Délmagyarország, 1978. január (68. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-25 / 21. szám

4 Szerda, 1978. január 23; Rég látott Ismerő­söm mesélte: — Tu­dod, hogy fiatal ko­romban vájár voltam egy bányavárosban. Eltem a bányászok kemény, földalatti életét A föld felett meg kocsmáztunk. Volt, hogy onnan mentünk a bányába. Néhányszor megkér­tük a csapatvezetőt, adjon tisztálkodási napot. Ehhez joga volt, és mi ilyenkor kialhattuk magunkat. Egyszóval nem vol­tunk angyalok. Meg aztán akkoriban sok volt köztünk az el­ítélt is. De ismétlem, mi sem voltunk an­gyalok. Az orvosunk léldául csak dokk­rumot ivott, és töb­bot volt a szemközti kocsmában, mint rendelőben. Történt egy napon, A legnagyobb kiiiinfetés hogy bányaomlás vá- Izzadtunk hát csönd­gott el bennünket a ben — a társam már külvilágtól. Pontosan eszméletlen volt —, emlékszem, hétfő haj- és vártuk a mentő­nal volt. Nekem, a ket. Mert az ember, sebeket nem számít- akármilyen bajban va, a bal bokám tört van, reménykedik. el. meg a jobb kezem Pénteken hajnalban ujjal. Kúszni tudtam aztán tényleg kiástak ugyan, de nem talál- bennünket. Amikor a tam rést sehol sem. bányamentők a fel­A társam rosszabbul színre hoztak, látom járt. Gerince sérülhe- ám, hogy a vezetőjük tett meg, mert moz- odamegy a társam­dulni sem tudott, hoz, leveszi és meg­csak feküdt a hátán, nézi a kulacsát. Elő­Egy idő múlva én is szőr nem tudtam mi­abbahagytam a ke- re vélni a dolgot, de reseélést Szörnvű amikor hozzám jött, resgetést. bzórnyü minden megvilágoso­meleg volt, lehetett dott előttem. „Ember negyven fok. vagy, fiú!" — mond­vagy ta nekem. Igen, jól gondolod, a kulacs tele volt vízzel. Aztán kórházba vittek bennünket. A társam meghalt, ne­kem meg le akarták vágni az összetört jobb kezem, de nem engedtem. Látod, jól tettem, mert csak ez az ujjam maradt gör­be. Azóta már nem vagyok bányász, de melós maradtam. Kaptam kitüntetést is. Jólesett a megbe­csülés, a megtisztel­tetés, no meg a péna is, és szépen csillo­gott a kitüntetés. De amikor a kezemben tartottam, arra gon­doltam, hogy én már életemben nagyobb kitüntetést nem kap­hatok annál, amit a bányamentő mondott: „Ember vagy, fiú!" S. Gy. Döntőit a Legfelsőbb Bíróság Mennyi baleseti kártérítést fizessen az üzem? Jogos-e a művezető fegyelmije ? Súlyos baleset ért egy gyári munkást. A magasból palló esett a fejére. A zú­zódásos sérüléseken kivtil, agyrázkódást is szenvedett, majdnem egy évig táppénzes állományban volt. Az alsó fokú bíróságok a gyárat a dolgozó átlagkeresete és táp­pénze közötti különbözet megtérítésére kötelezte. Vita támadt azonban: milyen összeg Illeti meg? Az orvos­szakértő szerint ugyanis a baleset miatt munkaképessé­ge két évig 20 százalékkal, más betegsége következtében pedig 40 százalékkal csök­kent. Az alsó fokú bíróságok ellentétes ítéletei után, tör­vényességi óvásra, a Legfel­sőbb Bíróság a következő­képpen döntött: Elmaradt jövedelemként azt a kárt kell megtéríteni, ami a dolgozót azáltal éri, hogy a balesetből származó munkaképtelensége, illetve munkaképesség-csökkenése miatt keresetétől elesik, vagy korábbi jövedelmét nem éri eL Az összeg kiszámításánál a baleset előtti átlagkereset­ből kell kiindulni. Ebből azonban le kell vonni azt, amit társadalombiztosítási szolgáltatásként kap. Amennyiben a dolgozó munkaképesség-csökkenése csak részben baleseti erede­tű, a vállalat a keresetvesz­teségnek olyan arányú részét köteles megtéríteni — hang­zik tovább a határozat —, ami arányban van a dolgo­zó baleseti eredetű és a rok­kantság fokanak megfelelő munkaképesség-csökkenés mértékével. Ebben az eset­már megállapított járadék összegének módosítását kér­je. Ezért ezúttal a járadékot az öregségi nyugdíjra jogo­sító életkor betöltéséig kell megállapítani. Mindezekre tekintettel az alsó fokú Íté­leteket hatályon kívül kel­lett helyezni, és a munka­ügyi bíróságot, az összegsze­rűség megállapítására és új határozat hozatalára utasí­tani. * Nagy mennyiségű nyers­anyagot kellett feldolgoztat­nia egy élelmiszeripari vál­lalat művezetőjének, ami a szokottnál nagyobb feladatot rótt az üzemre és reá is. A munkát akadályozta, hogy az üzemvezető egy készüléket leszereltetett, és kellő idő­ben nem állíttatta vissza. A művezető attól tartott, hogy ennek hiánya a termelés za­vartalanságát veszélyezteti, a nyersanyag megromlik, és súlyos kár keletkezik. Emiatt parázs vitája támadt az ép­pen arra járó főművezető­vel, majd hirtelen munkahe­lyét otthagyta, és nyolc na­pig be sem ment. Igazolat­lan távolléte miatt fegyelmi­ieg kisebb jövedelemmel já­ró szakmunkási munkakörbe helyezték, és évi prémiumát, valamit a nyereségrészesedé-, sl jogát megvonták. A fegyelmi büntetés hatá-| lyon kívül helyezéséért az illető a munkaügyi döntőbi­zottsághoz fordult, amely úgy határozott, hogy az át­helyezés két évre szól. Ezek után a volt művezető a munkaügyi bíróságon pert indított. Arra hivatkozott: állapításánál, ebben az eset­ben, értékelni kell, hogy az elkövető középvezetői beosz­tásban dolgozik. Az ilyen felelős beosztású dolgozóval szemben fokozottak a köve­telmények, munkaköri köte­lezettségei teljesítésénél sze­mélyes példamutatással élen kell járnia. A fegyelmi vét­ség elbírálásánál különös figyelemmel kell lenni arra, hogy a büntetés a vállalat többi dolgozójának nevelésé­re, az általános és az egyé­ni megelőzés szempontjainak érvényre juttatására alkal­mas legyen. A munkaügyi bíróság ezt figyelmen kívül hagyta. A művezető arra hivatko­zott, hogy súlyos aggályai és az összeszólalkozás váltotta ki meggondolatlan távozá­sát. Ennek a védekezésnek tisztázása a fegyelmi bünte­tés mértékének kiszabásánál nem közömbös. Ha ez igaz, akkor a büntetés csökkent­hető, ha nem, a rrjunkaügyi bíróság által kiszabott bün­tetésnél súlyosabb maraszta­lás alkalmazása indokolt. Mindezek tisztázására a munkaügyi bíróságnak új el­járást kell lefolytatnia. Hajdú Endre Alkatrészgyártás ben. a dolgozó keresetcsök- több mint húsz éve dolgozik "kenése 30 százalékának meg térítésére tarthat igényt. A járadékot általában ha­tározatlan időre kell meg­ítélni. Ettől csak akkor lehet eltérni, ha a jogosultságot vagy annak összegét befo­lyásoló valamely tény — meghatározott időben törté­nő — bekövetkezésével tel­jes bizonyossággal számolni lehet. Ezúttal a már 57 éves rokkantnak a balesettel ösz­a vállalatnál, soha fegyelmi büntetést nem kapott. A be­következhető kár nyugtala­nította, emiatt szólalkozott össze a főművezetővel, és az ennek hevében bekövetke­zett feszült idegállapotában távozott meggondolatlanul az üzemből. A munkaügyi bíróság a fegyelmi büntetést annyiban mérsékelte* hogy az áthelyezést hatálytalaní­totta, de a prémiummegvo­szefüggő egészségromlásában nást helyben^ hagyta. Tör­.iavulás nem várható. Egyéb­ként, ha ilyen vagy más jel­legű. a járadék összegére is kiható változás mégis bekö­vetkezne, nincs akadálya, hogy a felek bármelyike, a vényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé ke­rült, amely határozatában a következőket mondta ki: A fegyelmi büntetés ne­mének és mértékének meg­Gépgyártás Moszkvában V A szovjethatalom évei alatt számos iparág indult fejlő­désnek Moszkvában. A legnagyobb termelési volumenű ágazat a gépgyártás és a fémmegmunkálás. A főváros ipar­vállalatai évente több mint 201) ezer tehergépkocsit és 170 ezer személygépkocsit, 18 ezer forgácsoló szerszámgépet, 15 ezer villanymotort állítanak elő. Az automatizációs műszer­gyártás az utóbbi évtizedbe háromszorosára növekedett. Hatvan év alatt több mint kétszeresére növekedett a fővá­ros épitőanyaggyártása. Meddő viták Kókányolnak, bütykölnek, ügyeskednek Az emlékezetünkből régen nyokba, vagy éppen abba, nek révén mindinkább a gé­kihullott főhercegnő, Augusz- hogy szóba sem álltak a pesítés megvalósítása. Az al­ta asszony legmerészebb ál- gyártók a megrendelővel, katrészgyártás olyan fej.lesz­mában sem gondolhatta, az maga rendezkedik be az al- tésére van szükség, amely le­általa vezetet, sok egyszerű katrészek előállítására. Gé- hetőleg minden piacon el£o­embert megtévesztő mozga- pet, munkaerőt, szerszámot gadott exportágazattá válik, lom jelszava, a „Gold gab ich teremt erre a célra, legtöbb- é3 önmagában is jelentős für Eisen", hat évtized elmúl- ször jóval hatékonyabb tevé- műszaki kultúra hordozója." tával is híveket toboroz. Az kenységektől vonva el ezeket, -AIKOT- t Aranyat - vasért! jelszó az s nekilát a kissorozatú, nagy "f™ ^ első világháború éveiben dí- költségű „termelésnek". hXwónáta végtemék kefí-e ki TSényTLÍ£ * - uraST^ Kelte lu a szeKrenyeK metye- ]yet, mind a szemléleti, mind LVa TéSti KJE Különböző reprezentatív az ösztön^ - Javadalma­az esküvői gyűrűt, s adott vizsgálatok egyöntetűen iga- zasi - tenyezők sorában Az helvébe vascvűrűL az emlí- zoUák a kiskereskedelmi for- érdekeltség hianyanak, illet­fett jetsróvaf vfeetten, Tik derülő alkatrészek ve tökéletlenségének tudható tanuként al illető hon eánvi túlnyomó részét — a lakos- be, hogy az alkatreszgyárto­ho^iuü buzg^mL s iám' *ág ellátását szolgáló áruk- nak semmiféle haszna nincs manapság f^Tzép számmal ról van szó- _ közületek vá- beépített fékeinek na& lelünk honleányokat, hon- saroljak fel mert mas modon tomegu exportjábó ezért fiúkat, akik aranyat adnak nem juthatnak azokhoz, egy ido elteltevei ugy dont vasért pontosabban már-már Ugyancsak fölmérések bi- - van ra példa tucatjava ! annvit áldoznak Jev fémda- zonykodnak arról a logikai —. eladja közvetlenül az al­rabra, mintT azTegaffitta úton is következtethető tény- katrészeket külföldön. A ha­huszonnéev karátos aranvból ről, hogy a kényszerűen zai felhasznalo viszont hop­kéXvoL Félre a trtíá megszervezett alkatrészter- pon marad, nem képes tel­valf az aTatré^lermelróTs melés ráfordításai - a meg- jesUeni exportsróllítási köte­-ellátás krónikus gyengélke- szüntetett kooperáció helyet- lezettsegei Buvos kor? dése sokakat rávett az önel- tesítése — átlagosan négy- Rosszul kialakított kor! S látás r a, a házon bel ifi i szer' tizenötször (!) nagyob- nemcsak a külföldi érdekelt­oeatásra. kerül amibe kerül bak a szükségesnél, a társa- segek, hanem a hazai piac Xon a fTtos csL az, dalmilag indokolatnál. A rúd- kielégítése esetében is rosszul hoev íeevenT acélból esztergálassal készült záródik e kór, a csoporterde­^ kötőelemek, magyarán csava- kek túltengése, illetve a he­• rok, az egyedi darabként lyi érdekeltség teljes hiánya összebütykölt tolózárak, sze- miatt készülnek azután a Egyszerűbb, köznapi esz- lepek korántsem kizárólagos huszonnégy karátos alkatré­közeink is 10—150 alkatrészt képviselői a botcsinálta al- szek. foglalnak magukba, bonyo- katrészgyártók erőfeszítései- m lultabb holmijainkban pedig nek, sőt, a kisebb jelentősé­-mintamilyen egy televí- gű, tipikusesetek közülva- Nálunk jóval fejlettebb ziokeszülek, egy gépkocsi, a lók. Mert hiszen vállalkozo jparú országok importjában szerszamgep — az alkatré- híján rukkol elő présszer- az alktrészek és részegysé­szek száma több száz, több szamokkal a nagy műszer- k aránya háromszor, ötször ezer. Kézenfekvő, egyetlen üzem, készít zarogep alkat- nagyobb a ^ jelenlegi ered­alkatrész hiánya miatt az részeket a konzervgyár, meg- ményeinknél. Kamatoztatják eszköz, a berendezes egészen hajtó tengelyeket a műanyag- ezek a cé k a nemzetközi hasznaihatatlanná valhat hl- feldolgozó, villamos forgógé- munkamegosztásban rejlő le­szen a jarmu nem kozeked- pek részegysegeit a mező- hetöségeket, s azért, mert ez a het, ha csereszenye izzója, gazdasagl eszközök előállító- leggazdaságosabb megoldás, azaz írányjelzojének fény- ja Idehaza azonban e tények is­forrasa, nem működik. Az Reális helyzetfelismerést meretében is még mindig újságokban egymást kergetik tükröz tehét az a határozat, csak a vitáknál tart a válla­a panaszos levelek, az alkat- amelyet az MSZMP Közpon- latok közötti kooperáció jobb részhiány okozta bosszúságok ti Bizottsága 1977. október feltételeinek megteremtése, diktálják tollba azokat, s ami 20-i ülésén fogadott el, s az ösztönzési rendszer íolya­a köznapi életben esetleg amely — a hosszú távú kül- matos finomításának lehető­csupán mérgelődés, az a ter- gazdasági politikának és a sége, az új technológiák — a melésben anyagi, erkölcsi termelési szerkezet fejleszté- hidegalakítás, a porkohászat, kár, halmozódó veszteség. sének irányelveiről szólva — a fémhelyettesítő műanyagok Sűrű eset: az alkatrészt kimondja: „A gépipar fej- stb. — alkalmazhatósága. A fölhasználó cég szó nélkül lesztésének kulcskérdése a megoldás lépcsőzetes, köz­tudomásul veszi a gyártó ki- kifogástalan minőségű ésszé- ponti intézkedések éppúgy kötötte feltételeket, hiszen les körben felhasználható szükségesek hozzá, mint bá­nincs más választási lehető- előgyártmányok, alkatrészek tor vállalati kezdeményezé­sfege. Illetve van: beleunva az és részegységek hazai gyár- sek, szakosodási megállapo­örökös kiszolgáltatottságba, a tásának és külkereskedelmi dások ugyanúgy, mint for­kényszerhelyzet fedte hátrá- forgalmának növelése, s en- galmazási rugalmasság. A viták fontosak, de csak vitákkal nem jutunk sem­mire. Ezért a nézetek csatáját most már döntésekké, intéz­kedésekké, programokká kell formálni, s minél rövidebb Idő alatt, mert addig vala­mennyiünk zsebe bánja, hogy napról napra ezerszámra ké­szülnek a huszonnégy karátos alkatrészek. w Es szólt a vasutas... Az őrs épületétől nyílegye- a valaki biztosan nem vélet- Nem is tartott tovább a tár­nes vonalban vezet a sínpár lenül jár erre. Mire mindezt salgás, a férfi szapora lép­a határig. A töltés két olda- átgondolta, szeme már ki is tekkel elindult. Virág bácsi Ián errefelé néptelen a táj. választotta a feketeségből az nyújt a telefonért, s riasz­Csupán néhány helybeli alakot. Egy férfi volt. Köz- totta az őrsieket. Ott semte­munkálkodik a földeken, ben már csaknem mellé ért ketóriáztak, s így pár pilla­szolgálatba indul egy-egy az az alak. Virág bácsi meg- nat múlva már a járőr lé­vasutas, olykor-olykor határ, markolta az elemlámpáját, pett a színre, őrjárőr tűnik fel a láthatá- hirtelen a közeledő előtt ter­r^-ssan.és rr Tir^ kottZű^nkalonnaTdu!t **** — telt el több latba Virág János vasutas. meg jobban, a szemébe vil­Karnyújtásnyira a határvo- Ianó lámpafénytől-e vagy a náltól kis őrház áll egyma- felcsattanó szavaktól, de gában. Mielőtt Virág bácsi tény> h°sy másodpercekig nem jutott szóhoz. tíz percnél, s Virág János megnyugodva hallotta egy határőr felcsattanó hangját: — „Állj! Kezeket fel!" arrafelé vette volna útját, """ Csonka Imre, a hívatlan kis kitérőt tétt, hogy szót Meg kellett kérdezni tőle: vendég ugyancsak meglepőd­válthasson a iárőrrel Rövi- hova ilyen későn? Az idegen hetett, hiszen méltán hihette. Vdltiidsson a járőrrel. Kovi- ki£,sit ösczeszedte magót. hogy sikerült észrevétlenül den megbeszélték a szolga- Meglepően jól kezdte utánoz- kijutnia az országból. Téve­lattal kapcsolatos közös ten- ni a részegeket. Dülöngélt, s dett! S hogy miért akarta nivalókat, majd eseményte- zavaros szavakat mormolt, oly sürgősen elhagyni hazá. len ió éjszakát kívánva el- Nagy nehezen vé§ül ls ki- íát> az a későbbi vizsgálat­. . . . . , . , , ' , nyögte, hogy ő bizony többet ból egyértelműen kiderült. A búcsúztak. Virág bacs. a ha. ^ & kelleténél és mostel_ hatóságok is jelezték: veszé­zikóhoz indult, a járőr pedig ., c.. . ... . . Íves bűnözőről van szó. Nem figyelőállást foglalt. *VT\ ^ ^ S L használt neki azonban a bün­komédiázást, hogy megker- teté8 sem, s így állandóan Az őrházban a sok teendő dezte a vasutast: jó irányba összeütközésben állt a tör­miatt észrevétlenül haladt az Kelebiára, ugyanis vénnyel. Menekült a felelős­ido. így volt ez majdnem ej- SJ ' UB,aluí Vnnác í>I«I félig, akkor János bácsi né- odavalósi. Seg'e VOndS e101" hányszor körbe járta az épü- A vasutas belement a já- , Vestf'-ves ombtert letet tékba. Menjen csak arra lyozo! . továbbjutás­egyenesen a fények felé - ^^^^L^"05 VaSUt3S éS Veress Tamás Éjjel egy óra körül a ha tár felől neszeket hallott. Lé- mutatta a távolban derengő pések lennének? Ha igen, az őrsöt —, az már Kelebia! Tátrai Mihály Á legrégibb emberi agy ? Az amerikai földrajzi tár­saság közlése szerint a flo­ridai Sarasotában megtalál­ták a legrégibb emberi agyat. Az agy korát kerek 6000 évre becsülik. Arra vo­natkozóan eddig nincsenek adatok, mi tette lehetővé aa agy ilyen hosszú időn ke­resztüli megmaradását. A feltárások egy 6000—7000 éves temetkezési helyen folynak, ahol kb. 2000 halot­tat temettek el. Ez a magas ízám meglepte az archeoló­gusokat, mivel eddig azt fel­tételezték, hogy az akkor­tájt Floridában élő paleo­indiánok nomádok voltak.

Next

/
Thumbnails
Contents