Délmagyarország, 1978. január (68. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-05 / 4. szám

CsStfatSk, -1978. január 5. 3 Még behálózzák as állvá­nyok az Újszegeden épülő új MÁV rendelőintézet épületéi de ha az anyag- és munka­erőhiány nem szól közbe, az év közepén átadja a DÉLÉP a tulajdonosoknak. A Szegedi Tervező Válla­lat által tervezett, 50 millió forint beruházással épülő in­tézményben 2Ü orvosi mun­kahely lesz. Különös gond­dal készül a gyermekgyó­gyászati rendelés helye: a földszinten külön bejáraton át lehet megközelíteni és gondoskodtak elkülönítőről is. A földszinti csarnokhoz csatlakozik a központi kar­tonozó, a ruhatár és a büfé a raktárakkal. Az első és a második emeleten lesznek a központi sterilizálók, á labo­rok, a röntgenosztály, a fizi­kotherápia vizsgálói, kezelői, valamint a szakrendelő he- dolgozóknak sem: kényelmes séhez: ezután végzik a „dí­Jyiségei. A harmadik emele- közlekedésükről személy- és szító" munkát az asztalosok ten kapnak helyet a területi teherfelvonó lift gondosko- és kőművesek, s tőlük függ, egészségügyi központ igazga- dik. mikor költözhetnek be a ré­tási helyiségei, a pályaalkal- A reprezentatív, több mint gi, és az újonnan vásárolt, massági és egyéb orvosi vizs. 67 méter hosszú, 800 négy- korszerű gépek végleges he­gálók, a könyvtárak, aziro- zetméter alapterületű épület lyükre, hogy az egészségügy dák és az étterem is. A univázszerkezetből, különle. dolgozóival együtt szolgái­négyszintes épületben azon- ges, födém- és falpanelekből ják a vasutasokat és család­ban nem kell lépcsőket jár- készült. A belső környezet is tagjaikat niuk a betegeknek?»de az ott méltó lesz külső megjelenő- Ch. A Kommunisták számvefé N Somogyi Károlyaé felvétele Az új rendelőintézet A házgyári panel jövője A tervpályázat II. diját szegediek kapták A panelos rendszerrel épülő lakóépületek minél ésszé- hat a gyakorlati munkában rűbb kialakítására, a jelenlegi típustervállomány továbbfej- is- ÉPPen időszerűen. A lesztésére, a városkép formálásának hatásosabb szolgálatára flf^á^vtPhazaf háznál ösztönözte a tervezőket az Építésügyi és Városfejlesztési rak ugyanis lassanként meg­Minisztérium, valamint az Országos Tervhivatal közösen értek a rekonstrukcióra. (A meghirdetett tervpályázata, amelynek eredményét nemrégi- szegedié épp az idén kezdő­ben hozták nyilvánosságra. A bíráló bizottság két második ^^ díjat adott ki. ezek egyikét a Szegedi Tervező Vállalat al- netcsaTfSSk, a^S kotóesoportja kapta. sablonok, általában a techno­.ABertalanSándor vezette mas ^tazatM épületegyütte- tfJíp^lhS0 km^ belső módosítására is lesz le­csoport tagjai — építész: sek kialakítására — ugyanis Koczor György és Palánkai a 4, 7 és 11 szintes épületek Tibor, statikus: Hahin Lász- sokféleképpen tájolhatók. A ló, gépész: Vad János, elekt- homlokzati megoldásokkal romos tervező: Somogyi Já- igyekeztek a tervezők felöl ­hetőség — a közvélemény ilyenfajta igényét pontosan érzékelik a tervezők. Hogy törekednek is a városkép nos, tecnnológus: Hideghéty dani a panelos építkezés ^S^bbllákítáSSri :ét — éltek pel- i.i.H.^.^.. , ..... r*. József, a DÉLÉP dolgozója; merevségét — éltek pel­munkatársak: Németh József, dául a sarokszobáknál Ungi József. Novotny Kái- loggiák átfordításának lehe­mán és Juhász Béla — ran­gos mezőnyben érték el sike­rüket Hiszen a bírált 25 pályamű alapján a zsűri megállapíthatta: „a tervpá­lyázat sikerét igazolia, hogy az elmúlt tíz-tizenöt évben bekövetkezett szakmai, szem­' életi fejlődés a panelos la­kásépítés színvonalának je­lentős minőségi javulását eredményezte... a pályamű­vek különböző hatékonyságú — fejlesztésre alkalmas — komplex és szakági részja­vaslatokat tartalmaznak, amelyek alanot nyújtanak a következő középtávú terv­tőségével. Ezzel pedig kelle­mes plasztikai és tömegha­tás érhető el. A szegedi pályamű néhány javaslatát a bíráló bizottság hasznosíthatónak találta. Ilyen például a fürdőszoba villamos szárítószekrénye, a szeméttárolás és -szállítás át­gondolt rendszere, az épület- szóló cikkére. Az úiságíró villamossági szereléstechno- kérdésére — ésmeveszi-e a lógia újszerű elgondolásai, változásokat maid a lakosság melyek egyszerűsítik a sab- is — a DÉLÉP igazgatója longyártást és csökkentik az válaszának egy részletét lakásfajták közötti különbsé­gek hangsúlyozására — azt bizonyítja az országos terv­pályázat Ám hogy ebből mit szívlelnek — s valósíthatnak — meg a kivitelezők, az már kívülesik a tervpályázatról elmondhatók körén. Hadd utaljunk itt csak múlt évi, december 24-én megjelent la­punknak a szegedi házgyár felúiításáról és bővítéséről apjainkban elérkeztünk a pártélet­oen is a számvetések időszakához, értékelni az 1977-Len végzett szer­vező, irányító és ellenőrző tevékenységet a gazdasági építőmunkában, és meghatározni az új tennivalókat 1978-ra. Nem kis mun­ka és felelősség ez a számadás, amelyet először az üzemi és intézményi pártbizott­ságok, pártyezetőségek végeznek el — Sze­geden január közepéig —, utána pedig majd az alapszervezetek. Az ország, a nép­gazdaság 1977. évi tervének teljesítéséről és az 1978-as terv és állami költségvetés irányelveiről hű képet tükröz az MSZMP KB 1977. december 1-i üléséről kiadott köz­lemény. Csongrád megyéről ugyanígy tel­jes képet ad a megyei pártbizottság állás­foglalása, amely lapunk 1977. december 18-i számának mellékleteként jelent meg. Szűkebb hazánkról. Szegedről pedig kellő tájékoztatást ad a városi pártbizottság 1977. december 27-én megtartott ülésén az összegezés a múlt év eredményeiről és az idei nagyobb feladatok meghatározásáról. E dokumentumok ismerete nélkül nem lehet teljes a pártszervek munkájának mérlegelése, az új feladatok meghatáro­zása, hiszen most nemcsak egy lezárt esz­tendőre tekintünk vissza, hanem arra is: a XI. kongresszus határozataiból mit valósí­tottunk meg tavaly, és mit akarunk végre­hajtani az idén. A nagy egészet így alkot­ják a részek és illeszkednek egymáshoz. Minden pártszerv jól ismeri a maga terü­letét, következésképpen azokat a sajátossá­gokat is, amelyek másutt, más körülmé­nyek között megint különböznek egymás­tól. Éppen ezért nem is lehet csak általá­nosan szólni az eredményekről, a gondokról, amikor tiszta lappal tervezünk az új esz­tendőre. Vajon egyformán tiszta lappal lehet-e kezdeni mindenütt a számvetések után? Ezt ott és azok tudják a legjobban, ahol és akik „áthoztak, csúsztattak" el nem végzett feladatokat erre az esztendőre, gondolván, hogy azok is beleférnek majd. A tavalyra érvényes cselekvési programból könnyen kiderül a restancia is, amely nem lehet része az idei feladatoknak, de azo­kat mégis e! kell Végezni. Az eredmények mérlegelésekor az ilyen hátralék már csak azért sem maradhat szó nélkül és elvégezetlenül, mert a taggyű­léseket megelőző pártcsopört-értekezleteken úgyis felszínre kerülnek a munkahelyek eredményeinek konkrét elemzésekor, ami­kor egy-egy kollektíva hozzáméri magát, tevékenységét a népgazdasági építőmunka sikeréhez és további követelményeihez. Amiben eddig előreléptünk, azt tovább le­het és kell is fokozni: a munka hatékony­ságát, a termelékenység folyamatos növelé­sét, a takarékosságot munkaerővel, energiá­val, anyaggal, pénzzel, idővel, továbbá a munkafegyelem javítását, gépek és be­rendezések jobb kihasználását, az égymás­sal szerződő, kooperáló partnerek kapcso­latának, korrektségének erősítését stb. A pártalapszervezetek januári soros tag­gyűlésének tehát két napirendi pontja lesz: az 1977. évi gazdasági, gazdaságpolitikai munka helyi mérlegelése; a feladatok meg­határozása 1978-ra. A téma és az iránta érzett felelősség akkora, hogy a pártélet­tel összefüggő munkáról a számvetés, a párt belső dolgait érintő kérdések nem is férnének bele. Ezért is határozott úgy as MSZMP Szeged városi bizottsága, hogy a februári rendes taggyűlések feladata lesz az alapszervezetek belső életének dolgait megtárgyalni. Akkorra ugyanis az üzemi és intézményi párt-végrehajtóbizottságok, pártvezetőségek elkészülnek az alapszerve­zetek munkáját értékelő összegezéssel is. Nem kétséges, hogy az alapszervezetek a politikai munkában is érettebbekké vál­tak. A pártoktatás különböző szintjén szer­zett tudás és tapasztalat eszmeileg, poli­tikailag és cselekvésben egységesebbé for­málta q párt tagjait Az MSZMP politiká­ja iránt tovább erősödött a bizalom, a cselekvőkészség a széles tömegekben, fi­zikai és szellemi dolgozókban egyaránt »zt tudva és értékelve foglalkoznak majd az alapszervezetek a február: taggyűlésen minden olyan, a párt belső életét érintő kérdéssel — tagfelvé­teli javaslattal, a vezetőség munkájával, a társadalmi és tömégszervezetekben dolgozó kommunisták tevékenységével, a vezetőség kiegészítésével a pártmunka továbbfej­lesztésével stb. —. amelyek ugyancsak a soros feladatok közé tartoznak. Az úi esztendőben mindkét soros taggyű­lés nagyon felelős munkát vár az alapszer­vezetek tagjaitól, utána pedig újabb fris­sességet a oártéletben. a kommunl' 'któl további aktivitást minden munkájukban. Lődi Ferenc I Gyersitek­ruhAk exportra Eredményes évet zárt a Főnix Export Gyermekruha Társulás, amelynek huszon­egy fővárosi és vidéki sző 1 kedvezőtlen adtttsagű téeszek támogatása élőmunkát A tervezők egyébként is törekedtek a gazdaságosság­időszakokban felhasználandó ra, például a közlekedőterek tfpüstérvállomáhy kidolgozá­sához." A szegedi tervezők pályá­zatában értékesnek találta a csökkentésével növelték a lakások alapterületét. az elektromos berendezésekre tervezett lakásoknál pedig zsűri hotor a lakásmeeoldá csökkenthetők a közművesí­Svf; Ai^^SiTr tés költségei. Az érvényes sokat kétfele energiahordozó- H Ao , nálvázati ki­va! dolgozták ki. Valamennyi normatlvak és a paIyazatl ** variációjuk a gázos és az elektromos konyha használa­idézzük: „a rekonstrukció elsősorban a betontechnoló­giával összefüggő gyártásme­netet változtatja, szeretnénk minél kevesebb élőmunka­ráfordítással jobb és több pa­nelt előállítani". Pálf y Katalin Idén január 1-től a ked- meg, hogy 1978. január l-t5! vezőtlen adottságú tsz-ek ezek a tsz-ek nem csupán állami támogatásában vál- az egy főre jutó bruttó jö­toztatásokra került sor; az in- vedelem alapján kaphatnak vetkezet a tagja. 1977-ben i tézkedések több mint 300 állami támogatást, hanem csaknem kétszázmillió forint'tsz-t és 60—70 szakszó- figyelembe vehetik az egy értékű gyermekruhát értéke- J vetkezetet érintenek, ezek hektárra jutó nettó álló­sítettek külföldön, az idei terv: kétszázötvenmillió fo­rint Legnagyobb vásárlójuk a Szovjetunió, ahová tavaly két és fél millió darab ru­hát szállítottak 2—12 éves korú gyermekeknek. Idén megközelítően hárommillió darabot, százféle modellben Az 1979-es gyerme'cruhad:­vatot márciusban Budapes­ten, illetve júniusban Moszk­vában mutatják be a külön­böző köztársaságokból érke­ző szakembereknek. Az idei első szállítmányt, csaknem negyvenötezer dol­lár értékű leánykaruhákat, Angolába küldték: tának összefüggéseit tárja fel, s ettől teszi függővé a lakások elíendezését Mind­két terrt'pus javaslatot ad a 2—4—6 tagú családok elhe­lyezésére. A gázüzemű ház­tartásoknál jó méretű és megfelelően elhelyezett étke­.'ő'eret és ezzel aitóval ösz­szekapcsolható főzőkonyhát iavasol a ter~v. Az elek'rnmos konyhuVel építendő lakások­ban az é'ketösre és főzésre a- nappali helyiségekkel -ösz­s. evnr an van lehetőség. A nappalikban tehát nincs fek­hely. a tervezők — a zsűri megállapítása szerint — „ügyesen" biztosítanak 10— 12 négyzetméter közötti, két fekvőhelv elhelyezésére al­kalmas félszobákat." Mindkét tervsorozat alkal­írás szigorú követelményei egyébként sem adtak lehető­séget a képzelet szabad szár­nyalására. A pályaműveknek a mai „játékszabályok" sze­rint kellett elkészülniük, szá­molva a házgyári technoló­gia adottságaival, a népgaz­daság teherbíró-képességével. A tervpályázat zsűrijének véleményét összefoglaló zá­rójelentés nem csuoán a tervezők, az építészek ér­deklődésére tarthat számot, hanem haszonnal forgathat­4 • - a 'tar.e- és a Ki­vitelezők is. (Mint ahogy az egyik dunántúli házgyár re­konstrukciójának tervezői máris érdeklődtek a szegedi pályamunka javaslatai felől.) Az a szellemi-elméleti érték, mely a „panelos" pályázat résztvevőinek alkotásaiban fellelhető, eredményesen hat­Magyar—jugoszláv mezőgazdasági tárgyalások Romány Pál mezőgazdasá- Megállapodtak abban, hogy gi és élelmezésügyi minisz- megvizsgálják a fiatal szak­ter meghívására január 2—4. emberek hosszabb idő'arta­közott loo Kusti ak, a Jugo- mű tanulmányútjainak köl­szláv Mezőgazdasági Szövet- csönös bővítési feltételeit. A régi Bizottság elnökének ve- küldöttség meglátogatta a zetésével küldöttség tartóz- mezőfalvi Mezőgazdasági Kodott hazánkban. Kombinátot és a csávolyi A két miniszter megtár- Egyetértés Termel Őszövetke­gyalta a vetőmagtermelés- zeíet. A magyar és a jugi­ben, a fajtacserében, az élei- szláv delegáció Szabadkán miszer-feldolgozásban, az ál- (ejezte be a tárgyalást, ame­tattartási rendszerek kivite­lyen részt vett Halász Jó­lében és a tudományos ku­tatásban az együttműködés zsej, hazank belgrádi nagyko­növelésének lehetőségeit vete is. a gazdaságok tartoznak eszközértéket is. A ren­Ugyanis a 14 aranykoroná- delkezés szerint, ha az nál kisebb 'értékű földdel egy hektárra jutó nettó álló­rendelkező üzemek körébe, eszközérték 16 ezer forint­A gazdaságilag elmaradt, nál kevesebb, akkor vissza­alacsony eszközértékű tize- fizetési kötelezettség nélkül, mek sorába — ezt a kategó- 16—18 ezer forint között leg­riát 1976-tól tartják nyil- alább 50 százalékos vissza­várt — további 73 tsz tartó- fizetési kötelezettséggel, 18 zik; ezekre a közös gazdasá- ezer forintnál magasabb ál­gokra a valamivel nagyobb lóeszközértéknél pedig teljes termelési eredmények jellem- visszatérítési kötelezettség­zőek, de teljesítményük ál- gel engedélyezheti a megyei talában még mindig jelentő- tanács a fejlesztési hozzájár , sen elmarad az országos át- rulást. A gazdaságilag elrna­1 ágtól, s ezért szintén meg- radt tsz-ek szintén kaphat­különböztetett támogatásra nak állami támogatást,, de szorulnak, ha nem is olyan ennek odaítélésénél maga­mértékben, mint a kedvezőt- sabb állóeszközértéket vész­ién adottságú tsz-ek. nek alapul. A kedvezőtlen adottságú Miután az elmúlt évi elem-, közös'gazdaságok állami tá- zések során kiderült, hogy a mogatást és árkiegészítést kedvezőtlen adottságú tsz-ek kapnak gazdálkodásuk anyagi közül egész sor hátrányban egyensúlyának biztosítására, van az árkiegészítés etöírá­il'etve fejlesztési eszközeik lásánál — ez egy másik tá­kiegészítésére. A gazdaságok mogatási forma, amelyet az középtávú fejlesztési terve- értékesített termékek utáa ket készítettek, ezeket a me- számolnak el a gazdaság ja~ gyei tanácsok hagyták jóvá, vára — most a domb- és a s ennek alapján pá'yázha'- hegyvidéki tsz-ek támogatá­5ák meg a fejlesztési hozzá- sára kisebb mértékben emel­iárulást, amelyet bizonyos ték az árkiegészítést. 7 szempontokhoz kötnek. (A aranykoronáig 12 százalékos, tervek különben messzeme- 7—10 aranykorona között nőén figyelembe veszik a pedig 8 százalékos árki­he'yí lehetőségeket, s általa- egészítést számolhatna!: el­bán extenzívebb fejlesztést Ez az intézkedés némiképpen irányoznak elő például a ellensú'yozza a domb- és juhászaiban, a szarvasmarha- hegyvidéki gazdálkodás ne­tartásban, vagy egyes szán- hézségeiből eredő psnzbevé­tóföldi növények termeszté- tel-kiesést, illetve az átla­sénél.) Az állami támogatás gosnál nagyobb termelési formája annyiban változott költségeket. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents