Délmagyarország, 1978. február (68. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-11 / 36. szám

Szombat, 1978. február 11. Tudományos Az MTA értesítője, a Magyár Tudomány 1977. évi 12., illetve 1978. évi első száma közli a Tudományos Minősítő Bizottság híreit az 1977 júliusi, illetve szeptemberoktóberi adatok alapján. A Tudományos Minősítő Bizottság a szegedi kutatók közül Bórán Ferencet, A viharsarki szocialista munkásmozgalom 1919 augusztus— 1929 című disszertációja alapján a történelemtudományok kandidátusává; Keszthelyi Bálát A *"K, <*Co-Bn-vitamint és "Co, MFe izotópok egésztestszámlálóval történő méréseinek klinikai alkalmazása című disszertációja alapján az orvostudományok kandidátusává; Kincses Lászlót Chlomíphennel végzett ovuláció indukció c. disszertációja alapján az orvostudományok kandidátusává; László Arankát Heterozygota-génhordozók kimutatása különböző veleszületett anyagcserezavarokban című disszertációja alapján az orvostudományok kandidátusává; Selley Ferencet A gabonatermelés jövedelmezősége növelésének dinamikus vizsgálata című disszertációja alapján a mezőgazdasági tudományok kandidátusává; Szalay Istvánt Fouier-sorok általánosított abszolút Cesaro szummálhatóságának vizsgálata című disszertációja alapján a matematikai tudományok kandidátusává; Szalay Lászlót A proxlmalis tubularls funktio idegi szabályozása című diszszertáclója alapján az orvostudományok kandidátusévá nyilvánította. . • Együttműködés A kafonaévek után A KGST.tagországok segítségével 11 új tudományos és kutató laboratórium épül a Mongol Népköztársaságban. Ezek a laboratóriumok elő fogják segíteni a tudomány és a gépipar különböző ágazatainak további fejlődését. Ezzel egyidejűleg a baráti országok segítséget nyújtanak a hazai tudományos személyzet képzésében, ötszáz egyetemet végzett és 400 más mongol szakember kapta meg a lehetőséget, hogy a KGSTtagországok oktatási Intézményeiben képezhesse magát ingyenes Blapon. A műszaki tudományos együttműködés a Mongol Népköztársaság és a többi szocialista ország között sikeresen fejlődik (APN) és kultúra Jegyzetek egy tanulmánykötetről Ai tzlés a kultúra egyik legösszetettebb és legfontosabb fogalma. Nem véletlen hát, hogy évszázadok óta vitatkoznak róla a szakemberek. Különös élességgel folytatódnak ezek a disputák az utóbbi évtizedekben. S nemcsak külföldön, hanem nálunk ls előtérbe került az ízlés problémája. Mivel magyarázható ez a fókozott érdeklődés? Elsősorban azzal a történelmitársadalmi változással, ami az utóbbi időszakban másutt ls, hazánkban ls lezajlott. Nagyon sommásan ügy mondhatnánk, hogy a felszabadulást követő kulturális forradalom első szakaszát már túlhaladtuk. Egy ideig főként csak arra figyeltünk: hányan olvasnak; elnek-e a művelődési lehetőségekkel a tömegek. Jelenlegi fejlettségünk mellett viszont már egyre perdöntőbbé válik, mit néznek meg, mit olvasnak — milyen Ízlésűek az emberek. A Budapesti Pártbizottság és a párt Kulturális Elméleti Munkaközösségének kezdeményezésére indult meg az alaposabb kutatás a hatvanas évek közepén. Ezek hatására bontakozott ki egy tartalmas véleménycsere az Alföld és a Valóság hasábjain, ám a kérdéshez másmás fórumokon is hozzászóltak. A legjelentősebb megnyilatkozásokat gyűjti egybe az Ízlés és Kultúra (Kossuth Kiadó) című kötet. Hogy az ízlésről érdemes és kell ls vitatkozni. azt már Szerdahelyi István bevezető tanulmánya is bizonyítja. Pedig mindössze az ízlés tudományosabb szintű megközelítésére vállalkozik, írásából kiderül, hogy még a fogalom meghatározásában sem vagyunk egységes állásponton. Mert mi is valójában az Ízlés? Magatartás? Képesség? Lelki készenlét? Az alapos elemzésből kiderül, hogy: „az izlés az ember készsége, amely intuitív müveletekkel olyan érzelmi ítéleteket alkot, melyeknek mértékei az egyén eszményei..." Mik határozzák meg ezeket az eszményeket? Milyen összefüggés van az ízlés és n többi tudati jelenség között? Hogyan éljük át a tetszik — nem tetszik élményét? Milyen változások eszlelhetők az emberek ízlésvilágában? S a kérdésekel tovább is sorolhatnánk, hiszen egyebek mellett éppen az teszi izgalmassá ezt a kötetet, hogy a szerzők másmás nézőpontból vizsgálódni k. A kötet szerzői gárdájában éppügy szerepelnek esztéták és pszichológusok, mint művészettörténészek és szociológusok. Olvashatunk t -hát teoretikus tanulmá nyokat, de szép számmal vannak fit eitpírlkus írások is. S r~ha a kötet elsősorban a magyar ízlés viszo- világról, ennek ellenére a nyokkal foglalkozik, azért a vizuális nevelés tárgyi és nemzetközi lzlóselmélet két személyi feltételei hallatlnlegjelentősebb ágának fejlő- nul szegényesek, dóséról — az esztétikai ós Nem eshet Itt sző terméa kultúraelméleti ízlésfelfo- szetesen a kötet valamennyi gáeról — is képet alkotha- tanulmányáról. Csupán Getunk egy-egy összefoglaló reben Ferenc felmérésére vázlat alapján. utalnék még, aki egyebek A különböző nézőpontok között az olvasói ízlésszint SS^ÍJTÜS^ tlszlíö^ST^S. t f ' nm? « eavik Tapasztalata szerint a mafiás^jan elméleti fiuS? Öcbb^toak 1 SS nak mutatkozik, az már más kóze «bb allnak[ a> helyeken mint tapasztalati arculatu életfelfogáshoz, tény bukkan fel. Ezek a kü- ^SjJPfóS^ fe lönös összecsengések teszik VWg szervessé, de közel se ke- ®°r°n ltt KaP e.rt,e(.lme,t11.,egy rekre sulykolttá a kötet gon- gyakra" pt£ff. áll"# t^b'^Tutn.s^llentmfn- ^K^öftJŐ dásokotT keresztül közeledik ^ezVlL^s KbT a lehetséges változások felé. « a gazdaLrT- toyabb: Itt van mindjárt napjaink ÍlT^d!keltlk ilben ' egyik alapvető gondja. Az aklk, emeKeueK ebben. emberek fejlettebb társadalmi viszonyok között élnek, mint amilyen a többség ízlésszintje. Hermann István éppen azt elemzi, hogy történetileg nézve hogyan alakult ki ez az ellentmondás. Kimutatja itt, hogy a XIX. századig tulajdonképpen nem jelentett igazi problémát ez a kérdés. Mégpedig azért nem, mert a világkép viszonylag egyértelműen meghatározta az emberek ízlését. Akkor következett be a szakadás, amikor ez a viszony megbomlott. Mai körülményeink között úgy tűnik, magasabb szinten tudjuk visszaállítani ezt az egységet Csakhogy a tömegkommunikációs eszközök által diktált izlésszint nem szünteti meg ezt az ellentmondást. Hiszen a dlvatelemekből és a többnyire felszínes jelenségekből összeépülő világszemléletből éppen a legfontosabb hiányzik. A belső mag, az egyéni tartalom. Gazdasági, anyagi szempontból elemzi ezt a problémát Niklai Ádám írása. Pontosabban szólva azt keresi, milyen fokozatokon halad az ízlés alakulása. Véleménye szerint a divatban maradunk el legkevésbé a korszerűségtől, s csak ez után jönnek olyan területek, mint a lakáskultúra, a munkahely és az Iskola követelményei. Igen gyakran szó esik ebben a kötetben az iskolai nevelés és a népművelés gondjairól. Nyilvánvaló ugyanis, hogy az ízlésltéle tek alapján képező eszményeket elsősorban ezeken a területeken kellene kialakítani. De hogyan, mi módon? A társadalom egyre sokoldalúbb és minőségibb munkát követel a népművelőktől, a pedagógusoktól, ugyan akkor minimális képességű emberek sokasága dolgozhat éppen Itt. S rögtön egy másik probléma. A mai gye rekek az információk többségét képi úton kapják a munkában. Szúrom! Pál A fiúgyerek felnő, elvégzi — A tanulóéveket és a ka- szer kapott élen járó, egyszer iskoláit, aztán jön a követ- tonaságot beszámítva, már kiváló katona kitüntetést ö kező állomás, a katonaság, hétéves a munkaviszonyom, sem lett hűtlen régi munka* Nem készült róla kimutatás, A fizetés? Nincs okom pa- helyéhez, de tény: Jó néhány fiatal ke- nnszra. A túlórával együtt — A gépipari szakközéplsres másik munkahelyet lesze- 2700 forintot ls megkeresek, kólában végeztem, 1972-ben relésekor. Van, aki családot Az a jó, hogy állandóan dél- — mondja. — Érettségi után alapít, több pénzre vanszük- előttös vagyok, munka után kerültem a postához. Fölytasége, ezért néz jövedelme- marad Időm a szórakozásra, tódott a tanulás, kétéves tanzőbb állás után. Van, aki Megértjük egymást a mun- folyamra küldtek, szakmát tanult a hadsereg- katársakkal. Ez sem egy — Nem ponrolt arra. hogy ben, ezért akarja más helyen utolsó szempont. másutt helyezkedik el, ha lehasznosítanl új ismereteit. A z vízvezeték- veti TJfZm'LöaH « Ebben a korban sokat váltó- .„„„„,- — E* meS sem fordult a zik az ember. Átalakul, meg- Sr* feJem'"en" Ali» J™ h:"apdt komolyodik. trissek a Katonatimenyek. dolg0Btam a behívóig. Tet— Azokban a napokban . Masfel honapja jöttem SZBtt a munkám. Nagyon jó született a kisfiam, amikor a ba?° „végleges szabadsagra". nálunk a légkör, sosincs vepostás meghozta a behívót — húszak! alakulathoz voltam szekedés. Nem hangzanak el mondja Szép Lajos 25 éves beosztva, megfordultam több i>ezt én jobban tudom, mint autószerelő. — Szegeden töl- varosban. Tudom, sokan uj te!<. kijelentések. Szinte töttem a katonnidöt. A hon- éIetet . akarnak kezdeni, mindannyian együtt kezdtük védságnél is műhelyben dol- amlnt átöltöznek civilbe. Ne- ezt a S2akmát. A műhelyben goztam, nem felejtettem el a k«m nem volt szándékom 25 év az átlagéletkor. Kétszakmámat. máshova menn! 1970 óta dol- ezer-ötszáz forintot keresek, — És a munkahelyét, a gof°™. a ^l™ Itt a mű~ háromszázzal többet, mintbekollégákat? n ™egtalalam a sza" vonuláskor. Ennyi év után — őket sem. Bejártam a mításc>mat- szerintem ez reális összeg, gyárba, nem szakadt meg a Csatlós Miklós 24 éves táv- máshol sem kapnék többet kapcsoiatunk Leszerelésem közlésteehnlkai műszerész. Amikor leszereltem — várután 14,50-re emelték az óra- Tavaly október végén sza- tak rám. Ma ls számítanak a béremet. Elintézték a gyerek kaszvezetőként szerelt le. A munkámra. bölcsődei felvételét is. X jö_ határőrségnél szolgált. Két- Rózsa Imre vő? A Radnótiban érettségiz- MHMMMMnmMnnHMHiMHi^^HMHnMni tem, az utolsó szakközépiskolai évfolyamon. Szeretnék továbbtanulni, közlekedési mérnök akarok lenni. A kábelgyár tmk-mflhelyében három fiatalember ls dolgozik, akik a múlt év végén szereltek le élen járó katonaként. Szakái tstván lakatost az ősszel még tizedes elvtársnak szólították a laktanyában. — Ha kevesebb pénzt ígérnek, lehet, hogy nem jövök vissza — mondja. — Bár sajnáltam volna itthagyni ezt a gárdát. Amikor behívtak, 11 forint volt az órabérem, leszerelés után tizennégyet kértem. Igaz, ötven fillért lefaragtak belőle, de megindokolták, hogy akivel együtt „szabadultam" a szakmunkásképzőből, annak is ennyi a fizetése. A satunál Bernát István egyetértően bólogat. O ia lakatos, 1054-ben született. Határőr volt. Műszer kábelkutatásra Az építőipari alapozó föld- olyan műszert vásárolt, munkák során gyakran elő- amely kimutatja a lefektefordul, hogy a munkagép tett kábel haladását, azt, elektromos vagy telefonkd- hogy milyen mélységben beleket tép szét. Az ebből van, de jelzi az esetleges káeredő áramszünetek kelle- belszakadást is. Mielőtt egymetlenséget, termelési ki- egy építési területen munesést okoznak az ipari és kához fognak, a kábelkuháztartásl fogyasztóknak, de tató műszerrel azt végtga kábelszakadás balesetve- . „ szélyes is. Ennek megelő- Pásztázzák, hogy megelőzzésére a Zala megyei Al- zék a kábeltépést és a ballami Építőipari Vállalat esetet. Áz avantgarde szegedi előfutára Bánsiky Sándor emlékezete Az első világháborús vesz- művészeti Iskolába. A Képteséglistán három szegedi zőművészeti Társulat ls elképzőművész szerepel: Szö- Ismeri tehetségét: megengeri József, Tevan István és dik, hogy növendék létére Bánszky Sándor. kiállítson a Műcsarnok 1909.1 Bánszky 90 éve, 1888. feb- tavaszi tárlatán (Vak emruár 11-én született Szege- ber), és az 1910/11-i téli tár. den. Rajzkészségét kereszt, laton (Hangulat). Elnyeri az apja, Böhm Antal rajztanár Iparművészeti Iskola utazáismerte föl. A korán teljes sl ösztöndíjat, és 1909-ben árvaságra jutott fiú 1899. olaszországi tanulmányutat január 1-tö] a szegedi árva- tesZ. házban nevelkedett. Bánszky Koch Jenő fölfigyelt a rókusi népiskola és polgá- Bánszky plakettjeire, és válri iskola négy osztályát vé- lalta az öntéssel ég terjesztésgezte, majd 1902 szeptembe- sel járó kiadásokat. A műrétől az ungvári agyagipari vész 13 plakettra szerződött, szakiskolában, 1904 őszétől melyekről elismeréssel írt a két éven át a székelyudvar- Pesti Napló és az Országhelyi kő- és agyagipari szak- Világ. A plakettek szakszerű iskolában tanult. A vele egy- leírását Csongor Győző véidös Csáky József azt írja gezte el. róla, hogy „elválaszthatatlan Bánszky is megpályázta barátok" voltak. 1910-ben szülővárosa művéBánszky néhány hónapos szeti ösztöndíját. A támogamüncheni tanulmányút után. tást a Párizsban nyomorgó 1906 őszétől a pécsi Zsolnay- Csáky nyerte el, Bánszky — gyár tervező iparművésze munkásságára tekintettel — lett. Hívására Csáky is oda- rendkívüli segélyt kap: há. utazott, és együtt dolgoztak rom évig évi 500 koronát, a gyárban.1 A szegedi Színházi Üjság Első megrendelését 1907- 19H februárjában Bánszkyben kapta (Markovits Iván- számot adott ki. Ismertette plakett), és ez évben mutat- a művész életútját, közölte kozott be a szegedi közön- hat munkáját, és Zlpser Jáségnek a tavaszi tárlaton. n°s hozzá írott versét. Ez év Kiállító művész, amikor 1907 tavaszán jelentős munkához őszén beiratkozik az IparA kártérítésit M. J.-né szegedi olvasónk hogy olvasónkkal közös ház- gezni. Így tehát indokolt volt üzemi balesetet szenvedett, tartásban levő gyermekei ls a háztartási segéderő alkalés ennek következtében el tudták volna végezni a mazása. Az a vállalati hivatmindkét kezét gipszbe kellett háztartási munkát, sőt, eb- kozás, mely szerint gyermetenni. A vállalat a kártéríté- ben az esetben kötelesek is keinek olvasónk által betegsi felelősséget elismerte, s édesanyjuknak segíteni. Ol- sége előtt elvégzett munkát megfizette a táppénz és az vasónk gyermekei iskolai ta- magukra vállalni kötelesek, átlagkereset közötti különb- nulók, segítettek, és jelenleg jogilag téves. Olyan jogszaséget. Mikor gyógyult, és ál- is segítenek neki egyes ház- bályi rendelkezés sincs, mely lapota rendbejött, könnyebb tartási munkáknál, de ez kötelezővé tenné azt, hogy a munkakörbe helyezték, így a elég korlátozott, mivel a ta- sérült rokonai elvégezzék a korábbi munkakörében elér- nulással is sok időt kell el- többletmunkát. Olvasónknak hető és a jelenleg kapott ke- tölteniük. Olvasónk szeretné felesleges bizonygatni, hogy resete közötti különbözetet tudni, hogy ilyen körűimé- gyermekei milyen okból nem is megkapja. Problémaként nyek között a vállalat köte- voltak képesek őt teljes mérmerült fel azonban olvasónk- les-e a háztartási kisegítöjé- tékben helyettesíteni. Abból nak az a kára, mely abból nek a díjazást megfizetni, kell kiindulni, hogy olvaered, hogy mint kétgyerme- vagy sem? sónk korábban a háztartási kes családanya, a sérüléséig Olvasónk esetében a vál- munkákat elvégezte, és most általa végzett háztartási lalat álláspontja nem helyt- helyette két hónapon át más munkát a betegsége alatt álló. A kártérítés általános végezte, díjazásért. A levenem tudta elvégezni. Gya- alapelve az, hogy a dolgozót lében közölt díjazási összeg korlatilag ez azt jelentette, olyan helyzetbe kell hozni, az állandó bírói gyakorlat hogy olvasónk két hónapig mint amilyenben lenne, ha szerint nem túlzott. — amíg gipszben volt mind- a sérülést nem szenvedi el. . . , . „ ,. . . két keze - egy, a házban Olvasónk a sérülés előtt el- Azt tanácsoljuk, hogy forlakó asszony havi 900 forin- végezte otthon a háztartási dulj° a yáljaJ,atl munkaügy, tért segített neki a háztar- munkát. Azáltal, hogy ezen ddr,t'lbÍZ°"*fshv%,f?.kérlea a tási munkák elvégzésében. sérülést elszenvedte, termé- nőnapra Kifizetett naví A vállalat a kéthavi díj szetszerű, hogy háztartá.-i 900 forint megtérítését, kifizetését azzal tagadta meg, munkát nem volt képes vé- Dr. V. M, jut: ő — és Greff Lajos — készíti a torinói világkiállítás magyar épületében a pagy és kis kupola színes üvegeit. Kedves tanára, Mátray Lajos ajánlására 1911 őszén az Iparművészeti Iskola tanársegédévé nevezik ki. 1913 áprilisában Párizsba megy. Műtermébe szívesen járnak régi szegedi barátai, Csáky József és Szolcsányi Gyula (1889—1971) sírkőszobrász. Füttyjelük a Rákóczi-induló kezdő dallama volt... Megmintázza a párizsi tanulmányúton levő Eckhardt Sándort, a későbbi tudóst. (A portré időközben elpusztult, de egy gipszmásolat megmaradt.) A Függetlenek kiállításán (1914) egy festménnyel (!) szerepel. A Délmagyarország tudósítója szerint (márc. 27.) a kép „embert ábrázol síkokban"A háború kitörése után internálták, a Villefranche de Rouerge-i fekete kolostorba került. A spanyolnátha vitte el 1918 novemberében. Halálhírét Szolcsányi Gyula írta meg Szegedre. A Szegedi Friss Üjság idézett a levélből: „Harmincéves volt, telve művészi vággyal, hatalmas alkotó tehetséggel, melyet itt, ebben a tehetségekben gazdag nyugati országban is megcsodáltak ...". Az emlékezés koszorúját küldjük ismeretlen sírjára. Apró Ferenc 1