Délmagyarország, 1978. február (68. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-19 / 43. szám

12 Vasárnap, 1978. február 19. m Uj Kossalhkiadványok A Kossuth Könyvkiadónál füzet alakban megjelent Pozsgay Imrének, az MSZMP Központi Bizottsága Politikai Akadémiáján, Szocialista társadalom és humanizmus címmel elhangzott -előadása. Valóság és tudat címmel ugyancsak a könyvesboltokba került az 1977-ben Balatonaligán tartott agitációs és propagandatanácskozáson elhangzott előadások szövege. A kötetben közre adták Győri Imre Gazdasági építés és tudatformálás, Lakos Sándor A szocialista demokrácia egyes kérdései című előadását Csütörtökön: forgalomkorlátozás A Vörös Hadsereg megalakulásának 60. évfordulója alkalmából február 23án. csütörtökön délelőtt koszorúzás lesz 10 órakor a Dugonics temetőben levő Szovjet Hősi Emlékműnél, délelőtt 11 órakor pedig a Széchenyi téri két emlékműnél. A koszorúzás Idején a Széchenyi téren forgalomkorlátozás lesz. A Volán autóbuszjáratai közül a 22-es és a 43-as. csak a Radnóti gimnáziumig megy, s nem a Bajcsy-Zsilinszky utcai végállomásig. A 44 es járat a Bajcsy-Zsilinszky utcai végállomás helyett, s 60as, 61-es, 69-es és 69"Y-os kocsik a Bartók Béla téri végállomás helyett csak a Tanácsköztársaság útjáig, a múzeumig mennek és az ATIVIZIG épülete elől Indulnak visszafelé a koszorúzás idején. Tűzvédelemről mindenkinek címmel kiállítás nyílik akisteleki művelődési otthonban február 21-én, kedden délelőtt 10 órakor. Az országos vándorkiállítás anyagát Szeged, illetve a szegedi járás területén történt tüzekről készített tablókkal egészítették ki a rendezők, s bemutatják a leggyakoribb tflzkeletkezési okokat ls. A legfontosabb tűzmegelőzési szabályok szemléletes bemutatásán a kiállítás képet ad a nagy károkkal, illetve sokszor tragédiákkal végződő tűzpusztítások országos tapasztalatairól is. A tablók mellett bemutatásra kerülő diafilmeken pedig segítséget nyújtanak a tüzelőberendezések szakszerű használatának megismeréséhez. Felvilágosító jellegű tűzvédelmi filmek bemutatására is sor kerül — az érdeklődésnek mggfel :lő gyakorisággal — február 28lg. naponta 10 és este 7 óra között, a kiállítás nyitva tartási Ideje alatt Változik a buszmenetrend Mint arról már korábban is hírt adtunk, március 5én, vasárnap hajnaltól, üzemkezdettől új autóbusz-menetrend lép életbe Szegeden. A Volán külön füzetben is megjelenteti az utasokat érdeklő tudnivalókat, lapunkban ls Ismertetjük maid a lényegesebb változásokat — még bevezetésük előtt Mai számunk 11. oldalán térképeket találnak olvasóink az új menetrend yonalhá&za tárói. Hazánk és a világpiac (2J Terjedőben a diszkrimináció A statisztikai hivatal közzétett jelentése az elmúlt évről is jelzi; a külkereskedelmi egyensúly megszilárdításában még igencsak nagy feladatok várnak a népgazdaságra. Igaz, tavaly a szocialista országokkal tervszerűen alakult kereskedelmi forgalmunk, ám a dollárelszámolású piacokon az elmúlt évben számtalan nem várt esemény következett be. Ennélfogva helyzetünk — a dollárelszámolású külkereskedelmi mérleg passzívuma növekvő kivitel ellenére — nem javult. Mindennek sokrétű okai vannak. Közrejátszott, hogy tavaly — főként ármegtakarítást szándékkal — az egyébként szokásosnál többet importáltunk egy sor olyan termékből, amelynek világpiaci ára emelkedő irányzatú volt. Kedvezőtlenül befolyásolták dollárelszámolású forgalmunkat a világpiaci áremelkedések is — s ezek nagy részét elővásárlásokkal nem, vagy csak részben lehetett semlegesíteni. Közismert példa erre a kávé, ám e sorba tartozik, hogy például a megnövekedett állatállomány miatt több növényi és állati eredetű takarmányt — hallisztet és fehérjedús szóját — kellett vásárolnunk, mint a megelőző években. Mindehhez hozzájárult, hogy exportunkban több termék világpiaci ára számunkra kedvezőtlenül változott. A tőkés acélipari válság, a gabonaárak esése érzékeny veszteségeket okozott kivitelünkben. Az elmúlt évben a világpiacon azonban más változásokat is megfigyelhettünk: a protekcionizmus terjedését. Igaz, a korábbi években is akadtak itt-ott kereskedelmet gátló intézkedések — gondoljunk csak a Közös Piac marhahúsbeviteli tilalmára —, ám az utóbbi Időben érezhetően gyarapodnak a protekcionizmus jelel. Kétségtelen a tőkés vltág még nem jutott túl az 1974— 75-ös válságon, s a kilátások sem rózsásak. Még az Egyesült Államokban sem, ahol tavaly a korábbi évek növekedési ütemét átlagosan ismét elérték, ám az év második felében a konjunktúra mar érezhetően csillapult. Amikor számos fejlett tőkés ország tetemes külkereskedelmi deficittel zárja az évet. ráadásul a kilátások sem a legjobbak, még inkább előtérbe kerülnek a különböző vám- és protekcionista intézkedések. Ilyen rendelkezések elsősorban az acél, a közúti Járművek, a közlekedési eszközök, a textil, a cipő és az elektromos készülékek piacát fenyegeti. A szaporodó dömpingvádak, a különböző adminisztratív beavatkozások azt jelzik, könnyen átcsaphatnak más termékek piacára is. Jellemző a szám: a GATT számításai szerint a vámháború eddig 30—50 milliárd dollár értékű áruforgalmat akadályozott meg. Az elmúlt években a protekcionizmus elsősorban Japán, néhány fejlődő ország és a szocialista országok ellen irányult Ami a hazai külkereskedelmet Illeti, hiba lenne, ha gondjaink mellett sem szólnánk eddigi erőfeszítéseink eredményéről. Arról például. hogy az ötéves tervidőszak első két évében, nem éppen a legkönnyeb körülmények között dollárelszámolású exportunk 25—26 százalékkal bővült Ez a növekedési ütem elsősorban azért figyelemre méltó, mert meghaladja a tőkés világkereskedelem ebben az időszakban elért fejlődését Nyilvánvaló azonban, hogy ezt a növekedési ütemet meglehetősen nehéz lesz tartani. A szakembereik szerint a kiutat két irányban kereshetjük. Az elsőre álljon Itt egy példa a nehéziparból. Ez az ágazat az elmúlt években, s az idén is nem csekély mennyiségű műanyagot vásárol a tőkés piacokról. A vásárlásokra elköltött pénzt — devizát — azonban elő Is kell teremteni, rendszerint azzal, hogy valamilyen terméket exportálnak. A fejlett tőkés országok piacain pedig az egyre érezhetőbb diszkriminatív intézkedések hatására a ml vállalataink mintegy harmincszázalékos vámhátránnyal indulnak. A következtetés kétirányú. Egyrészt nem cél a tőkés Import korlátozása — ami egyébként oktalanság is lenne —, hanem az a feladat, hogy elemi gazdasági érdekeinket követve a szükséges műanyagokat, alapanyagokat a számunkra legelőnyösebb piacokról szerezzük be. Mindebből következik az is, hogy a KGST-n belül — s nemcsak a műanyagok területén — fejleszteni, bővíteni akarju1 a munkamegosztást, a szocialista integrációt. Mindez azonban nem Jelenti, nem is jeléntheti azt, hogy lemondunk a tőkés piacokról. Itt azonban szemléleti változtatásra is szükség van. Kivitelünket, eddig ha úgy tetszik, az áruszemlélet jellemezte. A külkereskedő megkapja a gyártól a megbízást, hogy mondjuk adjon el három ilyen és ilyen gépet, mire ő nekiindul a nagyvilágnak, s megpróbál vevőt találni a portékára. A lényeg azon van, hogy az árut kisebb vagy nagyobb tételben, de darabonként adjuk el. A világpiacon azonban a megrendelők egyre inkább a komplett, a kulcsra kész szállításokat Igénylik — mégpedig nemcsak a fejlődő, hanem a fejlett országokban is. Fővállalkozásokra már néhány hazai vállalat is rászánta magát — gondoljunk csak az Egyesült Izzó lámpagyáraira, a különböző élelmiszeripari feldolgozóüzemekre, iskolákra, egyetemekre — ám e területen még csak a kezdet kezdetén vagyunk. Ma még a szabályozó rendszert sem ösztönzi kellőképpen ezeket a vállalkozásokat, s ha kedv lenne is, a pénzügyi nehézség gyakran megakadályozzák az üzletkötést. A gördülékenyen működő fővállalkozó szervezetek létrehozása azonban nemcsak szabályozók kérdése, hanem nagyrészt azon is múlik, milyen Intézményes kapcsolatrendszer alakul kl a külkereskedők és az Ipari vállalatok között S mi tagadás, e téren is sok még a javítanivaló. K. Ny. J. Pártnapok Szegeden Holnaptól, hétfőtói párt- gyárban Kapás Sándorné, napokat tartanak Szegeden ugyanekkor a pénzintézetek a gazdasági épltőmunkák részére az MNB-nél dr. időszerű kérdéseiről, a ta- Nagy Lajos, fél 3 órakor a valyi eredményeinkről is az Rózsa Ferenc szakközépiskoIdel országos, valamint helyi teendőinkről. Február 20-án, hétfőn délután 5 órakor a szőregi körzeti pártszervezetnél Bódi János tart előadást. Iában dr. ördögh Piroska, 3 órakor a SZOTE szemklinikáján dr. Medve László, ugyanekkor a JATE-n Török József, valamint a Centrum Áruház dolgozóinak Vajas Február 21-in, kedden dél- Józsefné, délután 4 órakor a után 2 órakor a textilipari Szeged megyei városi taszakközépiskolában Bálint nácsnái Juratovics Aladár, Dezső, szintén 2 órakor az Ikarus szegedi gyárában dr. ugyanekkor a tanárképző főiskolán dr. Székely SánBoldizsár Sándor, fél 3-kor dor, fél 5 órakor a Tiszatáj az ipari szövetkezetek dol- Tsz-ben dr. Tóth László lesz gozóinak dr. Tóth László, 3 órakor a vasútforgalmi szakközépiskolában dr. Bánfalvi délután József, ugyanekkor a fegyház és szigorított börtön dolgozóinak Kovács János, a Móra Tsz-ben szintén 3 órakor dr. Tóth Lajos lesz az előadó. Február 22-én, szerdán délelőtt 10 órakor a zeneművészeti főiskolán dr. Schmidt József, délután 2 órakor a cipőgyárban Bújdosóné Lengyel Eszter, fél 3-kor a az előadó. Február 24-én, pénteken 2 órakor a pincegazdaságnál Papp György, ugyanekkor Dorozsma I. sz. általános iskolában Hernádi János, szintén 2 órakor az Üj Élet Tsz-ben dr. Faragó László, fél 3 órakor a Csongrád megyei Sütőipari Vállalatnál dr. Koncz János, 3 órakor a Műszaki dandár személyi állományának dr. Komócsin Mihály, ugyanebben az időben a CSOMIKSZV újszeged! gyárában TERV-nél dr. Horváth Kádr. Siklós János, háromne- roly, valamint a Csongrád gyed 3 órakor az olaiipar dolgozóinak Algyőn Jedlicska Gyula, 3 órakor a szalámigyárban Kovács Sándor, ugyanekkor a Tisza—Maros szög Tsz-ben Tóth Szilveszterné tart pértnapot. Február 23-án, csütörtökön délután 2 órakor a házmegyei tanácsnál Szabó Sándor, délután 4 órakor az IKV-nál a kommunális és szolgáltató vállalatok dolgozóinak Juhász Géza, 5 órakor a Dorozsma körzeti pártszervezetnél Antollk András tart pártnapot I Hogyan élnek? Egy induló cikksorozat elé Szeged lakosságának el- sók dr. Papp Ignác és dr. szágos átlag. Az országban enyészően kis százalékát teszi Szentirmai László Hogyan él- ugyanis a téesztagok 50 száki a város 3 ezer 375 terme- nek a szegedi termelőszövet- zalékának nincs meg a nyolc lőszövetkezeti gazdája. De kezeti parasztok? cfmű cikk- általánosa, Szegeden csak 30 elég csak néggyel beszorozni sorozatából értesülhetnek, százalék nem fejezte be alsóezt a számot (a négytagú csa- amelyet keddtől folytatások- fokú tanulmányait Valószíládmodellt figyelembe véve), ban közöl a Délmagyaror- nű, hogy a nagyváros közels már nem lehet közömbös a szág. ségével és7 pozitív hatásával mintegy 15 ezer, az ipari A felmérést kérdez5blzto- W f^Mór ezek áz adanagyváros kózigazgatás-hatá- ^ iochalleatók vécézték tok' A iovedelem nagysagárán élő ember sorsának ala- Séle mód z?r ÍkalmS- nak szempontjából is jelenkUláSa- val. Hatszázhetvenöt téesz- £££ Dr. Szentirmai Lászlónak, taggal 70-70, és valamennyi ^^ÍL^Sn a József Attila Tudomány- termelőszövetkezet 10-10 ve- féf,ben kepes f.e'venni a báz" egyetem Központi Könyvtára zetőségi tagjával 16-16 kérfőmunkatársának és dr. Papp désből álló kérdőívet töltet- ™ .f™*" Ignác docensnek, az állam- tele ki. Az adatokat számító- emhteni' a kozí* gazdasag" és jogtudományok kandtdá- gép dolgozta fel A kérdések tusának irányításával Szege- a lakáshelyzetet, a felszereltden 1976 óta kutatják a ter- gégét, a tartós fogyasztási melószövetkezeti parasztság cikkekkel való ellátottságot, ?,í??Dan ."aílu".? lalT' » életmódját. A vizsgálat célja a családban a keresők jőve- 15dé,re fordítható id3t A az volt, hogy a városi párt- delmét, a jövedelem felhaszigen magas a háztájiban ledolgozott órák száma, ami azonban csökkenti a műveszabad idő hasznos felhaszbizottság a szociológia esz- nálását, a munkaidő nagysá- "fásában a /áros kedvező Uívroinow ceofts-ipévei kénét oét = m„nk«»oeraoiékenV«4a- hatása nem érvényesül. Szoros az összefüggés a háztájiban végzett munka Időmennyisége és az életkor között is: a negyven év femogatta. Az első tudományos eredményekről, megállapítáZomborl, aki élete delén lett ..paraszttá", disznót is tartott a tanyáján. Párját nyolcszázért vásárolta, egyik malaca megdöglött, hat süldőt leadott, a hetediket megtartotta, hizlalta, és nevet is adott neki: Manci. Az volt a terve, hogy egyszer majd bebúgatja. s a Manci akkor annyi malacot ellik, hogy Zombori lesz a leggazdagabb a tanyavilágban. (Zömboriról tudni kell. hogy eredeti foglalkozása: városi semmittevő. Magyarán: simlis.) Negyvenéves korában megszállta a bűnbánó lélek, megnősült .Fiatal lányt vett el (aki talán csak azért ment Zomborihoz. mert nem kapott se jobbat, se fiatalabbat), ám a házasság lakást nem hozott, s csavarogni, csövezni csak a férfimagány állapotában lehet, nősen aligha. Kapóra jött Zomborlnak a találkozás: a Mester, a festő, lelkesen szavalta el Zombori nak. hogy tanyát vett a város közelében, ott festi látomásalt... így történt, hogy Zombori tanyát vett. fillérekért: leköltözött egy falu mellé, kalaoot tett a fejére, és földművessé változott. De a környékbeliek inkább úgy mondták, hogy: „parasztizál". Zombori vendége voltam egy téli Mpon, A konyhában ültünk, hármasDisznóvágás ban: kezemben a lőre. amit Zombori gyártott a hordó aljából, cukor és víz segítségével. Friss hangokat hallottam a kerítés felől. Két tanyai férfi jelent meg az udvaron, csizmás, fekete alakjuk ropogva közeledett a hóban. Nagyot köszöntek, s nyomban a tárgyra tértek: „Kellene a disznó". Zombori, miután pénz került a közelébe. azonnal lemondott Mancival kapcsolatos terveiről — egye fene, néhány évvel később állítja kl azt a hatalmas disznókondát! —. s rövid, városi alku után meg ls egyeztek: Soós Laciéké a disznó, másnap hajnalban leszúrják, még ott a Zomboritanyán, aztán átfuvarozzák Soósékhoz, náluk szedik szét, dolgozzák fel. Laciék lenyelték a borukat, elmentek. Zombori komoran ült a konyhai pricesen: sajnálta a Mancit. Meg hát: egyelőre le kellett mondani arról a tervéről, hogy hatlábú disznókat tenyészt ki, s benépesíti belük a vidéket közeinek segítségével képet gát a munkatermelékenységkapjon e társadalmi réteg nek az életvitelben betöltött életkörülményeiről. A kuta- szerepét, a szabad idő eltöltásokat anyagilag és erkölcsi- tését, a társaskapcsolatok alaleg a TESZÖV, valamint az kulását, a téeszdemokrácia jettiek erejük maximális kí akkor még nyolc érdekelt ter- problémáit és a politikai- használával dolgoznak a himelőszövetkezet (a Tisza— közéleti tevékenységet tárták vatalos munkaidő után. SzaMaros, a Felszabadulás, az feL porodnak a „vegyes házassáT-t. - rru íx- v gok", a házastársaknak mlndÜJ Elet, a Tiszatáj, a Kom- A vizsgálat legdöntőbb össze a 24 százaléka termeszomol, a Rákóczi, a Móra megállapítása — anélkül, lőszövetkezeti tag. Óriási lépFerenc és a József Attila) tá- h°Sy a sorozat elébe vág- tekkel halad előre a társadalnánk — az, hogy életkor, ml átrétegeződ<*s: a tagság50 nem és iskolázottság tekinte- százaléka rendelkezik vala. tében a mutatók jobbak, mint milyen szakképzettséggél. sokról és adatokról az olva- a Csongrád megyei és az or- Minden hm-m^ik téesztazaz mi •• r !-••••— IMIII— ni .HM ínarból, általában az építő iparból ment vissza a termelőszövetkezetbe dolgozni. A megkérdezettek 80 százaléka még nem gondolt arra. hogv más munkahelyet keressen magának. Érdekes viszont, hogy a szülőknek mindössze a három százaléka akarja, bogy még nem kereső gyereke végzés után a téeszben maradjon. A szövetkezeti demokrácia kutatásának terén szintén új momentumokra bukkantak. Megállapították, hogy a tagság a munkahelyi légkört pozitívabban értékeli, mint a vezetőség, valamint, hegy a téeszdemokrácia jobbni. kimutatható, mint n tanácsi demokrácia, A tagok több-4 Hídnak n té"s» mint a «njói ' oltóhely ük fejlesztésiről. Az Induló cikksorozat mindezeket a kérdéseket rés'7'c-tesen kifejti. A kutatások régi hiányosságokat pótoltak, s kiindulópontul szolgálhattak más rétegek életmódjának vizsgálatához is. F. K. Másnap hajnalban meg ls érkeztek Laciék. fogaton. Hátul a tál a vérnek, meg a táska, benne a szükséges kések. — Halál a Mancira! — fújtatott Karcsi, Laci sógora: a böllér. Elkaptuk Mancit, oldalára döntöttük, Karcsi fürgén torkonszúrta. — A tálat. Feri! — ordította Laci. de Zombori nem mozdult, mereven állt az ólajtóban, Manci sivftását hallgatta, túlviláglan riadt tekintettel. A viharlámpa úgy lógott a kezében, mintha rögtön el akarná elten!. Felkaptam a „vejdlingot", Manci torkához állítottam. Karcsi kihúzta a kést. fröcskölve zúdult elő a disznó vére. töltve a tálat színig. Kell a hurkába. És Manci hamarosan útiakéit Soósék tanyája felé; feketén kocsikázott a hntnali fagyban. Visszamentem a konyhába. Zom^o-i sírt. zokogott. A felesége némán állt felette, riadtan nézett rám. — Sír — mondta. Nem vártam meg Laciék disznóto rát. Ahogy kivilágosodott, elbúcsúztam Zomboriéktól. az állomás felé Indultam. A tanya feketén, fagyosan állt az akácok között. Többé már nem for dúltam vissza. Bólya Péter