Délmagyarország, 1978. január (68. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-13 / 11. szám

Péntek, 1978. január 13. 3 Paradicsompalánták üvegházban Acs S. Sándor felvétele A wegedi Felszabadulás Termelőszövetkezet Algyői úti ker. tészetcnek üvegházaiban jelenleg 3 ezer négyzetméteren pa­radicsomot bajtatnak. Az őszi ültetésű paradicsomot hama­rosan leszedik, pótlására a tavaszi hajtatáshoz szükséges palánták neveléséhez is hozzákezdtek. A tervek szerint ta­vaszra 4 ezer négyzetméternyi üvegházat ülteinek be pa­radicsommal. Képünkön: G~>nda István növényvédő szak­munkás a tűzdelt paradicsompalántákat permetezi Fogadás a szovjet nagykövetségen A magyar és a szovjet tudományos akadémia kö­zött két évtizede aláírt tudományos együttműködési szerződés alkalmából Bu­dapesten rendezett jubileu­mi ülésszakon részt vett szovjet tudósküldöttség tisz­teletére Félix Petrovics Bogdanov, a Szovjetunió ideiglenes ügyvivője csü­törtökön fogadást adott a nagykövetség épületében. A fogadáson megjelent Szent­ágothai János akadémikus, a Magyar Tudományos Aka­démia elnöke és Kornidesz Mihály, az MSZMP KB tu­dományos, közoktatási és kulturális osztályának ve­zetője. (MTI) Párlkíildöllségünk hazaérkezett Svédországból A Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége — amely Katona Istvánnak, a Központi Bizottság tagjá­nak, a KB osztályvezetőjé­nek vezetésével részt vett a Svéd Baloldali Párt-kom­munisták XXV. kongresszu­sán — csütörtökön vissza­érkezett Budapestre. (MTI) A „bőség zavara és a felelősség vv M a Ft-nyi eszközértékre jutó ál­lami támogatás nélküli tisz­ta jövedelem az élelmiszer­J1JUK; iparban 1,65 Ft volt, az egyéb evekben, amikor ^aráaalr átkával zöldség termelők, iparágak 22,44-es átlagával szemben. Az élelmiszeripar -zőgazdaságunk ör- eléggé elterjedt ma ez vendetesen szép ered- vélemény, menyekkel járult hoz- De gondoljuk csak za a belföldi ellátás és a azokbap az külkereskedelmi egyenleg ja- példdul a vitásához. A „termékbőség" t • . - tfik ruknrréna- """—"" Tátott rf fclvlsárióégt tennSeíőkyrtbto- v'agy éppcn ^jfeJEg? f^olgoró "srervekír a V tuma^mcs^elmlradT'tz "y,í ^o^nM^ kínált árutömeget nem tud- icénvekt51 plpe volt.e az el ma mar a tamogatasok osz­ták zavarmentesen átvenni, f^ feleléSsée puszta han szege nagyobb, és a legcélszerűbben haszno- Satáíaf Nem. T tcrmcl^ s si eredmények ugrásszerű tozás következett be) E gondokról gyakran olvas- javulását minden esetben az hatunk a Délmagyarország anyagi érdekeltség fokozása, Részletesebb tárgyalás nél­hasábjain is. A november a felvásárlási árak emelése, kül: a felvásárló kereskedel­t.ű-i számban Horváth Dezső a költségvetési juttatások mi vállalatokról is elmond egy részproblémáról, az al- növelése stb. előzte meg. maexportról írt de ennek Meggyőződésem ­kapcsán szót e£ett _általano- távolról sem egyéni sabban is az élelmiszer-gaz­mény hogy a mezőgazda­SSflSS sdgi termékforgalmazás mai ható, hogy műszaki-technikai felkészültségük az indokolt s ,.ez beruházások elmaradása mi­vete- a(-j. hiányos^ és jövedelmező­ségük korántsem olyan ked­vező, mint — a haszonkul­veB.enyR.euuK. icraiBscsciui. ndinit napvréc/t a f pl ríni- """" — » „Lényegre törően" egyszerű nagyr^rtafeldol csok mechanikus értékelése Ha ®,?Z"ipari k*P*Cl1tS™an7 alapján - sokan vélik. okozza. A felszabadulás után, Jrí. g~ különösen a mezőgazdaság A mezőgazdasági termék­fogalmazása szerint: nincs elég almánk, mondjuk, a termelő a hibás. s,ocialista átszervezése utá- forgalmazás problémái na­Vonja le belőle a KovetKez- nj években aiapvető váltó- gyon összetettek. Megoldá­íf ff • uuT f, t zások következtek be a hazai suk nem olyan egyszerű, bet. iovaboa. „na eieg ter- élelmiszer-fogyasztásban. A hogy megmondjuk a magun­"fíü- f ifiJL^ÍI! saiát termés fogyasztásának két, és az illetékesek levon­, , "" """" " csökkenése, a vásárolt élei- ják a következtetéseket. A miszerek arányának növeke- kereskedelem, az ipar, a kül­dése egyszersmind a feldől- kereskedelem stb. valóban gozott termékek iránti igé- „hibás", de ezért nem első­jainkba, akkor a kereskede­lem hálózatában van a hi­ba". S végül: „Ha a külke­reskedelem nem tudja elad­,, , , . ^uwtb tCUUCftCt 11CUIU IfiC- „mutw , Ut 1 1 l. UCIU akkor keressükr a Wbát a nyek növekedését jelentette, sorban az e területen dolgozó külkereskedelemben." Az formája a céltársulás, ami­a gyakor- kor a kutatóintézetek és a Minisztertanácsi határozat Középtávú kutatási-fejlesztési tervek készülnek Akutatő- és fejlesztőmun- how-ok adaptálását szolgáló ket. A nemzetközi összeha­ka az elmúlt években ked- kutatásfejlesztésre. Előnyt sonlítás szerint a fejlett tő­vezően fejlődött, a tudo- élveznek az új társadalmi kés országok többségében a mányos eredmények haszno- jelenségek elemzését, a tör- közvetlen gazdasági kutatá­san járultak hozzá társa- ténelmi múlt, a nemzetközi sok 70—80 százaléka a vál­dalmunk építéséhez, a gaz- hagyományok és a kultúra lalatoknál folyik, amíg ná­daságfejlesztési tervek meg- feltárását, értékelését célzó lünk ez az arány a felét serr valósításához — állapította kutatások. Ugyanakkor az éri el. A vállalati kutatások meg csütörtöki ülésén a Mi- időszerűtlen, kevésbé hasz- növelésének e*yik korszerű nisztertanács. A hazai tudo- nos kutatásokat vissza kell mány nemzetközileg is ki- fejleszteni, emelkedő eredményt ért el A tudomány és néhány ágazatban, így első- lati élet összhangjának ér- vállalatok bizonyos időre sorban a gyógyszeriparban vényre juttatásira az ipar- egyesítik kutatókapacitá­ímlietf^Stóza'pl2 P°Htikal céloknak megfele- sukat egy új gyártmány vagy dig a mikrobiológiában. lően tovább fejlesztik, erő- gyártási eljárás kidolgozá­— A változó társadalmi- sítik a vállalati kutatóhe'ye- sára. gazdasági helyzet a követ­kező években újabb felada­tok elé állítja a kutatóhelye­ket, intézeteket. A gazdá1­kodás hatékonyságának ja­vításához, a korszerű terme­lési szerkezet kia'akításához és a fejlett gyártási eljárá­sok alkalmazásához a tudo­mány eddigieknél is aktí­vabb közreműködése szük­séges. A Minisztertanács ezért most a társadalom, a gazdaság és a tudománypo­litika szorosabb összhangjá­nak kialakításáról határo­zott. Ennek érvényesítésére a népgazdasági tervezéssel ösz­szehangolt, a gyakorlati igé­nyekhez igazodó középtávú, ötéves kutatási-fejlesztési terveket kell kido'gozni. amelyek alapján a kutatás­fejlesztés rugalmasabban fe­lelhet meg a konkrét felada­toknak. Eddig ugyanis a 15 évre szóló országos távla" kutatási terv adta meg a kutatómunka fő irányát, de ennek következetes megva­lós'tasához a gazdasági fej­lődés változását mozgéko­nyan követeli képes, röv;­debb távú tervekre is szükség vart. A kutatómunkában is kö­zéppontba kerül ezentúl a sze'ekttv fejlesztés. Enne"; megfelelően kieme't figve'­met kell fordítani a fejte" szórtat'sta társadalom épsé­gével összefüggő társada'om­tudományi, va'amint a köz­vetlen gazdasági és a ter­me'és* szerkezet korszerű­sítését cA1zó k'itatém,,nkák­ra, és a licencek, know­Lézer a csatornában Szegeden, a helyenként építkezés irányvonalát egy évszázada meglévő zárt ugyanis mindvégig lézersu­csatornahálózat félmilliárdos gárral ellenőrizték, s így lé­rekonstrukciója közben kü- pésröl-lépésre a kijelölt lönleges feladatot oldottak nyomvonalon haladtak. A meg az építők, elsősorban a sugárnyalábot kellő időkö­Bányászati Aknamályítő zönként felvillantva, a saj­Vállalat dolgozói: a szenny- tolóberendezés „céltábláján" vizeket a város határától a a műszakiak ellenőrizhették, tiszai átemelőműig továbbító szükséges-e nyomvonal­óriáscsatornát a fölötte le- módosítás, vő földtömeg kiemelése nél- . ... . _ , , . kül készítettek eL Végig az . A Jj****4" csa^rnaké­. ..,1 - szitő berendezeseket a cél­Ugyne7,ez®? , pontnál külön erre készí­technológiát alkalmaztak. Az mun^aknánker^tel indulási pontnál készített tett munkaaknán IreresztuJ munkaaknából, különleges » i8*"^i™™* sajtolóberendezéssel tolták előre a földben az előregyár- ^ ba~m4e^ tott, több mint két méter f®^ K^™?^,!^* átmérőjű betongyűrűket A A ^T^l ^ntríJp n földet utólag szedték ki be- a je-entosége an­lőlük és szólították a fel- nem emriik ki a színre. Az árokkészítés elha- ,foldet' * nem ™v.?r]f több mint ötven- ezzel az amu®ris zsufolt vá" gyásával ezer köbméter föld kiemelési és szállítási munkáját taka­rították meg. A háromezer méternyi hosszúságú zárt csatorna éoítőbercndezéseivel annak idején a városszé'i Vértanúk terétől indultak e\ s mos1, néhány centiméter d!fferen­ciával a holt-tiszai átemelő relep megfelelő szivattyú­csatlakozásánál találtak cél­ba. Az ilyen távolságon haj­szálpontosnak számító ered­mény a lézer alkalmazásá­nak köszönhető. A csa tor na­ros forgalmát. D. B. A mezőgazdaság egyre in- emberek a felelősek. adott üggyel kapcsolatban cz kfbb A.^^SteTte^ Az ötödik ötéves terv nem merült ugyan fel, de a 7neLénlk és beruházásart irányzatai. az operatív fenti logika szerint abban az ' ak növekedését eUő tellá- intézkedések arra utalnak­esetben, ha valamelyik me- pl"a hogy a kormány hatékony '.őgazdsísági termék feldolgo- ^^r^tatók ^Uen^t módon igyekszik zása akadozik, az élelmiszer- t'sz*;lk^.Jn"taídk J®be,?zlk; tetni a szűk keresztmetszete­•par a hibás. A VaͰsag /iszont az, hogy ket Ennek ellenére - véle­par a niuas. a szuksegletekhez kepest las_ mé m zerint _ ég já A cikkre a külker«kede- su volt a fejlesztés. néhá évi számíthatunk lem illetékese a lap decern. _ arra h me keU küzde. ber 9-i szamaban valaszolt. I| tlonosen vonatkozó ez nünk a bósé avarával". En nem az illetekes jogán, || a hatvanas evek ma- Ez óhatatlanul együttjár a» íanem - ha egyáltalán van "" sodik felere, anpkor a élelmiszer-gazdaság egyes .lyen - kívülállóként, egy- beruházások üteme alaposan szerePlőinek érdek-összeüt­tzeruen a terna iránt erdek- lelassult. Nemcsak az indo- közeseivel, vitáivaL Éppen ouó közgazdász jogán írom koJ fejlesztések maradtak ezért rendkívül fontosnak raft?Lg^kt!ShnhT el, hanem a meglevő gépek tartom azt, hogy miközben nem a felelősségről általáno- és berendezések műszaki ál­sabban. lapota is nagymértékben Mondanivalóm lényege: romlott. (Ma a teljes gépál­alapvetően helyes, ha a „bő- lomány több mint 15 száza­ség zavarainak" okát az élei- iéka „nullára írt", azaz a miszer-gazdaság különböző normális használati időt már láncszemeinek nem kellő túlélte.) összehangoltságával magya- A ^^ ötéves terv rázzuk, de alapvetően hely- időszakában a kapacitáshi­ány némileg csökkent, a je­, , lenlegi tervciklusban további rek termékutjának bizonyos 25 százalékkal nő a beruhá_ telen, ha ezt leegyszerűsít­jük arra, hogy az élelmisze­gazdálkodó tevékenységet folytató embereket ítélünk meg, gondoljunk arra a kös. gazdasági környezetre, amelyben dolgoznak. Az persze nyilvánvaló, hogy ilyen nehéz helyzetben rendkívüli jelentősége van az egyes emberek és dolgo­zó kollektívák helytállásá­nak. Hiba volna minden problémát az elcsépelt „ob­állomásain rosszul dolgozó, ^T^Wne" EnneíTeB jektíV nehézséggel" magya" szakmájukhoz n«n értő vagy lenére ma ^ é - d ~ M " " l^ f ^L65.-!08^! ' az élelmiszeripar jó néhány ágazata nem rendel­kezik az időközben megnöve­kedett feladatok ellátásához szükséges eszközökkel. hányó érdekeknek fittyet emberek vannak. „Álljon tehát sarkára, aki­nek ez a dolga" — írja Hor­váth Dezső. A mezőgazda­ságban már „levonták a kö­vetkeztetéseket — többet termelnek", most már a for- posan leromlott. 1908-ban a galmazókon és a feldolgozó- jövedelmi mutatók még job­kon a sor. A mezőgazdaság- bak voltak az ipari átlagnál, ban tevékenykedők között 1975-ben már például a 100 rázni. Szükség van arra, hogy a sajtó — konkrétan és megalapozottan — bírál­ja azokat, akik felelőtlen, hanyag munkájukkal fokoz­zák a gondokat. S szükség van a mezőgazdasági, élel­A nehézségeket fokozza, miszeripari, kereskedelmi .ogy az élelmiszeripar dolgozók helytállásának méL jovedelmezosege ala- tatására ^ CZAGÁNY LÁSZLÓ JATE Politikai Gazdaságtan Tanszék Közgyűlés Szombaton délelőtt a Fé- gazdája, a Kórusok Orszá­szek művészklubban tartja gos Tanácsa, közgyűlését a legnagyobb A közgyűlés résztvevői tömegeket érintő művészeti megválasztják a Kóta több mint 120 tagú válasrtmá Javuló növényvédelem A mezőgazdaságban nö- gok körét. Mindent egybe- déki laboratóriummal bő­vekszik a növény védőszer- vetve az ellátás megfelelt a vitette; új területi vegy­feihasználás; az elmúlt év- követelményeknek, kielégí- szerellenőrző állomások ben 1976-hoz képest 4—5 tő volt a választék, s csak kezdték meg a munkát Agár­százalékkal több gyomirtót, néhány speciális készít- don, Pécsett és Nyíregyhá­rovarolőt és más vegyszert ményből mutatkozott idő- zán. A szakemberek nem-, használtak fel a növényállo- szakos hiány, amelyet a ke- csak a kereskedelmi kész­mány megvédésére. reskedelem más gyártmá- leteket ellenőrizték, hanem A növényvédelmi techno- nyú' de azonos rendelteté- megvizsgálták a gyárakból lógiákat az elmúlt évben su, készitményekkel pó- közvetlenül kikerülő szál­toIt- lítmányokat és a felhaszná­Az elmúlt évben sikerült !ás he,lyén a mezőgazdasági engedélyezett vegyi anva- el6bbre lépni a minőség~ U2emekben 15 kontrollmin­engeaetyezett vegyi anya vizsgálatoknál A korábbi évek tapasztalata szerint a növényvédő szerek 15—30 százaléka nem felelt meg a követelményeknek, nem tar­talmazta a hatóanyagokat a zabványban megállapított tovább fejlesztették, s nek nyomán bővítették en­az ág, a több mint 200 ezer ta­got számláló hazai kórus- nökségé't és°a szérvezetTiszt és amatőrzenei mozgalom ségviselőit. tákat vettek. A kiterjedt el­lenőrzés nyomán 1977. má­sodik felében mintegy 20 százalékkal csökkent a ki­fogásolt tételek aránya. A vizsgálatokat kiterjesztet­ték a műtrágyákra is, az­arányban, illetve 'egyéb zal összefüggésben, hogy a szakmai kifogások is fel- f°ssz, tá™lásl és felhaszná­merültek az időszakos el- Ia®! kor.ulmények, technoló­lenőrzéseknél. A MÉM nö- glak m,la" a talajerő-pótló­vényvédelmi és agrokémiai anyag ?rtéke esetenként 30 központja tavaly a budapes- ~50 szazalékkal is csökken, ti központi minő-égvizsgáló ami tetemes többletköltséget állomását további három vi- okoz a növény termelésben. t

Next

/
Thumbnails
Contents