Délmagyarország, 1978. február (68. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-17 / 41. szám

4 Péntek, 1978. február 17. 3 mim f ígértek és kértek a szépség haszna Tanácskoztak a textilművek brigádvezetői Tavaly, szabad idejükben 86 műszakot vállaltak a sze­gedi textilművek fonónői. hogy pótolják némiképpen a Magyar Pamutipar egyik üze­mének leégését követő hiányt. Idén nem szükséges ilyen mértékű áldozatot vállalniuk, mégis megígérték, hogv túl­teljesítik tervüket. A 130 szo­cialista brigád vezetőjének tanácskozásán kiderült, hogv a fonodaiak egy százalékkal, azaz 77 tonnával kívánják túlteljesíteni a tervet. A szö­vődé közössége a vártnál 1,4 százalékkal — 535 ezer négy­zetméterrel — több kelmét ígér. Kiderült a brigádértekez­leten, hogy a fonónők és a szövőnők tudják: nem első­sorban többet, inkább ponto­sabban kell termelniük. Ta­valyi munkájuk során, az át­vevők reklamálásából látták, milyen kárt okoztak, ha a megengedettnél több hibát vétettek, vagy ha — egyet­len napot is — késtek a szál­lítással. A fonónők, amint a E vekkel ezelőtt történt. Egyik olva­sónk le/elet küldött a szerkesztő­ségbe, s nagy társadalmi akció lenne a miénk. Életterünk, lakóhelyünk szeretetéről árulkodnának a zöld levelek, ahogy a város lakótelepein, parkjaiban, megindítását javasolta. Hegyügyben. Igen, egyes külvárosi utcákban már ezt hirdet­jól olvasták: hegyügyben. Itt azon a vi- ték tavaly is. déken, amelyik a domborzati térképen a legzöldebb területen fekszik. Amelyik al­földebb az Alföldnél. Olvasónk elégedetlen volt — s ebben valószínű nem áll egye­dül — Szeged természeti szépségeivel. Évekkel ezelőtt kezdeményezte a nép­front, a KISZ városi bizottsága, valamint a tanács a Virágos, tiszta Szegedért moz­galmat, a megyei népfront és a Kertbará­tok Társada'mi Szövetsége a ..Mintakert'" „Igaz, van folyónk" — írta —. „de hát ez akciót és új lehetőségeket kínál az Egv A szövőnők a tervezettnél 535 ezer négyzetméterrel több kelmét ígérnek mennyiséget, az első osztá- het, aki akar. Brigádjának új formát dicsérte, és javasla­lyú termékek arányát is egy tagjai is gondolkodás nélkül tot tett a továbbfejlesztésére. százalékkal kívánják növelni vállalták a többletmunkát és Jó néhányan fölszólaltak — ezáltal elérik, hogy 100 a kommunista műszakokat, még, mindannyian hírt ad­kiló fonalból 87 kiló 60 deka Arról is beszélt Volfordné, tak közösségük eredményé­kifogástalan lesz. A szövő- hogy szeretnék még részlete- ről, s elmondták, mit akar­deiek szintén ésszerűen ter- sebben és rendszeresebben nak ezután még jobban elvé­veznek; ők a tavaly elért mi- látni gazdasági eredményei- gezni. Nem ígértek túlságo­nőségi színvonalat szeretnék fcet. Társaival együtt kíván- san sokat, csak annyit, tartani. Nem is kívánható CSi például arra. hogv egy- amennyit valóra is válthat­tőliik több: a 98,4 százalékos egy hónapban ténylegesen nak. Aki valamennyire is is­első osztályú arány más szö- hány órát töltöttek munká- meri a textilipart, nem is vödék számára egyelőre el- Val. csodálkozik ezen — kevesen érhetetlen. Nagy Etelka szövőnő az dolgoznak olyan pontosan és A textilművek brigádérte- üzemrészben bevezetett, jobb kevés időveszteséggel, mint kezletén részt vett a Pamut- minőségre ösztönző bérezési a fonó- és szövőnők, nyomóipari Vállalat főmér­nöke. Kantak is az alkalmon a dolgozók, és nem csupán ígértek, kértek is. Füstös Nándorné, a gyűrűsfonoda dolgozója szóvá tette, hogy gyakran kell átállniuk más és más minőségű fonalak gyártására. Ennek az a kelle­metlen következménye, hogy a gépet át kell szerelni. Ke­vesebb idő jut így a tényle­ges termelésre. A vállalati főmérnök ismertette a gon­dokat, amelyek miatt egyelő­re nem egyszerűsíthetik a fo­nodái programokat, de meg­ígérte, hogv néhány hónap nlatt megoldást találnak a fállalat vezetői. Füstösné azt ls szóvá tette, hogy — bár ez új klímaberendezés terve elkészült — nvomát sem lát­ja az építés előkészületeinek. Volford Béláné, aki szintén fonónő, tavalyi gondokat idé­zett — elmondta, hogy közös­ségének korábban feszes ösz­szetartó szálai lazulni lát­szottak az új. fiatal dolgozók belépése miatt. Attól tartott, hogy gyengébb eredménveket érnek el. Hamar kiderült azonban, hogv néhány hón?-1 alatt is kiváló munkássá ér­Keresetiek a növendék sertések Magas árak az állatpiacokon Élénk a kereslet az állat- szóhoz", és süldőből is töb­piacokon a növendék serté- bet vásároltak volna, mint sek iránt, az árak ennek amennyire végül is lehető­megfelelően magasak, ami ségük nyílott. Viszont janu­azt jelzi, hogy várhatóan árban mintegy 28 ezer sül­1973-ban sem csökken a ta- dót vásároltak a korábban valyi élénk termelői kedv. megkötött szerződések a'.ap­A kistermelők szívesen vá- ján. Az év első heteiben te­sárolnak malacokat, süldő- hát az állami felvásárlás ket az állatpiacokon, annak szabadpiaci árszabályozó ellenére, hogy 12 kilogram- szerepe csak kismértékben mos súlyig a malac kilóját érvényesült, a tavasz végs átlagosan 60 fo-intirt áru- felé azonban — akárcsak sítják és a süldőkért is 10— máskor — várhatóan mér­20 százalékkal nagyobb ösz- séklődnek majd a s'afcatípi­szeget kérnek, mint az el- aci árak, amelyek különösen műit évben ilyenkor; egy- a Dunántúlon rr.entek fel, egy süldőért a hivatalos fel- főleg Zalában. Vasban é: vásárlási árnál 6—8, sőt Veszprém megyében, gyakran 10 forinttal is töb- Az állami ipar erőfeszíté seket tesz a kistermelők ko elmúlt camegrendeléseinek klelé is gítésére. Az első félévbe­Duna-hidat építenek Baján Egyszerre két híd épül a vált. A Közlekedés- és Pos­következő években Baján: az taügyi Minisztériuná a múlt egyik a Dunát íveli majd át, esztendőben megbízta az a másik pedig a Kamarás- UVATERV-et, hogy készítse Duna, azaz a Sugovica két el az új híd tervét Az el­partját köti össze. képzelések szerint az új Régóta foglalkoztatja a közúti Duna-hidat a jelenle­bajaiakat az új Duna-híd gitől északra, közvetlenül gondolata. A régit már ki- mellette építik majd fel. nőtte a város, a dél-ma- Az új hídra vezető utak gyarországi körzet. A meg- tervezésére nemrég pályá­levő vasúti-közúti híd for- zatot hirdetett Baja taná­galma az utóbbi években csa és a KPM. A cél egye ugrásszerűen megnőtt. Mind bek között: az 55-ös út Ba­íóbb vasúti szerelvény megy ját érintő szakaszának ész­át rajta, ezért a déli határ- szerű meghatározása, az új vidék egyetlen összekötő út- híd és a Bátaszék közötti ján, a szeged—bátaszéki 55- útpálya gazdaságos kijelölé ös főútop a gépkocsik itt, a se. A műveket tavasszal ér­bajai hídnál gyakran 40— tékelik. Előreláthatóan a 50 percet rostokolnak, míg Duna-híd és az úthálózat átjutnak a túlsó partra. építésének előkészítéséhe:: Az új közúti Duna-híd még e tervidőszakban hoz építése elkerülhetetlenné zálátnak. Csendes Nándor, a baja' nem minden. Hegyet kellene idevarázsolni, a Tisza partjára." S hogy miként, arra is alapos tervet dolgozott ki, melynek lénye­ge: városunk minden épkézláb polgárának oda kellene cipelnie a maga földadagját. Az Ember — így, nagybetűvel — ennél ne­hezebb, bonyolultabb dolgokra is vállal­kozott már, kezdve az egyiptomi pirami­soktól az űrhajózásig. Az ötlet megmosolyogni való, de valahol mégis tartalmaz követésre méltót. A nincs elleni bele nem nyugvás képességét. Ez a tulajdonság alapozza meg a világ fejlődé­sét, s ezt valahogy úgy tanítják az isko­lában, hogy az ember saját hasznára, saját boldogulására — saját gyönyörűségére — formálja a természetet. Nem véletlenül írtam ide: saját gyö­nyörűségére. Igaz, hegyünk nincs. Az is igaz, hogy csodálatos, lenyűgöző látványt nyújtanak az égbe nyúló csúcsok, és alig­ha találhatna szem szebb élményre, mint amikor tavaszi vagy őszi erdőben néz szét, szűk erdei utakon vagy tágas tisztásokon. S a társadalmi munkában összehordott hegynek más haszna nem is igen lenne — szépségén kívül. Baj ez? Aligha. Manap­ság már egyre biztosabban tudjuk: kör­nyezetünk szépsége nem is olyan haszon­talan. Az esztétikai élmény pszichológiai ka­tegória, amely alakít, formál bennünket, akár mi a természetet. Kölcsönös kapcso­lat ez kül- és belvilágunk között. A szép, a kellemes környezet megnyugtató. A gé­pekkel, mesterséges zajokkal, információk áradatával, stresszhelyzetek százával meg­terhelt korszakunkban talán sokkal in­kább létszükséglet, hogy rábukkanjunk a szép nyugalmára, s elmerüljünk benne. Beszélünk egészségügyi kulturáltságról, beszélünk környezetvédelemről, s ha te­szünk érte, a tisztasággal is a szépet gya­ranftjuk magunk körül. Csakhogy a szépségnek, fgy a természet adományainak is sokféle megjelenési for­mája van. Városunk szépségét a hegyhor­dásnál józanabb és könnyebben megvaló­sítható elképzelésekkel ls fokozhatjuk. És a hatás — márnedig ez a lényeg — ugyan­az lehet. Olvasónk úgv képzelte, ki-ki elte­ríti a lassan növekedő dombocskára a ma­ca földadagiát. Én úgv mondanám, elég lenne, ha ki-ki salát háza táián elültetné a maga „zöldadagját". Üde, viruló város vállalat — egy park és a 10 órát Szegedért akció is. Tavaly 16 ezer 168 fát ültettek el a diá­kok, a szocialista brigádok tagjai, valamint a lakosság más rétegei társadalmi munká­ban, és csaknem 34 ezer tanak viselték gondját. S hogy mit várhatunk az idei évtől, hány szürke utca, előkert bo.ul zöldbe nyárra? A városgondnokság felmé­rést végzett a város utcáiban. Ennek alap­ján szakszerű tervet állított össze a vár­ható igényekről. S ha a lakóbizottságok idejében kérték a facsemetéket, a város­gondnokság ingyen átadja a 300 ezer fo­rint értékben vásárolt anyagot. Sőt, a szállításról is gondoskodik, ha eljön az ül­tetés ideje. A lakóbizottságok számára tehát adott a lehetőség, hogy csupán saját munkájuk árán — pénzkiadás nélkül — szépítsék környéküket. De vajon mitévő legyen az, aki magányos kezdeményező, s hajlandó lenne elültetni néhány fát a háza előtt. Ha kér a városgondnokságtól néhány fát, ő is megkapja. A tapasztalatok szerint azonban nehezebb helyzetben van, ha a mindenki szemét ugyancsak gyönyörköd­tető előkertbe akar zöldet ültetni. A nem garasoskodó városszeretet, a szépítő szán­dék mind hiábavaló, ha a pénzéért sem tud hozzájutni díszfához vagv díszcserjé­hez. Nemrég került az üzletekbe az 1977­es kiadású Virágoskert, pihenőkert című könyv, amelyben arról tájékoztatják töb­bek között a szegedieket, hol vásárolhat- i nak cserjét, facsemetét. A felsorolt hét | cím közül kettőt kereshet föl csupán „ma- \ gánzó", s egyáltalán nem biztos, hogy si- : kerrel. U " gy tűnik, hogy városszeretetben, tettrekészségben nincs hiány Szege­den, tanúsítják a társadalmi mun­kát szervező bizottság adatai és kétségte­lenül zöldülő utcáink is. Azt mondják, az emberi akarat hegyeket képes megmozgat­ni, talán még „építeni" is. De sajnos he­gyet összehordani föld nélkül, erdőt tele­píteni fa nélkül nem lehet. S a közösségi érzés, a városszeretet sem virul, ha nincs mód kifejezésére. Márpedig sok szegedi számára ez lenne a bizonyíték. Kár lenne lemondani róla. Chikán Ágnes bet adnak kilónként. Az állatforgalmi és Ipari vállalatok az hetekben malacot nem tudtak felvásárolni az állat­piacokon, az áral^ olyan ir­reálisan magasak voltak, bogy az ipar „nem jutott várhatóan 30 ezer kocát he lyeznek ki a kistermelőkhöz mégpedig kedvezményes fel tételekkel. városi tanács osztályvezető je elmondta: sok vita előz­te meg az új Sugovica-híd építését: hol legyen, milyen legyen? Végül is a társadal­mi és a szakmai zsűri úgy döntött, hogy a mostani csupán kéttonás terhet bír bauxitbeton híd helyén épí tik fel az újat az 1980-as évek elején. Az államigazgatási szervek munkájáról Az Igazságügyi Minisztérium felmérése Az államigazgatási szer- osztályán, összegezve az gálják, hogy az államigazga­vek színvonalas mellett szól. hogy taik ellen a bíróságokhoz benyújtott fellebbezések a polgári pereskedés alig egy százalékát teszik ki, s még ennek az elenyésző hányad­munkája államigazgatási határozatok határoza- bírósági felülvizsgálatára indított perek országos ta­pasztalatait. A vizsgálat fontos meg­állapítása: a bíróságok ítél­tási határozat tartalma nem sért-e jogszabályt. Pozitív tapasztalat a la­kásperekben : a bíróságok ar­ra törekednek, hogy meg­felelően érvényesüljön a nak is csak csekély részé- en hat az államigazgatási ben születik korrigáló íté- szervek munkájára is. let, jogszabálysértés hiá- Érdekes tapasztalat —. s nyában mind gyakrabban ez már társadalmi fejlődé­adnak helyt az első fokon sünkkel, az életszínvonal nö­született döntésnek —, álla- vekedésével függ össze —, pították meg az Igazságügyi hogy megváltozott a perek Minisztérium bírósági fő- tárgy szerinti megoszlása. kezési gyakorlata kedvező- társadalmi egyenlőség és igazságosság. Következete­Jugoszláv delegáció az MTESZ-nél A Műszaki és Természet- egyeztették az idei esztendí tudományos Egyesületek munkaprogramját. A megbe­Csongrád megyei szervezete szélésen részt vett dr. Győrjjy 1964 óta tart szoros munka- I.ászló, az MSZMP Csongrád kapcsolatot jugoszláviai test- megyei bizottságának mun­vérvárosunk, Szabadka ha- katársa, dr. Hamvas Antalné. sonló feladatokat ellátó szer- az MTESZ országos vezető­vezeteivel, a DÍT-tsl. A két ságének tagja, a nemzetköz: szervezet évente fölújítja osztály vezetője, munkaprogramját, s a tag- A szegedi és a szabadkai egyesületek önállóan dolgoz- szakembereknek dr. Kispéter iák együtt. A jugoszláviai Antal, az MTESZ szaktitkárr DIT szabadkai képviselői, Vi- vázolta az együttműköd ér szai József alelnök vezetésé- legfontosabb teendőit. Az ér­vel, tegnap, csütörtökön Sze- deksltek legközelebb Szabad­edre látogzttak. A tizenegy kán találkoznak, s márcit"­lós delegáció tagjai az MTESZ elején aláírták az együ»tmű tagegyesületeinek vezetőivel ködési munkaprogramot sen fellépnek a spekuláció, a munka nélküli jövedelem­szerzés ellen, érvényt sze­reznek az állampolgárok jo­gainak és törvényes érde­keinek. Nagy figyelmet for­dítanak a Nyerészkedési tö­Korabban az államigazgatási rekvések megakadályozásá­perek több mint fele la­kásügyi határozatok meg­ra; különösen a lakásbérleti jogról való lemondással. támadása miatt indult —, ez csereszerződések az arány ma alig egytized. Jórészt a személyi tulaj­jóváha­gyásának ' megtagadásával, továbbá a lakásbérleti jog­don körének, értékének gya- viszony folytatására való rapodására vezethető visz­sza. hogy nőtt az adó- és il­letékkötelezettséget megál­lapító határozatok, illetve az ellenük pereskedők szá­ma. Pest megyében Eszter­gomban, Gyulán és Szek- vagy egyiküknek már szárdon ezek alkotják az tanácsi bérlakása, ez a összes államigazgatási pe­rek 80—90 százalékát A fel- ismerését kizáró téiívező. jogosultság elismerését megtagadó határozatok meg­támadásával kapcsolatos pe­rekben. Következetes a bí­róságok gyakorlata abban is, hogy ha házastársaknak, vau to­vábbi igényjogosultig el­s 1 A mérés során egyáltalán nem helyes ítélkezési gyakorlat találkoztak születési, há zassági vagy halotti anya­könyvi bejegyzés megtaga­dása, törlése, illetve a ki­igazítás megtagadása mi­atti bírósági ügyekkel. Ami a bíróságok ítélke- pert indítsanak zési gyakorlatát illeti, el- nácsi bérlakás iárásuk megfelel a törvé­nyi előírásoknak, azt vizs­szerint nem változtat e helyzetben a megindított vá­lóper sem. A helyes állás­pont érvényesítése gátat vethet annak, hogy a há­zastársak formális bontó­több ta­megtartásá­ért. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents