Délmagyarország, 1978. január (68. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-14 / 12. szám

Szombat, 1978. január 13. 3 Szalámi lesz belőlük Állatfelvásárlás Acs S. Sándor felvétele Sertésátvétel Tiszaszigeten A háztáji és kisegítő gaz­daságok tevékenysége az ál­lattenyésztésben is számotte­vő. A múlt évben például Csongrád megyében az élő állatok 50,2, és az állati ter­mékek 34,7 százalékát, a kistermelők értékesítették. A szegedi járásban is ked­vezően alakult a téli időszak­ban az állatfelvásárlás. Üte­mezés szerint más és más községekben vészi át a Sze­gedi Szalámigyár és Hús­kombinát a sertéseket és a hízómarhákat. A felvásárolt állatok egy részét Szegeden dolgozzák fel, más részét pé­tiig tovább szállítják. A hét közepén, szerdán Domaszékről 150 sertést szál­lítottak be. Csütörtökön Ti­szaszigeten, Üllésen és Dó­con 250 sertés átadására ke­rült sor. Tegnap, pénteken Ópusztaszeren, Zsombón, Ba­lástyán összesen 250 sertést adtak át a kistermelők a fel­dolgozó vállalatnak. Ma, szombaton sem szünetel az átvétel. Pusztaszerről, Baks­ról, Csengeléről és Kistelek­ről hoznak majd Szegedre sertéseket. Az átvételt a hús­ipari vállalat szakemberei előre megszervezik, a terme­lőkkel megbeszélik, h'ogy az átadáskor-átvételkor ne le­gyen fennakadás. A felvásárolt sertések nagy részét Szegeden dolgozzák fel, belőlük lesz a híres sze­gedi szalámi. A kisebb sú­lyúakat Hódmezővásárhelyre szállítják tovább. Rádiós együttműködés Pénteken a rádió elnöki tanácstermében két évre szó­ló együttműködési munkater­vet írt alá Kiss Kálmán, a Magyar Rádió elnökhelyette­se és Branko Doadic, a belg­rádi rádió igazgatója. A munkatervben többek j között szerepel a két ország évfordulóiról való megemlé­kezés, híradás a fiatalok nyá. ri építőtábori munkájáról, közös szórakoztató adás ké­szítése, vendégrendezők, va­lamint zenei műsorok köl­csönös cseréje. Zöld út az adaléknak Tízezer kilométerenként ele­gendő az olajai cserélni az új adalék alkalmazásával —ál­lapították meg az alkalma­zástechnikai kísérlet tapasz­talatai után, s ezzel zöld utat nyert az új, nagy hatású olajadalék gyártása és alkal­mazása. A Szukcinimid nevú adalékot a Veszprémi Vegy­ipari Egyetem petrolkémiai tanszékén állították elő, a gyártási eljárást a Nitroké­miánál dolgozták ki, és itt került sor a kísérleti gyár­tásra is. Az alkalmazástech. nikai kísérleteket a Komáro­mi Kőolajipari Vállalat szak­emberei végezték. Az új ada­lék igen összetett hatású, és segítségével elérhető a 10 000 kilométerenkénti olajcsere is. Hasonló adalékot eddig csak importból tudtak beszerezni hazánkban. A Nitrokémiában ez év első felében megkez­dik az új üzem telepítését, amelyben 1980-tól már csak­nem ezertonnányi Szukcini­midet gyártanak évente. Árak —i ellenőrzések A kereskedelmi hálózat rendben, zavartalanul át­állt a több ezer édesipari fs vas-műszaki terméket érintő új árakra — közöl­jék a Belkereskedelmi Mi­nisztérium árosztáiyán az MTI munkatársának adott lajékoztatóban. A minisztérium az árvál­ozások végrehajtására kör­rendelkezést adott ki vál­lalatainak és a szövetkeze­leknek külön az édesipari termékek és külön a vas­Kohászati és műszaki cik­kek körébe tartozó változá­sokról. Megkapták a részle­tes árjegyzéket mind a vál­lalatok, mind az üzletek, (tóvid idő alatt nagy mun­kát végeztek a kereskedelem dolgozói, hiszen az új árak alkalmazásához az érintett lermékekből fel kellett mér­niük a készleteket A minisztérium rendel­kezései elsősorban azoknak a termékeknek a szabályos ár­képzéséhez adtak támpon­»t, amelyeknek az árát konkrétan nem határozta meg az árhivatali közle­mény. Az előírás szerint pél­dául a presszókávé árát a pörkölt kávééval arányosan lehetett emelni, ami azt je­lenti, hogy kizárólag a ká­vényersanyag árából adó­dó többletet számíthatják fel a vállalatok. Ennek meg­felelően a presszókávé árát, a maximált árformát te­kintve, a vendéglátóipar má­sodik, harmadik és negye­dik osztályú üzleteiben egységesen 60 fillérrel emel­ték, így az új ár az osztály­ba sorolástól függően 4, 4,40 és 4,60 forint. Az el­EŐ osztályú és az osztá­lyon felüli üzletek — mi­után szabad árakkal dolgoz­nak — ettől függetlenül ala­kították ki az új árai­kat Felmérették több ezer cikk készletét azok a ke­reskedelmi vállalatok is, amelyek a vaskohászati ter­mékek árának emeléséből adódóan megváltozott fo­gyasztói árú termékeket, vasárukat, vastömegcikke­ket, gépipari cikkeket stb. árusítanak. A legtöbb ár­változás a vasárucikk-cso­portban van. A műszaki cik­kek közül csupán néhány­nak, például egy nagy tel­jesítményű háztartási presz­szógépnek, a forgalomban le­vő ötfajta hazai gyártmá­nyú villanyvasalónak és a hazai kerékpároknak az ára emelkedett. Nem változott a hasonló Importtermékek ára, s ugyancsak változat­lan az automata mosógép ára is. A minisztérium rendel­kezése felhívta a vállalato­kat az árak feltüntetésére, a vásárlók megfelelő tájékoz­tatására is. Az utasítás sze­rint arra a termékre, amely­nek jellege lehetővé teszi, az új árat feltüntető cédu lát kell elhelyezni az üzle tekben. Ez természetesen nem lehetséges az apró édesipari darabáruknál. Az is természetes, hogy az elő renyomott értékes csomago lóanyagok sem dobhatók el. így azokon, amíg a kész let tart, a régi árak sze repelnek Rendelkeztek vi­szont arról, hógy a tömeg áruknál az állványokon, a gondolákon, a polcokon, va­lamint a kirakatokban egy­egy árucsoportnál kell fel tüntetni az új árakat A Közért Egyesülés intézke­dett arról, hogy minder pénztáros megkapja az ár jegyzéket, amely egyébkén nemcsak az élelmiszerbol­tokban, hanem valamenny. érintett üzletben megtalál ható, és ennek alapján a vá sárló maga is ellenőrizhet: az új árakat. A miniszté rium rendelkezése szerint a vállalati, a szövetkezeti bel­ső ellenőrök, az országos ke­reskedelmi főfelügyelőség és a megyei felügyelőségek, va­lamint a tanácsok és a mi­nisztérium árosztálya a kö vetkező időszakban fokozot­tabban vizsgálja, hogy a vál­lalatok, az üzletek megfe lelően hajtották-e végre az árváltozásokat (MTI) I szövetkezeti gazdák dicsérete A Tisza—Maros-szög Tsz idei terve is a tagság szorgalmára épül Tiszaszigeten tartotta leg­utóbbi kibővített ülését a Tisza—Maros-szög Tsz párt­vezetősége. A tanácskozás tartalmas volt és célratörő. Nem tartott soká, s felesle­ges szó alig hangzott el. Vall­juk meg, már-már közéleti betegségünk a végehossza nincs értekezlet, ahol irgal­matlan mennyiségű semmit szokta összebeszélni, s a hoz­zászólók gondolatait gyakran nehezebb kihámozni, mint két zsák korpából egy árva búzaszemet. Nem így Tisza­szigeten: itt vagy megtiltot­ták már korábban a mellé­beszélést, vagy nevetségessé tették. A harminc-egynéhány kommunista magyaros rövid­séggel azt vitatta meg, ho­gyan gazdálkodott tavaly a négy falut átfogó szövetke­zet, és mit szándékozik csi­nálni 1978-ban. Érdemes néhány adatot ki­emelni a pártvezetőség je­lentéséből, hiszen a jól vég­zett munka tudata mindig erőt ad az újabb nekigyür­kőzéshez. A növénytermesz­tésben 8,4 százalékos gyara­podást értek el 1976-hoz ké­pest, s ez mindenekelőtt a tagság odaadó munkájának köszönhető. Jólesően könyve­li ezt el mindenki, de azzal is egyetértenek: a fejlett gép­rendszerek révén ennél több­re tudtak volna menni, ha a vízállásos földeket már mind sikerült volna megjavítani­ok. Búzából így is 41,7 má­zsát takarítottak be hektá­rónként, (41 mázsa Volt a terv), kukoricából pedig 49 helyett 54 mázsa lett a ter­mésátlag. A fűszerpaprika pedig 117 mázsás terméssel a korábbi évek átlagát is meg­hajazta. Tapasztalat mutat­ja: az úgynevezett helyben vetéses módszerrel jelentós munkaerő takarítható meg anélkül, hogy a termésmeny­nyiség csökkenne. Noha te­henenként 3326 liter tejet fejtek, a tavalyelőtti 2646 li­terrel szemben (és ezzel jó­val túlteljesítették az ötödik ötéves terv végére kitűzött célt) az egész gazdálkodást mérlegelve, közepes esztendőt zártalt. Hatan szóltak a témához. Molnár Imre fölhozta, hogy néhány évvel ezelőtt, amikor a búzatermés országos átla­ga még csak 32 mázsa volt, Debrecenben gabonatermesz­tési tanácskozáson vett részt. Ott a legmerészebb szakem­berek iá azt „jósolták", hogy a 40 mázsás termést legfel­jebb 1980-ra lehet elérni. Büszkék arra, hogy a négy községben lakó tagság, amely három évvel ezelőtt egyesült, már képes volt kis híján 42 mázsás termést aratni, noha jelentős volt a vízállásos te­rület, és műtrágyából is csak 240 kilót adagoltak hektá­ronként. Bódi János szerint az állattenyésztésben léptek legnagyobbat, hiszen a vi­szonylag magas tejhozamot több mint 700 tehenet tartó közös gazdaságban érték eL Hangsúlyozta, hogy szinte le­hetetlen felsorolni, milyen nagyszerűen dolgozott az egész tagság. Az embereknek köszönhető, hogy Szeged el­látásához nemcsak jelentős mennyiségű disznóhússal, hanem 13—14 millió forint értékű zöldséggel-gyümölcs­csel is hozzájárult a téesz. Nieszner Ferenc szintén a szövetkezeti gazdákat dicsér­te azért, hogy több mint 18 millió forintfÉl sikerült meg­tetézniük a gazdaság tervét. Ez kétségtelen bizonyítéka az összeforrottságnak, a közös­ségi szellem győzelmének, az egyet akarásnak. Köszönet érte. A hozzászólók csak meg­erősítették azt. amit a párt­vezetőség 1978-ra indítvá­nyozott Egyetértettek azzal, hogy a felsőbb pártszervek valója, irányelvei szerint kell dol­gozniok, elsősorban a kom­munistáknak, s természetesen valamennyi egészséges em­bernek. Idén a többi között 43 mázsa búzát, 56 mázsa kukoricát, s tehenenként 3400 liter tejet akarnak termelni. Mint Márton Nándor is hangsúlyozta, ehhez tovább kell javítani a gazdálkodási fegyelmet, s a pártszervezet gazdaságszervező munkáját. Számítanak a közösség 29 szocialista brigádjának to­vábbi helytállására, a pártta­gok és a KISZ-isták példa­adására. Mészáros Attila azt emelte ki, hogy fűszerpapri. kából anélkül kell idén 8—10 százalékkal többet szüretelni, hogy a vetésterületet növel­nék — ez szintén fegyelme­zett munkát kíván. Csikós Tamás a szigorú bérgazdál­kodásra hívta föl a figyel­met: nem szabad kifizetni olyan munkabért, amely mö-­gött nincs megfelelő teljesít­mény. A három darab drá­ga, nagy teljesítményű erő­gépet szinte éjjel-nappali működtetéssel maximálisan keli kihasználni, különben soká térül meg az 5—6 mil­lió forintos ár. Ügy határozott a tées? pártvezetősége, hogy a négy alapszervezet legközelebb) taggyűlésén, majd termelési tanácskozásokon is meg kel) vitatni a javasolt teendőket. A munkát folyamatosan el­lenőrzik, a felelősöket menet, közben beszámoltatják. Töb­ben aláhúzták: idén többet muszáj dolgozni-termelni, mint tavaly, hogy elérjék a kitűzött célt, erre azonban garancia a tagság egyre nö­vekvő öntudata és fegyelme. Másfél óráig tartott az ülés. Azért ilyen rövid ideig, mert a „ha így volna, ha úgy lenne"'-fajta üres beszéd he­lyett rövid, magvas dolgok hangzottak el, s hallgatott, akinek nem volt mondani­F. Nagy István Előrelépés a paprilratermesztésben A nagyüzemi technológia térhódítása Sikeres esztendőt zárt a Szegedi Tájegység Fűszer­paprika Termelői Társulás. A rendszerhez tartozó 3 ezer 100 hektáron rekordtermést takarított be a 19 gazdaság. Az idén célul tűzték ki a ta­valy elért terméshozamok stabilizálását, ugyanakkor a technológiai fegyelem és a minőság javítását. Előrelépést jelent, hogy most már való­ban nagyüzemi növénnyé vá­lik a fűszerpaprika. A mag­ról vetés, vagyis az úgyne­vezett helyre vetés tavalyi 50 százalékos arányát 70 száza­lékra növelik újabb, Nibex típusú aprómag-vetőgépek be­Az állami gazdaságok tör­ténetében először tavaly ha­adta meg a négyezer litert az egy tehénre jutó tejter­melés. Ezzel a mezőgazda­ság állami nagyüzemei nem­zetközi mércével mérve is jó íredmányt értek el. Az állami gazdaságokban az 1972. évi kormányhatáro­zat nyomán fejlesztési prog­ramot valósítanak meg a tej­termelés fokozására. A prog­ram keretében szakosították az állatállományt, külön te. ielő tehenészeteket jelöltek ki, ahol nagy hozamú kül­°öldi fajtákat tartanak. A vi­'ág elismerten legjobb tejelő tehene, a Holstein-Fríz, vala­mint a vele keresztezett ál­lomány létszáma eléri a 35 ezret, de más, nagy hozamú fajtákat is tartanak a gazda­ságokban. Az elmúlt évek. ben megszilárdították az ál­lategészségügyi fegyelmet egyebek között csökkent a borjúelhullás, és a takar­mánygazdálkodás színvonalát is javították azzal, hogy a silótakarmányok tartósításá­nál jobban ügyelnek a minő. ségre. Százhét állami gazdaság nak van tehenészete, a fejős tehenek száma meghaladia a 94 ezret. Ez a „népesság" ad­ta tavaly a 4090 literes ter­melési rekordot, ami több mint 400 literrel haladja me" az egy évvel korábbi szintet. szerzésével. A hagyományos palántázást pedig főként a háztáji gazdaságoknak java­solják, annál is inkább, mert ennek a munkaigényes mód. szernek is megvannak az elő­nyei: a koraibb érés és némi­leg kedvezőbb minőség. A háztáji gazdaságok zömében ragaszkodnak a palántáról történő termesztéshez, és még sokáig nem akarnak megválni attól. A termelési rendszer idei terveiben központi feladat a technológiai fegyelem további szilárdítása, amelyhez hozzá­tartozik a gondos, szakszerű talajelőkészítés, a talajerő­utánpótlás, az előírt mennyi­ségű gyomirtó és egyéb vegy­szerek kellő időben való fel­használása. Nagy segítséget jelent, hogy az Agrokémiai Centrum két helikoptert kap, és a szegedi piros kultúra most részesülhet elsó ízben valóban korszerű növényvé­delemben. A termelés bizton­ságát növelő lombtrágyázást ugyancsak ezekre a gépekra bízzák. A múlt évi tapasztalatok igazolták, hogy a szedési csúcsidőszakban a feldolgozó vállalathoz óriási mennyisé­gű termés érkezik be, amely­nek fogadása, tárolása meg­növekedett feladatok elé ál­lítja a vállalatot. Ezeken a gondokon úgy kíván enyhí­teni a társulás, hogy a ter­málenergiával rendelkező gazdaságokban megteremtik az utóérlelés feltételeit, fo­lyamatosan újabb szikkasz­tók épülnek. Ezenkívül há­rom nagyobb gazdaságbaBin­der típusú szárítóberendezést helyeznek ki, hogy félkész­termék előállításával teher­mentesítsék a feldolgozó, ipart, csökkentsék a szállítá­si költségeket. Tovább bőví­tik az együttműködést a 4u­cernaszárító üzemekkel ren­delkező gazdaságokkal. A ter­melési rendszer — amelynek gesztora a szegedi Űj Élet Termelőszövetkezet — szak­emberei szerint 1978 a fű­szernövény-termesztésben a minőség éve lesz. fi liiízottság ülése Értekezletet tartott tegnap, pénteken a népfront városi bizottsága mellett működő nőbizottság. Dr. Szénási László, a Gyermek- és Ifjú­ságvédő Intézet igazgatója a szegedi ifjúságvédelem hely­zetét ismertette, beszélt a hi. vatásos pártfogók és a társa­dalmi pártfogóhálózat kiépí­téséről, feladatairól. Végül a bizottság értékelte a tavaly végzett munkát, és megbe­szélte az idei feladatokat.

Next

/
Thumbnails
Contents