Délmagyarország, 1978. január (68. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-07 / 6. szám

4 Szombat, 1978. január 7. Átafakitíák a turistaházat Műszaki átalakítás miatt ideiglenesen bezárták a bánkúti turlstaházat. A Bükk festői környezetében fekvő vendéglátó egység 90 szálláshellyel, valamint konyhával és étteremmel rendelkezik. A műszaki őtalakftás befejezésével — remélhetőleg még Januárban — ismét fogadja vendégelt. mehábadfKályhamúzeum a kazamatában A múzeumairól és műemlékeiről nevezetes Győr sajátos új létesítménnyel gazdagodik; a város várkazamatáinak egyik helyreállított folyosójában rendezik be Magyarország egyetlen kályhamúzeúmát. Az érdekes vállalkozás előzménye az volt, hogy a győri Xantus János Múzeum kutatói felfigyeltek rá: a gye területén a régi zakban, kúriákban és rokk kastélyokban sok szes cserépkálya, közöttük nem egy múzeálts értékű rokokó és copf stílusú, kívülről fűthető porcelánkályha található. A szervezett gyűjtés eredményeként több mint 70 kályhamatuzsálemet és különleges díszítésű cserépkályhát gyűjtöttek öszsze. Ezekből néhányat Ideiglenes kiállításon a múzeum pincéjében be is mutattak. A díszes fűtőalkalmatosságok között Mágner János győri kályhásmester almazöld és hófehér kályhái a legértékesebbek, közülük nem egy az 1770-es évekből származik. A gazdag díszítésű rokokó kályhák magukon viselik a kor aprólékos díszítési stílusát — s készítői ezekkel a díszítésekkel növelték meg a kályha ffltőfelűletét 2-3•zorosára. A múzeum, amelyben 50— BO különféle kályha és kandalló kap helyet, egy eredeti kályhásműhelyt is bemutat majd. emléket állítva egy kiveszőben levő, de hajdan nélkülözhetetlen iparágnak. Magán» kereskedők A vásárlónak a portéka kell. Neki a lényeg, hogy az óhajtott árut megvehesse, legyen, amire éppen szüksége van. S ha van — elérhető közelségben — elég szatyorbavaló, nem zúgolódik, nem zsörtölődik az áruellátás gyengesége miatt. Jóllehet, esetleges zord hangulatért nem is az a felelős, hanem a rosszul szervezett üzlethálózab A politikai gazdaságtan tanításai szerint átmeneti korszakunkban is szükség van a magánszektorra. A legújabb jogszabályok ls hangsúlyozzák, hogy mindazokon a területeken, ahol az állami és a szövetkezeti kereskedelmi hálózat még nem kielégítő, nélkülözhetetlen a magánkereskedők, segítsége. Elnézést az erős, túlzó hasonlatért; foltozó mesterek ők, akik az állami, szövetkezeti kereskedelem szépséghibáit takargatják nagy ügybuzgalommal. Látnunk kell: ennek a munkának haszonélvezője elsősorban a lakosság, s csak azután a kereskedő. A túl magas jövedelemszerzés miatti aggodalom legtöbbször indokolatlan. A pénz mögött reggeltől estig tartó munka, a beszerzés nehézségeivel való küzdelem húzódik meg. Ugyanakkor 1972 óta adóközösségi rendszerben tesznek eleget adófizetési kötelezettségüknek a magánkereskedők. Többségük éltalános jövedelemadót fizet, és néhány szakma képviselője számára kötelező a forgalmi adó ls. Szegeden 1977-ben 137 kereskedő több mint kétmillióháromszázezer forint jövedelemadót fizetett Ugyanakkor — elsősorban a kisebb jövedelműek — adóátalányt fizetnek, míg mások Jövedelemadó előleget Hetvenhatan — többnyire idős korukra tekintettel — jövedelemadó-mentességet élveznek. Hogyan képesek betölteni hiánypótló szerepüket Szegeden a kiskereskedők? A városban jelenleg húsz szakmában 213 magánkereskedő dolgozik, családtagként 132-en, alkalmazottként 38-an segítik munkájukat. A kiskereskedők fele elsőrendű lakossági szükségletet elégít ki. Elég támogatás ez a városnak, vagy sem? Különösen a lakótelepeken elkelne jó néhány kisebb üzlet is. Annyi bizonyos, hogy lenne még lehetőség további fejlesztésre, ami a szakembereket illeti, ám az üzlethelyiségek hiánya csaknem áthághatatlan akadályt jelent. A város külső területein ABC-áruház alig van, az aprócska üzlet ls kevesebb a kelleténél. Élelmiszerboltra, zöldség-gyümölcs árusokra lenne szükség, vállalkozó is akadna, ha tető alá kerülhetne. Van ugyan jelenleg is érvényes belkereskédelmi rendelet, amely lehetővé teszi, hogy a gazdaságtalan állami és szövetkezeti üzletek helyiségeit magánkereskedőknek adják át. Szegeden azonban erre még nem volt példa. Nem éppen zökkenőmentes az árubeszerzés sem. Egyegy nagykereskedelmi vállalatnál nemegyszer kapja kérésére válaszként a kiskereskedő: „ebből az áruból maszek nem kaphat". És amikor zokon veszi a boltos, igaza van, hiszen nem saját használatára kért a portékát, hanem vevőkörének. A kereskedelem akkor teljesiti hivatását, ha a lakosságot szolgálja. Függetlenül attól, állami, szövetkezeti, vagy magántulajdonban levő üzletről van szó, feladata, hogy minél több árut kínáljon vevőinek. Egymás segítése, támogatása nélkül aligha beszélhetünk egységes, mindenütt jó áruellátásról, kielégítő kereskedelmi munkáról. Chikán Ágnes H€íáBflít«xsi A nyugdíjakról ^ H. J. szegedi olvasónk már megállapítása után szerzett gyelembe vehető harminchat három éve, hogy közös ház- szolgálati idő figyelembevé- havi átlagkereset. Ha a két tartásban él egy özvegy- telével a nyugdíjas kérel- átlagkereset között lényeges asszonnyal, akinek jelenleg mére módosítani lehet. Ez eltérés nincs, akkor az át790 forint özvegyi nyugdija esetben a szolgálati időnek cserélésre nem kerülhet van. Szeretné tudni, hogy ha azt a tartalmát azonban, sor. Átcserélésre csak akházasságot kötnek, akkor amely alatt a nyugdíjat kor- kor van lehetőség, ha a felesége kaphatja-e tovább- látozás nélkül folyósították, nyugdíjalapját képező átra 1$ az özvegyi nyugdíjat, nem lehet figyelembe venni, lagkereset és az újabb harA másik kérdése saját nyűg- « rpnri~ii,p,ÁC -,~rint minchat havi átlagkereső díjával kapcsolatos. 1907 óta A renaeutezes szenni között lényeges eltérés van nyugdíjas. Minden évben öregségi nyugdíj összeget fűtőként rendszercsen dol- kérelemre újból meg kell gozott. Ismerőseitől úgy állapítani, ha az igénylőnek hallotta, ha a nyugdíjas a nyugdíj megállapítása (nyugdíja mellett) három évi után szerzett szolgálati ideje munkát tud igazolni, úgy alatt legalább harminchat kérheti a nyugdijának kiegé- havi keresete van. Az újbóli szítését. Kérdezi: nyugdíja- megállapításnál a korábbi nak átcserélésére van-e le- nyugdíjazáskor már figyehetőség 36 havi keresete lembe vett és az ezt kövealapján? tőén szerzett szolgálati időt, .. . , . , . ... , valamint az utolsó harmincA társadalombiztosítási h , kereselet k u törvény rendelkezései sze- t vennj olvasónk eSeté. rtnt, ha a* özvegy az ujabb b úiabb szolgálati időrő házasság megkotesekor az Dr. V. M. i Elkészültek az 1978. évi kiállítási tervek. Mindinkább körvonalazódnak a szegedi kiállítóhelyiségek profiljai, s úgy tűnik, tervszerűbben, körültekintőbben készülnek az ' ez évi tárlatok rendezésére. A szegedi tárlatok legce'htrálisabb helye a Móra Ferenc Múzeum Képtára. Izgalmas és érdekes kiállítással nyílik az idei évad. Január végén 22. a Tömörkény gimnázium képző- és loarmüvészeti tagozatán végzett fiatal művész mutatja be alkotásait. E tárlat részint a szegedi intézményben folyó művészeti oktató-nevelő munka eredményeit hivatott bizonyítani, részint a mai hallgatók számára példaadó tett. Ugyancsak a Képtárban mutatkozik be a kortárs magyar grafika élmezőnyének egyik kiemelkedő tehetségű alkotója, Szabados Árpád grafikusművész, aki indító szülőföldjének tartja' Petőfitelepet. Kiállítást rendeznek a tavasz folyamán Kiss István szobrászművész alkotásaiból, bemutatják a Móra Ferenc Múzeum képzőművészeti törzsanyagának válogatásét. Az idén a szegedi Képtár ad otthont a Dél-alföldi Tárlat anyagának. Az ősszel többek között bemutatkoznak a szabadkai képzőművészek, kiállítás nyílik Fejér Csaba festményeiből és a moszkvai Puskin Múzeum tulajdonában levő francia impresszionisták anyagából. Ismét lesz Téli Tárlat, a szege^ hivatásos és amatőr művészek seregszemléje. A Közművelődési Palota kupolájában Ady-emlékkiillítással nyílik a szezon, februárban Szekeres Ferenc fiatal szegedi grafikus alkotásaiból rendeznek tárlatot. Az ünnepi könyvhetet Csohány Kálmán könyvillusztrációi köszöntik, ősszel többek között Szentirmai Zoltán szobrai és Hemmert János festményei várják az érdeklődőket A kiállítási évad legfontosabb Időszaka a Szegedi Ünnepi Hetek. Ekkor rendezik meg immár hagyományosan a múzeum Képtárában ' a Nyári Tárlatot, ugyanez időben, a kupolában Váró Márton fiatal szobrászművész alkotásai láthatók. Az ünnepi hetek idején a Bartók Béla Művelődési Központban Balázs írén textilművész, Samu Géza szobrászművész alkotásaiból rendez kiállítást, az intézmény udvarában Samu Katalin szobrait lát- , hatják az érdeklődók, s is- I mét megrendezik a fotószalon tárlatát. A November 7. Művelődési Központ az ünnepi hetek idején Bartsay Jenő festőművész alkotásaiból tervez kiállítást. A Juhász Gyula Művelődési Központban a hagyományokhoz híven ifj. Fazekas Lajos fazekas néni iparművész, Kiss Roóz Ilona keramikusművész tárlatát rendezik meg. A Bartók Béla Művelődési Központ elsősorban grafikai kiállítások rendezésére vállalkozik. F.z évben Somogyi Győző, Würtz Ádám alkotásait és a Bartók Grafikai Stúdió tagjainak munkáit állítja ki. A képzőművészeti világhét alkalmából a zebenényl művészteleppel kapcsolatos kiállításokat és előadásokat terveznek, többek között bemutatják Szönyi István festményeit, és egy válogatást a tízéves zebegényi szabadiskola résztvevőinek legsikerültebb alkotásaiból. Tárlatot rendeznek Anna Margit és Berki Viola rajzaiból, festményeiből és Kiss Nagy András szobrászművész kisplasztikáiból. A gyermeknapra Rév Miklós fotóművész Gyerekek világa című összeállítását tervezik, s bemutatják Alapfy Attila Lovak című sorozatát. Májusban öt, alkalmilag társult textilművész Falikárpit az építészetben című tárlatát mutatják be. A November 7. Művelődési Központban január végén, hagyományteremtő szándékkal, immár másodszor rendezik meg az elmúlt évi mártélyi képzőművésztábor téli tárlatát. Februárban Bak Imre festőművésznek, áprilisban Fodor József hódmezővásárhelyi festőművésznek, májusban Ágotha Margit vagy Gyulai Líviusz grafikusművészeknek tárlatát tervezik. Júliusban egy új, lakótelepek gyermekjátszótéri kialakításához kapcsolódó kiállításként Koós Iván bébtervező munkáit mutatják be, s a sorozat zárásaként szeptemberben a Prizma 13 alkotócsoport jelentkezik ismételten. Az ősszel túrlatot szerveznek a csongrádi művésztelep fiatal alkotóinak munkáiból, s szeretnék folytatni Gyenes Kálmán és Horváth Dezső szociofotóinak tárlatát. A November 7. Művelődési Központhoz tartozó művelődési házakban is gazdag a kiállítási program. Tápén többek között bemutatják Udvardi Erzsébet festményeit. GHnk Károly fotóit és Révész Napsugár grafikáit. A petőfitelepi klubkönyvtárban kiállítást rendeznek Családiház-építés és -tervezés címmel, bemutatták a Vénusz '78 című lengvel fotókiállítást. és folvtatiák a Remekmüvek a Móra Ferenc Múzeum pincéjéből sorozatot, ezúttal a fegyvergyűjtemény legszebb darabjait állítják ki. A Juhász Gyula Művelődési Központ februárban Munkások között címmel kiállítást rendez, azon szegedi képzőművészek alkotásaibői, akiknek szocialista szerződésük van a város üzemeivel, vállalataival. A képzőművészeti világhét alkalmából Kalmár Márton szobrászművész és Orr Gizella festőművész közös kiállítását tervezik. Bemutatják munkáikat a népi díszítőművész-, a játékés bébkészítő szakkör tagjai, ezúttal is megrendezik a KPVDSZ hagyományos kiállítását. A Sajtóház Művészklubjában többek között bemutatják Vinkler László legújabb alkotásait. Szűcs Árpád festményeit. Kováts Margit új alkotásait, bemutatkoznak a megyében nemrégen letelepült fiatal képzőművészek. Aranyi Sándor és Kéri László, kiállítás rendeznek Gaburek Károly és V/olmuth Frigyes békéscsabai művészek alkotásaiból. Bemutatják Révész Tamás, Somogyi Károlyné és Nagygyörgy Sándor fotóit, és a Szegedi Tervező Vállalat várostervezéssel kapcsolatos dokumentumtárlatát. nem lehet szó, mert a nyugállandó özvegyi njmgd'jra df fo,yósítása mellen a, jogosító korhatárt (55 évet enJge^lyezen fo*,alkoztatás! már betöltötte özvegy! ke*eter/belü, ^tt munnyugdiját - a htosságkö- krtt Ez e3?tben csnk „ nyug_ té« ellenére - továbbra is d() ös,zegá„.ek úibóli mag. megkapja. Tehát ha olvasónk ' ^^ lehet S7,6 har. házasságot kötne, akkor fe- m!n*hat havi kereset alap_ lesége részére az özvegyi Já Ebb az c3etben ^sk nyugdíjat tovább fogjak ío- ke„ hasonlítanii hogy meny. iyositani. nyl voU a nyugdíjazáskor a Másik kérdésére n választ nvugdíj alapjául szo'gáló a társsdalombiztorftási tör- áHagos havi kei-eset és az vény 46. paragra'"a adja újabb, a nyugdíjazást követő mag. E szerint a nyugdíj munkaviszonya alapján fiBolgár—szovjet könyvcsere A Szovjetunió és Bu'gária előző évben 334 orosz, illetközötti ku'turá'ls kapcrola- ve szovjet irodalmi alkotás lóknak régi hagyományai jelent meg műfordításban vannak, s ezek az e'múlt 30 Bu'gáriában, öt és fél millió évben tovább mélyüli e'r, erő- példányban, lödtek. Kü'önöen élénk a k-pzöművészeti és irodai ni A két ország kaocso'atai! alkotások cr-eréie. A szov'et erősíti a művészeti együt'.eMezsdonarodnaia Knyiga és sek- színházak, zene'-arok a bo'gár HEMUS az Idén 12 vendégjátéka is. A Nagy milliói leváárt cserél köny- Színház, a Taganka, a kijevi veket. Az e'múlt 30 évben Opera- és Ba'ett Társula* bolgár szerzők 2500 a'kotását az Obrazcov Bábszínház. 11 millió példányban adfák szimfonikus zenekarok stb ki a Szovjetunióban, 34 nem- mind'g szívesen lá+oft ven zeti nyelvre lefordítva. Az dégek Bulgáriában. (APN) Patóc blúz — módra csak a ruhák megvarrásánál lehet erről szó. A célok meghatározása után sor került a megvalósításra. A ruhavarrók munkájának minden egyes fázisát apró részeire bontották, majd a feladatokat, a végzés sorrendjében egymáshoz kapcsolták, csoportosították. Ekkor következett a munka szervezettebbé tétele. Eddig, minden munkadarabot egy varrónő készített el elejétől végéig. Ezentúl mindenki csak egy munkafázist végez. Más készíti az oldalvarrásokat, más a gallér bevarrását, a ruha ujjút, övét. így az egyes feladatok elvégzői nagyobb gyakorlatra tesznek szert, megtanulnak olvan munkafogásokat, ame'yek könnyebbé és gyorsabbá teszik a munkát. Az egyhangúság e'kerü'ésé-'o ezért az egves munk"i"ni"!>*natok elvégzését cserélgetik. A néhány hónapos tanaszta'atok azt bizonyítják, hogv a szervcet'ebb termelés nemcsak evomabb, könnvebb, hanem 'obb kereseti lehetőságe'-et Is nyújt a dolgozóknak. És a szövetkezet Is biztonságosabban tehet eleget a "övekvő követelményeknek. A Hevesi Háziipari Szövetkezet szövő- és hímzőasszonyai több mint negyedszázada, szövetkezetbe tömörülve végzik hagyományos, művészi munkájukat. Az átányi parasztmintákkal és palóc motívumokkal díszített szádák, szőttesek, blúzok, női ruhák távoli országokban is kelendőek. A szövetkezet egy év alatt húszmillió forintot fölülmúló exportmunkát végzett. 1980ig — jobb munkaszervezéssel, s jelentősebb beruházás nélkül — harmincmillió forint fölé akarják emelni exportbevételüket. A munka jobb megszervezésében nemcsak saját tapasztalataikra, elképzeléseikre támaszkodnak, hanem munka- és üzemszervező szakemberek az OKISZ Labor munkatársainak segítségét Is igénybe vérzik. A feladat mego'dása a sok tapasztalattal rendelkező szakembereknek is sok fel'öré?! okozott, miután — házilna-ról lévén szó — itt külön'eger ér'éket képvisel a kézimunka. A szervezett termelés azonban folyamatosságot. Kzalogszerű gyártást kíván. Hosszú helyszíni vizsgálódás u*án megállapították. a hagyományok megsértése nélkül,