Délmagyarország, 1978. február (68. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-11 / 36. szám

Vasárnap* 1978. február 57. fi Behívóparancs 2. Az maiban Ezemyiféle munkafeladat a hadgyakorlat és műszaki előkészítés nélkül nem megy. Ebből következik, hogy a műszaki katona ezernyiféle, hiszen hidat. utat. átjárót, akadályt, fedezéket, bunkert épít, útvonalakat jelöl zász­lókkal. Aknamező sincs nél­küle. Sőt, a hadgyakorlaton az ellenséget is a műszaki katona imitálja. Am ezúttal a harcba vetett műszakiak zöme tartalékos, más szóval: civil. Szegedi történész, pincér. makói gépkocsizó, nagymágocsi esz­tergályos, vásárhelyi porce­lángyári munkás. Mégis jól sikerült a nagy próba. Jelen voltam, amikor a parancsnok javaslatokat kért az alegysé­gek kiválóiról, és hozzátette: — Nem hittem volna, hogy így helytállnak tartalékosa­ink, A kiválóak feljegyzése pél­pául az alegységl agitátorok feladata. Párt- és KLSZ-bizal­miak. aktivisták dolgoznak az alegységekben. Utazás közben a vagonok is kis gyüléstermekké változtak. A gyakorlat színhelyén, a sá­tortáborban faliújság Jelent meg és röplapokat osztottak, mi a feladat, mire ügyeljen a gépkocsizó, a rajparancsnok, az ellátó, s a többi. „Elvtár­sak! — hangzik az egyik fel­hívás. — A gyakorlat sike­res végrehajtásában ösztö­nözze Önöket hűséges fegy­verbarátunk, H dicső Szovjet Hadsereg születésének 60. évfordulója." Sokat tettek a kommunis­ták azért, hogy az alegységek sikerrel küzdjék le a nehéz­ségeket, vállalják azokat, va­lamint egymás segítését tu­datosan. A gyakorlat Igazi, férfias helytállást követel. A műszakiak maradék nélkül teljesítették feladataikat. Az elvtársi segítség, a tudatos­ság példáival találkoztam a „hátsó vonalak"-ban és az arcvonalban egyaránt. Fagyos, viharos időben ér­kezőit állomáshelyére az egyik alegység. Nyomban el­hangzott a parancs: — Sát­rakat felállítani! — De a tar­talékosok között csak néhá­nyan tudták, mit jelent ez, hogyan kell a mai katonasát­rakkal bánni? A parancsno­kok és az agitátorok gyorsan megszervezték a tapasztalat átadását. Sorra épültek fel a szálláshelyek, amelyekben a dobkályha rövidesen ontani kezdte a meleget. Az újabb színhelyen már egy óra alatt „belőtték" a sátrakat — mondta a parancsnokok egyi­ke. Révész András szakaszve­zető az agitátorok egyike. C»"'lben a KSZV gépésztech­nikusa, Újszegeden. — Hogy ml a feladat? — válaszolt kérdésemre. — Mindenekelőtt aktívát szerveztem, van há­rom bizalmi, faltúiság-szer­kesztő. -raizoló. Utóbbi Ma­gyar József káplár. Sebők Antal pedig a tréfacsinálónk. Egy másik bizalmi. Fehér Zoltán őrmester, szegedi tex­tiltechnikus úgy vélekedett, hogy a legfontosabb, pél­dát mutatni és egymást se­gíteni. — Foglald le magad munkával, ez a fő! Néhány alegységben már több nevet feljegyeztek a je­lesek listájára: Daróczi Lász­ló szakaszvezető. paprika­gyár. Rozinka István íénye­Cs jöttek a tankok 7.0, Szegedi fioftő Isz. BödŐ Tibor esztergályos. Szegedi I. Téglagyár, Kovács István lakatos, Nagymágocs. Harci helyzet a gyakorlat, és sokféle élményt szül. Né­hányan a bevonulásra emlé­keznek majd: szép szakálluk­tól és hosszú hajuktól meg kellett válnlok. mert az adott esetben, amikor gázálarc kell, életveszélyes lehet. — Egyszóval. elvtársak — mondta akkor egy agitátor —. a haza néha a hajunkat, meg a kedves szakáilkat. kívánja. Az útépítők között talál­koztam BŐdö Tiborral. Pa­rancsnoka hívta fel reá a figyelmemet, keressem meg, „belevaló katona". — Téglagyári munkás va­gyok, Szegeden — kezdte. — Ügy jött a behívó, mint a villám a derült égből. Rá­adásul: tíz éve ültem leg­utóbb teherkocsin. Itt kap­tam egy Tátra-billencset, meg hozzá a sluszkulcsot. Indulási Megismerkedésre rövid két nap, közben 24 órányi vonatozás, és ...itt ta­láltam magam, ezen a... „Golán"-fennsíkon, mert ez az, itt még a szél is huncut, nem úgy, mint otthon. Mun­kához láttunk, bányászni, hordani a követ, útépítéshez. Mondta valaki, hogy ebben a veszett orkánban ta'án vár­nunk kellene. Nem leheti A kijelölt három kilométeres szakaszt még ma el kell ké­szíteni. a csaoatok felvonu­lása ezen múlik. Hát akkor jó. Megcsináltuk. Áknásítással járt együtt a harc. Az akna — persze, nem valódi, csak úgy külsőre iga­zi — nehezen kívánkozik a földbe, kivált, ahol köves a talaj. Haladt azért a munka. Szakszerűen aknásított a pos­tás is, rakta a kerek dobozo­kat a mélybe, mindaddig, míg meg nem pillantotta a fenyőt. Régi álmainak kö­zéppontját. — De gyönyörű! — kiáltott a postás, majd ásóval óvatos gonddal kiásta a köves domboldalból az ap­rócska borókafenyőt, takaros földlabdával, és elcsomagol­ta békésebb időkre: „Jó lesz a hobbikertbe." A manőver idejére persze az aknásítás szünetelt. Tűrte azt a parancsnok egy ideig, majd megnyilatkozott: — Borókaakciót befejezni! A kiadott feladat végrehaj­tásáig mindenféle szünet szünetel. Lukovszky Kázmér vásár­hely-kishomoki postáskéabe­sítőnek mindenesetre új ne­vet adott az alegység: botani­kus. És elkészült az akna­mező is. * ÖS akkor jöttek a tankok. Ezzel kezdhetné élményét Higi András sorkatona. a vásárhelyi porcelángyár mo­dellkészítője. meg Budai Já­nos sorkatona, a DÉLÉP technikusa. Keddi napon, reggel, mint imitátorok, be­ásták magukat ketten a megadott helyre. — Előkészí­tettük a robbanóanyagot, mert a feladat az volt. hogy üli a tűzparanesra robbantsunk. A vezetékeket is előkészítet­tük. Mindent a helyére sze­reltünk, élesítettük a bera­kott tölteteket, aztán elbüj­tunk a fedezékbe, és rádió adó-vevővel, és vártuk a tűzparancsot. Kedd reggeltől szerdán délelőtt, pontosan 9 óra 3Ó-ig. Akkor jött a pa­rancs, ...és tervszerű pontos­sággal robbant a töltet. Messziről csak a2t láttuk, hogy a tankok előtt fekete füst ugrik elő. felcicomázva piros lángnyelvekkel meg fülsiketítő dörrenéssel. Ahogy az előírásban állt. — Nehéz volt-e az a több mint 21 óra az ég alatt? — kérdeztem a két fiút. ök meg csak egy­másra néztek: — Nincs mi­hez viszonyítani — mondták —. nem éltünk még ilyent. De a parancsot végrehaj­tották! Azon a bizonyos keddről szerdára virradó éjszakán a parancsnok is keveset aludt. A magasabb rangúak egyike éjfél után kiment az ég alatt beásott katonákhoz. Egy he­lyen meghökkentő látvány­ban volt része: fura alakú, hóvalami állta el az utat. Sőt, nem is egy. kettő, és a jelszóra meg is mozdultak. Kiderült, hogy két katona, téli öltözetében belebújt a hálózsákba. Annak cipzárját állig felhúzták, és várták a tűzparancsot. Közben szépen befújta Őket a hó. Kiderült, hogy a hálózsák kitűnő vé­dőeszköz ilyen helyzetben. A két fiú dicséretben részesült a jó ötletért. * Igen, az ember minden hefrzetben ember marad. A gyakorlat szünetében egy hi­vatásos tiszt gyönyörködött a havas tájban. Azt hittem, a harcra gondol. De így szólt: — Képzeljétek. tavaly hoztam egy szánkót külföld­ről a két gyereknek. Kor­mányozható remekséget. És még nem próbálhatták kl. Remélem, Szegeden ls esik. * Hadgyakorlat volt. Kímé­letlen Időben, sok munkával, tankok csatájával, repülősü­völtéssel. ágyúdörgéssel. És közben mindig, mindenütt jó ellátással. A „géhá" dereka­san állta a... havat, jeget. Semmi különös esemény nem történt. A műszakiak sok kilométernyi drótot kife­szítettek és leszedtek újra. nagy területet aknásítottak, majd begyűjtötték a dobozo­kat. A legerősebb két nap alatt 1800 köbméter követ ki­bányásztak. abból 1200 köb­méternyit saját maguk el­szállítottak, és az egészből utakat építettek. Jó utakat. Jártam rajta. Azóta ők is el­indultak. Lehel­program vásárokra A Jászberényi Hűtőgép­gyár az idén húsz ország kiállításaira, vásáraira ka­pott meghívást. , Termékeit a hagyományos vásári vá­rosokon túl nyolc ország se­regszemléjére vonultatja fel. ' A Lehelex zászló alatt be­mutatja gyártmányait töb­bek között a kölni vásá­ron. a háztartási gépek pá­rizsi blennáléján. Jelen lesz a londoni és a brüsszeli nemzetközi kiállításon, to­vábbá néhány közel-keleti ország nagy érdeklődéssé! kísért szakosított vására­in. A hűtőgépgyár az elmúlt évben 15 millió dollár ér­tékű árut értékesített a tő­kés piacon és a fejlődő or­szágokban. Az Idán a jelen­legi és a várható üzletkö­tések alapján 17—18 millió dollár kereskedelmi forga­lomra számít. Hazafelé. Kaczúr István Idegenforgalmi centrum A amazont* hésmUinek m Ba talonon A nyári előszezonig újabb 120 felújított szobát nyit­nak meg, s ezzel 200-ra emelkedik az igénybe ve­hető szobák száma az 1974. őszén bezárt tihanyi mo­telben, és újabb luxus nya­ralóházakkal gazdagítják a tihanyi kempinget ls. Ren­dezik. csinosítják a kör­nyéket, és ezzel májusig be­fejeződik a tihanyi rév mel­letti indegenforgalml cent­rum 30 millió forintos be­ruházást igénylő rekonst­rukciója. A tópart több szállodáját is korszerűsítik. Hatmillió forintot költenek például a balatonalmádi Tulipán szál­lóra. Ennek a belső fel­újítása már tavaly befeje­ződött. idén külsőleg hoz­zák rendbe az épületet. A balatonfüredi Annabel­la-szállóban a homlokzat ta­tarozásán kívül korszerű­sítik a fürdőszobákat és fel­újítják a bútorokat. A hé­vízi Termál-szálló mellett új, fedett gyógyfürdőt épí­tenek. Megkezdődik az JÉpn a szállodák strandjainak több évig tartó korszerűsítése. 1978-ban a nagyobb szál­lók strandjait szerelik fel különféle játékokkal és szó­rakoztató eszközökkel. Szá­mos helyen nagy kert! „sakk­táblákat" képeznek ki. újabb zuhanyozókat szerelnek fel és csúzdákat helyeznek el. Négy nagyobb balatoni strandon növelik a bérel­hető vítorláshajók és csó­nakok számát. Gazdasági bűncselekmények új köntösben Dr. Czili Gyulánakf a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettesének nyilatkozata Jóllehet, a hazai bűnözési statisztika nem ad okot ag­godalomra, figyelmet érdemel, hogy tavaly 10,7 százalékkal több embert ítéltek el népgazdaság elleni bűncselekmény miatt, mint 1976-ban. Több mint 500-an üzérkedés, 110-en drágítás, ezernél többen devizagazdálkodást sértő bűntett vádjával kerültek a bíróság elé, s tizenkétezren felül volt azoknak a száma, akik a társadalmi tulajdon megkárosítá­sáért teleltek. Milyen tip'kus körülmények, okok húzódnak meg e gyakran összefonódó bűncselekmények mögött, ho­gyan lehetne visszafordítani e figyelmeztető folyamatot, erről kért tájékoztatást dr. Czili Gyulától, a Legfelsőbb Bí­róság elnökhelyettesétől Győri Margit, ac MTI munkatársa. — Sajnos, a gazdasági bűn­cselekmények körében az el­követés és az elbírálás kö­zött gyakran több év is elte­lik, s a résztvevők magatar­tásának földerítése — több. nyíre a bizonylati fegyelem lazaságai miatt — rendkívül nehéz. A spekulációs bűn­cselekmények alanyai több­ségben ügyes „üzletemberek", kisiparosok, akik például a termelőszövetkezeti mellék­üzemágat a maguk vagy egy csoport érdekében harácso­lásra használják fel. S hogy mindezt viszonylag hosszabb időn át zavartalanul folytat­hatják, abban főszerepet ját­szik az adott vállalat, szövet­kezet helytelen gazdálkodása, a belső szervezetlensége, amely többnyire az ellenőr­zés elhanyagolásával párosul. Előfordul például, hogy egy ember kezében összpontosul az utalványozó, a számfejtő és a pénzkifizető feladata, amely már önmagában is sorozatos visszaélésekre kínál alkalmat. Olykor az irreális munkahelyi terv válik bűn­cselekmény forrásává. Az el. követők mindenkor azzal vé­dekeznek, hogy a kollektíva javára hamisították meg a passzív vállalati, szövetkezeti mérleget. Elgondolkodtató vi­szont, hogy a népgazdaság terhére elkövetett ilyen jog­sértések fölött — éppen a nyereség reményében — a dolgozók is szemet hunytak. — Különleges figyelmet ér. demel a korrupció. Tapasz­talataink szerint a vesztege­tési kapcsolat kialakulásának tipikus esete a gazdasági erő­fölénnyel való visszaélés. Bí­rósági akták sora vall arról, hogy — legtöbbször a szük­séghelyzetben levő termelő­szövetkezetek — hogyan vál­nak egyik napról a másikra jogsértővé sürgős beruházási tervek elkészíttetése, vagy ki­vitelező szerzése érdekében. Tény, hogy akadnak állami tervező vállalatok, magánter­vezők, akik csak csúszópénz vagy magasabb tervezői díj ellenében hajlandók ilyen feladatokat elvégezni. Tehe­tik, amíg lesz, aki lovat ad alájuk. Kirívó példát szolgál­tatott erre az egyik téesz ve­zetősége, amely a közgyűlés. sel szavaztatta meg a cél el­éréséhez szükséges korrup­ciós összeget. Nem szorul bővebb indok­lásra a „kéz kezet mos" ve­szélyessége. Az ilyen cselek­mények hosszabb távon za­vart okozhatnak a tervgaz­dálkodás mechanizmusában, ellentétben állnak az elosztás szocialista rendjével. Nem­csak azért, mert így gyakran nem oda kerül az építési anyag és nem oda vonul fel a kivitelező, ahol arra nép­gazdasági szempontból első­sorban szükség van, hanem azért is, mert az Ilyen ma­gatartás rontja a közhangu­latot, és lehetőséget ad to. vábbi visszaélésekre. Egy pél­da: a téeszek bizonyos ter­mánykészleteit egyik-másik feldolgozó vállalat vezetői csak akkor voltak hajlandók átvenni, ha a közös gazda­ságnál fiktív mellékfoglalko­záshoz, másodálláshoz jutot­tak. Jóllehet semmiféle műn­két nem végeztek a téesz ja­vára, a „bért" — mint kor­rupciós juttatást — rendsze­resen fölemelték. Ügy vél­jük, hatékonyabb felvilágosí­tó munkával elérhetnénk, hogy a dolgozók mindenütt jól értsék: a szűkebb közös, ség érdekében vesztegetésre szánt pénzt minden esetben a társadalmi tulajdon megká­rosításával teremtik elő. — A gazdasági élet fejlő­dése, gazdasági rendünk vé­delme időről időre új felada­tokat ró a bíróságokra. Tár­sadalmi fejlődésünk például napirendre tűzte büntető tör­vénykönyvünk korszerűsítését, s már javában folyik a kodi­fikációs munka. A BTK egyes esetekben csak keretszabályo­kat tartalmaz, ezért vált szükségessé, hogy a Legfel­sőbb Bíróság kimondja: a szövetkezet által folytatott, az alapszabályi keretet meg­haladó kereskedelmi tevé. kenység — üzérkedés. A me­zőgazdaság gyors ütemű gé­pesítése, az iparhoz való „kö­zelítése" ma már szükséges­sé teszi annak meghatározá­sát is, hogy az Ipari vállal­kozás nem kizárt a mezőgaz­daság területén sem. Éppen a bírói tapasztalatok alapján javasolja a Legfelsőbb Bíró­ság, hogy az új BTK-ban az üzérkedésnél az „ipari vál­lalkozás" kifejezést váltsa fel a „vállalkozás" tágabb fogal­ma. Az elmúlt esztendőkben hozott egyik-másik jogsza. bály felemelt néhány sza­bálysértési értékhatárt. E tö­rekvés érvényesítése a va­gyon elleni bűncselekmények újraszabályozásánál fokoz­hatja majd az ítélkező mun­ka hatékonyságát. Azzal ugyanis, hogy a társadalom­ra kevésbé veszélyes cselek­mények többségét szabálysér­tési hatóságok bírálják el, a bíróságok a társadalom rend­jét és érdekeit súlyosan ve­szélyeztető bűncselekmények mérlegelésére fordíthatják energiájukat A büntetőbíráskodás ta­pasztalatain kívül az „új köntösben" jelentkező nép­gazdaság elleni bűncselek­mények elemzése szolgál ala­pul a BTK paragrafusainak átfogalmazásához is. Ma még például nincs megbízható iránytű bíróságaink kezében a „pazarló gazdálkodás" meg­állapítására. Az ítélkezési gyakorlat bizonytalanságának eloszlatása várt a Legfelsőbb Bíróságra a népgazdaság el­leni és a vagyon elleni bűn­cselekmények egymástól való elhatárolásának kérdésében is. Ugyancsak időszerűvé vált e két bűncselekménytípus összefonódását tükröző né­hány tényállás törvényi szin­tű meghatározása. — A Legfelsőbb Bíróság az űj BTK elfogadását követően részletesen felülvizsgálta majd büntetőjogi, elvi irány­mutatást tartlamazó állásfog­lalásait. Am anélkül, hogy csökkentenénk az igazság­szolgáltatás szerepét, szeret­nénk han<*súlyozni: a nép­gazdaság elleni bűnöse'ekmé­nyek taoasztalatai is azt iga­zolják, hogy a bűnözés elle­ni küzdelem csak fokozott társadalmi összefog*ssal vál­hat eredményesebbé. Célla­ink elérésében nélkülözhetet­len segítőtársnak tekintjük a szocialista brigádokat, az üzemi demokrácia fórumait, a közösség dolgaiért felelős­séget érző embereket —mon­dotta végezetül dr. Czili Gyu­la. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents