Délmagyarország, 1978. február (68. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-22 / 45. szám

33 Szerda, 1978. február 22. a lakásépítésről Hozzászólás a Délmagyarország cikké hoz 'A Délmagyarország február 8-1 számában megjelent hakáscentrikusan című cikkhez részben kapcsolódva, részben azon túlmenően, szükségét láttam véleményt írni a lakásépítésről és a kapcsolódó létesítményekről, azok néhány összefüggéséről . Ismert dolog, hogy az 1975. év végén zárult IV. ötéves tervet, s azzal együtt a 15 éves lakásfejlesztési tervet teljesítettük. Az ma már csak szépséghibának tűnik, hogy a kivitelező vállalatok 1976 első negyedévében még lázasan dolgoztak az átadott lakások egy részének befejező munkálatain. Az viszont már nem szépséghiba, hogy a magánerős és az állami lakásépítés aránya a tervezetthez képest kedvezőtlenül alakult az állami lakásépítés rovására, ugyanakkor abban az időben az állam költségtámogatást nem adott a magánerős lakásszám után normatíva szerint szükséges kapcsolódó létesítmények megvalósításához. Az így — automatikusan — kialakult feszültséget csak növelte az a körülmény, hogy a tervezhető és pénzügyi fedezettel is alátámasztott kapcsolódó (Iskola, óvoda, bölcsőde, kereskedelmi szolgáltató stb.) létesítmények egy részének megépítése áthúzódott az V. ötéves terv Időszakára, a legtöbbször hangoztatott ok: építőipari kapacitáshiány miatt. Az V. ötéves terv pénzügyi szabályozói változtak, a magánerős, telepszerű többszintes lakásszám után is jár kapcsolódó létesítményekre állami támogatás, enyhíteni lehet az ellátási nehézségeken, — ha lesz elegendő kivitelezői kapacitás. A korszerű tömeges lakástermclés hasonló termelékenységű, korszerű technológiát igényel a kapcsolódó létesítményekre is, ennek « hálózatnak a kiépítése, megjelelő módszer kidolgozása a mai napig nem történt meg. (Nem túlzás, hogy szinte minden jelentősebb kivitelező szervezet próbálkozik valamelyik korszerű szerkezettel, úgy tűnik, hogy központi Irányítás nélkül, mert ahány, annyiféle útkeresést mutat Talán abban lehet egyezőcéget találni hogy mindegyik jelentősen költségesebb a hagyományos szerkezetnél.) Ennek tudható be, hogy UNlVAZ-szerkezettel építettünk iskolát, óvodát, bölcsődét — földszint, vagy legfeljebb földszint plusz egyemeletes megoldással — akkor, ami«or ennek a szerkezeinek a teherhordó elemei földszint plusz öt emelet magasságú épületeknél használható.': gazdaságosan! A megtelelő technológia hiányának tudható be az is, hogy például Tarjánban a kereskedelmi és vendéglátó létesítményeket olyan szerkezetből kellett megépítenünk, melyre — finoman fogalmazva — nem nagyon lehettünk büszkék. (A tárgyilagosság kedvéért meg kell jegyezni, hogy az építési költségek kevésbé szerények, mint az alkotás, és amint a felsővárosi hasonló létesítmények mutatják, az átfutási idő nem nevezhető optimálisnak.) Az óvoda-bölcsőde kivételével — melyek zömmel házgyári elemekből készülnek — az eddig alkalmazott szerkezeteket kell, illetve lehet figyelembe venni a kapcsolódók építéséhez, ebben a tervidőszakban ls, azzal a biztos tudattal, hogy a tervhez előirányzott költségekből a tervezett természetes mutatószámok nem hozhatók. Ha a hiányzó pénzt előteremteni nem lehet, két megoldás kínálkozik: kevesebb kapcsolódó létesítményt építeni (külön gond eldönteni, hogy melyik ágazat csökkenjen) vagy csökkenteni a lakásszámot. (Más kérdés, hogy nem tartom reálisan megvalósíthatónak a kivitelezői ütemezést, mely szerint 1978-00ban kell a kapcsolódó létesítmények közel kétharmadát megépíteni akkor, amikor ugyanezen Időszakban lakásépítési csúcs ts Jelentkezik.) Nem vagyok toronyházpárti. Nem elsősorban azért, mert költséges (az újszegedl magasház 1 db másfél szobás lakására vetített bruttó költség megközelíti a 650 ezer forintot, szemben a cikkben említett 580 ezer forinttal, nem ls azért, mert 80—100 év múlva azokat még nehezebb eltávolítani, mint a középmagas vagy többszintes épületeket. Azért sem, mert véleményem szerint az optimális laksűrűséget középmagas, illetve többszintes épületekkel is el tudjuk érni. Van néhány példánk, hogy jelentősen túl ls tudjuk lépni! Szorosan Ide tartozik azonban, hogy nálunk hovatovább a „többszintes" kategória alatt (a tömeges lakástermelésben) csak a fogadószint plusz 5 szerelt szintes épületeket lehet és kell érteni. Így van ez a házgyár beindulása óta és Ismereteim szerint a tervbe vett rekonstrukció sem fog változást hozni. Ezzel szemben szerkezettervező szakmai körökben tartja magát az a vélemény, Hogy a fogadószint plusz hét szerelt szint építhető a mi talajviszonyaink mellett ugyanazzal az alapozási móddal, mellyel most az ötszinteseket építjük. Könnyű kiszámítani, hogy ez esetben a Jelenlegi 30 lakásos szekciók helyett 43 lakásos szekciók létesíthetők, a felvonó létesítési költsége levonása ütán ls egy-egy adott építési terület fajlagos kihasználtsága javítható, a lakásokra jutó átlagos bruttó költség csökkenthető lenne, nem beszélve arról a pénzben ki nem fejezhető előnyről, ami a városkép változatosságában jelentkezne. (Arról nincs információm, hogy ez az épületfajta miért nem készül. Nem rendelik a beruházók, vagy a kivitelező vállalat zárkózik el a gyártástól?) Részben ugyancsak esztétikai, de méginkább gazdaságossági kategória a fogadószintek kihasználása. A Jelenlegi hasznosítás gazdaságtalan és szükségmegoldás. Véleményem szerint — az ország más városaihoz hasonlóan — nálunk ls alkalmassá kellene tenni a fogadószinteket lábakra állítva, megfelelő belmagassággal, kapcsolódó létesítmények normális, az egészségügyi — munkavédelmi és szakmai előírásoknak megfelelő elhelyezésére. Különösen fontos ez akkor, ha Igaz, hogy Szeged lakáskapcsolódó kereskedelmi-szolgáltató létesítményeinek mintegy 50 százalékát a fogadószintekre tervezték. Relatív értelemben ez ugyan költségtöbbletet jelenthet, ami azonban az építési terület abszolút értelemben vett összköltségében mindenképpen megtakarítást hoz. Tudjuk, hogy az építési költségek évről évre növekednek, egyre nehezebb betartani a műszaki gazdasági normatívákat. Ügy vélem, hogy az elkövetkező Időkben ennek fő súlya a kivitelezőre hárul, miután a tervezők és a beruházók a lakás-alapterület és .felszereltség vonatkozásában — figyelembevéve a következő 15 éves lakásfejlesztési terv és a VI. ötéves terv Irányelveit — visszább nem léphetnek. Meg kell szigorítani a munkafegyelmet, a technológiai fegyelmet, meg kell követelni, hogy az egyes szakmák az elkészült munkákra vigyázzanak, mert az ezekből fakadó hiányosságok ma több tízezer forintos többletköltséget ls Jelenthetnek lakásonként. Semmiképpen nem lehet elv az, hogy például a tetőszigetelések technológia fegyelemsértéseiből (és nem anyaghibából!) adódó tetőbeázásokat úgy szüntessük meg, hogy közel másfélszeres költséggel kéthéjú tetőt építünk. összegezve, véleményem az, hogy legyünk a jövőben ts lakáscentríkusak, de a szónak abban az értelmében, mely a lakás üzemelésével, a benne lakók jó közérzetével jut kifejezésre, és semmiképpen se adjunk ennek a szónak olyan értelmezést, hogy az lakástermeléscentrlkusságot jelenthessen! Takács János, az OTP Csongrád megyei igazgatóhelyettese Orosztanárok konferenciája Az Orosz Nyelv- és Irodalomtanárok Nemzetközi Szövetsége (MAPRJAL) magyarországi szekciójának Csongrád megyei tagozata, a Puskin Orosz Nyelvi Intézet budapesti tagozata és a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat orosz nyelv- és irodalomtudományi regionális konferenciát rendezett tegnap, kedden, a megyei tanács székházában. A találkozó címe és egyben központi témája a tanár szerepe volt az orosz nyelv- és irodalomoktatás folyamatában. A konferenciát dr. Fenyvesi István tanszékvezető főiskolai docens, a MAPRJAL, alelnöke, a Csongrád megyei tagozat elnöke nyitotta meg. Elmondotta, hogy a plenáris ülés és a szekcióülések előadásainak témáit már az orosz nyelv- és irodalomtanárok Jövő év augusztusában Berlinben megrendezendő IV. nemzetközi kongresszusának jegyében állították össze. Külön üdvözölte a Bács-Kiskun és Békés megyei pedagógusokat, akik első alkalommal vettek részt a találkozón. Végezetül kijelentette: a tanítási tapasztalatok bemutatásához, a tapasztalatcseréhez és a módszertani továbbképzéshez kíván hozzájárulni a mostani konferencia. Ezt követően dr. Koncz János, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkára, a neveléstudományok kandidátusa tartotta meg előadását „A pedagógus szerepe napjaink magyar közoktatásában" címmel. Ennek keretében utalt a Pedagjgus Szakszervezet vezetőségi ülésének legutóbbi állásfoglalására, amely szerint biztosítani kell a magyar pedagógustársadalom reálisabb megítélésének lehetőségeit. Hogy értelmiségünknek erről a 160 ezres seregéről pontosabb, valósághű kép alakuljon kl, ahhoz Igen sok tényező szükséges. Dr. Koncz János megemlítette a tanári kollektívák szerepét a pályautánpótlással kapcsolatban, a közösségi szemlélet további erősítésének szükségességét. Beszélt a képesítés nélküli pedagógusok helyzetéről, és az új tantervekhez szükséges szakmai-pedagógiai egység követelményéről. Végezetül szólott a pedagógustársadalom ideológiai arculatáról, valamint a hazafiságtudat kialakításában a munkára nevelés fontosságáról. Ezután plenáris ülés következett, majd három szekcióban orosz nyelven megkezdődtek az előadások, melyek igen változatos formában foglalkoztak az orosz nyelv tanításának aktuális kérdéseivel, tanári és tanulói szempontból egyaránt. A konferencia dr. Müller Józsefnének, a Csongrád megyei tanács vb művelődésügyi osztálya vezetőjének zársza\»val ért véget Zenei naptár Sok szépet nehéz volna fölhalmozni a hétfői színházi koncert jellemzéseképpen, hacsak nem szólnánk tüzetesebben a szerzőkről, Schubertről, Chopinről, Beethovenről (ami viszont tudvalevően aligha férhet el a napilapi reflexió szűkös felületén). Tárgyszerűen tehát annyit: a helyi filharmónia menetrendi programján csehszlovák karmester, Vit Micka dirigálta a szegedi szimfonikusokat, Chopin f-moll versenymüvének szólóját pedig Szelecsényi Norbert játszotta. Két fiatalember vendégszereplése ígérte tehát az est különlegességét. S ha azt tekintjük, hogy Csehszlovákiából nem is oly régen Ltbor Pesek hozott kedvező híreket a fiatal karvesternemzedékről, a hazai ifjú pianisták nemzetközi presztízse pedig köztudott — sajnos, azt kell mondanunk, minapi vendégeink teljesítménye a várakozások alatt maradt. Nem mintha az olomützi szimfonikusok vezetőjének, Vit Mlckának különösebb technikai gondjai lennének a dobogón. Tud mindent, vagy majdnem mindent, ami a müvek feltérképezéséhez nélkülözhetetlen, jó kiállású, és vezénylése kellően temperamentumos, dinamikus ls. Csak éppen a Rosamundanyitány súlyosan dübörgő hangvétele úgy hatott, mint holmi tűzoltózenekar vásári fölvonulása. s Beethoven L szimfóniájának fölépítése, belső kidolgozottsága is sok kívánnivalót hagyott mn.gn után Igaz. a szegedi szimfonikusok hangizercsonortjni (talán a másodhegedűsöket kivéve) sem csillogtak, a vonóskar intonációja változatlanul bizonytalan, hangzásképe szegényes — de hát a tapasztalatok azt mutatják, szuggesztív karmester olykor képes velük „a csodákra". Szelecsényi Norbert zongorajátéka sincs híjával a manuális képességeknek, de — az elfogódottság miatt netán — olyan színtelen, vértelen, hogy csupán pillanatokra tud meggyőző képet adni Chopinről. Voltaképpen mindent eljátszik a kottából, csak éppen nem tudja feszültség alá helyezni, amit csinál; visszafogottsága Inkább fölösleges óvatosságnak tűnik, semmint az értelmezés sajátosságának. N.L A Molnár-dixieland lemeze A fővárosban visszavonulóban az influenzajárvány Budapesten az elmúlt héten tovább mérséklődött az influenzajárvány — tájékoztatták az MTI munkatársát a fővárosi tanács egészségügyi főosztályán. A járvány görbéje immáron a második hete egyértelműen csökkent. Érezhető az influenza visz. izavonulása a gyógyszertárak forgalmán is; a gyógyszertárakban különben a * elmúlt héten is elegendő influenzaellenes szer állt rendelkezésre. A megbetegedettek között 600 szövődményes fordult elő, mintegy 70-nel kevesebb, mint a korábbi héten. A KÖJÁL. laboratóqurnáiban A—l-es altörzset már nem, csupán A—2-est izoláltak, szemben a járvány első heteivel, amikor az A—1 volt túlsúlyban. Heves megyében is Csökkent — mérsékelten — a2 Influenzás megbetegedések száma az elmúlt héten. A Heves megyei KÖJÁL-hokedden beérkezett Jelentések szerint egy hét alatt 8000 új influenzás volt, 13 százalékkal kevesebb, mint az előző héten. A megye úgyszólván valamennyi orvosi rendelőjében keves-' h volt a beteg. Egerben- os Gyöngyösön azonban továbbra is sokan küszködnek az influenzával. Közöttük továbbra is magas a gyermekek aránya, az 1—14 évesek adják a betegek mintegy harmadát. Tovább emelkedik az lnf.. luenzások száma Zala megyében. Egy hét alatt tizennégy és fél ezer új megbetegedés fordult elő, mintegy kétezerrel több, mint egy héttel korábban, itt ls magas az 1—14 évesek aránya. Az egészségügyi szervek tapasztalatai szerint a városokban kis mértékben mérséklődött az influenza támadása, erősödött viszont a községekben. Zala megyében mind az A—1, mind az A—2 „jelen van". Komoly elismerésben részesült a szegedi könnyűzenei élet egyik leglelentősebb képviselője, a Molnárdixieland: megielent első, tizenkét felvételt tartalmazó nagylemezük. A felszabadulás óta ez az első leme*, amely vidéki együttestől megjelent Több mint tizenkét év munkája áll az együttes mögött. 1935-ben alakultak, első országos sikereiket a salgótarjáni amatőrfesztlválokon aratták. Három részvétel — két arany- és egy ezüstdiplomával járt. 1972-ben a csehszlovákiai Prerovban rendezett fesztiválon már az „eurónál extraklasszis" minősítést érték el. Részt vettek minden olyan jelentős nemzetközi fesztiválon, ahol stílusukat. az úgynevozett oldtlmer-dzscsszt játszották: 1072-ben Prágában. 1073-ban Dre'dá^an. 1971-bon Varsóban. 1073-ben Pozsonvban Tavaly a dulsburgl mag'-ar heteken találkozhattak velük a dixieland nyugatnémet kedvelői. A közelmúltban n televízió szegedi körzeti stúdiójának műsoréban szerepeltek. Az együttes fellépéseinek állandó színhelye a szegedi Ifjúsági. Ház dzsesszklubja, ahol hétfőnként rendszeresen Játszanak Már hat éve szervezik és előkészítik a Szegedi Dzsessz Napokat, melyekre idén április 22— 23-án az újszegedi Sportcsarnokban kerül sor. A nyolctagú együttes (Molnár Gyula — klarinét, Deák Sándor — trombita, Mucsi Árpád — harsona, Farkas Mihály — bendzsó, Garay Márta — ének és zongora, Bokor András — baszszusgitár és bőgő, Seabó László — tuba és ifj. Bodó József — dob) Igen derűs, életvidám zenét játszik. A dzsessz kezdeti időszakának „örökzöldjeit" dolgozzák fel elsősorban, a dixieland-muzsika, az oldtlmer-stílus feszes, fegyelmezett keretei között lehetőséget biztosítva * virtuóz szólókra és ugyanokkor a szigorú összhangzattani fegyelemre is. A ler ez tehát mez'Ment s ennek csak öh'lnl lehet Annak már kevésbé. ho«< legalábbis egye'ő-e énnen Szegedre minimális mennyiség jutott belőle. Előreláthatólag csütörtökre érkezik újabb 600 darab a Kárász utcai hangszer- és hanglemezboltba, ahol másnap, pénteken délután 4 és 6 óra között az együttes tagjai dedikálják első nagylemezüket. I). L. Lengyel filmhét n A lengyel—magyar kulturális egyezmény megkötésének 30. évfordulója alkalmából Szegeden, a Szabadság Filmszínházban lengyel filmhetet rendeznek február 23-tól március l-ig. A filmhét ünnepélyes megnyitására holnap, csütörtökön este 6 órakor kerül sor. Dr. Müller Józsefnének, a Csongrád megyei tanács vb művelődésügyi osztálya vezetőjének megnyitója után a F.ir'ia című új film premier előtti bemutatójára kerül Ezt követően mindennap egy-egy nagy sikerű filmalkotás kerül mozivá-zaiira Pénteken a Dulizka aizszony erkölcse című film szombaton a Kerevteiek elmű kétrészes történelmi alkotás, vaiárnap A fáraó című kétrészes monstre-mű kerül közönség elé. Február 27-én a Mérleg, 28-én A vád, március 1-én, szerdán pedig a világhírű Hamu és gyémánt című filmet mutatják b*