Délmagyarország, 1978. január (68. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-14 / 12. szám

4 Szombat, 1978. január 13. 3 Az emlékmű I megújulósára Csaknem félszáz éve, azaz a húszas évek végén készült el a budapesti Andrássy út (a mai Népköztársaság útja) városligeti lezárásaként az úgynevezett Millenniumi (azaz Ezredéves) Emlékmű. Es most folyik az ugyancsak leromlott állapotú szoborcsoport helyreállítása. De hiszen az ezredévi ünnepségek és a vele kapcsolatos építkezések 1896ban mentek végbe! Az történt, hogy a főváros tanácsa már 1881-ben javasolta az országgyűlésnek egy nagyszabású emlékmű felállítását a jubileumra, de a honatyák meglehetős lassan határoztak: 1894-ben született meg a döntés, és a megbízott Zala György szobrászművész — az ő műve a 36 méter magas oszlopon álló Gábor arkangyal és a hét vezér Árpádja — és Schickedanz Albert építész csak a Millennium évében kezdhette el a munkát az egykori Gloriette helyén, s az 1929-ben készült el mai formájában. Azaz. hogy ez sem egészen helytállá Mert a két ív alakú oszlopsorban elhelyezett István, László, Könyves Kálmán, II. Endre, IV. Béla, Róbert Károly, Nagy Lajos, Hunyadi János és Mátyás alakja, a mű mai formájának is díszei, míg a Habsburg I. Ferdinánd, III. Károly, Mária Terézia, II. Lipót és Ferenc József a felszabadulás után kénytelen volt átadni helyét Bocskai István, Bethlen Gábor, Thököly Imre, II. Rákóczi Ferenc és Kossuth Lajos szoborképmásának. Az idősebbek egyébként emlékezhetnek a Bocskai és a Bethlen szoborra — Holló Barnabás, illetve ifj. Vastagh György művére —, mert ezek korábban a Köröndön állottak, míg az újabb keletű Rákóczi és Kossuth szobor Kisfaludi Stróbl Zsigmond alkotása. ' Tegyük még hozzá, hogy az oszlopsorok, azaz kolonnádok sarokpillérein a Háború és Béke „szekere", illetve a Munka és Jólét, valamint a Tudás és Dicsőség jelképes bronzszoborcsoportozatai láthatók, amelyek ugyancsak Zala György művei. Az oszlop és a vezérek csoportja előtt pedig a Nemzeti Hősök emlékköve, amelyet a vendégként érkezett államférfiak, diplomaták rendre megkoszorúznak. Az egész mű építészeti értékéről, lehet, hogy megoszlanak a vélemények, de annyi tény, hogy Zala György, aki a századforduló legkeresettebb, főleg a neobarokkot kedvelő emlékműszobrásza volt, társával egyetemben hallatlanul nagyszabású feladatot vállalt és azt színvonalasan, a tér épületeivel összhangban valósította meg. Mára pedig már amúgy sem a művészi mérlegelés eredménye a döntő, hanem sokkal inkább az, hogy — akárcsak a párizsi Eiffeltorony — az emlékmű nemcsak összeforrott a főváros képével, hanem annak egyik jelképévé nől£ Így aztán meg is szerettük, avagy fordítva: megszeretve avattuk jelképpé. Balog János falu Bulgáriában Veliko Tirnovo megyeszékhely közvetlen közelében fekszik a nevezetes múzeumfalu: Arbanasszi. A XII—XIII. században alapított — eredetileg albán — településen öt középkori templom, két kolostor és Bulgária nemzeti újjászületésének korszakából származó számos lakóház található. Az erődítményszerű lakóházak, a szebbnél szebb freskókkal, fafaragásokkal ékes ősi templomok sok látogatót vonzanak a múzeumfaluba. Arbanasszi egykori lakói állatkereskedők és kézművesek voltak. Áruikat nem csupán a közeli országokba, de Itáliába, Oroszországba, Perzsiába, Indiába is elvitték. Jólétükről tanúskodnak a díszes külső és belső kiképzésű házak, vastag kőfalukkal, vasból készült ablakrácsaikkal, díszes tömör kapujukkal, ötven lakóház áll műemlékvédelem alatt A kétszintes műemlékházakban alul raktárak, felül lakószobák kaptak helyet: a vendég, és családi hálószobák mellett a fürdőhelyiség, a konyha. Az ajtók, ablakok, mennyezetek fafaragással díszítettek. A házak szigorú, erődítményszerű külseje kényelmes, kedélyes belsőt takar. A templomok közül a legrégibb a XVII. század második felében épült „Krisztus születése" nevű. Valamenynyi belső falát festmények borítják, amelyeken 3600 alak látható. Igen értékesek az apácakolostor festményei és ikonjai. A másik nevezetes kolostor — Szent Miklós néven — a XII. századból való, s a korabeli bolgár irodalom központja volt. A határozott időre szóló munkaviszonyról K. L. szegedi olvasónkat ket: amennyiben bizonyossá nyezni. Ugyanis az ilyenválketeg dolgozó helyettesítésére válik, hogy a helyettesített lalati magatartás ellenkezik a meghatározna időre szóló dolgozó végleg nem állhat Munka Törvénykönyve 2. pamunkaviszony keretében al- munkába, és a vállalat ezért ragrafusával, mely szerint a kalmazták. Olvasónk szeret- alkalmazza olvasónkat ismé- jogokat és kötelezettségeket no a vállalatnál véglegesen telten csak határozott időre, társadalmi rendeltetésüknek maradni. Kérdezi: az erede- hogy ezáltal mentesüljön a megfelelően kell gyakorolni, tileg meghatározott Időre lé- határozatlan idejű munkavi- A joggal való visszaélésre hi. tesített munkaviszony milyen szonyhoz kapcsolódó egyes vatkozva, lehet ilyen esetben esetben alakul át meghatáro- rendelkezések alól (például kérni a vállalati munkaügyi Katlan idejűvé? felmondási tilalmak, korláto- döntőbizottságtól annak ki. , , . zások, felmondási kedvez- mondását, hogy a munkaviA munkajogi szabalyok mény stb)> olvasónknak vég- szony határozatlan időre szóKzerint a meghatározott ido- leges alkalmazása érdekében lóvá alakult át re létesített munkaviszony módja van jogvitát kezdemé- Dr. V. M. minden további intézkedés pélkül megszűnik abban az Időpontban, amelyet a felek á munkaszerződésben megjelöltek. Ebben az esetben a vállalat felmondására nincs ls szükség, és ezért a felmondási tilalmak és korlátozások a határozott időre létesített munkaviszonyra nem vonatkoznak. A munkaviszony megszűnése alól csak ez az eset kivétel, amikor a dolgozó a meghatározott idő jetelte után, a munkája irá. nyitásával megbízott dolgozó tudtával egy napot meghaladóan tovább dolgozik. Ilyenkor a harminc napot meghaladó határozott idejű munkaviszony véglegessé, míg a harminc napra, vagy ennél rövidebb időre létesített munkaviszony csupán annyi idővel hosszabbodik meg, mint amilyenre eredetileg létesítették. A munkajogi szabályok egyébként a határozott időre szóló munkaszerződés meghosszabbítását nem korlátozzák. Így nincs akadálya annak, hogy azt a felek a tetszésük szerinti időtartamra közös megegyezéssel, akár. hányszor is meghosszabbítsák. Olvasónk esetével kapcsolatosan meg kell említeni még a következő leheiósége.X „„rét;. „. „A pusztán Jő haját építenek MB A hajót építő magyar szakemberek és a tengerjáró hajókat eladó kereskedők számára évekig a legnagyobb elismerést és sikert jelentette ez az egyetlen mondat. És az, hogy az ötvenes és a hatvanas években kelendők i3 voltak a magyar gyártmányú tengerjáró hajók. Ez tulajdonképpen a második világháború következménye volt: sok áruszállító hajó elpusztult a háború alatt. A hetvenes évekre azonban változott a helyzet, mert nem egy tengeri kikötővel rendelkező ország verekedte be magát a hajóépítők soraiba. Nagy lett a konkorrencia azért is, mert a szállítási határidőket éppen a tenger közelsége miatt rövidre foghatták. S mondani sem kell: kifizetődőbb is a tenger mellett tengeri hajót építeni, mint 1400—1500 kilométerre a „nagy víztől". A szükségszerű változtatás eredményes volt a Magyar Hajó- és Darugyár szempontjából. Ma már mind több úszódaru és portáldaru készül itt, de a konténer- és a kazángyártás is egy nagy — de nem zökkenőmentes — profilváltozás eredménye. Az úszódaruk sorában a legújabb és az eddigi — hazánkban gyártott — legnagyobb teljesítményű a 200 tonnás. Majdnem ötven méter hosszú pontonra építették. A 200 tonnányi súlyt 43 és fél méter magasra képes felemelni. Ezzel a berendezéssel a legnagyobb óceánjáró hajókból is megbízhatóan rakhatók ki az áruk. Brazil megrendelésre készült. A most épülő másik kétszáz tonnás is brazil kikötőbe kerül majd — ha elkészüL — Oszódarut Európában és a világon is csak néhány japán, svéd, holland, nyugatnémet cég készít. Velük vagyunk versenyben a piacokért — mondja Bohák Lajos igazgató. — Számunkra hallatlanul nagy előny, hogy hosszú távra tudunk tervezni. A Szovjetunió és a szocialista országok bőven ellátnak bennünket megrendelésekkel, de egyre nagyobb a kereslet szerte a világon a mi gyártmányaink iránt. Igyekszünk a legjobb minőséget és a legkedvezőbb teljesítményt nyújtani megrendelőinknek. Ez a mi érdekünk és a népgazdaság érdeke is. — Milyen a választékuk? — Azért jó a kérdése, mert ma már a legsimábbnak látszó versenytárgyaláson is ez a „döntő" kérdés. A 16 tonnás folyami és tengeri úszódaruktól, a 25, 32, 60 és 100 tonnáson át a 200 tonna teherbírásúig mindent gyártunk, azaz mindent tudunk gyártani forgógémes és fixgémes változatban. Most készülnek egy 400 tonna teherbírású úszódarunak a tervei. Ez a gyártmányskála egy fiatal műszaki-tervező gárda munkájának és — szerénytelenség nélkül mondhatom — egy átgondolt, hosszú távra szóló fejlesztésnek a következménye. Az eredményes szereplést ez a gazdagnak nevezhető választék biztosítja. — Hány üzletet kötnek egy évben? — Ez nagyon változó, mert előfordul, hogy az adott esztendőben két-három évvel előbbre járunk a megrendelésekkel. Tehát az idén már 1980-ra és 1981-re kötünk gyártási és szállítási szerződést. Most éppen egy líbiai üzlet megkötése van folyamatban: 200 tonnás, forgógémes úszódaru eladásáról lenne szó. Brazíliában is egy űjabb 100 tonnás, fixgémes daru eladásáról tárgyalunk. A Szovjetunióval pedig vasúton ls szállítható úszódarukra kötöttünk megállapodást. Ezt a berendezést olyan helyekre utaztatják majd, ahová vízi úton bonyolult és körülményes lenne a rendeltetési helyre való eljuttatás. — Brazília messze van tőlünk. Milyen útvonalon jutnak el oda a portál- és az úszódaruk? — Budapestről, miután gémdöntéssel olyan helyzetbe hozzuk a darut, hogy elférjen a dunai hidak alatt fekete-tengeri kikötőbe vontatják, majd az Égei-, a Földközi-tenger és az Atlanti-óceán az útvonal. Brazilia négy kikötőjében, Vitóriában. Salvadorban, Paranaguában és Belémben dolgozik már magyar gyártmányú 100 tonnás portáldaru. Az első 200 tonnás úton van Vitória kikötője felé. Megállás nélkül 29 nap alatt jut el — ha az időjárás és a vízállás kedvező lesz — a végállomásáig— Nem veszélytelen vállalkozás a daru eljuttatása a megrendelőhöz... — Nem is olyan olcsó a biztosítása sem. A Nemzetközi Biztosító Társaság a daru teljes értékére köti a biztosítást. Ellenőrzi, megfelelően készítettük-e föl az úszódarut a hosszú útra, s csak az ellenőrzés után indulhat el tőlünk a vevőhöz Tulajdonképpen a szerződés megkötésekor már eldől: s mi kockázatunkra, vagy a vevőére történik-e a szállítás. Végül is, hogy ki fedezi a biztosítás díját, az a tárgyalás menetétől és egy sor apró — elsősorban szakmai — részletkérdéstől függ. A lényeg mindig az: a daru épségben jusson el a megrendelőhöz. / Csillag Sándor „A Szovjetunió állampol- va a halak ivás idején meszgárai kötelesek óvni a ter- sze felúsznak, hatalmas halmészetet, védelmezni kincse- tenyésztő telepeket létesíteta it" A Szovjetunió Alkotmá- tek az ikrák inkubátorokban nyának 67. cikkelye hang- történő mesterséges keltetésúlyozza, hogy a környezet sére, valamint a halivadékok tisztaságának megóvása, a felnevelésére. A halivadékot természeti kincsek ésszerű és az élő haltakarmányt felhasználásának és újrater- nagy medencékben tenyészmelésének biztosítása létfon- tik. Ezek a haltenyésztő üzetosságú feladat. A Kasz.pi-tenger a világ te b egyik legnagyobb vizterülete, 6 ahol tokfélék élnek. A szakemberek adatai szerint ennek az értékes halfajtának baíga~daság az állomanya növekszik. A & s haltenyésztő üzemek létesitémek évente több mint 59 millió ivadékot bocsátanak a A Kaszpi-tenger szennyeződése elleni küzdelem — a fejlesztésének első és elengedhetetlen féltésé lehetővé teszi a vörhenyes tele. Ezért Azerbajdzsánban sőregtok létszámának növe- mindent elkövetnek a tenlését. A Kaszpi-tenger part- ger szennyeződésének leküzvidékén, a Kura folyón, aho- déséért. (APN) fl szocialista tulajdon és továbbfejlesztése napjainkban Naponta szembetaláljuk magunkat a tulajdonés érdekviszonyok kérdéseivel is. Nem is szólva az esetek azon soráról, amikor egybevetjük a jövedelmeket azok változatos forrásaival. E viszonyok ott vannak gazdasági és jogi cselekvéssorozatainkban, mert csakis bennük és általuk nyerhetnek különböző létformákat. Mégis nehéz dolga akad annak, akinek felteszik a kérdést: mi a szocialista tulajdon, miben jelentkezik továbbfejlesztése? A társadalmi haladás valódi hajtóerőit a marxisták sohasem az ember társadalmi viszonyain kívül keresték, hanem a mindenkori társadalom termelőerőiben, termelési viszonyaiban, a felépítményi viszonyokban, főként pedig ezek kölcsönhatásaiban. Így érthető, hogy a tulajdon- és érdekviszonyok előkelő helyet foglalnak el a haladás széles skálán mozgó hajtóerői között az elméletben, de — ellenőrizhetően — a gyakorlatban is. Viszont az is tény, hogy a tulajdonviszonyoknak az a gyökeres és látványos átalakulása, melynek tanúi és cselekvő részesei voltunk a demokratikus átalakulás és a szocialista építés kezdeti időszakában, s melyek az államosítások és a kollektivizálás formájában zajlottak, ma már a múlté. Ezért joggal vetődhet fel a kérdés: a szocialista tulajdonviszonyok továbbfejlesztésének vannak-e a társadalmi haladást szolgáló tartalékai, s ha igen, mik ezek? A szocialista tulajdon lényegi sajátossága: a társadalmi munkafunkció és társadalmi elsajátítási funkció oszthatatlansága, kölcsönös feltételezettsége. Ez azt jelenti, hogy ugyanazoknak a funkciója az elsajátítás is, mint akiké a munkafunkció. Közelebbi sajátosságai pedig: — A többlettermék felhasználása az egyéni élet gazdagításához fűződő közös érdek szerint (szociális, kulturális, tudományos stb. célokra), jövendő fejlődésünkhöz kapcsolódó közös gazdasági érdek szerint (felhalmozási célokra) és közös politikai érdek szerint (igazgatási, rendfenntartási, honvédelmi célokra) történik. — A termelésből, annak növekményéből való részesedés alapja egyetemes érvénnyel a munka és a szükséglet. Fogyasztásunk tehát alapvetően az egyéni, vállalati (szövetkezeti) és népgazdasági szintű munka eredményességétől függ. — A munkaerő hordozói, a társadalom tagjai nem pusztán ökonómiai eszközök, hanem alanyai, társadalmi szereplői a gazdálkodásnak. Mindebből az is következtethető, hogy a szocialista tulajdon (elsajátítás) tartalmi gazdagítása egyrészt a kollektív és össznépi érdekek mind tökéletesebb érvényesítését, másrészt, a különböző szinten képződő alapoknak, jövedelmeknek a gazdálkodás valódi eredményességével való mind szorosabb kapcsolatának a megteremtését, harmadrészt a közvetlen és közvetett demokrácia mind teljesebb megvalósítását tételezi fel. A társadalom tagjainak tulajdonosi mivolta ezekben a mozzanatokban nyer tartalmat vagy oldódik fel, nem pedig — mint sokan gondolnák — a gazdasági javak és erők közvetlen birtoklásának tényében. A gazdasági tényezőknek ez az egyénekkénti közvetlen birtoklása különben is öszszeegyeztethetetlen a társadalmasult nagyüzemi munkával. A továbbfejlesztés most alapvetően nem új lét- (szervezeti) formák teremtéséijen, régiek megszüntetésében, egyáltalán a meglevők arányainak látványos megváltoztatásában van. hanem a tulajdon mozgás (funkcionális) formáinak (alapok, jövedelmek képződésének és felhasználásának) változásaiban. Közelebbről, a gazdaságirányítási rendszernek, s benne a tervezésnek, a gazdasági szabályozásnak, a döntésjogi és szervezeti rendszernek szinte állandó tökéletesítésében jut, kifejezésre. Miben van gond és nehézség? Abban, hogy a társadalmi érdek, a termelés (és fogyasztás), a demokrácia kritériumai, ezek mérőeszközei nem eleve adottak, s megítélésük is különböző lehet Gondoljunk csak egy olyan esetre, amikor valamely gazdálkodó egység vezetői társadalmi érdekre hivatkozva próbálnak előnyre szert tenni gazdasági pozíciókat tekintve (például beruházásnál) az ugyancsak társadalmi érdekre hivatkozó, szintén gazdasági előnyt kereső másik gazdálkodó egység vezetőivel szemben. Kik és mik döntsék el. hogy adott esetben mi a közérdek? A szocialista tulajdon első fokon való létrehozatalával /államosítás, kollektivizálás) a gazdálkodás sikerkritériuma nincs adva, azt meg kell konstruálni. Ezért lehetett és lehet vita tárgya, hogy volu-