Délmagyarország, 1978. február (68. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-16 / 40. szám

I 93 Csütörtök, 1978. február 16. Új film Magyarok Színes magyar film. Ba­lázs József regényét film­re irta és rendezte Fábri Zoltán. Operatőr: Illés György. Zenéjét szegezte: Vukán György. Szereplők: Koncz Gábor, Pap Éva, Solti Bertalan, Apor Noé­mi, Ambrus András, Musz­te Anna, Kaksányl Gel­lért, Pápai Erzsi, Molnár Tibor, O. Szabó István, Szabó Sándor, Gera Zol­tán. Nem véletlenül választotta a 60 éves Fábri Zoltán közel 30 éves rendezői pályája 20. filmjének mottójául József Attila Magyarok című versé­mük láttára lőnek agyon ket­tőt, s lőnek le egy parancsot megtagadó német katonát; egy tengerparti kaibában hullára bukkannak; idegen földbe'temetik társukat, uz otthoni kocsmáros tüdőbeteg fiát... Ez a háborút jelző megannyi sokkhatás, ezek a lelket mérgező Injekciók mindinkább szolidárissá te­szik e maroknyi szegényem­bert, közösséggé kovácsolják őket. Fábri kiváló érzékkel, nagyszerű ritmussal, grotesak és keserűen humoros helyze­tekkel, jól időzített érzelml­indulati csúcsokkal ábrázol­ja ezt a különös szituációt. . S hogy ez a keservekkel teli nek sorait: ,,Leszámítva az kemény esztendő reménysé­ostobasagot, / multunkat, ele- ge szertefoszlik (s tálén Ujabb tünket es a gyomraink, / ó reménységet is szül), azt a jaj, mi igazan tiszták, va- sAS-behívóval vonatra szál­gyunk, / nyisson ajtót ne- lój részegen tántorgó And­künk a remenység! rás> Dani és Elek szózatfosz­Maroknyi szabolcsi nincs- lányai szivet szorító keserű­telen — gyalogmunkások, séggel és megrendítően gro­cselédek, napszámosok, asz- teszk képsorokkal közvetíti szonyaikkal tízen — 1943 te- — szinte már parabolasze­lén néhány batyuval és ki- rűen. szolgált zöld katonaládúkkal més György kamerája vlsz­a meggazdagodás es az em- szafogott 8ZÍneivel, lényegre beribb elet remenyevel elin- törő képklvágásalval ^váló­dul a hitleri Németországba an gzolgdlja a rendezői el­dolgozni. A. film cselekmé- képze!ést Csakügy. mint Vu­nye nem tobb, mint a kinti kin György kísérőzenéje. A munka egy esztendejenek Magyarok konektiv hősű rsomopontokba szedett év- film a Bzereplök közül mégis szakokra osztott négy tétele. kiemelkedlk Koncz Gábor, Ám ez a latszolag esemeny- aki Fábjdn András alakjdt felen munka ennek a tíz em- és Pap Eva aki a £eleségét. bernek drámai találkozas a Il0nkát formdlja meg. Gera tortenelem viharaival, a ra - Zoltán Brainer lntézö szere_ sodik világháború — egeszé- ében nagVszerűgp érzékelte­hez viszonyítva parányi - ti a túlélés reményében tragediaival. A negy hazas- tényked3j ídtonyra futott Vár, az agglegeny es n fiatal amerikás reflexember seho­fiu, ez alatt az egy eszten- vá tflrtozó keservét. Fábri do alatt Idegen környezet- filmje az önismeret s^gorú­ben idegen foldon inasza- sdgára és az emberség sze­kadtáig dolgozik a va tozés retetére tanít- Arra, amit reményében, no és ősi be- 1}a,hióti így fogalmazott: csuletböl, paraszti nyakas- jrh, banösök vagyunk, akár Ságból. Ez a film történelmi a többi néj)t f s tud)uk, mi­hattere. A mu azonban sok- ben vétkeztünk, mikor, hol kai tobb a tórtenelmi ese- é, míképp. / de élnek dolgo­mények kepl megidézesenel. -ók itt mt3k is bűntelen / Vallomás ez — mégpedl nagyszerű művészi hltvali. — a magyar nép sorskérdé­seiről, az emberhez méltat­lan történelmi szituációban erkölcsi tartását megőrző, szépségre vágyó, becsületes magyarokról. így kapcsolódik össze a valóságos történelmi esemény a művészi alkotás jelképes mondanivalójával. Fábri Zoltán most ls, mint már annyiszor irodalmi mű adaptálására vállalkozott, s öntörvényű művészt filmet készített Választása nem vé­letlen. Akinek olyan filmek fémjelzik művészi pályáját, mint a Körhinta, a Hanni­bál tanár úr, a Húsz óra, az Isten hozta, őrnagy ür, a Hangyaboly, a 140 perc a Befejezetlen mondatból, és az ötödik pecsét, az már életművével bizonyltja mű­vészi ars poeticáját: „ha csak egy mód van rá, annak érdekében próbálok filmet csinálni, hogy az ember em­berhez nem méltó megaláz­tatása, kiszolgáltatottsága el­len emeljek szót." Erre szol­gált a fiatal Balázs József regénye is. Az egy esztendőt átfogó film az egész hábo­rúba sodort nép kiszolgálta­tottságának, sőt a magyar­ság évszázados történelmi hányattatásának, kiszolgálta­tottságának jelképe is. A fel­kapaszkodás reményétől a SAS-behívóig elénk tárul egy történelmi helyzet által meg­határozott kényszerűség —a maroknyi magyarság kiszol­gáltatott sorsának mélysége. A szerencsét próbálni in­duló tíz szabolcsi szegényem­ber Németország egy kietlen vidékének kartély-oldalíjZár­nyában karnyújtásnyira ke­rül a háborútól. Hiszen a kastélytól néhány tízméterre szögesdrót zárja el a francia hadifogolytábort; egyszer csak eltűnik a birtok bolondko­csisa; a végtelen, idegen szántóföldön még madárdal sincsen; a kastély üres he­lyiségeiben hirtelen lengyel deportáltakat — asszonyokat, gyerekeket, betegeket —zsú­folnak össze; a súlyosan se­besült, elgyötört, vánszorgó orosz hadifoglyok közül sze­ri csecsszopók, akikben meg­nő az értelem... T. L. NEB-ülés A NEB megalakulásának 20. évfordulója alkalmából tegnap, szerdán Szegeden a Városi tanácsházén kibővített ünnepi ülést tartott a Sze­ged városi és járási Népi Ellenőrzési Bizottság. Az ün­nepségen többek között részt vett Deák Béla, az MSZMP Szeged városi bizottságának titkára, dr. Csikós Ferenc, a Szeged megyei városi tanács vb titkára, dr. Kiss Imre, a szegedi járási hivatal elnöke. Kulcsárné Kiss Piroska, a városi népfront titkára. Batkl József, a KISZ szege­di bizottságának titkára, dr. Jármai Tibor, a városi és járási ügyészség vezetője. Az évfordulón dr. Széli Sámuel, a Szeged városi és járási NEB elnökhelyettese üdvözölte a vendégeket, majd Kalmár József, a NEB elnöke megemlékezett a két évtizedes népi ellenőri mun­ka eredményeiről. Ezt köve­tően Deák Béla mondott kö­szönetet a népi ellenőröknek, a társadalmilag hasznos te­vékenységükért. Tihanyi Er­nő, a megyei NEB elnökhe­lyettese Gősi Jánosnak és Sári Jánosnak emlékplaket­tet adott át, 19 népi ellen­őrnek pedig elismerő okle­velet. i@f a román A Román Kommunista If­júsági Szövetség Temes me­gyei bizottságának háromna­pos látogatáson megyénkben tartózkodó delegációját teg­nap, szerdán a kora délelőtti órákban fogadta Szabó Sán­dor, a megyei pártbizottság titkára. A megbeszélésen részt vett még Bódi György, a KISZ megyei bizottságá­nak első titkára is. A romén fiatalok — lile Codreanu, az UTC Temes megyei bizottságának első titkára, a delegáció vezetője valamint Pirvu Corneliv me­gyei úttörőelnök és Serau Axente, az UTC Temes vá­rosi első titkára — ezután ellátogattak a szegedi Tö­mörkény István Gimnázium és Művészeti Szakközépisko­lába, ahol dr. Diós József igazgató mutatta be az okta­tási intézményt A vendégek délután Ma­kóra Utaztak. A délutáni órákban az MSZMP Makó városi szék­láfepfását sági delegáció házában az ifjúsági szövet­ség megyei, városi és járási vezetői megbeszélést folytat­tak a delegáció tagjaival a meglevő kapcsolatokról, azok elmélyítésének, erősítésének lehetőségeiről. A tartalmas eszmecsere után az esti órákban utaz­tak el a román fiatalok, aki­ket elkísért a nagylaki ha­tárátkelőhelyig Bódi György és Pádár Lászlóné, az úttö­rőszövetség megyei elnöke is. Trák kincsek kiállítása A Kulturális Kapcsolatok modern művészetek múzeu­Intézete és a bolgár kultu- mában mai magyar iparmű­ralis és művészeti bizottság vészeti kiállítás nyílik: ötven megállapodása alapján az textil-, kerámia- és ötvös­Idén nyáron — július 28-tól művészünk 190 alkotását — Budapesten bemutatják a mutatják be. trák kultúra és művészet, A minaf> űj-Delhlben meg­bulgártéban talált emlékeit. nyilt nz ifldla) művészet| * J ? "3,1,- ezer' Pöratlan triennálé. A zsűri különdíjá­értéku műtárgyból alló le- val jutalmazták Asszonyi tetanyagot - időszámításunk Tamds szobrászművészt. A előtti korból származó arany trlennálén - amelyen több es ezüst ékszereket, szobro- mfnt 40 org^g művészei kat hasznalati tárgyakat — vesznek részt — hazánkat a világ több nagy muzeumá- Asszonyt Tamás hat szobra, ban oriusi érdeklődés, mellett Fóth Erna ^ Tóth Menyhért mutattak be. A magynror- festőművész öt-öt és Csik­szégi kiállításnak a tervek „ . * . szerint a Szépművészeti Mű- szentm.hályl Róbert szob­zeum od Otthont. rászművész 19 alkotása kép­Február 20-én a belgrádi viselt. (MTI) Kiállítási napló Az utóbbi Idők egyik leg- élik napjaink bonyolult va- növekvő nemzedék létéskul­izgalmasabb grafikai klállí- lóságét. Szabados ebbeacso- túrájának ls egyik tevékeny tása várja vasárnaptól a Mó- portba tartozik. Kérdezi, val- és fáradhatatlan egyénisége, ra Ferenc Múzeum Horváth latja is korunkat, de a lehet- Alkotásai előtt sokan értetle­Mihály utcai Képtárának lá- séges válaszokat ls keresi, nül állnak majd. Ném válet­togatóit. A szegedi születésű Mégpedig úgy, hogy a gyer- lenül. Hiszen Szabados nem Szabados Árpid, a fiatal mekrajzok irkaflrka világa- vállalkozik arra, hogy kiszol­grafikusnemzedék kiváló ból, a kerítés- és fali firkál- gálja a meglevő, tegnapi igé­képviselője rendezte meg tíz ményok birodalmából teremti nyeket, de arra sem, hogy esztendő java termésének be- meg saját, hangsúlyos erő- lapjain szájbarágja mon­mutatásával első retrospektív vonalait és pókhélószefüen dandóját Azoh kevés művé­tárlatát. Tlz esztendő hátai- finom hajszálérhálóit, vona- szek közé tartozik, akiknek mas anyagának válogatása lainak és foltjainak egyensú- megadatott, hogy visszakép­nagy művészi és társadalmi lyl világát, tónusainak fi- zelheti magát a gyermekkor ívet fog át. Egy biztos — de namságát. Szabados lapjain szabad, gátakat és akadályo­ez ne rettentsen vissza sen- éppúgy jeleket hagy, mint az kat nem ismerő, szárnyaló kit! —, nem könnyű művé- iskolás gyerek a padon, a ke- világába, s ott a felnőtt sZe­szi kirándulásra, hanem ál- rítésen, a lépcsőházi folyo- mével, tapasztalatával és fc­dozatokat is követelő útra són, vagy az aszfalton. Vona- lelősségével — játék közben! invitálja a látogatókat. lai, foltjai meglendülnek, út- — új rendet teremthet. Lap­Szabados tudatos művész. Jukra indulnak, megmozdul- jaival arra készteti a látóga­Túl van azon hogy leképez- nak — ezek a metatnorfózi- tót, hqgy a művek előtt meg­ze a valóságot nem ábrázol, gok felfedező útra hívják a álljon, kontaktust keressen nem kifejez. Rajzban gon- nézőket is. és teremtsen, próbáljon rá­dolkodik, rajzban érez — Lapjainak döntő többsége hangolódni a mű hullám­rajzaiban él. Véletlen-e, hogy egyedi rajz, tehát megismé- hosszára, igyekezzen felfogni jó néhány alkotásának ihle- telhetetlen, nem sokszorosít- annak művészi üzeneteit, val­lói a társművészetek alko- ható. Néhány rézkarc klvéte- lalkozzon a felfedező ut rrtin­tói ?! Meghatározza kötődé- lével tollrajzokat, ecsetrajzo- c|en izgalmara, nehézsegefe seit, szellemi hovatartozását kat, ceruza-, illetve színes ce- és szépségére, a pályát inflító Dante-soro- ruzarajzokat mutat be. Ebben A kiállítás legizgalmasabb zat, a Radnóti Miklós emlé- a technikaválasztásban egy- és tán leginkább előrsmuU­káre készített Rekviem, a Jó- bejátszik az alkotói aliízatés tó darabjai montázsszerű asz­' zsef Attila műveihez készült a művészi büszkeség. Mint- szocíácíósorozatái. Ezek a ce­illUSztráclók, a Bartók Béla ha a kisgyerek kezéből ven- ruzarajzok, mint egy gro­tiszteletének adózó lapok. né ki legegyszerűbb jelhagyó taszk film kockái térképezik Sokszor elmondtuk, leírtuk szerszámát, s ezzel egyszeri, fel valóságunk megannyi sze­már, hogy a kortárs magyar eredeti, megismételhetetlen letét, lehetséges kérdéseit é: grafika minden más műfaj- bélyeget hagyna világunkról válaszait, kényszerítik gon­nál gyorsabban, érzékenyeb- világunkon. Mint egy ceru- dolatainkat új meg új kép­ben és differenciáltabban zával rajzolt mozgó, alakuló, zettársítások pályáira. Szabd­reagál napjaink valóságának vibráló gondolat és érzelem- dos kiállítása bizonyítja, hogy ezernyi rezdülésére. Ennek tükör mindennapjainkról. nemcsak birtokában van a csak úgy tud megfelelni, ha Mióta elvégezte a főiskolát, mesterség technikai fogásai­művelői álláhdó készenlétben nemcsak saját művészi bdro- nak, de mai Valóságunk szel­— a kérdező és a válaszadó dalmát építi tudatosan, de lemi partnere is. felelősségét is vállaival — vizuális kultúránknak, a fel- Tandi Lajos Kitüntetett népi ellenőrök Olvasóink tegnapi lapunkban már megismerkedtek négy kiváló munkát végző népi ellenőrrel. Ma folytatjuk a kitüntetett társadalmi munkások bemutatását. Kúszó József Dr. Bus flieriér 1 . "1 . fMM ri > mm 7 fii: '7 jjjüt, VSSftri'^^f; BwRs • y ""kT* idfflB&i' m 1 ÍR Aa 1KV Igazgatója. 1958­ban éppen a vállalatnál vé­gezték az első vizsgálatot: 32 népi ellenőr kopogtatott be hozzájuk. Mielőtt elmentek, annyit kérdeztek: nem len­ne-e kedve közéjük állni. Kószó József akkori „igen"-je öt is a megyei NEB népi ellenőrévé avatta. Amikor megszervezték a társadalmi panaszilgyl csoportot, helyet­tes vezetőként látott munká­hoz. Kedves emiékiként Idézi fol a tápéi háziipari szövet­kezetben végzett munkát. A személyi ellentétekre utaló névtelen bejelentés nyomán indult el öt népi ellenőr, de az első percektől látták: Itt az árokparti gazból építenek palotát, nem is törvénysértő "módon. így leváltás helyett hasznos tanulságokkal zárult a vizsgálat. Pásztói Lajos Húsz evvel ezelőtt, akkori munkahelye, a beruházási bank javasolta néph ellenőr­nek. Azóta mint a DÉLÉP szakszerelőipari igazgatósá­gának gazdasági helyettese is folytatja ezt a munkát. A szociális, kulturális szakosz. tály egyik vezetőségi tagja. A mentőszolgálattól a nem hi­vatalos könyvkiadásig sok mindennel foglalkozik a szakosztály, természetesen társadalmi alapon. Sokat se. gít nekik a megyei NEB, és sokat köszönhetnek a bizott­ság függetlenített munka­társának, Lócsl Imrének. A kérdésre: szemmel láthafó-e munkájuk nyomán a fejlődés, igennel válaszolt. Éppen a végeredmény az, ami bizo­nyítja: "nem valamiféle harc­ról van itt szó, hanem tis*, teeséges segítő szándékról. Varga László A véletlen hozta úgy, hogy a Szegedi Állami Gazdaság igaigatója vezető szerepet kapott a NEB-nél ls. Már két éve végzett itt társadal­mi műnkét, amikor 19G2-ben a műtrágya- és a növény­védő szerek helytelen taro­lásából adódó veszteségeket vizsgáló bizóttság tagja lett. A vizsgálatvezető megbete­gedett, neki kellett irányíta­nia a munkát. A következő Jépcsőfok: amikor megala­kult az önálló szegedi járási NEB, 5 lett az elnökhelyet­tes és a mezőgazdasági szak­csoport vezetője. Ez Utóbbi feladatának az összevont városi-járási bizottságnál is eleget tesz. A tapasztalatok­nak az Igazgató is hasznát látja, azt mondja, tágabb tesz az ember látóköre, job­ban eligazodik a népgazda­ság, a társadalmi élet min­dén területén. Tavaly decemberben ment nyugdíjba a Móra Ferenc Tsz főkönyvelője/ként. A kezdet kezdetén, 1958-ban jegyezte el magát a NEB-bel. Ma is Jóleső érzéssel emlékezik vissza első sikerélményére. A Pankotai Állami Gazda­ságban végzett vizsgálatot nyolcadmagával, egy kerek héten át. Mindenki izgult, Itt vannak a NEB-enCi, mi jó származhat ebből. Fogta a fejét a főagronómus ls, ami­kor mondták neki, kikalku­lálják az év végi eredményt is. És akkor jött a meglepe­tés: váratlanul magas, sok százezer forint nyerocéget „jósolt" nekik Varga László. Szívesen ápolgatja NEB-es emlékeit, de elmondta azt is, társadalmi munkásként nem akar még a múltjából élni, csak mint főkönyvelő vonult nyugdíjba. Cliikán Ágnes

Next

/
Thumbnails
Contents