónia rendezi. A filharmónia épülete lenyűgözi a látogatót mind külső, mind belső nagyságával, pompájával. Az odesszai művésze* kapcsolatot tartanak közönségükkel. Gyakran játszanak a város üzemeiben, a környező városokban. falvakban. Nyáron hosszabb vendégszereplésre utaznak á Szovjetunió más városaiba. Az odesszai „Nyézsdanova" konzervatóriumban végzett művészek közül sokan Világszerte ismertek. mint például Nyézsdanova. Csavdar. Gtiskó. Kravcsenya, Rugyenko. Hrisztics. Oiejnyícsenko, Ogrenyles, Emil Oilelsz, Dávid Ojs«rah és Bankevíes. Sok zeneszerző él és alkot a városban. többek között Znatokov, a „Szvecska esküvője* című opera szerzője, Kraszotov, aki a „Tajgai dal" elmfl operát és szimfonikus műveket írt Maszljukova. GrztíböVsZklj. Freídlin, Szirohvatov, Glazacsov, Asszejev, Juszin. Itt kezdte pályafutását Dankevics, a „Bogdán Hmelnyickij" és a „Tragikus éjszaka" című operák szer. zője. A zenekritika megállapítja, hogy Odessza zeneszerzőire jellemző a műfaji sokrétűség, témagazdagság és a nagyfokú szerzői önállóság. MIHAIL ILMS Írók és művészek a régi Szegeden HAJNAL GABRIELLA GRAFIKÁJA A

képek és szobrok Iránt érdeklődők egyre növekvő táborából sokan keresik az otyan művészeti Jellegű verseket és cikkeket, melyek ismert nevű magyar költőktől és Íróktól származnak Kétségtelen, hogy Juhász Gyula műveket és mestereket méltató Írásaival találkozhatunk legtöbbször. Tudjuk, hogy Juhász a klasszikus mesterektől az alföldi művészekig — versein és cikkein keresztül — számos festővel és szobrásszal foglalkozott. A Tanácsköztársaság ideién írt Szegedi művészek kiállítása a Kultúrpalotában (1919) Című. bátor hangú cikkében a ....lobogó győzelem zászlojá"-nak nevezi a proletárforradalom ügye mellett kiálló helyi képzőművészeink által rendezett tárlatot, mely a költő ezarint a „... szépség diadalát jelenti á fájdalmas és nyomorúságos valóság felett". Idegen fegyverek védelmé alatt ugyanis akkor kezdődött az ellenforradalom. Juhász Gyula — többek között — a barátainak tekintett, száz éwej ezelőtt született, mártírrá lett tíellér Ödön (1878—1921) és á kilencven éve napvilágot látott, forradalmi szellemű Gergely Sándor (1888—1932) szegedi művészekről 1914—1928 között több alkalommal versekben és cikkekben is megemlékezett. A szintén száz éve született és az első világháborúban fiatalon hősi halált halt Szőrt József (1878—1914) nagy tehetségű helyi festőnk emlékének a Csönd (1918) című költeményét szentelte. Munkácsy Mihály, a magyar festészetnek e mindenkort vezéregyénisége 1891 őszén tett szegedi látogatása alkalmával részt vett a város közelében levő Felsőtanyai Központ (a mai Balástya) átadási Ünnepségén. Itt találkozott olyan idevaló parasztokkal, pásztorokkal, akik a Honfoglalás című közismert atkotása — melynek nagy szín- és szénvázlata a Közművelődési Palota kupolájában látható — népi alakjainak modelljei lettek. Erről a kirándulásról később, Munkácsy halálakor Mikszáth Kálmán írt Férfinézőben (lftoO) dmmel élvezetes hangú beszámolót. Tárcájában olvashatjuk, hogy a Munkácsy elé vezetett parasztok és pusztai emberek között „...gyönyörű típusok akadtak: ősarcok, szőrrel benőve egészen a szemig, csontos, körteképű kunok, laposfejű tatárok, keresztbe vágott szemmel, nyomott, pogácsaképű besenyők, széles, girbe-gurba ftziognómiájú, zömök termetű magyarok. apró, mélyen bentülő szemekkel... A fotográfus ott vott velük » rögtön lekapta, amelyik megtetszett a nagy művésznek". A százhúsz éve született, lakatosi nasból lett nagy magyar szobrász, Fadrusz J&nog (1858— 19Ó3) szegedi kapcsolatairól Cserzy Mihály, a „Homok" néven Ismert egykori szegedi borbélymester is írt A Fadrusz mester (1900) cím alatt megjelent tárcájában a neves művésszel való találkozásáról szól, amikor is — 1900 nyarán — Fadrusz Szegeden járt, hogy az ide készülő Tisza Lajos-szobor vázlatát bemutassa, és modelleket keressen szobra mellékalakjaihoz. Az Iparos származására egyaránt büszke író és szobrász egymás Iránti kölcsönös nagyrabecsülésükről Fadrusz levele is tanúskodik, mélyben Cser. zynek többek között ezt írta: „... Mesteremberből lett művész, véremből való vér vagy te, kedves jó öcsém, mert mesterlegény vagyok én is annak rendje és módja szerint, mert négy évig vertem az ütlot." Az ezt követően nemsokáfa — Vágyig hetvenöt éWfel ezélőtt — elhunyt Fadrusz Jánostól szintén Csferzy Mihály vett búcsút á Szegedi Híradó 1903. október 27. számában. Cserzynek e korai művészeti írásain kívül, megemlítjük még a Mikor a nagy árvíz nőit... (1902) Című tárcáját, melyet a félszáz esztendeje örökre eltávozott Vágó Pál (1854—1928) népszerűvé létt szegedi árvízképének — 1902 májusában történt — elkészülte, illetve átadása alkalmával jelent íeg. Mói tóra Ferenc tolla által róva i* több művészeti írásáról adhatunk számot Kezdve azzal, hogy Tömörkény halálától — vagyis 1917-tól — a szegedi múzeum mügyűjteményének leltárkönyvébe — ha nem is folyamatosan, de éveken keresztül — egészen 1925ig a megszerzett festményekről és szobrokról szakszerű leírásokat eszközölt. De nála nemcsak a gondos nyilvántartás, hanem olykor az egyes alkotásokkal kapcsolatos érdekes megjegyzései 1* fontossá teszik leltári bejegyzés Mit Móra művészeti (rásai között egyaránt találhatunk régebbi és az ő korabeli művészekkel, Írókkal, müvekkel kapcsolatos cikkeket, tárcákat Legkorábbiak közé tartozik — a már szóba került — Vágó Pál áltai festett Szeged 1879-es árvízkatasztrófáját megörökítő impozáns méretű festményhez kötődő irása, mely Mikszáth az árvizképen (1910) címen jelent meg. Biztos, ma már sokan nem tudják — és talán erre gondolva jegyezte fel Móra —, hogy „...szellős übetziherben ott szoronkodik az a Mikszáth nevezetű újságíró a kép jobb sarkában, leghátul." A szegedi köztéri plasztikák leglsmertebbikét Margó Ede alkotását, a finoman szecessziós, fehér márvány Dankó Pista-szobrot 1912-ben állították fel. Móra Ferenc A ci. gány-szobor (1912) című írásában keserűen jegyzi meg, hogy „...a hegedűs-Szobrot a filiszter-gög keresztelte el cigány-szobornak, nem most, hanem már gondolata fogantatásakor ... Tessék elhinni — hangsúlyozta Móra —, hogy ma ez a cigány-szobor a legnyugateurópaibb dolog Magyarországon. Éppen ez a cigány-szobor A már említett — száz esztendeje született — két szegedi művész, Heller Ödön ég Szőri József életműveikkel Tisza-parti városunk festészeti hagyományait jelentősen gazdagították. Megbecsülésnek örvendő személyük ée munkásságuk Móra Ferenc érdeklődését ós irántuk való tiszteletét ig kiváltották. A pályájának derekán, harminchat éves kóréban Uzsóknál hősi halált halt festőről Móra Szőri József (1914) Című szép nekrológjában — többek között — így irt: „...a botdógitásnak ét a társadalomra való hasznosságnak nagyon sok energialehetősige múlt et vele és a modern magyar festészetnek egyik, külföldön is több ízben méltatott, nagyigiretű tehetsége volt." A fehér tisztek által 1921ben meggyilkolt Heller Ödön tragédiáját pedig Móra beleszőtte A festő halála (1922) című könyvébe. De a későbbi kiadásnak. (1934) megváltoztatta a címét, s a könyv Négy apának egy leánya címmel jelent meg, melynek témája csak bizonyos vonatkozásban volt azonosítható a valóság, gat. A szóban forgó kérdést Madácsy László elemezte Humor éa rejtett problémák Móra Ferenc egy regényében című tanulmányában, mely a szegedi múzeum 1989,1. Évkönyvében Jelent meg. Mórának a húszas években keletkezett művészeti írásai sorába tartoznak még a Börcsök piktor (1924), a Szegedi grafika (1926), a Hogy készült Fadrusz krisztusa? (1928) és az At freseo (1929) című érdekes feljegyzései. Ezek, és az említett Írások közül több az 1938-ban kiadott Szegedi tulipántos láda két kötetében ls megtalálhatók csakúgy, mint Mórának a Szeged kövei és a Szépségkeresők című írásai, melyek által teljesebbé válik Móra Fe. renc ée a művészetek közötti kapcsolatról eddig kialakult fogalmunk. TiSza-partt városunk egykori művészeire, íróira, műveire vetett rövid visszapillantásunkat zárjuk Mórának azon bölcs megállapításával, hogy „...az embereket mindenre rá lehet venni, még a jóra és szépre ls, és eS a legnagyobb érték bennük." Nos, a régi Szegeden élt vagy itt megfordult — fentebb említett — írók és művészek a „szépségkere. só*' szegedi embereknek — minden bizonnyal — Jó „eligazítóikí voltak. 8ZELESI ZOLTÁN