Délmagyarország, 1978. február (68. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-17 / 41. szám

4 • Péntek, 1978. február 17. Magyar—vietRaRii népfronttárgyalások 0 Hanoi (MTI) Az a magyar népfrontkúl­döttség, amely Sarló* István­nak, az MSZMP PB tagjá­nak, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa főtitkárá­nak vezetésévet tartózkodik Hanoiban, csütörtökön tisz­telgő látogatást tett a Ba rtinb téri Ha Sí Miiih-malinó­leumban. A nap folyamán hivatalos tárgyalások kezdődtek a ma­gyar küldöttség és vendég­látói között. A harátt han­gulatú eszmecserén Sarlós István, illetve válaszában Hoang Quoc Vlet, a VKP KB tagja, a Vietnami Haza­fias Front Központi Bizott­sága Elnökségének elnöke és Nguyen Van Tien, a Viet­nami Hazafias front főtit­kára adtak kölcsönös tájé­koztatást hazájuk pépfronU mozgalmáról, A találkozón a Vietnami Hazafias Front vezetői meleg hangú köszönetet mondtak azért a segítségért, amelyet hazánk, a magyar nép, a Magyar Hazafias Népfront nyújtott Vietnamnak a hem­aeti felszabadító harc folya­matában és nyújt ma is a békés építő munkához. Sarlós István válaszában hangsúlyozta, hogy Vietnam harca a szocialista országok közös ügye volt, és a viet­nami népnek nyújtott támo­gatásunk a Magyar Népköz­társaság szocialista külpoli­tikájának lényegéből fakadt, hazánk ma is támogatja, s a jövőben is támogatja maid a baráti Vietnam országépítő munkáját — hangoztatta vé­gezetül Sarlós István. Csütörtökön este a vietna­mi fél fogadást adott a ma­gyar küldöttség tiszteletére. Biztos pajzs a béke megvédésére Mos*kalenko marsall sajtóértekezlete 0 Moszkva (MTI) — A szovjet hadsereg egyet­len feladata az, hogy meg­fedje a békét, a szocializ­must, orszafluuk vivmanvait. Hadseregünk egyúttal nem­ceak a mi államunk, hanem az egész szocialista közösség érdekeit védi, biztos pajzs mindyn agresszió* ttjyy mug­valósításával szemben. Fenn­állása egyben biztosíték min­den h*la<jó erőnek arra, hogy az agresszív körök nem hajt­hatnak végre olyan akciókat, amilyenekkel visszafordíta­nák a történetem kerekét — jelentette ki KiriH tyoszfca­leufco marsall, a Szovjetunió honvédelmi miniszterének helyettese moszkvai sajfó­konferenciáján. A sajtókon­ferenciát a szovjet, hadsereg fennállásának közelgő «Ü. év­fordulója alkalmából rendez­ték, es arra meghívták a szovjet fővárosba akkreditált katonái attasékat ta. hloszkalenko marsall rá­mutatott; a Szovjetunió Kom^ muntstá Pártja ós a szovjet kormány külpatittkájának leglényegesebb eleme a béke vedelme, a» emberiséget fe­nyegető háborús veszély ki­kuszqbáléee, a leszerelés meg­valósítása. Ba.inálaton modon azonban a világban még je­lentősek azok az erők, ame­lyek háborúra készülnek, ag­ressziót készítenek elő, fo­Icozzák a fegyverkezési ver­senyt, új tömegpusztító fegy­verek gyártását és elterjesz­tését készítik elő. Mindaddig, amíg az ilwen érák fennalI­nas szHfcstíjj vau arra, honw a Ö'zapjeímup /eaataitsa vé­delmi éráit­Az eltelt tdőszakhan a íegv v érkezés céljainak alátá­masztására megélénkültek a különböző rágalmazó propa­ganda-hadiáratok, így pél­dául széles körben terjesz­tik a uSíövjet fenyegetés" gondolatát, azt, hogv orszá­gunk támadó szándékkal ntt­veli fegyveres erőit- Az ilyen rágalmakat maga az élet cá­folja meg — mondotta a mar­sall, utalva arra, hogv a szov­jetunió rendszeresen csök* kenti éves költségvetésében a kaionai célokra előirány­zott összegek arányát Míg pétdáut W4-ben a teljes költségvetés százalékát fordították ilyen célokra, ad­dig tHíd ban már csak 7.8, ltt77-ben pedig csak 7,2 szá­zalékát. „Országunkban nin­csenek olyan körök, flme­Iveknek érdeke yolna a fegyvergyártás, a fegyverke­zés. Igy csak annyit haszná­lunk fel katonui célokra, amennyi feltétlenül szüksé­ges, amennyi elegendő ahhoz, hogy az agresszornak ne tá­madhasson kedve fegyveres erővel a maga javára meg­oldani a két társadalmi rend­szer vitáját" — hangoztatta Moszkalenko marsall. A honvédelmi miniszterhe­lyettese ugyanakkor hangoz­tatta: ff síocjet fegyveres Ctüfc- ff(sereg, a légierő, a hadiflotta felszerelése a leg­korszerűbb, Kiképzése ff leg­magasabb szinbonaltí.' " Ai SBKP és a szovjet kormány megadja az ehhez szükséges eszközöket, a szovjet tudo­mány és technika megteremti a feltételekéi A szovjet, ipar rna alkalmas arra, hogy rend­kívül rövid idő alatt létre­hozzon minden olvap fegy­vért, amelynek gyártását a körülményék, az agresszív erők fegyverkezése az or­szágra kényszeríti. Gyűri fmre fogadta az SZMBT küldöttségét • Budapest (MTI) Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára csütörtökön az M32MP KB székházában fogadta a Szovjet—Magyar Baráti Tár­saság küldöttségét, amely Jevdokija Fjodorovna Kar­povának, az SZKP KB tagjá­nak, az OSZSZSZK minisz­terelnök-helyettesének, az SZMBT alelnökének vezeté­sével tartózkodik hazánkban. A szívélyes, elvtársi légkprű találkozón részt vett Nagy Mária, az MSZBT főtitkára. * Vlagyimir Jakovlevics Pavlov, a Szovjetunió buda­pesti nagykövete a magyar szovjet barátsági, együttmű­ködési és kölcsönös segítség­nyújtási szerződés aláírásának 30. évfordulója alkalmából osütörtökön fogadást adott a nagykövetségen. Részt vett a fogadáson Antal, az MSiiMR Po­litikai Bizottságának tagja, az Országgyűlés elnöke, Gye* nes András, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára, Ilavasi Ferenc, a Miniszter*, tanács elnökhelyettese. Púja Frigyes külügyminiszter, va­lamint a politikai, a gazda­sági, a kulturális és a tár­sadalmi élet sok más vezető személyisége. * A Magyar—Szovjet Baráti Társaság küldöttsége, amely dr. Orbán bászlónak, az MSZMP Központi Bizottsága tagjának, a társaság alelnö­kének vezetésével érkezett a SzovjéhÜiWbaVhngy 'fé^t ve* gyen a hét ország közötti barátságig együttpiűkfjdési és kölcsönös ' segítségnyújfasi szerződés megkötése 30. év­fordulójának iinnepsegein. csütörtökön Moszkvában fél­kereste V- F- Horohorgyint, a Szovjet Baráti Társaságok Szövetségének alelnökét és szívélyes, baráti me8besí'élést folytatott vele a baiáti tár­saságok együttműködéséről. A megbeszélésen jelen vol­tak a Szoviet—Magyar Ba­ráti Társaság vezetőségének képviselőt is. Záróközlemény a KGST vb 84. ülésszakáról 0 Moszkva (MTI) A záróközlemény ünnepélyes aláírásával ért véget Moszkvában csUlörÜkfip a Kölcsöpö* Gazdaság ^cgífség Ta­nácsa végrehajtó bizottságának 81. ülésszaka, amely kedden kezdődött a szovjet fővárosban. Az ülésen a tagállamok miniszterelnök-helyettesei vettek részt. Bulgáriát Ami­re; Lukanov, Csehszlovákiát Rudolf Rohlioek, Kubát Ffavip Bravó Pardo, Len­gyelországot Franciszek Ka­im, Magyarországot Szekér Gyula, Mongóliát Miatavin Peldzse, az NDK-t Qerhard Weiss, Romániát Mihai Ma­rinescu, a Szovjetuniót Kdnsztantyin Katusev kép­viselte. A KGST ós a J SZSZK közötti megállapo­dás alapján az ülésszak munkájában részt vett Szlo­badan Gligorjevics, a Jugo­szláv Szövetségi Végrehajtó Tanács tagja. Jelen volt az ülésszakon Nyikoláj Faggyejev, a KGST titkára. A végrehajtó bizottság ülésszakán, amelyen Mihai Marinescu, a Román Szocia­lista Köztársaság képviselője elnökölt, megvitatták a KOST-tapállamafc együtt. mnlitídétenek további elmé­lyítésére és korszerűsítésére, a szocialista gazdasági in­tegráció fejlesztésére irá­nyuló komplex programok megvalósításának, valamint a KGST tanácsa X*xi. Ülésszakán elfogadott hatá­rozatok végrehajtásának számos kérdését. A végrehajtó bizottság megvitatta a KGST elektro­epergetikai állandó bizott­ságának beszámolóját. Meg­állapította, hogy a tagorszá­gok nagy munkát végeztek az elektromos erőművek na­gjohb teljesítményű, korsze­rühb berendezésekkel törté­nő felszerelése, az egyes rendszerek közötti villamos távvezetékek létrehozása te­rén. A tervek szerint 1978-ban helyezik üzembe az érde­kelt tagállamok által együt­tesen elkészített 750 kilo­voltos nagyfeszültségű elekt­romos távvezetéket, a nyu­gat-ukrajnai Vinnyica és a magyarországi Albertirsa között. Ez a vezeték terem­ti meg az alapot a KGST egyesített energiarendszere és a Szovjetunió egységes energiarendszere párhuza­mos működéséhez. A végrehajtó bizottság át­tekintette az „intcrhim" ága­zati nemzetközi szervezet működésének kérdéseit. A szervezet, hozzájárul ahhoz, hogy jobban elégítsék ki a tagállamok szükségleteit az olyan kiváló minőségű, kis volumenű vegyipari termé­kekben, min) a szintetikus színezőeszközök, a növény­védelmi vegyszerek és má­sok. Az Interhim keretéin beiül létrejött megállapodá­sok alapján folytatják a ter­melés további szakosítására és a kooperációra irányuló munkát. A végrehajtó bizottság megállapította, hogy a tag. államoknak megfelelő intéz­kedéseket kell tennjök a növekvő külkereskedelmi te­herforgalom biztosítására. A bizottság felhívta a figyel­met arra, hogy meg kell javítani a külkereskedelmi fehéráruk szállításának ter­vezését, biztosítani kell az y i uszáUítá8 fojyamatának egyenletességét, korszerűsíte­ni kell a határállomásokon fuiyó munkát, növelni keli a konténeres és a csomagolt áruk szállítását. A végrehajtó bizottság megvizsgálta a KGST-tagál­lantok együttműködésének kérdéseit a Kubai Köztársa­ságnak a cukoripar, a citrus­félék feldolgozására szolgáló ipar, a cukornád mellékter­mékeit papírgyártásra fel­használó ipar é* más ágaza­tok fejlesztésére vonatkozó javaslatai megvalósításában. A végrehajtó bizottság megvitatta a gazdasági, illet­ve a tudományos-műszaki együttműködés számos más kérdését, és megfelelő hatá* rozatokat hozott. A végrehajtó bizottság a barátság és a kölcsönös megértés szelleméhen tartot­ta ülését. Peking és Délkelei-Áxsla leng ytazásai A terűn k<»i»«w*v külpo­litikai tevéken ysege ff3 utóbbi hetekben látványo­san megélénkült, kgyenel­mnen azzal a céllal, hogv demonstrálják: Peking igyekszik kitörni abból az elszigeteltségből, amely ff legutóbbi időszakig jelle­«iette az ország utolsó ói>­tizedének nemzetközi kap­psolatait. Ebb.őf a szent* pontból ff Hinni kiilpoliti-. Rágalmak és tények tinvniLO TAviRAT Kádár János, « Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára és Losonczi Pál, az ülnöki Tanács elnöke táv­iratban fejezte ki jókívánsá­gait Urho Kekkonennek, a Finn Köztársaság elnökének újraválasztása alkalmából. BELOBÁIU TAl'AbKOgO A belgrádi európai hi?ton­sáat e* együttműködési ta­lálkozó szerkesztő bizottsá­ga szerdán es csütörtökön a záródokumentumnak a ta­lálkMtót kovutó intézkedé­sekre vonatkozó részéről tárgyalt. A szerdai ülésen a magyar küldöttség szorgal­mazta a dokumentum végle­ges megszövegezésének m>­elohhi megkezdését. Ez vitát váltott ki, mert eaves NA­TO-országok elzárkóztak a tényleges szerkesztői munka etöl. MKP-KÜI níiTTgÉG HFUU'tgthN A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának meghívására csütörtökön hazánkba érke­zett Stefan Andrei, a Korpán Kommunista Párt Központi Bizottsága politikai végre hajtó bizottságának póttag­ja. a Központi Bizottság tit-. kára. A Ferihegyi repülőté­ren Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára fogadta. Kepímcntár gűpűsödnek aj események lilszakkeietcAfrika térségében. Ai Ogaden területét felsza­badító etióp csapatok nagy mennyiségű amerikai és nyu= gat-európai fegyverzetet zsákmányoltak. Olyan fegy­vereket, melyekről bebizo­nyosodott : az NSZK területén levő NATO-raktárakból ké­rették a szomáliai hadsereg­hez. A -nyugati hUtfdmak ter­mészetesen nem vállalják Sziad Barre nyílt felfegyver­zését. Az agresszió* célokat követő mogadishui katonai kormányzat egyes arab álla­mok közvetítésével, iráni és szaúd-arábiai pénzzel foly­tatja költséges háborúját a hatalmas kiterjedésű terüle­ten. amelyet egy „Nagy­Szomália" eszméjének jpgyé­he-n magának követei. (Jól jellemzi ezt a legutóbbi na­pok eseménye, a Kenyában leszállásra kényszeritett egyiptomi repülőgép ügye. Kenya kormánya ugyan nem rokonszenvezik azokkal a haladó célokkal, amelyet Mengisztu Haile Mariam és társai Etiópia elé kitűntek. Azt azonban Nairobiban ki­válóan tudják, hogy Sziad Barre kormánya igényt tart Kenya északi területeire is, csakúgy, mint a nemrég függetlenné vált Pzstbuti Köztársaságra) Az etióp fegyveres erőket, a hadsereget és a népi miij­eiét az utóbbi időkben sike­rült újjászervezni, az új ala­kulatokat felfegyverezni es kiképezni. Ebbep — « ezt Moszkvában nem tagadják — Addisz Ahéba szovjet segít­qéget ig kapott. Azt viszont, amit Sziad Barre állit, hogy Ggaden felszabadításában szovjet és kubai alakulatok vesznek részt nem csupán a szocialista országokban, de Nyugaton is nagyhangú rá­galomnak nyilvánították. Szomália vagetői must elke­saredett nyilatkozatokat tesznek közzé, amelyben ar­ról panaszkodnak, hogy nem Hapták meg azt a sgéies körű segítséget, amtt. a* Egyesüli Államok és a NATQ meg­ígért nekik, mielőtt teljes gőzzel megindították volna kalandor akciójukat. A mostani események, az etióp erők honvédelmi harcá­nak sikere nyílt hadüzenetre késztette Mogadishut. Ser­dülő gyermekek és nők tíz­ezreit akarják felfegyverezni, hogy a határokon túlra. Oge­denbe küldjék őket meghalni. Etiópia vezetőj küetentették: harcuk egyetlen célja a meg­szállt területek felszabadítá­sa, csapataik nem lépik ál Szomália határát. Sziad Barre viszont agresszióról kiahát. s a kubai és szovjet katonák nem létező ezreivel rémiszt­geti a Nyugatot. A korábbi évck taqaszta lalaj figyelmeztetnek: f nyilvánvaló hamisítás nem akadály, ha az U9A és pz atlanti tömb egy haladó nép rendszer ellen kívánja be­vetni katonai erejét és be folyását. Miklós Gábor kai tevékenység megélén­külése belpolitikai jelentő­ségű akció is- Része gnnak a törekvésnek, hagy az or­szág valamennyi (külső és belsd) problémájáén ff„we­gyek bandáját' tegyék fe­lelőssé. A két megközelítés között mindenesetre igen lényeges a különbség- Belpolitikai vo­natkazásbap ténylegesen mó­dosítottak az ország gazda­sági és kulturális politikáján, és Íeyopják epnek személyi konzekvenciáit is. Külpoliti­kában azonban változatlanul a saovjetciienesség a kínai magatartás fő vonala- Még egy kapcsolat van a külpoli­tikai élénkség és a belső helyzet között. Ennek lénye­ge az, hogy Teng Hszjao-ping, a párt alelnöke, a Vezérkar főnöke Ós a miniszterelnök helyettese a nemzetközi ak­ciók főszereplője. Kfna belpolitikájával kap­csolatban Teng teljes rehabi­litálása óta szóles körű talál­gatások folynak arról! milye­nek a ténvjeges hatalmi vi­szqpyok Húg elnök, Maq Ufódja ég Teng között. Ezek, re a kombinációkra a pekin­gi politika zártsága miatt nem lghet megbízható választ ad­pi. A* yiszont kétségtelen, hogy TPOR Hsziao-ping szinte látványos vezető szerepet vál­lalt a legutqhbi hónapok bel­politikai és gazdasági válto­zásaiban — s ezt most nem­zetközi akciókkal is kiegészí­tette. Teng első útja Burmába vezetett. Burmának Peking távlati délkelet-ázsiai straté­giai elképzeléseiben szükség­szerűen kiemelkedő-- szerep jut. Burma az a? ország, amely Kínát az Indiai-óceán­tól elválasztja. Teng politi­kai pártfogójának, Csou En­laj néhai miniszterelnöknek özvegye néhány nappal Teng külföldi útjának kezdete előtt Kambodzsában járt. Burma elnöke. Ne Wip Ped'g az első külföldi ál'arnfő volt, 3*1 annak Idáján az új kam­bodzsai vezetéssel káp«5ola­te.f létesített, Mindebből félreérthetetle­nül következtetni lehet arra, hogy Teng burmai látogatá­sa egy rendkívül bonyolult hatalompolitikai koncepció része. Ennek lényege: előké­szíteni a talajt arra, hogy ha a belső helyzetet sikerül konszolidálni, gyors ütemben növeljél, Kína hatalmi befo­lyását Délkelet-Ázsiában, sőt, az indiai-óoeán térségében is. Kínai részről ezt feltehe­tően azzal kéli „megfizetni ", hogy módosítják a pekingi vezetés és a burmai törvé­nyes kormány ellep az or­szág északkeleti területén hullámzó hábcumt Viselő, pe­kingi orientációjú burmai erők kapcsolatát. Peking szá­mára ez a geriilatevékenység egyszerre jelenti a Ne Win kormányával szemben a nyo­más eszközét ég egy esetleges alku fétjét, Teng látogatásá­nak következményeképpen minden jel szerint lanyhulni fog a geriUaegysqgeknek nyújtott pekingi támogatás. Talán kevésbé érzékeny ponton, de lényegében ugyan­ez 3 törekyés volt megfi­gyelhető Teng Útjának máso­dik állomásán; Nepálban- A tízmillió lakosú, Kma éa In­dia között fekvő hegyi or­szág az utóbbi évtizedekben pokszor kínosan bonyolult egyensúl.vpolittkái'a kénysze­rült Peking és Uj-Peihi kö­zött, Teng útjának fő ered­ménye a Nepálnak nyújtott kínai gazdasági-műszaki se­gítség fokozása. Nyilvánvaló ugyanakkor, hogy Peking délkelet-ázsiai terveinek kulcspontja a kí­nai—indiai viszony. A Teng­utazás egyik figyelemre mél­tó mellékterméke, hogy a -kí­nai politikus rendkívüli óva­tosságot tanúsított Indiával kapcsolatban. Sőt, burkolt ajánlatot is tett nepáli saj­tóértekezletén a két ország közötti eszmecsere úírafelvé­telére. Válaszképpen Des"ui Indiai miniszterelnök ugyan­csak burkolt formában kész­ségét fejezte ki egy magas szintű indiai—kínai találko­zóra. Megállapítható: Teng utazása hosszú idő óta az el­ső nagyszabású kísérlet a dél­kelet-ázsiai kínai po^jpjók megerősítésére. Aligha kétsé­ges, hogy Kína belső prob­lémáinak megoldásától füg­gően ezt újabb lépések fog­ják követni.

Next

/
Thumbnails
Contents