Délmagyarország, 1978. január (68. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-13 / 11. szám

Péntek, 1978. január 13. SZONODA TOKIÖBAN Szonoda Szunao japán külügyminiszter a Szovjetunióban tett hivatalos látogatásé, nak befejeztével csütörtökön visszaérkezett Tokióba. A külügyminiszter várhatóan még a nap folyamán beszámol moszkvai tárgyalásairól Fukuda Takeo miniszterelnöknek. DESZAI NYILATKOZATA Morardzsi Deszal indiai miniszterelnök csütörtökön ÜjDelhiben tartott sajtóértekezletén kijelentette, hogy kormánya továbbra is elutasítja a nukleáris berendezések átfogó nemzetközi ellenőrzését Deszai cáfolta azokat a jelentéseket, amelyek szerint erról a kérdésről különbözőképpen nyilatkozott volna Carter amerikai elnöknek, illetve James Callaghan brit miniszterelnöknek. India változatlanul csak a már ismertetett feltételek mellett hajlandó hozzájárulni ahhoz, hogy nemzetközi ellenőrzés alá vonják atomerőműveinek működtetését FEGYVERES ÖSSZECSAPÁS Három halálos áldozata volt szerdán a baszkföldi Pamplonában azoknak a fegyveres összecsapásoknak, amelyek rendőrök és a baszk nemzet és szabadság (ETA) elnevezésű mozgalom harco. sal között robbantak ki. Egy személy megsebesült, ötöt a rendőrök letartóztattak. CSEMPÉSZETT Szerdán csempészés vádjával letartóztatták a Portugál Televízió igazgató tanácsának elnökét, Edmundo Pedrót — jelentette a Portugál Rádió. A letartóztatásra nagyszabású rendőrakció keretében került sor, amellyel egy háztartási cikkek csempészésével foglalkozó hálózatot akartak felgöngyölíteni. A KÁBÍTÓSZEREK ÉS LONDON A kábítószer-kereskedelemmel foglalkozó törvénytelen szindikátusok hovatovább Londont teszik meg egyik legnagyobb európai átrakodőhelyüknek. Az angol vámőrség 1077-ben mintegy 5,5 millió font értékben kobozott el heroint. Ugyanezen idő alatt több mint kétezer kilogramm marjuanát — vagyis az 1976-os mennyiség kétszeresét — foglalták le azan. gol repülőtereken és pályaudvarokon. HAJŐTCZ A szicíliai partok közelében szerdán kigyulladt egy 16 ezer tonnás görög tartályhajó. Mivel fennállt annak veszélye, hogy a hajón szállított petróleum felrobban, a legénység átszállt egy, a vészjelzésekre odasiető libériai hajóra. A 34 főnyi legénység két tagja eltűnt, és néhányan égési sebeket szenvedtek. ÍTÉLETIDŐ AMERIKÁBAN ítéletidő — hóviharok és nagy hidegek — sújtják az Egyesült Államok csaknem egész területét Az utóbbi két napban huszonhármán szenvedtek fagyhalált. Közülük tizennégy esetet Oho államból Jelentettek. Különösen rossz a helyzet középnyugaton, ahol számos villanyvezeték ls megrongálódott, és a hőerőművek szabadban tárolt szénkészleteit pedig vastag jégtakaró borítja. Az Egyesült Államok keleti partvidékénél szerencsétlenül járt a parti őrség több hajója, és két tankhajó is. Egyikük lé. ket kapott, és nagy mennyiségű kőolaj ömlött ki az óceánba. DTÁKZA VARGASOK INDONÉZIÁBAN Súlyos diákzavargások törtek ki Indonézia második legnagyobb városa, Surabaya egyetemén. A reformokat követelő fiatalok tömeggyűlését katonák oszlatták fel gumibotokkal és szuronnyal. Hat egyetemista megsebesült. A diáktanács tiltakozott a kormánynál a katonák brutális beavatkozása miatt. Indonéziában már csaknem egy éve tartanak a reformokat követelő egyetemisták megmozdulásai. TÜNTETŐK Mintegy kétszázan tűntettek szerdán este New Yorkban, a Waldford-Astorla szálloda előtt, ahol a város új polgármestere Farah Dibah iráni császárnőt látta vendé, gül. A tüntetők, közöttük az iráni diákok, azt követelték, hogy Iránban szüntessék be a politikai foglyok kínzását. WEHNER PRÁGÁBAN A nyugatnémet szociáldemokrata parlamenti frakció szerda óta Prágában tartózkodó küldöttségének vezetője, Herbert Wehner frakcióelnök, és a delegáció két tagja csütörtökön látogatást tett Vasi! Bllaknál, a CSKP KB elnökségének tagjánál, a KB titkáránál. Nyílt és barátságos légkörben eszmecserét folytattak a két szomszédország közötti kapcsolatok fejlesztésének további távlatairól, valamint a nemzetközi helyzet alakulásáról. NYEKRASZOV ÉVFORDULÓJA Nyikolaj Nyekraszov, a múlt században élt nagy orosz lírikus halálának centenáriumáról emlékeznek idén a Szovjetunióban. A szovjet sajtó ezekben a hetekben megemlékező Írásokban méltatja Nyekraszov költészetét, amelyet a nép szeretete és erkölcsi erejébe vetett hite hatott át. DAJAN A PAPANAL VI. Pál pápa csütörtökön délelőtt csaknem egyórás magánkihallgatáson fogadta Mose Dajan izraeli külügyminisztert, aki négynapos látogatáson tartózkodik az olasz fővárosban. A pápa a közel-keleti válság gyors és igazságos megoldását sürgette, olyan megoldást, amely „tiszteletben tartja a térség minden népének jogalt és alapul szolgálhat e népek közti gyümölcsöző együttműködéshez". Megvitatták természetesen Jeruzsálem státuszának problémáját is. A pápa annak a nézetének adott hangot, hogy „nemzetközi garanciákkal különleges státuszt" kell biztosítani Jeruzsálem számára. Egyiptomi izraeli tárgyalások c Kairó (REUTER) A két fél homlokegyenest ellentétes álláspontjának ismételt hangoztatásával kezdődött meg szerdán este Kairóban az egyiptomi—izraeli katonai bizottság munkája. A másfél óráig tartott megnyitó ülés fő témája a megszállt Sinai-félszigeten létesített izraeli települések kérdése volt — közölte a tanácskozás után tartott közös sajtóértekezletén Hasszán el-Kateb egyiptomi és Dávid Kolic izraeli szóvivő. Az egyiptomi szóvivő által felolvasott közlemény szerint az ülés Abdel Ghani Gamazi egyiptomi hadügyminiszter beszédével kezdődött. Az egyiptomi delegáció vezetője leszögezte: „a Közel-Keleten csak akkor valósítható meg a béke, ha az izraeliek teljesen kiürítik a Sinai-félszigetet". Az újságírók ismételt kérdésére válaszolva a szóvivő hozzátette, hogy ez nemcsak a katonai jelenlétre vonatkozik. Ezer Weizman hadügyminiszter, az izraeli küldöttség vezetője válaszbeszédében kijelentette: „megvizsgáljuk azokat az intézkedéseket, amelyeket a határterületeken levő izraeli települések folyamatos fenntartása és biztonságuk garantálása tesz szükségessé. A két beszéd elhangzása után általános vita következett A szóvivők közölték, hogy ugyanezzel a kérdéssel foglalkozik a csütörtök reggel tartandó ülés is, mivel a két fél mindeddig nem jutott határozatra. A megnyitó ülést konstruktívnak nevező közlemény szerint csütörtökön Mordechai Gur izraeli vezérkari főnök Izrael „biztonsági problémáit" ismerteti. Újságírók megkérdezték, vajon szó lesz-e a többi megszállt arab területről: Ciszjordániáról és a Gazaővezetriől is. Az egyiptomi szóvivő azt válaszolta, hogy ezekről a jövő hétfőn Jeruzsálemben összeülő politikai bizottság tárgyal majd, és csak azután kerül a téma a katonai bizottság elé. Weizman és Szadat egyiptomi elnök találkozójáról (az izraeli hadügyminiszter szerdán a katonai bizottság munkájának megkezdése előtt Asszuánban járt, hogy Szadattal tárgyaljon) az AlAhram című kairói lap csütörtökön azt írta, hogy az elnök értésre adta: Egyiptom nem változtat álláspontján. Az újság nem részletezte Szadat szavait, de ismeretes, hogy Szadat több ízben leszögezte: ragaszkodik a teljes izraeli kivonuláshoz a sinairól, és az izraeli települések felszámolásához. Az izraeli televízió tudósitója viszont szerda esti beszámolójában azt hangsúlyozta, hogy szerinte „Szadat elnök nem utasította el határozottan az izraeli települések fenntartását". Az izraeli tudósító szívélyesnek nevezte az aszszuáni találkozót, ezzel szemben a katonai bizottság üléséről azt jelentette, hogy az „vegyes" érzésekkel indult. Az Al-Ahram csütörtöki jelentése szerint az izraeli hadügyminiszter pénteken visszautazik Tel Avivba, hogy tájékoztassa Begin kormányfőt a bizottság munkájáról. Carter amerikai elnök szerdán levélben biztosította Szadatot arról, hogy az Egyesült Államok a jelenleg folyó egyiptomiizraeli béketárgyalások sikerén munkálkodik — jelentették be hivatalosan az egyiptomi fővárosban. Carter az Egyesült Államok kairól nagykövete révén Szadatnak eljuttatott levelében megígérte, hogy Cyrus Vance külügyminiszter „aktív szerepet" tölt majd be a politikai bizottság Jeruzsálemben megtartandó ülésein. Bumedien Szíriában Huari Bumedien algériai államfő csütörtökön befejezte szíriai látogatását és elutazott Damaszkuszból. Bumedien, aki majdnem tíznapos közel-keleti körútja során kedden érkezett a szíriai fővárosba, több ízben folytatott négyszemközti megbeszélést Hafez Asszad szíriai elnökkel és a két ország küldöttsége is többször találkozott egymással. A tárgyaiásók áz arab világban kialakult helyzet elemzésére szolgáltak, és a két fél megvitatta azokat az intézkedéseket, amelyeket a tripoli értekezleten létrejött „szilárdság frontjában" tömörülő arab államok kívánnak foganatosítani, hogy szembeszálljanak Szadat egyiptomi elnök „békekezdeményezéseivel". A türelmi idő vége A karácsony óta Olaszországban ismét fokozódó terrorhullám újabb bizonyítékát szolgálta annak, hogy Andreotti kereszténydemokrata kisebbségi kormánya képtelen megbirkózni a közrend helyreállításának a feladatával. Elsősorban azért, mert erőtlenül fogott hozzá és nem sokat tett az e politikai kórt kiváltó krónikus társadalmi-erkölcsi és gazdasági bajok orvoslására. Az Andreotti-kabinet válsága ezért vészes sebességgel közeledik mélypontjához. A kormány tehetetlensége már-már kimerítette az olasz baloldal türelmét, amely eddig parlamenti támogatásban részesítette. Az ország második legnagyobb pártja, az Olasz Kommunista Párt és a vele szolidáris szocialista párt — hangoztatván, hogy a kereszténydemokraták nem tartják be a tavaly júliusban aláírt és kormányprogramot szentesítő hatpárti egyezményt — megkérdőjelezte Andreottiék mandátumát. Kivezető útként a demokratikus pártok képviselőinek egységkormánya megalakítását ajánlják. Ez elég volt ahhoz, hogy a kereszténydemokraták jobbszárnya és a szélsőjobboldali erők félreverjék a harangokat „a kommunisták semmiképp sem kerülhetnek be a kormányba" jelszó jegyében. Régi kommunistaellenes reflexének engedelmeskedve a KDP vezetősége a minap ismét az ellen szávazott, hogy a kommunistákat bevonják a kormányba. Akár olasz belügynek is tekinthetnénk ezt, ha az Atlanti-óceánon túlról nem érkeztek volna ugyanakkor alig leplezett sugalmazások. Gardnert, az USA római nagykövetét jelentéstételre hazarendelték, s Washingtonban nem titkolják aggodalmukat a jelenlegi olasz belpolitikai helyzet miatt. A hivatalos állásfoglalás még késik, de — Kissinger volt külügyminiszter két évvel ezelőtti kijelentéseire emlékezve — nem tévedhetünk nagyot, ha azt jósoljuk, hogy Washington határozottan ellenzi a kommunisták bekapcsolódását az olasz kormányba. Ez természetesen azt is jelenti, hogy a polgári demokrácia bajnokai — semmibe véve az olasz választók véleményét — nyíltan beavatkoznak Olaszország belügyeibe. Az OKP és a szocialisták együttesen 279 mandátummal rendelkeznek a 630 tagú parlamentben, s könnyen megbuktathatják a kormányt. Ez ismét rendkívüli választások kiírását vonná maga után a rendkívül feszült állapotok közepette. Pillanatnyilag ez a kilátás csak az olasz reakció és külföldi támogatói számára mutatkozik kedvezőnek. Pálfi Viktor A Panamacsatorna sorsa A panamalak gyarmati hatalomnak tartják az Egyesült Államokat. Az a tény, hogy országukat kettészeli az amerikai csatornaövezet „nem egészséges és nem szilárd helyzet" — jelentette kl szokatlan nyíltsággal Cyrus Vance amerikai külügyminiszter szerdán este Charlestonban elhangzott beszédében. A külügyminiszter a héten beszédek sorában sürgeti ez egyezmény törvénybe iktatását, ami még távolról sem biztosított. A szenátus jobboldal körei, élükön Róbert Dole szenátorral — a nacionalista hangulatokat felszítva és meglovagolva — további engedményeket követelnek a panamai kormány részéről. A Carter-kormány igen nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy sikeresen fejeződjék be első nagy külpolitikai vállalkozása, a 14 éve folyó csatornatárgyalások lezárása. Vance, aki alig hogy visszatért Carter elnökkel tett útjáról, illetve budapesti látogatásáról, szombaton pedig Jeruzsálembe repÖl, a közbeeső időben országos körúton érvel a csatornaszerződés mellett. Dole szenátor és társai egyidejűleg ellenkampányt indítottak és ugyancsak gyűlések sorozatán próbálják a lakosságot az egyezmény jelenlegi feltételei ellen hangolni. A szeptemberben aláirt szerződés értelmében (amelyet az amerikai szenátusnak még — kétharmados többséggel — Jóvá kell hagynia) az Egyesült Államok a 2000. évig átadja Panamának a csatornaövezetet, amely közismerten csalárd eljárás alapján került birtokába 1903-ban. A megállapodás biztosítja, hogy az Egyesült Államok a következő évtizedekben ls fenntarthassa a csatornaövezetben működő katonai támaszpontjainak egy részét, sőt: a 2000. év után is katonai előjogokkal rendelkezik majd, és egyoldalúan „megvédheti a csatorna semlegességét". Francia választások iCercií finis Korán megkezdődött Franciaországban a március! választási harc finise. Giscard d'Estaing államfő elnökletével január első hetének végén kétnapos tanácskozásra ült össze a kormánypárt, amely formába öntötte a választási akcióprogramot. Ez lényegében — mint Barre miniszterelnök egyik beszédéből kiderült — elsősorban közvetlen gazdasági célkitűzéseket tartalmaz. Mindenekelőtt az infláció csökkentését és a gazdaság ösztönzésével a munkanélküliség visszaszorítását. A program — s ez voltaképpen természetes — sem a francia gazdaságban, sem a bel- és külpolitikában nem irányoz elő szerkezeti változásokat. Áz erők polarizálódása Olyan helyzetben, amikor a francia politika baloldalán rendkívül nagy tömegerők sorakoznak fel, a kormánynak létfontosságú a viszály lecsillapítása a jobboldali táboron belül. Ismeretes: a választások március 12-én tartandó első fordulóján tűnik ki, hogy az egyes pártok mekkora tábort képviselnek. A március 19-i, második fordulóban azután a jobboldalon is a voltaképpeni mandátumokért folyik a harc. Ekkor az ország polarizálódik politikailag. Jobbés baloldalon egyaránt attól függ a siker, hogy a gyengébb jelölt az általános politikai célok szolgálatában mennyire hajlandó meghajolni és visszalépni a versengéstől a saját politikai táborához tartozó, de a másik pártot képviselő jelölt érdekében. A jobboldalon ez úgy fest, hogy ha a választások első menetében Giscard emberei bizonyulnak erősebbnek és a gaulleisták viszonylag gyengébben szerepelnek, akkor Chlrac szavazótáborának egy része lenne kénytelen a köztársasági elnök pártjára szavazni. Hiszen csak a jobboldal tömörítésével lehet eltorlaszolni az utat a baloldal elől. Ha az első fordulóban a jobboldali pártok közül a gaulleisták bizonyulnak erősebbnek. akkor a köztársasági elnök támogatói kényszerülnek főhajtásra — ugyancsak a baloldal elleni hatásos gátépítés érdekében. Esélyes baloldal A francia helyzet különlegessége az, hogy ugyanennek a bonyolult versengésnek a tükörképe a baloldalon is megfigyelhető. Néhány hónappal ezelőtt a baloldal közös programja gyakorlatilag felbomlott. A közös program idős/erősítéséről folyó tárgyalások során ugyanis Mltterrand szocialista pártjának képviselői elutasították azokat a kommunista Javaslatokat, amelyek az államosítások kiterjesztését és a tőke radikálisabb megadóztatását igényelték. Annak ellenére azonban, hogy e pillanatban nincs érvényes közös program — van esélyes baloldal. A közvéleménykutató intézetek jelenlegi adatai szerint a lehetséges szocialista és kommunista szavazatok együttesen biztosíthatnák a többséget a márciusi választásokon. Akárcsak a jobboldalon — itt sem mindegy természetesen, hogy az első fordulóban miképp alakul a belső erőviszony. Ezt világosan kifejtette Marchais, a Francia KP főtitkára a párt vasárnap véget ért országos értekezletén. Miután a szocialisták a közvélemény szerint 26—28 százalékos szavazati arányra számíthatnak a kommunisták feladata az, hogy megnöveljék a Jelenlegi, 21 százalékos szavazati arányt. A cél — ismételte meg Marchais a párt XXII. kongresszusán már elhangzottakat — a 25 százalékos arány elérése. Más szóval: a francia kommunisták célja, hogy erőiket a március 12-i, első fordulóra összpontosítsák. Így lehet elérni azt, hogy a francia baloldalon belül kiegyensúlyozottabbak legyenek az erőviszonyok. Ennek megfelelően a március 12. és 19. (tehát az első és második választási forduló) közötti héten a kommunista párt megerősödött pozícióból tárgyalhat a szocialistákkal a második fordulóban elengedhetetlen közös fellépésről. Ez egyben növeli annak az esélyét és lehetőségét, hogy esetleges baloldali siker esetén tényleges társadalmi változások érlelődjenek. Baloldalellenes front Jóslatokra sem Franciaországban, sem másutt nem vállalkozik senki. Annál kevésbé. mert Giscard elnök mandátuma hét évre szól. Ö tehát köztársasági elnök marad elekor is — noha nehéz, vagy csaknem lehetetlen helyzetben —. ha a jobboldal esetleg a választásokon vereséget szenved. Rendkívül nehéz ez esélyek mérlegelése azért is. mert a tapasztalt francia burzsoázia a Giscard—Chirac villongástól függetlenül ösztönszerűen zárja majd sorait és frontot alkot a baloldallal szemben. Ugyanakkor Mitterrand szocialista pártjának tömegbázisa igen nagy mértékben azoknak a középrétegeknek a soraiból kerül ki, akik a frontok kiéleződése esetén a második fordulóban aligha hajlandók kommunista jelöltre, szavazni. Ezért szükségszerű a Francia KP-nek az a stratégiai célja, hogy az első választási menetben nagy erőt mutassanak — s igy a második fordulóban immár az egész baloldal győzelmének ügyét szolgálhassák. « 4