Délmagyarország, 1978. február (68. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-26 / 49. szám

MAGAZIN Vasárnap, 1978. február 26. E&S Milyenek a magyar filmek 7 M egfigyelhető: a legkülönfé­lébb boltokat járva, lett­légyen a választék, a kí­nálat még oly bőséges is, mi a szenzáció, amit leginkább keres­nek? Bizony többnyire, ami — nem magyar gyártmány. S most. hogy végre külkereskedelmi téren is eljutottunk oda: a hazai áruk minősége a legfontosabb követel­mény — az okozatból könnyű visszapillantani az okra. A jelen­ség közismert viccklncsesbánya: ha a „javak" Made in Hungary jelzésűek — széles körben, máig tapasztalható a lekicsinylő ajak­biggyesztés. Szellemi termékek esetében, ha nem is ennyire egyértelmű a do­log. mégis mintha (talán az iro­dalmat kivéve) szintén találkoz­hatnánk hasonló alapálással. A kozmopolita sznobizmus, a divatos és legeslegújabb „irányzatoknak" hódolás szánakozó lekezeléssel il­let olykor enyhén szólva jobb sorsra érdemes hazai alkotásokat S ugyan ml lehet az. ami — leg­népesebb befogadótábora követ­keztében — talán a legkiszolgál­tatottabb mind között? A film. a magyar film. Jó néhány évvel ezelőtt — erről ls film készült (magyar film) ezzel a címmel: Miért rosszak a magyar filmek? A kérdést felesleges ismételni: egy rosszízű propaganda része. Ügy tűnik, egészen másképp kell feltenni. Előzetes ítélet prekon­cepció nélkül. • A harc legalább évtizedes: az egyik fél képviselői szerint a ma­gyar filmek érdektelenek, gyak­ran unalmasak, művészkedők, al­kotóik távolról sem mérik fel a hazai közönség Ízlését. Igényelt. A másik fél replikái: a magyar fil­mek kitűnőek, rendezőik világhí­rűek. nagy nemzetközi elismerés­ben részesülnek lépten-nyomon. Az Igazság természetesen valahol középütt lenne, de régi akasztó­fahumor-igazság: a középút arany, de javítás miatt lezárták a forgalom elől. „Sarkos" állásfog. la]ás esetünkben viszont semmi­vel sem viss közelebb a célhoz. Ahogy a világon nincs igazság t- csak tgasságok vannak —. úgy nincs „magyar film" sem. Csak magyar filmek vannak. Melyek­re a felUlstes. egyrészt-másrészt szemlélet mondhatá: jók ls. meg rosszak la Csakhogy ez „egyrészt" újra középút „másrészt" nem a lényeg felé mutat. Tendenciákról van szó, vagy ha úgy tetszik, filmgyártásunk utóbbi éveinek, hazai és nemzetközi fogadtatásá­nak — következtetéseiről. * A közelmúltban zajlott le a ma­gyar film nagy seregszemléje Pé­csett: a X. magyar játékfilm­szemle. A szakma itthoni repre­zentánsain kívül jó néhány kül­földi rendező, filmszakember is megjelent. Közöttük volt az egyik legtekintélyesebb angol filmkriti­kus. a magyar származású Mary Kuttna is. A magyar film külföl­di. nyugati híréről a következőket mondta: — Nyugaton is a művészi film­alkotások egy kisebb létszámú, de értőbb és műveltebb közönség igényeit szolgálják. Előttük a ma­gyar filmművészet igen rangos­nak számít, igaz, hasonlóan az ugyancsak tekintélyes lengyel filmhez, a magyart is egyetlen nagy egyéniségen keresztül isme­rik el elsősorban. Ami a lengye­leknél Andrzej Wajda. az a ma­gyaroknál Jancsó Miklós. Jancsó világtehetsig. általa lassan, de az egész magvar filmművészet egyre nagyobb figyelmet és elismerést kap odakint. Hadd utaljak most csak Makk Károly: Szerelem cí­mű alkotására, vagy Fábrl Zol­tán filmjeire. Magam is láttam KJősa Ferenc Hószakadás-át, kí­váncsi vagyok Balczó-filmfére, de Sára Sándor. Simó is Gaál Ist­ván filmjeire is. Ha Mary Kuttna szavalt a kül­földi elismerés alaolán a magvar­fllm-pártlak véleményének fog­juk fel. szakmabeli, s ugyanakkor mégis csak „belső", magvar szem­mel alkotott ítéletei támpontot adhatnak egy-két kiragadott pél­dához. S hogy netán ravaszdian bár. de mégiscsak elfogultnak ne tűnjünk: a kudarcokhoz la. * Tömegigény. Tömegízlés. Rossz felhangú szavak, most mégis fo­gadjuk el őket Ideiglenesen. Magyarországon a sport: abszo­lút közügy, sőt társadalmi-Doi'tt. kai ügy Kósa Ferenc: Küldetés című. Balczó Andrásról készített filmje az elmúlt év egyik szenzá­ciója volt Arról készült felmé­rés. hányan látták az országban (több mint 300 ezren), arról nem: hány embernek volt ez talán az Pákolltz István Magabiztos A botfülű mindenha Intonál Fejest ugrik az úszni nem tudo Kioktat a befuccsolt életű A kopott kokott mímes szentfazék első vagy Ifjúkora óta a második, harmadik magyar film. amit lá­tott Mert sportolóról, híres em­berről. népszerű emberről szólt Akiért úgy szurkoltak, hogy az utolsó métereket vele együtt fu­tották. Akivel voltok „zűrök". Et­től persze a film még lehetett vol. na gyenge is. Hogy nagyszerű al­kotás. azt már csak a szinte egy­öntetű pozitív fogadtatás miatt sem kell bizonygatni. Példát -r emlékezetes, tiszta és szén példát — mutatott arra, hogy prófétákra — igen is szükség van. ma is. még ma ls. Emberséges, mélyen Igaz Illusztrációt nyújtott erkölcsi szilárdságra, következetességre és akaraterőre. S a legnagyobb öröm: más példát is hozhatnánk már a magyar filmek köréből: nem dokumentum-, de müvész­vagy akár „szórakoztotó"-filmek esetében is. A színvonal tehát — sohasem „vájtfülűség" (stíluso­sabban „vájtszemúség" függvé­nye. Tavaly azonban nemcsak sport­év volt: Ady-év ls. Szégyenszem­re ebből az apropóból — az egyik legrosszabb magyar filmmel. A Ki látott engem? című alkotás kritikái joggal hivatkoztak éppen Adyra, róla szólván: „Ne tapossa­tok rajta nagyon". Zavaros, sem­mitmondó és technikai szem­pontból elképesztően fegyelme­zetlen „mű" volt ez, bizonyítva, hogy az, ami a magyar filmek egyik legszimpatikusabb újabb tulajdonsága volt az elmúlt évek­ben — ötvözni az igényes mon­dandót a közönség igényeivel — bizony hagy még kívánnivalót maga után. * — Nem hiszek a fellendülések­ben és a mélypontokban. Elég egyenletesnek tartom a magyar filmművészet fejlődését... NyeL vünket, irodalmunkat kevesen ér­tik a világban, a film azonban óriási kitörési lehtőségeket terem­tett. és hirt visz a magyar kultú­ráról — mondotta Pécsett az ope­ratőr Sára Sándor, aki a Jancsó utáni „hullám" rendezőgárdájá­nak la egyik legfigyelemremél­tóbb képviselője. Reméljük, ha a közönség nemsokára például ép­pen az ő újabb filmjét a Nyolc­van huszárt megnézi majd. talán hisz e cikk szerzőjének: nemcsak a mundérbecsület késztette Sára Sándort erre az állásfoglalásra; Kiegészíteni legföljebb annyiban lehet: a magyar filmművészet a hatvanas évekbeli robbanásszerű nagy fellendülésétől kezdve egyenletesen fejlődik, de az le­hetne töretlenebb ls. Annál In­kább. mert például rendező- és operatőrgárdánk méltán elismert munkája és az évente elkészített 18—20 film bemutatása közötti kapcsolat a mozik nézőterén rea­lizálódik. A látogatottság bizo­nyíthatja, lehet valami abban, amit az angol kritlkusnő mondott. De — gondoljunk a Balczó-film­re! — a magyar filmeket elsősor­ban a magyar közönségnek készí­tik! S ez kötelez! DOMONKOS LASZLÖ Tanyák RÉVÉSZ NAPSUGÁR RAJZAI Képes hídkrónika Az új hiú krónikájának lapjá- tózkodó karjait — a szegedi ol- vontatták a „kénmezőből" a da- egymás mellé kívánkozik a kél ra Varga Mátyás rézkarca kerül dal tö'-té-e felől. Fotóriporterünk, ruk egynémelyikét, újabb hidele- kép: a képzőművész alkotásának most. A művész így látta az Somogyi Károlyné ugyanazt a . , egyelőre még a partokhoz tapadó pl'lanatot természetesen már nem "»eket illesztettek helyükre, s reprodukciója, s annak mostani, hídszerkezeteket, a daruk nyáj- örökíthette meg. Időközbea el- persae lehullott a hó la — mégis valóságos változata-

Next

/
Thumbnails
Contents