Délmagyarország, 1978. február (68. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-22 / 45. szám

33 Szerda, 1978. február 22. a lakásépítésről Hozzászólás a Délmagyarország cikké hoz 'A Délmagyarország febru­ár 8-1 számában megjelent hakáscentrikusan című cikk­hez részben kapcsolódva, részben azon túlmenően, szükségét láttam véleményt írni a lakásépítésről és a kapcsolódó létesítményekről, azok néhány összefüggésé­ről . Ismert dolog, hogy az 1975. év végén zárult IV. ötéves tervet, s azzal együtt a 15 éves lakásfejlesztési tervet teljesítettük. Az ma már csak szépséghibának tűnik, hogy a kivitelező vállalatok 1976 el­ső negyedévében még láza­san dolgoztak az átadott la­kások egy részének befejező munkálatain. Az viszont már nem szépséghiba, hogy a magánerős és az állami la­kásépítés aránya a tervezett­hez képest kedvezőtlenül ala­kult az állami lakásépítés ro­vására, ugyanakkor abban az időben az állam költségtá­mogatást nem adott a ma­gánerős lakásszám után nor­matíva szerint szükséges kapcsolódó létesítmények megvalósításához. Az így — automatikusan — kialakult feszültséget csak növelte az a körülmény, hogy a tervez­hető és pénzügyi fedezettel is alátámasztott kapcsolódó (Iskola, óvoda, bölcsőde, kereskedelmi szolgáltató stb.) létesítmények egy részének megépítése áthúzódott az V. ötéves terv Időszakára, a legtöbbször hangoztatott ok: építőipari kapacitáshiány miatt. Az V. ötéves terv pénz­ügyi szabályozói változtak, a magánerős, telepszerű több­szintes lakásszám után is jár kapcsolódó létesítmé­nyekre állami támogatás, enyhíteni lehet az ellátási nehézségeken, — ha lesz elegendő kivitelezői kapaci­tás. A korszerű tömeges la­kástermclés hasonló termelé­kenységű, korszerű technoló­giát igényel a kapcsolódó lé­tesítményekre is, ennek « hálózatnak a kiépítése, meg­jelelő módszer kidolgozása a mai napig nem történt meg. (Nem túlzás, hogy szinte minden jelentősebb kivitele­ző szervezet próbálkozik va­lamelyik korszerű szerkezet­tel, úgy tűnik, hogy központi Irányítás nélkül, mert ahány, annyiféle útkeresést mutat Talán abban lehet egyezőcé­get találni hogy mindegyik jelentősen költségesebb a ha­gyományos szerkezetnél.) En­nek tudható be, hogy UNl­VAZ-szerkezettel építettünk iskolát, óvodát, bölcsődét — földszint, vagy legfeljebb földszint plusz egyemeletes megoldással — akkor, ami­«or ennek a szerkezeinek a teherhordó elemei földszint plusz öt emelet magasságú épületeknél használható.': gazdaságosan! A megtelelő technológia hiányának tud­ható be az is, hogy például Tarjánban a kereskedelmi és vendéglátó létesítményeket olyan szerkezetből kellett megépítenünk, melyre — fi­noman fogalmazva — nem nagyon lehettünk büszkék. (A tárgyilagosság kedvéért meg kell jegyezni, hogy az építési költségek kevésbé szerények, mint az alkotás, és amint a felsővárosi ha­sonló létesítmények mutat­ják, az átfutási idő nem nevezhető optimálisnak.) Az óvoda-bölcsőde kivételével — melyek zömmel házgyári ele­mekből készülnek — az ed­dig alkalmazott szerkezete­ket kell, illetve lehet figye­lembe venni a kapcsolódók építéséhez, ebben a tervidő­szakban ls, azzal a biztos tu­dattal, hogy a tervhez elő­irányzott költségekből a ter­vezett természetes mutató­számok nem hozhatók. Ha a hiányzó pénzt előteremteni nem lehet, két megoldás kí­nálkozik: kevesebb kapcsoló­dó létesítményt építeni (kü­lön gond eldönteni, hogy melyik ágazat csökkenjen) vagy csökkenteni a lakásszá­mot. (Más kérdés, hogy nem tartom reálisan megvalósít­hatónak a kivitelezői üteme­zést, mely szerint 1978-00­ban kell a kapcsolódó léte­sítmények közel kétharma­dát megépíteni akkor, ami­kor ugyanezen Időszakban lakásépítési csúcs ts Jelent­kezik.) Nem vagyok toronyház­párti. Nem elsősorban azért, mert költséges (az újszegedl magasház 1 db másfél szobás lakására vetített bruttó költ­ség megközelíti a 650 ezer forintot, szemben a cikkben említett 580 ezer forinttal, nem ls azért, mert 80—100 év múlva azokat még nehe­zebb eltávolítani, mint a kö­zépmagas vagy többszintes épületeket. Azért sem, mert véleményem szerint az opti­mális laksűrűséget középma­gas, illetve többszintes épü­letekkel is el tudjuk érni. Van néhány példánk, hogy jelentősen túl ls tudjuk lép­ni! Szorosan Ide tartozik azonban, hogy nálunk ho­vatovább a „többszintes" ka­tegória alatt (a tömeges la­kástermelésben) csak a fo­gadószint plusz 5 szerelt szintes épületeket lehet és kell érteni. Így van ez a házgyár beindulása óta és Ismereteim szerint a tervbe vett rekonstrukció sem fog változást hozni. Ezzel szem­ben szerkezettervező szak­mai körökben tartja magát az a vélemény, Hogy a fo­gadószint plusz hét szerelt szint építhető a mi talajvi­szonyaink mellett ugyanazzal az alapozási móddal, mellyel most az ötszinteseket épít­jük. Könnyű kiszámítani, hogy ez esetben a Jelenlegi 30 lakásos szekciók helyett 43 lakásos szekciók létesít­hetők, a felvonó létesítési költsége levonása ütán ls egy-egy adott építési terület fajlagos kihasználtsága javít­ható, a lakásokra jutó átla­gos bruttó költség csökkent­hető lenne, nem beszélve ar­ról a pénzben ki nem fejez­hető előnyről, ami a város­kép változatosságában je­lentkezne. (Arról nincs in­formációm, hogy ez az épü­letfajta miért nem készül. Nem rendelik a beruházók, vagy a kivitelező vállalat zárkózik el a gyártástól?) Részben ugyancsak esztéti­kai, de méginkább gazdasá­gossági kategória a fogadó­szintek kihasználása. A Je­lenlegi hasznosítás gazdaság­talan és szükségmegoldás. Véleményem szerint — az ország más városaihoz ha­sonlóan — nálunk ls alkal­massá kellene tenni a foga­dószinteket lábakra állítva, megfelelő belmagassággal, kapcsolódó létesítmények normális, az egészségügyi — munkavédelmi és szakmai előírásoknak megfelelő el­helyezésére. Különösen fon­tos ez akkor, ha Igaz, hogy Szeged lakáskapcsolódó ke­reskedelmi-szolgáltató léte­sítményeinek mintegy 50 szá­zalékát a fogadószintekre tervezték. Relatív értelem­ben ez ugyan költségtöbble­tet jelenthet, ami azonban az építési terület abszolút értelemben vett összköltségé­ben mindenképpen megtaka­rítást hoz. Tudjuk, hogy az építési költségek évről évre növe­kednek, egyre nehezebb be­tartani a műszaki gazdasági normatívákat. Ügy vélem, hogy az elkövetkező Idők­ben ennek fő súlya a kivi­telezőre hárul, miután a ter­vezők és a beruházók a la­kás-alapterület és .felszerelt­ség vonatkozásában — figye­lembevéve a következő 15 éves lakásfejlesztési terv és a VI. ötéves terv Irányelveit — visszább nem léphetnek. Meg kell szigorítani a munkafegyelmet, a technoló­giai fegyelmet, meg kell kö­vetelni, hogy az egyes szak­mák az elkészült munkákra vigyázzanak, mert az ezek­ből fakadó hiányosságok ma több tízezer forintos többlet­költséget ls Jelenthetnek la­kásonként. Semmiképpen nem lehet elv az, hogy pél­dául a tetőszigetelések tech­nológia fegyelemsértéseiből (és nem anyaghibából!) adó­dó tetőbeázásokat úgy szün­tessük meg, hogy közel másfélszeres költséggel két­héjú tetőt építünk. összegezve, véleményem az, hogy legyünk a jövőben ts lakáscentríkusak, de a szónak abban az értelmében, mely a lakás üzemelésével, a benne lakók jó közérzetével jut kifejezésre, és semmi­képpen se adjunk ennek a szónak olyan értelmezést, hogy az lakástermelés­centrlkusságot jelenthessen! Takács János, az OTP Csongrád megyei igazgatóhelyettese Orosztanárok konferenciája Az Orosz Nyelv- és Iroda­lomtanárok Nemzetközi Szö­vetsége (MAPRJAL) ma­gyarországi szekciójának Csongrád megyei tagozata, a Puskin Orosz Nyelvi Intézet budapesti tagozata és a Tu­dományos Ismeretterjesztő Társulat orosz nyelv- és iro­dalomtudományi regionális konferenciát rendezett teg­nap, kedden, a megyei ta­nács székházában. A talál­kozó címe és egyben közpon­ti témája a tanár szerepe volt az orosz nyelv- és iro­dalomoktatás folyamatában. A konferenciát dr. Feny­vesi István tanszékvezető főiskolai docens, a MAPR­JAL, alelnöke, a Csongrád megyei tagozat elnöke nyi­totta meg. Elmondotta, hogy a plenáris ülés és a szekció­ülések előadásainak témáit már az orosz nyelv- és iro­dalomtanárok Jövő év au­gusztusában Berlinben meg­rendezendő IV. nemzetközi kongresszusának jegyében állították össze. Külön üd­vözölte a Bács-Kiskun és Békés megyei pedagógusokat, akik első alkalommal vettek részt a találkozón. Végeze­tül kijelentette: a tanítási tapasztalatok bemutatásához, a tapasztalatcseréhez és a módszertani továbbképzés­hez kíván hozzájárulni a mostani konferencia. Ezt követően dr. Koncz János, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titká­ra, a neveléstudományok kandidátusa tartotta meg előadását „A pedagógus sze­repe napjaink magyar köz­oktatásában" címmel. Ennek keretében utalt a Pedagjgus Szakszervezet vezetőségi ülésének legutóbbi állásfog­lalására, amely szerint biz­tosítani kell a magyar pe­dagógustársadalom reálisabb megítélésének lehetőségeit. Hogy értelmiségünknek er­ről a 160 ezres seregéről pontosabb, valósághű kép alakuljon kl, ahhoz Igen sok tényező szükséges. Dr. Koncz János megemlítette a taná­ri kollektívák szerepét a pályautánpótlással kapcso­latban, a közösségi szemlélet további erősítésének szüksé­gességét. Beszélt a képesítés nélküli pedagógusok helyze­téről, és az új tantervekhez szükséges szakmai-pedagó­giai egység követelményé­ről. Végezetül szólott a pe­dagógustársadalom ideológiai arculatáról, valamint a ha­zafiságtudat kialakításában a munkára nevelés fontosságá­ról. Ezután plenáris ülés kö­vetkezett, majd három szek­cióban orosz nyelven meg­kezdődtek az előadások, me­lyek igen változatos formá­ban foglalkoztak az orosz nyelv tanításának aktuális kérdéseivel, tanári és tanulói szempontból egyaránt. A konferencia dr. Müller Jó­zsefnének, a Csongrád me­gyei tanács vb művelődés­ügyi osztálya vezetőjének zársza\»val ért véget Zenei naptár Sok szépet nehéz volna fölhalmozni a hétfői színházi koncert jellemzéseképpen, ha­csak nem szólnánk tüzete­sebben a szerzőkről, Schu­bertről, Chopinről, Beetho­venről (ami viszont tudva­levően aligha férhet el a napilapi reflexió szűkös felü­letén). Tárgyszerűen tehát annyit: a helyi filharmónia menetrendi programján cseh­szlovák karmester, Vit Micka dirigálta a szegedi szimfoni­kusokat, Chopin f-moll ver­senymüvének szólóját pedig Szelecsényi Norbert játszot­ta. Két fiatalember vendégsze­replése ígérte tehát az est különlegességét. S ha azt te­kintjük, hogy Csehszlovákiá­ból nem is oly régen Ltbor Pesek hozott kedvező híre­ket a fiatal karvesternem­zedékről, a hazai ifjú pianis­ták nemzetközi presztízse pe­dig köztudott — sajnos, azt kell mondanunk, minapi ven­dégeink teljesítménye a vá­rakozások alatt maradt. Nem mintha az olomützi szimfo­nikusok vezetőjének, Vit Mlckának különösebb tech­nikai gondjai lennének a do­bogón. Tud mindent, vagy majdnem mindent, ami a müvek feltérképezéséhez nél­külözhetetlen, jó kiállású, és vezénylése kellően tempera­mentumos, dinamikus ls. Csak éppen a Rosamunda­nyitány súlyosan dübörgő hangvétele úgy hatott, mint holmi tűzoltózenekar vásári fölvonulása. s Beethoven L szimfóniájának fölépítése, belső kidolgozottsága is sok kívánnivalót hagyott mn.gn után Igaz. a szegedi szim­fonikusok hangizercsonortjni (talán a másodhegedűsöket kivéve) sem csillogtak, a vonóskar intonációja válto­zatlanul bizonytalan, hang­zásképe szegényes — de hát a tapasztalatok azt mutatják, szuggesztív karmester olykor képes velük „a csodákra". Szelecsényi Norbert zongora­játéka sincs híjával a ma­nuális képességeknek, de — az elfogódottság miatt netán — olyan színtelen, vértelen, hogy csupán pillanatokra tud meggyőző képet adni Chopinről. Voltaképpen min­dent eljátszik a kottából, csak éppen nem tudja fe­szültség alá helyezni, amit csinál; visszafogottsága In­kább fölösleges óvatosságnak tűnik, semmint az értelmezés sajátosságának. N.L A Molnár-dixieland lemeze A fővárosban visszavonulóban az influenzajárvány Budapesten az elmúlt hé­ten tovább mérséklődött az influenzajárvány — tájékoz­tatták az MTI munkatársát a fővárosi tanács egészség­ügyi főosztályán. A járvány görbéje immáron a második hete egyértelműen csökkent. Érezhető az influenza visz. izavonulása a gyógyszertá­rak forgalmán is; a gyógy­szertárakban különben a * elmúlt héten is elegendő influenzaellenes szer állt ren­delkezésre. A megbetegedet­tek között 600 szövődményes fordult elő, mintegy 70-nel kevesebb, mint a korábbi héten. A KÖJÁL. laborató­qurnáiban A—l-es altörzset már nem, csupán A—2-est izoláltak, szemben a járvány első heteivel, amikor az A—1 volt túlsúlyban. Heves megyében is Csök­kent — mérsékelten — a2 Influenzás megbetegedések száma az elmúlt héten. A Heves megyei KÖJÁL-ho­kedden beérkezett Jelenté­sek szerint egy hét alatt 8000 új influenzás volt, 13 százalékkal kevesebb, mint az előző héten. A megye úgyszólván valamennyi orvo­si rendelőjében keves-' h volt a beteg. Egerben- os Gyöngyösön azonban tovább­ra is sokan küszködnek az influenzával. Közöttük to­vábbra is magas a gyerme­kek aránya, az 1—14 évesek adják a betegek mintegy harmadát. Tovább emelkedik az lnf.. luenzások száma Zala me­gyében. Egy hét alatt tizen­négy és fél ezer új megbe­tegedés fordult elő, mintegy kétezerrel több, mint egy héttel korábban, itt ls magas az 1—14 évesek aránya. Az egészségügyi szervek tapasz­talatai szerint a városokban kis mértékben mérséklődött az influenza támadása, erő­södött viszont a községekben. Zala megyében mind az A—1, mind az A—2 „jelen van". Komoly elismerésben ré­szesült a szegedi könnyű­zenei élet egyik leglelentő­sebb képviselője, a Molnár­dixieland: megielent első, ti­zenkét felvételt tartalmazó nagylemezük. A felszabadu­lás óta ez az első leme*, amely vidéki együttestől megjelent Több mint tizenkét év munkája áll az együttes mö­gött. 1935-ben alakultak, első országos sikereiket a salgó­tarjáni amatőrfesztlválokon aratták. Három részvétel — két arany- és egy ezüstdip­lomával járt. 1972-ben a csehszlovákiai Prerovban rendezett fesztiválon már az „eurónál extraklasszis" mi­nősítést érték el. Részt vettek minden olyan jelentős nem­zetközi fesztiválon, ahol stí­lusukat. az úgynevozett old­tlmer-dzscsszt játszották: 1072-ben Prágában. 1073-ban Dre'dá^an. 1971-bon Varsó­ban. 1073-ben Pozsonvban Tavaly a dulsburgl mag'-ar heteken találkozhattak velük a dixieland nyugatnémet kedvelői. A közelmúltban n televízió szegedi körzeti stú­diójának műsoréban szere­peltek. Az együttes fellépéseinek állandó színhelye a szegedi Ifjúsági. Ház dzsesszklubja, ahol hétfőnként rendszere­sen Játszanak Már hat éve szervezik és előkészítik a Szegedi Dzsessz Napokat, melyekre idén április 22— 23-án az újszegedi Sport­csarnokban kerül sor. A nyolctagú együttes (Molnár Gyula — klarinét, Deák Sándor — trombita, Mucsi Árpád — harsona, Farkas Mihály — bendzsó, Garay Márta — ének és zon­gora, Bokor András — basz­szusgitár és bőgő, Seabó László — tuba és ifj. Bodó József — dob) Igen derűs, életvidám zenét játszik. A dzsessz kezdeti időszakának „örökzöldjeit" dolgozzák fel elsősorban, a dixieland-mu­zsika, az oldtlmer-stílus fe­szes, fegyelmezett keretei kö­zött lehetőséget biztosítva * virtuóz szólókra és ugyan­okkor a szigorú összhangzat­tani fegyelemre is. A ler ez tehát mez'Ment s ennek csak öh'lnl lehet Annak már kevésbé. ho«< legalábbis egye'ő-e énnen Szegedre minimális mennyi­ség jutott belőle. Előrelátha­tólag csütörtökre érkezik újabb 600 darab a Kárász utcai hangszer- és hang­lemezboltba, ahol másnap, pénteken délután 4 és 6 óra között az együttes tagjai de­dikálják első nagylemezüket. I). L. Lengyel filmhét n A lengyel—magyar kultu­rális egyezmény megkötésé­nek 30. évfordulója alkalmá­ból Szegeden, a Szabadság Filmszínházban lengyel film­hetet rendeznek február 23-tól március l-ig. A filmhét ünnepélyes meg­nyitására holnap, csütörtö­kön este 6 órakor kerül sor. Dr. Müller Józsefnének, a Csongrád megyei tanács vb művelődésügyi osztálya ve­zetőjének megnyitója után a F.ir'ia című új film premier előtti bemutatójára kerül Ezt követően mindennap egy-egy nagy sikerű film­alkotás kerül mozivá-zaiira Pénteken a Dulizka aiz­szony erkölcse című film szombaton a Kerevteiek el­mű kétrészes történelmi al­kotás, vaiárnap A fáraó cí­mű kétrészes monstre-mű ke­rül közönség elé. Február 27-én a Mérleg, 28-én A vád, március 1-én, szerdán pedig a világhírű Hamu és gyé­mánt című filmet mutatják b*

Next

/
Thumbnails
Contents