Délmagyarország, 1978. február (68. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-22 / 45. szám

4 Szerda, 1978. február 22. Vietnami tankönyvek ötmillió Iskola] tanköny- tósára az újraegyesített VieU valamint történelmi, iro- namban. /nűVlH.zetl;., ^domá- Felszámolják az (rástudatnyos és műszaki könyvet .„..„„, , , ... . . _ „.. kaptak a felszabadulást kö- Iansá80t « felnőttek között, vetően Ho SÍ Minh város és Az ország déli részének felnégy déli tartomány Ifjú szabadulását követő nem egépolgáral. A szépirodalmi szen két évben 200 000 ember könyvek nyomtatása a déli tanult meg írni és olvasni, területeken élő gyermekek Jelenleg az írástudatlanság számára az egyik legfonto- felszámolása érdekében szersabb intézkedés a közműve- vezett tanfolyamokon 313 000 lődésl rendszer megszilárdí- fő tanul. Emlékezzünk régiekről Faiokas Mihály A felvilágosodás magyar rasztlegénnyé tette, akiben Irodalmának egyik legki- az elnyomott nép a maga válóbb egyénisége Fazelcas fiára ismerhetett. Fazekas Mihály költő és botanikus. Ludas Matyija a demokraDebrecenben született 1706. tikus világnézet első kifejejanuár 6-án. Debreceni kézműves polgárcsaládból származott. Apja gyógykovács, városi esküdt. Fazekas 16 éves koráig s debreceni re. formátus kollégiumban tanult. Különösképpen az irodalmat és a botanikát kedvelte. Ekkor kezdődött barátsága Földi Jánossal. akit mind a költészetben, mind a botanikában mesterének vékenyen zője a magyar Irodalomban A Ládáz Matyi a legnagyobb könyvsikerek egyike. Közel ötven kiadása, fllmés színpadi változata, újabban a belőle készült rajzfilm, sok-sok műfordítása ls bizonyítja ezt Kínai és kazah nyelven is kiadták a felszabadulás óta. Fazekas te"allott. A kollégiumban Ismerkedett meg a felvilágosodás eszméivel Is. Fiatalon, 1782-ben beállt katonának, járt Galíciában, harcolt a moldvai osztrák—törökorosz háborúban. A napóleoni hadjáratok során eljubekapcsolódott Debrecen közéletébe; mint a kollégium, majd a város pénztárosa, számos közhasznú bizottságában tevékenykedett Sokat fáradozott a debreceni füvészkert megteremtésén. 1819-ben megindította és haláláig szerkesztette tott Franciaországba, Belgi- a Debreceni magyar kalenumba, a Raj na-vidékre. Hol- dóriumot, amelyben tudatolandiába. Hadiélményei és san vallott szándéka az volt, felvilágosodott világnézete hogy segítségével Irodalmi elvezették a háborúból, vér- színvonalú írásokat tudomáontásból való teljes kiáb- nyos ismereteket és felvtlárándulásig. 1796-ban lemon- gosodott eszméket juttasson dott főhadnagyi rangjáról, és el az egyszerű emberekhez, hazatért szülővárosába. Csak öregkorát magányban, hoznéhány barátjával tartott zá méltó szellemi társak fenn kapcsolatot; szoros ba- nélkül, de szakadatlan tevérátság fűzte Csokonaihoz. kenységben töltötte. 1828. Korai költeményeiben ka- február 23-án. százötven tonaélményelről ír mély hu- esztendeje, szülővárosában monlzmussal. Szerelmi élmé- tüdőbajban halt meg. nyel ts katonaéveire esnek. Debreceni vtsszavonultságában teljesedik kJ természetlírája, a természet gazdagsága, az évszakok váltakozásának biztos ritmusa vigaszul és menedékül szolgál a költőnek (A tavaszhoz, Nyári esti dal). A versek a magyar természetlira kiemelkedően szép alkotásai. A természettel való közvetlen kapcsolatából nemcsak lírai művek születnek, hanem a Magyar Füvészkönyv (1807) c. tudományos mű is, amelyet sógorával. Diószegi Sámuellel együtt irt Főművét, a Lúdas Matyit 1804-ben írta, de sokáig nem nyomatta kl, mígnem 1815-ben a szerző neve és •tudta nélkül Kerekes Ferenc egyetemi hallgató Bécsben azon szöveg szerint, mely akkor az egész országban el volt terjedve, kinyomatta. A kis füzet csakhamar a legnépszerűbb olvasmányok ígyike lett. Fazekas elégedetlen volt a „hfre nélkül" megjelent kiadással, átdolgozta a művet, és 1817-ben Bécsben újra kinyomatta. A l.údas Matyi az első mfl irodalmunkban, amely népmesei tárgyat, népmesei eszközökkel, hiteles népmesei hangon dolgoz feL Senklf.em ábrázolta Arany és Petőfi előtt pontosabban és elevenebben a magyar falu hétköznapjait. A művel bontakoztatja kl Fazekas a mondanivalót, kora Időszerű problémáját: nemes és jobbágy ellentétét. A Lúdas Matyi egyike a legsikerültebb víg elbeszéléseinknek; ügyes klflgurázésn a földesúri kegyetlenkedéseknek. s egyik leghangulatosabb felszólalás a jobbágyság mellett. A társadalmi ferdeségeket színnel és elevenséggel mutatja be, elsősorban ennek köszönhette népszerűségét. A mese Fazekasnak nem eredeti leleménye, mert változatai Európának majd minden Irodalmában megtalálhatók. Fazekas magyar földre ültette át a piesét, a bősét magyar paDr. Fűr István Szombatra meggyógyulunk? Szombatra meggyógyulunk, nálják szabad idejüket, s nem sakor persze tekintetbe kell Vajon hétfőn valóban bete- akarják — érthetően — a vennünk azt is, hogy a Zöld gek voltunk-e? vasárnapot bizonytalanságban Sándor utcai rendelőintézet A szolgáltató vállalatok, a tölteni. fogadja a szegedi járás betehlvatalok félfogadási idejét A legrosszabb arányt a la- geit is. Márpedig a vidéklek bizonyos napokon megnyúj- boratóriuml vizsgálatok na- szívesebben utaznak be a vátották, hogy ne kelljen sen- ponkénti megoszlása mutat- rosba a biztos, a hétköznapi, kinek elkéredzkednie a mun- ja, a hétfői—pénteki forga- a főleg a délelőtti rendelékahelyéröl, ha útlevelet kér, lomnak csak 15 százaléka a sekre — hiszen általában lakcímváltozást jelent be, szombati. több vizsgálaton kell átesniük OTP-kölcsönt Igényel, villa. Ellenpéldák: hétköznapon egymás után, aztán még hamosbérletet vesz. Valljuk be átlagosan 77 beteg fogfájása za is kell Jutniuk —, értheőszintén, elengedtük a fü- nem tűr halasztást, szómba- tőén nem szívesen kockáztat, lünk mellett ezeket az infor- tönként csak 18 esetben van Ják meg a szombati orvoshoz mációkat, az Ügyintézésre szükség orvoslásra. (Pedig a Járást szánt félórákat változatlanul vasárnapot tönkreteheti a fáj- * a munkaidőből lopjuk el, rlt- dalom!) Reumás végtagját Am a szegedlek Jobban kábban a saját szabad időnk- szombaton húsz beteg mu- járnának, ha a néhány naből. tatja meg az orvosnak, pén- pos halasztást tűrő vizsgálaS így vagyunk — bocsánat teken 77; EKG-vIzsgálatot tokra a kisebb forgalmú a lehetetlen kifejezésért — 13-an, Illetve 50-en kérnek szombaton Jelentkeznének, az egészségügyi szolgáltatá- az összehasonlított napokon. Könnyebbség lenne ez az orsokkal ls. Nem azokra a Bizonyára hamarabb sorra vosoknak is, 1976-os orszáhelyzetekre gondolok, amikor került a szemészet 33 szom- gos adatokat idézve: talán természetesen azonnal orvos- bati betege, mint a hét eleji nem 8,3 perc Jutna egy sebéhoz kell fordulnunk, mert 118 rosszul látó. szeti kezelésre, 10 perc a nőkomoly betegség kezdeti je- * gyógyászati vizsgálatra, 19 lel mutatkoznak Am ízületi A sebészek 146 beteget ke- perc az egyszeri fogorvosi kebántalmunk, fogaink pótlása, zelnek a hét első öt napja zelésre. S felmérhetetlen, szemüvegcserénk, az éven- valamelyiként, és csak 46-ot mennyit nyernének a lazább ként egyszeri tüdőszflrés ta- szombaton, a nőgyógyászok munkafegyelmet ma még Ián mégis várhatna néhány segítségére a betegek egyhar- megengedő Intézmények, hlnapot a szabad szombatig, mada számít a hatodik na- vatalok, vállalatok, ha az „elnéhány órát a munkaidő vé- pont, röntgenfelvételt pedig lógott" munkaórák száma géig. 170 ellenében csupán 65-en csökkenne. — A hét végén kijárunk a kérnek. E számok viszonyitá- Pálfy Katalin kiskertbe, annyi ott a munka, ketten alig győzzük... — Délutáni műszakban dol. gozom a héten, csak délelőtt értem rá eljönni a rendelésre. Igaz, ilyenkor sokat kell várni, de hát a szombatom így teljesen szabaddá vált * Hányan fordulnak meg hát szombatonként a szakorvosi rendelőkben? A Zöld Sándor utcai rendelőintézet idei. Januári adataiból megállapítható, az átlagos hétköznapi forgalom körülbelül negyedére csökken szombatonként. A tizenegy, legnagyobb forgalmú szakrendelés egyhónapi betegszámaiból néhányat érdemes külön is kiemelnünk. A gyermekgyógyászatnál a január egyik átlagos munkanapján 34 beteg fordult meg. szombaton 26. A 76 százalékos arány jelzi, hogy a szülök — ha gyermekeik egészségéről van szó — nem saj. Kibernetika a gyógyászatban Azerbajdzsán fővárosában, Bakuban megkezdte működését a reanimációs központ amelyet egy 20 ágyas elküiönítővel. egy elektronikus „aggyal" és reanimációs mentőautókkal láttak el, amelyek a központtal rádióösszeköttetésben állnak. A mentőautóban speciális műszerek adnak Jelzéseket a beteg állapotáról a számítógépnek, amely „memóriájában" diagnózisok ezreit tárolja, a világ legnagyobb orvosi létesítményeinek gazdag klinikai anyagát. A számítógép azonnal szolgáltatja a gyakorlati tanácsokat. Ha a baleset lakásban, olyan helyen történik, amelyet a mentőautóval nem lehet megközelíteni, az adatok a számítógépnek akkor ls továbbíthatók, egy telefonnal összeköthető speciális berendezés segítségével. A számítógép nemcsak azt segít eldönteni az orvosnak, hogy milyen Intézkedéseket alkalmazzon a leggyorsabban, hanem tárolja a beteg adatalt és figyelemmel is kíséri a beteg állapotát, egészen annak gyógyulásáig. A műtőben is műszerek segítségével végeznek el számos analízist, amelyek tájékoztatják a sebészt és az aneszteziológust a beteg lélegzésének és pulzusának frekvenciájáról. testhőmérsékletéről és vérnyomásáróL Szociális eiiáiás 2 téeszeklien A megye közös gazdaságaiban az anyag! alapok fejlődésével egyre többet költőnek különböző szociális ellátásra. Több termelőszövetkezetben van már korszerű öltöző, mosdó és zuhanyozó, hiszen valódi nagyüzemben elengedhetetlen a dolgozók kulturált munkakörülményének megteremtése. Felmérések szerint a közös gazdaságokban tíz dolgozóra Jut egy öltözőszekrény, húszra egy mosdó, huszonöt főre pedig egy zuhanyozó. Előfordulnak kirívó példák is, különösen a gyengébb adottságú termelőszövetkezetekben. Gyakori már az olyan szövetkezet is, ahol állandóan van üzemi konyha és kulturált, modern étkezőt is építettek. Az Időszakos üzemi konyhák kisebb arányban működnek, bár ezeknek a Jelentősége a nyári és őszi betakarításkor igen nagy. Felmérések szerint minden harmadik termelőszövetkezetben van állandó jellegű üzemi konyha. A megye termelőszövetkezeteiben a tagság Idősödik. A létszám fele elérte, vagy már meghaladta a nyugdíj-korhatárt. Ezért nemes és példa, mutató, amikor egy-egy közös gazdaság másodállásban üzemorvost tud szerződtetni. Az elmúlt években sokat Javult a kulturált személyszállítás, a megye közös gazdaságaiban 75 autóbusa áll a tagság rendelkezésére. Jó példa a szegedi Felszabadulás, a szeged-szőregi TiszaMaros-szög Tsz kezdeményezése, hogy a téesz saját buszával a szocialista brigádok bejárják az országot, sót külföldre ls eljuthatnak. Papp Ignác—Szentirmai László Hogyan élnek a szegedi termelőszövetkezeti tagok? 2. Kik dolgoznak a termelőszövetkezetekben? A tudományos vizsgálatié- Vizsgálatunkat a város 8 bonyolítására aa MSZMP termelőszövetkezetében vémagaaabb a korábbi évekhez szerinti megoszlás kedvezőbb, képest Alábbi táblázatunk mint a Csongrád megyei azt mutatja, hogy az életkor vagy az országos átlag. A szövetkezeti parasztságból tartósé aktív keresők megoszlása korcsoport saerlnt (százalékban) Korcsoport Mintánk Csongrád megye Országos átlag « év alatt te év felett n,« M ÍM 42,5 ÍM A szövetkezeti parasztsághoz tartozó aktfv keresők iskolai végzettség szerint, területenként Az életkori megoszlás fel- hogy a nyolc szegedi termetétlenül szerepet Játszik az lőszövetkezet tagjai viszonyegységes termelőszövetkezeti lag kedvező helyzetben vanparasztság kialakulásában. A nak. Mind a Csongrád me__ fiatalabb, 40 év alatti korosz- gyei, mind a környező meSzeged városi Bizottságának geztük (azóta egyesült az ÜJ t41y a u. világháború után gyék és az országos átlagot Propaganda- és Művelődési Élet és a Komszomol Terme- natt fel, Járt Iskolába, tudata figyelembe véve Szegeden Osztálya kérte fel a szerző- lőszövetkezet), ahol 3375 ak- a szövetkezeti mozgalom kl- legalacsonyabb azoknak a ket 1976-ban. Szakemberek- tív termelőszövetkezeti tag aiakuláaávaL erősödésével százaléka, akik nem végezkel folytatott konzultáció dolgozott. A megkérdezettek *. " „ \ * - , ' ték el a 8 általánost. Kedveután került sor a TESZÖV 32,3 százaléka nő. 87,7 szá- párhuzamosan fejlődött T& képet kapunk azokrM „ támogatásával a kikérdezés- zaléka férfi volt Ha azon- Az iskolázottságot tekintve akik érettségivel rendelkezre. Egyetemi hallgató kérde- ban az egyes termelőszövet- |S azt kell megállapítanunk, nelt zőbiztosok minden ötödik ak- kezetek szerint nézzük a nők . tív termelőszövetkezeti tagot, éa férfiak megoszlását, akkor összesen 675 főt kérdeztek azt tapasztaljuk, hogy vanmeg. A kérdőivek adatait ér- nak „nőies" termelőszövetketékelősre a JATE Kiberneti- zetek. Az átlagnál több nő kai Laboratóriumának szak- dolgozik az ŰJ Élet, a Komemberei és számitógépe ké- szomol, a Rákóczi és a Móra szítették elő. Nagyon sok termelőszövetkezetekben, adatot kaptunk. A szegedi Ax életkori és a nem szetermelőszövetkezetl tagok rinti megoszlást figyelembe életmódjáról könyvet és rész- véve, mind a korábbi évek tanulmányok sorát lehetne és (1973) statisztikai adataihoz, kellene írni, hogy az llleté- mind a megyei és az orszá- Nem rendelkezünk viszont valamilyen módon (szaktankés szervek politikai, gazda- got átlaghoz képest kedvező összehasonlító megyei és or- folyam, vizsga stb.) megszersági és közművelődési dönté- tendenciának, a tagság „meg- szagos adatokkal a szegedi zett szakképesítéssel, selk során számoljanak azok- fiatalodásának" lehetünk ta-- termelőszövetkezetek aktív Azt a tényt, hogy a szekál a sajátosságokkal, ame- A megkérdezettek több ta6-iai szakképzettségére vo- gedi termelőszövetkezeti dollyek a nagyváros ezen fontos . * natkozóan. gozók közel föle szakképesírítegének életmódját, életvl- mint 50 százaléka 40 évesnél Mezőgazdasági szakmun- téssel rendelkezik, feltétlatelét jellemzik. fiatalabb, 80 év felett mind- káslcépzőt végzett 3,7%: Ipari nül kl kell emelnünk. Vé'eA szegedi termelöszövetke- össze 4,8 százalékot találunk, szakmunkásképzőt 12 9%; fő- ménvünk szerint ebben je.... zi ... , , . iskolát, egyetemet 5,6%. lentős szereve van Szeged 1 8 életkörülményei- Korábbi évekhez képest Szociológiai szempontból megfelelő oktatási intéztével, életmódjavai összefüg- több férfi ls dolgozik a sze- feltétlenül kedvezőnek tart- nyeinek. Emellett az is döntésben mindanekelótt figye- gedi termelőszövetkezetek- Juk. hogy az átlagot tekintve tő fontosságú, hogy a szelembe kell venni, hogy a kedvező Menséenek 3'7°/o és 12 9V« iskolában vé- gedi termelőszövetkezetek szegedi termelőszövetkezeti °e";«zt„4, Jtlen,egneiK gezte a mezőgazdasági, illet- gazdasági struktúrájuk kőtagság bonyolult összetételű. ítéljük. Most mér a szövet- ve az jparí szakmunkáskép- vetkeztében olyan munkaheEz többek között abban nyil- kezet is biztos megélhetést zőt. Ez azt jelenti, hogy min- lyet tudnak biztosítani, vánul meg, hogy alapvetően jeientj a városi munkahelyek d®n 8—'7- aktív dolgozó meg- amely szükségessé is vonzókét részre, aktivan dolgozók- . Mrfl.u.t alapozott szakmunkás-képe- vá is teszi a szakképesítést, ra és inaktívakra (pl.: nyűg- ^esoe vonjaKei a iernaicai. sités$el d0ig0zik. Adataink Levonhatjuk azt a megáldíjasokra, járadékosokra) ta- A rértiak száma elsősorban a szerint a megkérdezettek lapítást is, hogy a korábbi golódlk. _, 40 év alatti tagság körében 45,2%-a, 305 fő rendelkezik évtizedben szoclográfusainfe (százalékban) Iskolai Mintánk Csongrád Bár* Békéé Országot végsettség Csongrád átlag S. ált. alatt SM «M «v «M •W S. ált. vagy megfelelő végzettség SM 31,3 13,4 33,1 érettségi x 1U M w M M által jelzett iskolázottsági, szakképesítési probléma a szegedi termelőszövetkezetekben már nem olyan élét sen vetődik fel, mint a szociográfiák megírása idején. De az Iskolázottsággal vannak még problémák. Nemcsak az Idősek, de az egészen fiatal korosztályban (20 és 30 év alatt) ls vannak olyanok, akik nem végezték el az általános Iskola 8 osztályát. A szegedi termelőszövetkezetekben, a társadalmi átrétegződés nagy léptekkel halait előre. A megkérdezettek 25,5 százaléka már a mezőgazdaság átszervezése előtt ls termelőszövetkezetben dolgozott, a többlek az 1000-as évek elején léptek be. Minden 8. dolgozó iskolái elvégzése után a termelőszövetkezetben maradt. Csaknem minden harmadik tag (23,9%) az Iparból, építőiparból került a mezőgazdaságba. Egyéni gazdálkodó 17,6% volt, mezőgazdasági bérlőként, rószea bérlőként 5,6% dolgozott. Csökkenőben van tehát azoknak a száma, akik még egyéni tulajdonosi tudattal léptek a termelőszövetkezetbe. A megkérdezett termelőszövetkezeti tagok 34 százaléka a növénytermesztésben, 12,5 százalékuk az állattenyésztésben foglalatoskodik. Mind a növénytermesztők, mind az állattenyésztők közel egyharmada gépi munkán dolgozik. A terme'őszövetkezeti üzemégakban és a kisegítő üzemágakban a szakmunkások aránya 18,8%, a betanított és segédmunkások aránya 16,7%. Ez azt jelenti, hogy a szegedi termelőszövetkezetekben dolgozó aktív tagok fele. 47,2% ma már ipari jellegű munkát végez. Természetesen e tekintetben ls jelentős eltérés van az egyes termelőszövetkezetek között. (Folytatjuk.)