Délmagyarország, 1978. február (68. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-16 / 40. szám

4 Csütörtök. 1978. február 16. Reália mama Egy levél ürügyén Kedves Se. M.l Amint elolvastam szer­kesztőségünkbe írott leve­lét, őszintén bevallom: nem tudtam ürülni. Nem, mert egy újabb véleményt erő­sített meg egy általam is igen-igen lehangolónak és egyben felháborítónak tar­tott helyset megítélésében, ön a magyar nyelv és Irodalomból tanulmányi versenyre jelentkezettek megdöbbentően alacsony saámából indult ki. Hadd Induljak ki én most — más­ból. Két éve sincs, hogy • Köznevelés és a Magyarta­nítás egyaránt hírt adott a gimnáziumi magyar nyelv éa irodalom tantárgy új tantervének tervezetéről. Viták, újságcikkek soro­zata kOvette. A lényeg: ez a tanterv a magyar iro­dalom tanításának peda­gógiánk történetében pá­ratlan méretű csökkentését Irányozza elő. Csak né­hány kiragadott példa: a felvilágosodás korúból ki­maradt Berzsenyi, Ka­zinczy. Petőfitől az Akasz­szátok föl a királyókat!, a Négy nap dörgött az ágyú. Adytól Az ös Kaján, A magyar ugaron, a Párizs­ban Járt az ősz. Inkább nem folytatom. A csök­kantét alapelve: keveseb­bét, de mélyebben! Az egyébként helyeselhető múközpontűság-elv érde­kében a történetiség elvét éppúgy feláldozták, mint a valóságos értékek helyes differenciálásának köve­telményét. De nem is kell az újabb tantervet boga­rászni. Ügy végeztem a gimná­ziumot úgy érettségiztem le, — pedig: nem akármi­lyen magyar tanárom volt —, hogy például az évszá­zad egyik legnagyobb ma­gyar írójáról, Déry Tibor­ról „hivatalosan" semmit sem tanultam. Hivatkoz­hatnék más nevekre is a magyar és világirodalom nagyjai közül... Nyilván mondanom sem kell: a hiba nem a ma­gyartanárokban van. ök néha megható buzgalom­mal igyekeznek az ala­csony óraszám szorongatá­sai közben is „belopni", amit lehet. Csakhogy... „Hús* éve mar, hogy fo­kozatosan zanzasítják az irodalom tantervét mi­közben egyre duzzad a fi­zika. a biológia és a többi természettudományos tárgy tantervi anyaga," írták az egyik vitacikkben a Kri­tika című folyóiratban. S ez az a pont, ahol már teljes egészében az ön ál­tal felvetett kérdéshez ér­kezünk: „elhiszem, hogy a technikai haladásban messze előrefutó társadal­munknak szüksége van mi­nél több természettudomá­nyosan képzett szakember­re... De milyen emberek­ké válnak azok a fiatalok, akik csodálatosan tudják a 2 atematika tételeit, a fi­ka törvényeit, a kémia nagyszerű eredményeit is ismerik, talán idegen nyel­veket is beszélnek, de nem tudnak gyönyörködni Arany János vagy Radnó­ti szívet-lelket élmények­kel megtöltő költeményei­ben?" Kedves Sz. M.! Én hi­szek abban, hogy a reáliák végső soron nem ellensé­gei a humanióráknak. Nincs, nem lehet két kul­túra, még kevésbé két egy­mást faló-emésztő kultúra, A hazánkban dühöngő reália-mánia következmé­nyei egyelőre nem tragi­kusak, de könnyen azok lehetnek. Nemcsak azért, mert a kívülről megtanu­landó versek egy rosszul értelmezett túlterheltség­csökkentés miatt szinte el­tűntek, nemcsak azért, mert a régebbi és az új tantervek megdöbbentő önkényességgel Jobb sorsra érdemes klasszikusokat ha­jigálnak kl a tanulóifjúság potenciális érdeklődést kö­réből. Hanem főleg azért, mert az elkövetkezendő nemzedékek világképe, sőt megkockáztatom: világ­nézete csorbulhat kl így — a későbblekben talán jó­vátehetetlenül. Azzal kezdtem válaszo­mat: nem örültem levelé­nek, hiszen egy fokkal to­vább erősítette régóta gyötrő aggályomat Talán mér kiderült, nem egészen egyértelmű az öröm és a szomorúság levelének el­olvasása után. Annál ls in* kább, mert ön ezt ls ír-' ta: „Nem vagyok magyar­tanár, sem író, csak egy­szerű szülő". Hozzátennem már csak annyit lehet: kö­zösen reménykedve a vál­tozásban — köszönjük so­rait Üdvözlettel: Domonkos László Népünk hagyományvilágából A nyenyere Szinte minden múseumben be A 19. századig nálunk ép- még Tóth Sándor, egy mára ialálható belőle egy-egy dí- pen úgy, mint más országok- ismeretlen nevű szttáamester, tzesébb, vagy egyszerűbb ban úri hangszernek használ- valamint a Lőréuen élt Ko­jtéldány, amely a maga külö- ták. Századunk elejéig az is- váci Mihály halász és kötél­nős alakjával, még különö- meretlenség homályába ve- verő mester, tebb hangjával magára von- szett Bartók Béla írt róla Régi-régi hangmer a nye­ja a szakember ée a laikus először a Zeneközlönyben. nyere, amely mellett sokat ügyeimét Mert ez a hang- Ezt követően egész sor új- mulattak egész Európában, a szer billentyűs, mint a zon- ság, folyóirat foglalkozik Ve- 11. századtól kezdődően ha­i;ora; bél húros, mint a régi le. Kiderült hogy nem egé- zánkban is. Nem ősmagyar hegedű; forgantyús, mint a ezen felejtődött el, hiszen hangszer, de magyarrá tette •erkll; de sem nem zongora. Szentesen. Csongrádon, Kis- sok száz éves hagyománya, sem nem hegedű, de nem Is kunfélegyházán és még né- Hangjában a régi magyar "erkll. Más, régibb magyar hány kisebb faluban ösnie- bánat zúgását véljük fölfe­bangszerek — duda, doromb, rik. Sőt, a 30-as években a dezni, azét a magyar bána­illinkő, citefa, dob, tambura, szentes-mucsiháti tanyai is- tét, amelyet a parasztlantok, l-JtnAsztülök — mellett, régi kólánál esténként azzal mu- kolduslantok oly sokat meg­szerepéből kitolva ugyan, zstkált Piti János, „mely mu- énekelték szenvedő eleinkről. :„ II gfermelcek nemzetközi eve: 1979 Húszéves a CIMEA még használlak főként Szen- zsikaszöra vígan táncolnak, tes környékén. Ma, a népmfl- csak úgy szárazon, azaz bor vésaet üj virágkorában ismét nélkül is elmulatnak éjfélig, kedvelt hangszer. Bársony máskor meg hajnali 3—4 Mihály tiszaalpári nyenyere- óráig. Végül összeadnak né­készítő mester alig győzi kl- hány pengőt a művésznek." f légítenl az igénylőket. A hangszer gordonka nagy­Az elmúlt századokban ál- ságú, bélhúros. A vonót a talánosan divatos hangszer hangszekrényben elhelyezett 4-olt Európában. A németek- fakorong helyettesíti. A nól már a 10—13. században hangszekrény fölé három hür igen előkelő szerepe volt, van kifeszítve, amelyeket a akárcsak a zongorának. A fakorong szólaltat meg. mintegy 900 esztendős hang- Ugyanez a fakorong hozza szer a dudával együtt a 18. rezgésbe a bögőhürt Is. A században élte virágkorát, prtmhtiron két oktávra ter­Különösen Franciaországban jedő fabillcntyűzet van. Ki­volt népszerű, ahol hangver- kító hangjának tompítására a senyeket adattak vele, írók, húrokra ott, ahol a fakorong­1:öltők zengték dicséretét. Ez gal érintkeznek, kevéske gya­ris ún. forgólant a 19 szá- potot tekernek. Szentesen élt vadban a tökéletesebb hang- a harmincas években egy vak szerek mellett teljesen el- muzsikus. Kukoricafosztás vesztelte szerepét: paraszt- idején szívesen hívták nye­lanttd, majd kolduslanttd hörögni. HoRy erre a vi­sÜllyedt Az Időben Magyar- dékre hogyan került, ' nehéz országon kívül Moldovában, lenne eldönteni. Talán az. on­Oroszorsaég nyugati vidé- nart messzi útra Induló fcubí­keln, Franciaországban és kosok valamelyike hozta ma­Lengyelországban használták, gával arról a vidékről, ahol Másutt már csak múzeumi divatban volt. A szentesiek emlék. Hozzánk a 11. század- nemcsak használták, hanem han jut el. A 15. századtól készítették ts. Egyszerű kubi­kezdve a régi magyarnyelv- kosok és a földművesek is emlékekben sok hangszer ne- kiügyeskedték. A századelőn vé fordul elő, közöttük teke- ismert nyenyerekészítő mes­rőtant néven a nyenyere Is. ter volt Szentesen Szenyéri A régibb nyelvben a Szen- János, akinek egy hangszere lesen tefcerőnek nevezett nye- később a helyi múzeumba ke­nyerét kintorának jegyezték rült. Jóhírü készítője volt IfJ. Lele Jómét Harminc évvel ezelőtt nyolc ország úttörő és de­mokratikus gyermekszerve­zeteinek vezetői megbeszé­lést tartottak Csillebércen. Itt és akkor született a gondolat: önálló gyermek­osztályt kellene létesíteni a DIVSZ-en belül. Egy évti­zed kellett ahhoz, hogy eb­ből a tervbői valóság le­gyen. A DÍVSZ végrehajtó bizottsága 1958. február 15-1 Ülésén egyhangú határozatot hozott a CIMEA (Oyermek­és serdülőkori mozgalmak nemzetközi bizottsága) meg­alakításéról. Most, amikor a húszesztendős ClMEÁ-t kö­szöntjük, arra kértük AZ­!.'. Idy Tádét, á nemzetközi bizottság magyar főtitkárát, hogy foglalja össze, melyek voltak a CIMEA leglénye­gesebb célkitűzései az elmúlt két évtizedben. — Két alapvető, átfogó fpladat megoldása szabott l.-ányt munkánknak. Első­sorban a világ gyermekeinek Jogaiért küzdöttünk. Szoli­daritási akciókat szervez­tünk azoknak a gyerekek­nek a jogaiért, akiket haza. jukban különböző módon veszélyeztettek. A ciprusi válság Idején, egyebek között iskolaszere­ket küldtünk a Ciprusi gye­rekeknek. Hasonló akciókat, Szolidaritási heteket szer­veztünk a chilei gyerekekért, a közel-keleti válság kiéle­ződésekor egészségügyi cso­magokat küldtünk a palesz­tin gyerekeknek, a vietnami háború alatt a vietnami gye­rekeknek próbáltunk segíte­ni. Ugyanakkor igyekeztünk összehangolni a különböző Italadó gyermekszervezetek munkáját Nos, ennek a kö­vetkezetes köszönhető, az ENSZ 31. közgyűlése úgy határozott, hogy l!)T9-et a „Gyermekek Nemzetközi Své"-nek nyilvánítja. As el­múlt két évtized legfonto­sabb, hivatalos összegzésére a közeljövőben, február 23. és 26. között kerül sor Ber­linben. Itt rendezik meg Ugyanis a CIMEA V. kong­i esszusát, amelynek közpon­ti témája éppen ennek a húsz évnek az értékelése lesz, — Milyen feladatok vár­nak a jubileum kapcsán a CIMBA-ra? — A legsürgősebb teen­dőnk, hogy a kubai VIT-en érdekes, változatos, színes gyerekprogram is legyen. Az ifjúsági fesztivál gyer­mekműsorának — terveink szerint — két alapvető ré­sze lesz. Az egyik: létrehoz­zuk a Gyermekbarátok Klubját — felnőtteknek. Itt a különböző gyermekmoz­galmak Vezetői, pedagógu­sok, jogászok, orvosok ven­nének részt szemináriumo­kon, előadásokon, amelyek­nek (6 témája a gyermekek jogainak megvalósítási lelie­; őségéi lenne. Ezen belül természetesen sok érdekes részletkérdés is napirendre kerül majd, így többek kö­zött például a környezetvé­delem, a szabad idő eltölté­se, a gyermeksport. A má­sik: nemzetközi gyermektá­bor lesz a Havannától mint­egy harminc kilométerre levő, húszezer gyermek be­fogadására táborban. — Milyen szerepet vállat a CIMEA a Gyermekek Nemzetközi Évének élőké­szitáséból? — Jövőre nagyszabású nemzetközi tanácskozásokra, konferenciákra kerül sor. E rendezvények közül is ki­emelkedik az Algériában megrendezendő világkonfe­rencia, amelynek napirend­jén ugyancsak a gyermekek jogaiért vívott küzdelem lehetőségei szerepelnek. Síintén 1979-ben, Budapes­ten kerül sor annak a nem­zetközi, kormányszintű fó­rumnak az összehívására, amely a gyermekek jogainak konvencióját hivatott kidol­gozni. Hazánkban egyébként erre a fórumra Valamennyi társadalmi és tömegszerve­zet saját akcióprogramot dolgoz ki, amelyekben a nevelés, a tudatformálás kerül előtérbe. Ugyancsak a Gyermekek Nemzetközi Évéhez kapcso­lódik, hogy a CIMEA nagy nemzetközi tábort kiván szervezni 1979-ben. A Ma­tevékenységnek gyar Üttörők Szövetsége Or­hogy 1978-ban szágos Elnöksége foglalkozik a gondolattal, hogy otthont ad a tábornak, a zánkal Űt­lörőváros érre kiválóan al­kalmas lenne. Egyébként, úgy gondoljuk, ezt a nem­zetközi CIMEA-tabort ész­szerű Időközönként érdemes lenne rendszeresen létre­hozni. — Mit remél a CIMEA jövőjétől? — Szeretnénk, ha akció­ink, megmozdulásaink segí­tenének orvosolni a bajokat. Szeretném, ha a gyerekek jobban megismernék a CU RIEA célkitűzéseit, hiszen ezek, például a nemzetközi alkalmas úttörő- szolidaritás, a barátság, n tanulás, a környezetvédelem, nemcsak gyermekkorunkban fontosak hanem felnőtt éve­ikre is jó útravalót jelente­nek. — Hazánkban egyre több -CIMEA-klubot alapítanak az úttörők. A klubfoglalkozáso­kon közösen válaszolnak a hozzájuk érkezett levelekre, filmeket vetítenek, lemeze­ket hallgatnak, apró ajándé­kokat, fényképeket, bélyege­ket, könyveket, képeslapokat küldenek külföldi barátaik­nak. Szolnokon például a városi CIMEA-klubban 58 ország testvérszervezetéről gyűjtenek anyagot a klub tagjai. Több nyelven énekel­nek. több külföldi táncot, játékot tanulnak meg. Már műsort Is Összeállítottak, külföldi versekből, énekszá­mokból, játékokból. A mű­sor címe: „Népek hazája nagyvilág!" A szolnoki klub néhány éve éppen a CIMEA-évfor­duló tiszteletére alakult meg. Talán a mostani évfor­duló is jó alkalmat kínál néhány klub megszületésé­hez. Bécs Ferenc Kuba „mlfflkormáfiyaf Bt Mi is az az IÁI? „Követelem, hogy meg­magyarázzák, ml történik élelmiszerüzletünkben. Az utóbbi Időben keveset tö­rődnek a vásárlókkal"... Kuba bármely részén, bár­mely állampolgár szájából elhangozhat mostanában Ilyen mondat a népi hata­lom szerveinek beszámoló gyűlésein. Az országot ugyanis egy olyan hatal­mas vállalathoz hasonlíthat­juk, amelynek Igazgató ta­nácsában 9 millió tulajdo­nos foglal helyet. A kubalak 1077 elejétől gyakorolják a közügyek in­tézésének ezt az új, haté­kony módját. Ekkor kezd­ték el munkájukat az 1976 végén megtartott választások során létrejött területi „ml­ntkormányok", a népi ha­talom szervezetei, amelyek a kisebb közösségek ügyes­bajos dolgait intéző nép­képviseleti szerveket egye­sítik. A népi hatalom helyi szer­veit delegátusok képviselik a tartomány vagy egyes Vá­rosok népképviseleti testü­leteiben. A közösségek rendszere­sen találkoznak a magasabb szintű szervbe delegált kül­dötteikkel, hogy elmondják panaszalkat, s meghallgas­sák a választ. A gyűléseken gyakran szóváltásra kerül sor, az interpellálók ugyan­is világos, egyértelmű vá­laszt követelnek a kérdése­ikre. A népképviselet új szer­vezeti formái mellett az idén a gazdaságirányítás új rendszerét is bevezették Ku­bában. Ennek célja, hogy elősegítse a rftunka terme­lékenységének és hatékony­ságának növelését, hozzá­járuljon a termelési költ­ségek csökkentéséhez, a nyereségesség fokozódásá­hoz. A/, atom békés célú fel­használásának rendkívül szé­les a köre. A kohászatban izotópok segítségével ellen­őrzik az olvasztókemencék és a hengersorok üzemelé­sét. A Vegyészetben a tech­nológiai folyamatok szigorú betartását segítik elő. A len­gyel iparban például jelen­'eg több mint tízezer Izo­tópos berendezés működik. Ezért egy új. speciális ipar­ág életre hívása vélt szük­ségessé. Ezt az iparágat — a nukleáris műszergyártást — ma már az „Interatom­insztrument" (rövidítve: 1A1) keretében, nemzetközi együttműködés formájában fejlesztik, öt évvel ezelőtt, 1972. február 22-én hat szo­cialista ország: Bulgária, Magyarország, az NDK, Len­gyelország és n Szovjet­unió írta alá az „Interatom­insztrument" létrehozásé-' v^-üsi* ról szóló egyezményt. Az egyesülés 15 ipari és kül­kereskedelmi vállalatot fog­lal magában. Célja: a tu­dományos-technikai fejlő­dést elősegítő, világszínvo­nalon álló műszerekkel el­látni a baráti országók ipa­rát. Az IAI főhadiszállása Var­sóban van. Az egyesülésnek — az „Interatomlnsztru­ment" résztvevőinek jóvá­hagyásúval — joga van az országok területén képvi­seletek, ipari, tervező és szervizvállal'atok létreho­zására. Az egyesülés első ilyen „leányvállalatai" a nukleáris berendezések műszaki kiszolgálására jöt­tek létre. Elsőiként a len­gyelországi Zelerto-Gorában, majd nem sokkal ezután megkezdte működését a szovjet és a bolgár kiren­deltség ls Dubnában, illet­ve Plevenben. A közeljö­vőben az NDK és Cseh­szlovákia területén nyílik majd meg új szervizállo­más. A dubnai Egyesített Atom­kutató Intézet szomszédsá­gában működő szervizszol­gálat a Szovjetunióba im­portált rendkívül bonyolult és sokrétű technikává! fog­lalkozik. Ezek elsősorban az egyesülés tagországaiból ér­kezett műszerek: sokcsator­nás impulzusanalizátorok, elektronikus információ­gyűjtő és -feldcűgozó rend­szerek, doziméterek és spektrográfok. Több szállító­vállalattal. mint például a magyar EMO-vel vagy a lengyel „Polon"-nal — a szovjet vállalat olyan spe­ciális szerződést kötött, melynek értelmében a ga­ranciális javításokat a szov­jetunióbeli szervizszolgálat Ezek a szerződések köl­csönösen előnyösek. A gyár­tó vállalatnak csökkennek a hosszú távú kiküldetésekre fordított költségei, a fel­használók karbantartási és javítási Igényel pedig gyor­sabban kielégíthetők. A szer­vizszolgálat, amely önálló elszámolású gazdasági egy­ség, jó bevételhez jut. A dubnai, zeleno-gorai és pleveni első önálló gazda­sági egységek létrehozása jelentős lépés az Irtleratom­insztrument fejlesztése szem­pontjából, és fontos állo­más a rentabilitás elvére va­ló áttérésben. Az afom bé­kés célú felhasználása terén összegyűlt tapasztalatokat jól gyümölcsöztethetik a szo­cialista országok más irá­nyú nemzetközi egyesülései is. JuriJ Szlnyjakov I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents