Délmagyarország, 1978. január (68. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-05 / 4. szám

32 Csütörtök, 1978. január S: a Ki legyen pénzügyminiszter Gazdálkodási szokások — Családi demokratizmus A mai magyar életmód ala- részt vállal a n«, tehát a csa- vonal, létbizonytalanság és az kulását alapvetően meghatá- ládi költségvetés készítésé- ötvenes évek rossz áruellátá­rozza életszínvonal-politi- ben, a közös pénz beosztása- sával együttjáró túlzott fel­kánk, azonban a társadalmi ban is egyenrangú szerbet f * ,. juttatások, s más közös javak tölt be. halmozas tudati rogzodésével mértékén kívül a lakosság, a ni"- Elteriedt vélemény a ma­család, az egyén életformáját Az a kérdés, nogy « le- családokról, hogy jól döntően befolyásolja a sze- Syen a csalad penzugymi- költenek mélyes pénzjövedelem mi- msztere", ma mar elviekben gazdálkodnak, nem költenek kénti felhasználása is. nem döntő, de meghatározó, feleslegesen, nincs adóssaguk, mivel a gazdálkodás tervsze- addig nyújtózkodnak, A történelem folyamán a ^ ^^ ^^ kezelé_ ameddig , takarójuk ér. Ki­mindenkon társadalmi viszo- módján a család jövedel. adásaik sorrendjében az első nyoknak megfelelően a ház- ^^ íormáján ís helyen áll az élelmiszer. A bugásokban különböző gaz- múlik_ A közös jövedelem szellemi foglalkozásúak jö­dálkodasi szokások jöttek lét- fe^osztására egyre inkább jel- vedelmük 36 százalékát, a re. Például a polgári eletfor- ^^ a ^^ demokratiZr munkások 42 százalékát, a ma általános vonása volt - ^ több keres5 jöVedel- Parasztok 47 százalékát költik városon és falun is - hogy a ^^ együttes kezelése, erre a célra. A tő kiadási pénzzel a férj, a családfő ren- mel _ vitathataUan _ kötelezettség másik csoportja dél kezelt. Havonta vagy na- általában ^ anyák> a felesé_ a iakás Qakbér, törlesztés), ponta odaadta a szükséges ^ a nagyobb fcle_ gáz, viilany, fűtés, közieke­kosztpénzt a „házi tűzhely lősséget dés stb., egyszóval a rezsi, őrének", a családtagok is Majd a gépkocsi költségek, s megkapták a rájuk jutó részt , . egyéb tartós fogyasztási cik­tSfftSJSSSSiJSÍ^ Takarekossagi részletfizetései következ­csaiádtípusára már kevéshé hasiam A fogyasztási iparcikkek jellemző. A szocializmusban a MWjfíJfll _ bejü] a ruházkodás — tSFÍJ£££^"t£Si ** említett tanulmány - rétegenként alig tér el egy­változások mellett a technikai mely több mint 1650 magyar mástól: 32—36 százalék a jo­íejlődés, a civilízálódás — család megkérdezésével, éve- vedelmekból erre jutó rész. komfortos környezet, kultu- kig tertó kutatómunkával ké­-ült - a háztartási pénzgaz- Inkább kel jelentkezik. Ez lemérhető dálkodás magatartási ténye- , a családok életmódján, vásár- zóit is feltárta. A „takarékos kéSZpéfíZétt lási szokásain, sein. közös dönté­Kőzős kassza ~ közös felelősség gazdálkodás" jelzője illeti meg a magyar családokat, mi- J?™10 életkörülményeink, , .. . , , , . a létbiztonság az elmúlt evek­vei nagyobb hányaduk a be- ben növelték a családok vá_ folyt összeg egy részét meg- sárlási kedvét, de sokan van­takarltja, hogy milyen for- nak, akik — ha módjukban mában, az a havi jövedel- áu — inkább készpénzért i.-.. , . . , . szerzik be a részletre is kap­mektől ls fugg. A háztartások ható cikkekeL Pedig a 14,2 százaléka havonta meg- tervszerű gazdálkodása nem A közelmúltban — a Köz- határozott összeget tesz félre, zárja ki, sőt lehetővé teszi — gazdasági és Jogi Könyvki- ke véreb bet - évente mintegy ^otobenih^o^an H fdÓt BH^nnbaKt^n^egj A 10 ^ £<>rlntWt " EbbV tóbbhas^n szlrma­maevS S^táiok gazdáD "ak meg azok- hó végén zik: gyorsabban felszerelhe­kodási modellje" című köny- az "amennyi megmarad" ösz- tő a'háztartás a na^obh be­ve, melyben a szerző ezt ír- szeget rakják takarékba. Leg- rangsorolhatok, ja: „A szocialista fejlődéssel nagyobb az ingadozás az al- oszS rendTrek^takarSos­m^ftnrte^infkToka kal°mszerű, váratla* iöve* ságra nevel, s állandósít egy fflü SSbaAM- delmekből adódó megtakart- birenyos részletösszeget Ma sa. Ez a körülmény megvál- fásoknál. Ez utóbbi inkább a jg" toztatta a nők státuszát a községi háztartásokban ta- Pgk 30—35 Tzó^lékát a bú családban, ami azzal jár, hogy pasztaiható. (A gazdálkodás t0r 40 százalékát részletre a eltérő sikereiben az életmód, szerzik be a családok. A rész­StTn n61 bSSg a környezet is közrejátszik. « * ambícióik gyakran konfliktu- Ezért van az, hogy minden terjedfel leginkább sok forrásává válhatnak A ütegben — értelmiségi, al munkához és a tanuláshoz ^ST^Z^uZ kai mázott, munkás, paraszt Társadalmunkban a legki­való azonos jog a férfi és a " ... sebb gazdasági egység: a csa­nő kapcsolatában újszerű, r- talalhatók azonos jovede- Ud « ^ ggu^bbg almé_ csak a szocialista társada- lémből eltérően, vagy hason- rdse szerint hazánkban 2 mil­1 ómban megjelenő normatí- ldan gazdálkodó háztartások) lió 984 ezer család van; e ko­vák elfogadásával jár együtt zösségekben élők száma pedig Az egyik változás a családon Általánosan észlelhető a csaknem eléri a 9 milliót Te­belüli munkamegosztásban és háztartások kiadási szerkeze- hát a szocialista társadalom a ^A^^Ji!!!,4 ^ a takarékossági hajlam, egészének mozgásában deter­felelősségben nyilvánul meg . , . ., o ' . mináló szerepe van a csalá­Vagyís: a családi jövedelem ami magyarázható a még há- dok életmódjanak> annál is előteremtésében lényeges ború előtti alacsony életszín- inkább, mivel a szocializmus­ban az egyén és a társadalom érdekazonossága meghatáro­zó. Hogy milyen is valójában szocialista életmódunk, mi­lyenek fogyasztási szokása­ink, gazdálkodási magatartá­sunk? — A válasz tudomá­nyos „megfogalmazásával" marxista közgazdászok, filo­zófusok, szociológusok foglal­koznak. L. Gy. Hivatása: tiszthelyettes Tóth László magas, szőke hajú, kék sze mű fiatalember. Huszonegy éves. Pályakezdőnek számít. Dolgos munkásszülők gyer­mekeként indult el Űjszent­iván községből a katonai pályára. Kiszakadni a csa­ládból, elhagyni a falut, mely annyira a szívéhez nőtt, mindez önmagában is nehéz. De a legnehezebb mégis a lélek mélyén lap­pangó szorongás: hogy is lesz majd, sikerül-e? őrmester tenni. Amit tanultam, s eb- beosztásának örült. A segítő ból nem engedek. kezek önbizalmat adtak ne­ki. * * A hónapok gyorsan teltek. — A tiszthelyettesi hiva­Három alkalommal szerezte tás szépsége igazán csak a meg az „Élenjáró Hallgató" csapatnál bontakozott ki címet. A katonai pálya írán- előttem. — mondta. — Érez­ti vonzódását pedig egyre tem, hogy társadalmunk, a inkább az érzelmi kötődés, hadsereg a tiszthelyettesek­az elhivatottság váltotta fel, re nemcsák anyagi és tech­minden nehézségével, ro- nikai eszközöket, hanem mantikájávai együtt. ami ennél több: emberi ér­Elérkezett 197.6. augusztus tékeket bízott. Fiatal kato­1-e, az avatás felejthetetlen nákat kell nevelnie a szo­napja. Ekkor egy életre cialista haza hűséges véóel­szóló fogadalmat tett. mezőjévé. Aztán csapathoz, első szol- Tóth őrmester munkája tásos katona? Amióta az gálati állomáshelyére ke- széles körű, változatos, ön­eszemet tudom, mindig von- rüit. Űj fejezet és próba- álló munkára ad le'hetősé­a katonai pálya. Test- tétel volt ez életében. Be- get. Elmélyült gondolkodást vonzalom fogadják-e idősebb, tapasz- kíván tőle. A felmerülő problémák megoldásában parancsnokai segítenek, fonákkal? Azokkal. akik Munkáját odafigyeléssel, fe­— Hogyan ls lettem híva­zott szett Később egyre jobban elhatározássá taltebb tiszthelyettes tár­felélődött bennem — kezdte Sai? Hogyan ért szót a ka­életútjáról. „ . ... . , , olyan korúak, mint ő. Akik- lelősségérzettel végzi. Nap­tlszthelyettest Iskola - ,„_, nnranWnnknt. iáinak lesnasvobb részét S a hallgatója lett. A megszo­kottól más élet kezdődött számára. Az „átállás" nem kiképzés által diktált köve­telményeket napról napra fokozatosan megszokta. Er­ről az időszakról Tóth őr­mester így beszélt: „Az .át­fonnák voltak. Az első nap­tól az avatásig." vette természetesnek, őrmester hallgató Á faskenti mefró Üzbegisztán fővárosában, a talajtömörítéses fúrómód­Taskentben, befejezték a szert, és azokat a rendkívül metró első vonalának épí- szilárd, különleges szerkeze­tését Az eredeti határidő- teket, melyek az 1976-os nél egy évvel, korábbam in- földrengéskor bizonyították dul meg a forgalom, a vá- megbízhatóságukat. A szük­ros központjából a város séges anyagok a Szovjetunió délnyugati szélén levő ipa- 140 városából, 300 vállalat­ri kerületig húzódó, 12 ki- tói érkeztek. A Moszkva kör­lométer hosszú metróvona- nyéki Mityiscsből, a híres Ion, melynek 9 állomása metrókészítő üzemből több van. mint 100 vagon érkezett. A metróépítés bonyolult Visszatértek Taskentbe azok dolog. Taskentben a szo- a helyi lakosok is, akik kásos nehézségeket még te- Moszkvában tanulták meg a tézte a fíflfJrengésveszély. metróvezetés mesterségét. Valamennyien emlékszünk Megkezdődik a második meg az 1966-os rettenetes metróvonal építése is. Tas­Xöldrengésre, mely szinte kent távlati fejlesztési ter­porig rombolta a varost. A vében kijelölték a metró porhanyós losztalaj miatt harmadik vonalát, amely a nem alkalmazhattak a szo- tervek szerint észak-déli kasos furópajzsokat. irányban húzódik majd. Ké­A moszkvai, leningrádi, sőbb újabb két metróvonal kijevi, harkovi és bakui met- építését tartják célszerűnek, róépítők folytatták azoknak Taskentben a város növeks­a munkáját, akik a földren- désévél együtt szerteágazó gés után újjáteremtették a "^hálózat alakul ki. várost. Először alkalmazták (APN) TechnikusminSsítö vizsgák Lehet jelentkezni Több mint 60 hektárnyi karmányozási, valamint, megyénkben a rét- és lege- gyepgazdálkodási szakon, lőterület, amelynek csak ki- A minősítő vizsgára 1978. sebb hányadán folytatnak a január 31-ig lehet jelentkez­nagyüzemi gazdaságok in- ni az intézetnél. A vizsga­tenzív gazdálkodást. Ennek laphoz csatolni kell a szak­egyik oka, hogy kevés a középiskolai érettségi bizo­gyepgazdálkodási szakem- nyítványt és annak igazolá­ber. Az orosházi Kossuth ... . , ,, Lajos Mezőgazdasági Szak- sat' hogy a felentkezo ren­középiskola most technikus- delkezik legalább kétéves minősítő vizsgát szervez ta- szakágazati gyakorlattal. nek ő lesz a parancsnokuk. jainak legnagyobb részét A tépelődésre, önvívódás- katonái között tölti. Bőven szamara aranas • nem « nem sok ideje maradt tennivaló. Szabad ide­szamara. AZ „aiauas nem é k ev0rsan De. jében színházba, moziba jár, tartott sokáig. A szabályzat Az esernenyeK gyorsan pe J táncol Mint a szerinti életet a tanulás és regtek. „Nem iskola ez már orvas, táncot mim a szerinti életet, a tanulás es ^mond"ta magában _ €Z többi hasonló korú fiatal. már az élet." Annak is a „üresjáratot' nem ismer, sűrűje. Feladatát szorgalma- ^ san igyekezett ellátni. Érez­te. hogy nem csak befogad- Tóth László őrmester éle­állást' megkönnyítette, hogy ták, hanem el ís fogadták, te egy a sok pályakezdő parancsnokaink türelmesen, frezfe a segítő kezeket Az fiatal tiszthelyettes élete kö­emberséggel, pedagógiai ta- őszinte, jó szándékú embe- zül. Sokakkal egyforma a? pintattal foglalkoztak ve- rek kezeit, melybe érdemes életútja, amivel elégedett lünk. A követelmények egy- belekapaszkodnia. A párt-. Mert azt csinálja, amit sze­a KISZ-vezetőség, parancs- ret, munkáját elismerik. Fa­nokai több esetben szemé- lujához, ahonnan pályája in­„. , ^ . . _ . lyesen beszélgettek a pálya- duit> közel került. Családi Ehhez szokott hozzá. Ezt kezdő fiatalokkal. Megkér- otthonába naponként haza­Tóth dezték milyen gondjaik, ne- tér. Tervei vannak. Tovább korában hézségeik vannak, miben szeretne tanulni, s utána sokszor mondta magában: ^^UeVk Sód- ^ VÍMgát ^ ha felavatnak és kikerülök tak. Tóth őrmester megnyu- Barna Péter a csapathoz, én is ezt fogom godott Szolgálati helyének, őrnagy Budapest-Bagdad OlcaJ és fs«römfi Irakról mindenkinek a kő- valamint az ellátási gondok iparszerű baromfifarmukkal, ilaj jut az eszébe. Okkal, megoldásában. Magyarország és tízet rögtön el is adtak hiszen az ország 30 milliárd ezeknek az országoknak a Iraknak. Az évi 700 millió barrelra becsült készletét a sorában az elsők között volt: tojás termelésére képes ma­Közel-Keleten csupán a sza- amikor Irak a nagy nem- gyar farmokat nagy becsben ud-arábiai múlja felül A zetközi olajmonopóliúmok ál- tartják az irakiak, hiszen Szovjetunió után a legtöbb iamosítása miatt nehéz bely- sokat segítenek az ország olajat — évente átlag egy- zetbe került, szakemberek- élelmezési gondjainak meg­míilió tonnát — hazánk kel, korszerű fúróberendezé- oldásában. Iraktól vásárolja. Azt azon- sekkel segítettük. Jelenleg is ban már jóval kevesebben több tucat magyar olajmun- Az Orion színes televízió, tudják, hogy ebben a távoli kás, mérnök dolgozik a ru- vevőkészülékeivel a közei­országban az első államosí- méliai és a jamburi olajme- múltban jelentkezett először felszínre.31 Még^f^^évttzede ** ^^nál. sincs, hogy a zalai olajbá- Három éve termel a fővá- ,nény: 2600 készülékre szóio » ^iftóL^fL^Sf1" ««tól, Bagdadtól nem mesz- ^rendelés. Bekapcsolódunk ta!lat ?mkban.ls SrS sze az iszkanderijai autóbusz- a bagdadi rádió és televízió egy évtizede annak ls. hogy összeszerelő üzem, amely az b°vítésébe is. Két televíziós a magyar—iraki kapcsolatok tkarus közreműködésével itúdtó egy rádióház teljes gyors fejlődésnek indultak. é ült A kooperáció töreté hangtechnikai felszerelésére űrről tanúskodik az Irakban ..... . kantunk meerendelést Szóba működő magyar létesítené- i970-re nyúlik vissza, amikor •58plana megrenaeiest. bzooa nyek sokasága. 200 autóbuszt szállítottunk afcrultek a magyar klsszámu Irak »„nrtia » Dagdad tömegközlekedésének tógépek is 32 üzleti tórgya­Irak legfőbb gondja a gaz- . lásokon. dasági elmaradottság: ennek Javítasara, s annyira bevál­felszámolását az utóbbi tak, hogy az iraki megren- Ezek a kiragadott példák években az olajra alapozva delők azóta újabb ötszázat is bizonyítják, hogy a két IL0ő4rbinmabtók4rZazeo4t férőitek. Az Egyesült Izzó ország szükségletei szeren­gokkal szorgalmazza az fényforrásgyárát pedig 1975 esésen egészítik ki egymást, együttműködést, amelyek az őszén avatták Tajiban. Itt is * kölcsönős az érdek az olajért hajlandók részt vál- gondoskodtunk a helyi szak- együttműködés további fej­hetanításáróL A '-.lésére. Az árucsere-for­lyi munkaerő képzésében, magyar fényforrásgyár ered- galom csupán az elmúlt őt ményeivel olyannyira elég e- évben tízszeresére nőtt, és dettek Irakban, hogy már ma már eléri az évi 160—170 egy újabb felépítéséra is millió dollárt. Irak külkeres­targyaltak. A Tigris és az kedelmünkben a tízenkette­Eufrátesz völgyénél^ országá- dik, doliárelszámolású fór­ban a falvak villamosításé- galmunkban pedig — meg­ba is bekapcsolódtunk: ta- előzve néhány olyan orszá­valy szállítottuk és szereltük got mint Nagy-Britannia föl a 110. alállomást. Hollandia — a hatodik he­Irak nemcsak az olaj és a 1>fcn m ezzel hazánk leg­J&tolya, hanem a versenytár- ielent6sebb partnere a fej­gyalások országa is. Ezeken 1606 világban. A fejlesztés­iéi el, hogy melyik ajánlatot nek azonban vannak továb­tevő cég szerzi meg magának b) 'ehetőségei is: a két or­az éppen kiírt iraki megren- szág «z'etemberei már most delést. A bábolnaiak bizo- űgy számolnak, hogy a ma. nyára szívesen emlékeznek gyar~ílraW árucsere-forga­arra a tárgyalásra, amelyen lom 1980"ig a tó'enleginek először mutatkoztak be, az ^szeresére növekszik majd. azóta világhírnevet szerzett K. M.

Next

/
Thumbnails
Contents