Délmagyarország, 1978. január (68. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-21 / 18. szám

ö Szombat, 1978. január 2f. Újság Bolíviából Wittmann úgy dolgozott, mint aki valami rettenetesen nagy dolgot keres, és valóban, tokát fedezett fel, melyek múltunkat sokkal világosabbá, érthetőbbé teszik, s muA társadalom múltját és jelenét kutatók örök kérdése: vajon munkájuk „hasznos"-e, hozzájárul-e a nemzeti önismeret és a világról alkotott kép elmélyüléséhez, segiti-e azokat az erőket és tendenciákat, melyek a társadalmi haladásért küzdenek. Ügy tűnik, Wittmann Tibor bekezdésében ezt professzornak, a József Attila Tudományegyetem 1972ben elhunyt professzorának az életművéről mindezt el lehet mondani. És el kell mondani, mert történeti kuA másik méltató Alberto Crespo történész a magyar marxista történész módszerolyan dokumentumokat, ada- tani szilárdságára, ennek tanulságaira hívta fel a figyelmet, s hozzátette: „mind a levéltári, mind a kiadott dotatják jövendőnk útjait is." kumentumokról szigorú Villalpandö írása utolsó elemzést adott, és ez esetben írja: „Életének utolsó éveiben egy több, mint 500 oldalas könyvet szentelt Latin-Amerika történetének, melyet jó lenne, ha spanyolra is lefordítanának." (Ez az óhaj teljetatásainak elmélyülő hatását sül: a Corvina Kiadó leforBoliviában láthatjuk. dította a művet, s ebben az A Délmagyarország annak évben meg is fog jelenni. Idején beszámolt arról, hogy A. Á.) Ebben „országunkat a bolíviai tárgyú tanulmánvait legnagyobb gonddal, és sok 1975-ben kiadták La Paz- szeretettel mutatja be, könybán. S mert a kiadós kezdeményezői marxista és haladó polgári gondolkodók voltak, mór ez a tény is jelezte: sokan szükségét érezték annak, hogy Wittmann professzor tanulmányait összegyűjtve közreadják Bolíviá- lyek történelmünk óriási ban. Azóta a kötetről több anyagát rejtik. Talán így Ismertetés jelent meg, ami tudjuk megköszönni, ami mutatja: a mai haladó bolí- megilleti azt a férfit, aki táviai gondolkodók és mozgal- voli hazájából eljött hozmak Wittmann Tibor mun- zánk, hogy merítsen levélkóssógát, ritka külföldi ki- táraink ősi forrásaiból, és vételként, a nemzeti önisme- múltunkat bemutassa érdemes azt is hozzátenni, becsületes és igaz értékelést. Egyetlen esetben sem ment tovább, mint amit a történeti források megengednek; ...és ha kétségtelen is, hogy műve meghatározott ideológiai pozíciót fejez ki (Crespo a reakciós politikai rendszer körülményei közt így utal Wittmann Tibor marxista szemléletére, A. Á.), ez a látószög sosem torzítja törvének talán legértékesebb ténész szemléletét, inkább lapjait rólunk irta. Ezért azt modernebbé, aktuálisabbá teti iszem, hogy mindannyian szi azt." adósai vágyónk... Ezt az Befejezésül Crespo adósságot csak akkor tudjuk jegyzi: Wittmann megmindezt kiegyenlíteni, ha szívósabban Csepdesen és szerényen csikutatjuk levéltárainkat, me- ret számóra igen fontos for rásnak tekintik. Legelőször a Bolíviai Kommunista Párt illegális újságja, az Unidad írt méltatást a kötetről. A 14 oldalas, stencilezett formában kiadott lap 1975. augusztus 22-én 4 oldalas írásban foglalkozott a kötet tanulságaival. Legutóbb Cochabambában, Bolívia második legnagyobb. Szegedhez hasonló nagyságú városában megjelenő lap, az El Tiempo közölt írásokat a kötetről, 1977. augusztus 14-én. A szerkesztőség bevezető írása és a két értékelő írás kivonatos ismertetésével talán érzékeltetni lehet: mit is jelent a szegedi latinamerikanista történész munkássága a bolíviai közvélemény számára. Az El Tiempo szerkesztőségi bevezetőjében sok keserűséggel állapította meg: a külföldi kutatók inkább a természeti kincsek után érdeklődtek, semmint a társadalom és a történelem kérdései iránt. S ha születtek ilyen tanulmányok (és bőséggel születtek, A. Á.), akkor „a bolíviai nép az európai rasszista mentalitás áldozata lett...", írják. 1952 után, a bolíviai forradalom hatására megszaporodott a történelmi, társadalomtudományi kutatások száma, de „a tanulmányok nagy része továbbra is faji előítéletekkel volt terhes", s a kutatók nagy része Bolíviát —, a szerkesztőségi vélemény szerint — „egy kocsisió szemellenzőjével szemléli". Wittmann Tibor könyve ebben az áradatban becsületes és tisztességes alapállásával, kivétel. A szerkesztőség a bolíviai közoktatásügy intézményeinek ezért javasolja az ilyen művek összegyűjtését és széles körű terjesztését. A kötet egyik méltatója Abelardo Villalpandö. Személye Szegeddel Is összekapcsolódik. Mint a Potosí-i egyetem rektora, az 1960-as évek elején Szegeden járt, és barátsági-együttműködési szerződést kötött a József Attila Tudományegyetemmel. Villalpandö, aki a Bolíviai Kommunista Párt Központi Bizottságának is tagja, írásának első részében e szegedi kapcsolatokra tért ki. Wittmann Tibor munkásságának jelentőségét abban látja, hogy ő volt az. aki a gyarmati és függetlenségi korszak gazdaság- és társadalomtörténetének forrásait kutatva, a bolíviai nemzettéválás első és egyetlen tudományos megközelítését adta. Villalpandö szemléletes képet rajzol a nehéz körülmények között dolgozó magyar történészről is: „A Nemzeti Pénzverde hideg épületében (itt őrzik a gyarmati levéltári anyagot) a kora reggeli óráktól kezdve, a szigorú klímától szenvedve, a világnak." nálta, az olyan ember becsületességével, aki jutalmat magában a műben lát. Tanulmányainak jelen válogatása ezeknek az erényeknek az elismerését jelenti", írja Crespo és így zárja cikkét: „a bolíviai nemzet köszönő szavai még hiányoznak." Anderlc Ádám Á moszkvaiak „komfortjáért rr Moszkvában, a 7,8 millió lakosú szovjet fővárosban az elmúlt öt esztendő alatt 550 ezer lakás épült. Az új házukat korszerűsített tervek alapján a város zöldövezetében emelték, a városközpontban pedig számos régi utcát rekonstruáltak. Az életkörülmények javítására a lakásépítésen túl is jelentős lépéseket tettek. A IX. ötéves terv idején 132 iskola, ezer üzlet, 1300 szolgáltatóház, 820 étterem és eszpresszó, több kórház és több tucat rendelőintézet nyílt meg. Moszkva költségvetése 1976-ban több mint 2 milliárd rubel volt. Ennek az összegnek a legnagyobb részét lakásépítésre, a szolgáltatások javítására és a városi közlekedés fejlesztésére fordították. Bár a Szovjetunióban is gyors ütemben szaporodnak a magán használatú személygépkocsik, a városi közlekedésben továbbra is alapvető szerepe lesz a tömegközlekedési eszközöknek. A metró, a moszkvaiak kedvenc közlekedési eszköze vonalai az utóbbi öt év alatt 27 kilométerrel „nőttek", s ma öszszesen 165 kilométer hoszszan hálózza be a várost. A viteldíj a távolságtól függetlenül már hosszú ideje 5 kopejka, s ennyi is marad. Mintegy 670 ezer kilométerrel nőtt ez idő alatt a föld feletti tömegközlekedési eszközök vonala is. Több mint ezer új trolibusz, négyezernél több autóbusz állt forgalomba, és teljesen felújították a taxiparkot. Annak, hogy Moszkvában az utasszállítás nagy részét nem személygépkocsival, hanem metróval, trolival és autóbusszal oldják meg, kedvező hatása van a város levegőjére. Az ipari üzemek az elmúlt években több száz porfogó és gáztisztító berendezést szereltek fel, több gyárat pedig kitelepítettek a városból. Egyébként a „zöld felület" szempontjából Moszkva a világ fővárosai között az első helyet foglalja el. Minden moszkvaira 20 négyzetméter zöldterület jut. Bécsben 12,5 Párizsban 5,6, Tokióban pedig 1 négyzetméter az egy lakosra eso tér és park. Ennek ellenére Moszkvában minden évben 200—300 ezer fat és 2—3 millió cserjét ültetnek el. A tervek szerint 1990-re minden moszkvainak — a lakosság növekedése ellenére — 25 négyzetméternyi zöldterülete lesz. A moszkvai városi tanács a X. ötéves tervben a lakóházépítés intenzívebbé tételével. a lakások minőségének javításával, az általános iskolák számának növelésével és az orvosi ellátás további szélesítésével, valamint a szolgáltatások tökéletesítésével igyekszik a dolgozó nők házi munkáját megkönnyíteni, komfortosabba tenni az életet. (BUDAPRESS—APN) Borisz Szirotyln Kuba és a testvérországok A KGST Végrehajtó Bizott- is fokozzák közreműködésü- az elvtársi segítségnyújtás ságának havannai ülésén el- ket a kubai gazdaság olyan alapelveinek életerejét. Igafogadott határozatok rendkí- rendkívül fontos ágazatainak zolta azokat az elveket, ame. vül nagy jelentőségűek a Ku- fejlesztésében, mint a cukor- lyek alapját jelentik a KGST, bal Köztársaság fejlődése ipar, a színesfém kohászat, a mint új típusú nemzetközi szempontjából. Ezek megva- közlekedés, valamint a cu- szervezet tevékenységének, lósítása révén a szigetország koripari melléktermékek fel- Ezzel egyidejűleg Kuba fejlő— a gazdasági fejlettség használása, a cellulóz- és pa- désének jelenlegi szakasza, szintjét tekintve — fokoza- píripar. kapcsolata a többi szocialista tosan megközelíti a többi „ . hpUan0cn,Aaása a országgal szükségessé is teKGST-tagország színvonalát. bekapcsolódása a ^ hogy az ország tökélete_ KGST-be újra bebizonyította sjtse és fejlessze hozzájáruláA jövőben Kuba aktívab- ég megerős(tette a szocialista sát a szocialista gazdasági inban kíván részt venni a hosz- internacionalizmus, a szuve- tegráció komplex program jászú távú együttműködési cél- renitás tiszteletben tartása, a programok megvalósításában, függetlenség, az egyenjogúMásrészt a KGST-országok ság, a kölcsönös előnyök és nak megvalósításához. (BUDAPRESS— PRENSA LATINA) Vigyázat, elágazás! (3.) Nem tudunk előzni Ezt az iskolát „átlagosnak" megmérkőzni a családnak a El tudom képzelni. A jó lehet mondani. Nem egyete- gyerekre gyakorolt hatásai- tanulók alaposan felkészül, mi-főiskolai gyakorló, ahol val. Előzni lehetetlennek tű- nek, dicsőséget kell szerezni többségben értelmiségi szülők nik: annyira más a szülőhöz az iskolának. Közben talán gyermekei tanulnak. Az való viszony, s oly könnyű már el is döntötték (döntetarány egészséges, nagyjából manipulálni... De ha egy ték velük): melyik gimná50—50 százalékos, s a Mező osztályfőnök jól ismeri a ta- zium, netán melyik slágerImre a városi iskola kívánal- nulót, s ugyanakkor veszi a szakma felé kacsintgassanak, mainak minden szempontból fáradságot, hogy jó kapcso- — A tanár is látja azokat megfelelő, színvonalas intéz- latokat építsen ki a családok- a hátrányokat, amiktől hiányménynek számít. kai: sokat tehet. Pontosan szakmák a hiányszakmák — — A pályaválasztási tevé- azon mérhető munkájának mondja a pályaválasztási fekenységben a szülőkön kívül eredményessége: hány gyere- lel ős, Vízvári Albertné. — a pályaválasztási intézetre ket tudott ily módon megfe- Képzelhetni, milyen „könytámaszkodhatunk — mondja lelő pályaválasztáshoz segí- nyű" a dolga a rábeszélésnél Nagy Károlyné igazgató. — teni. Véleményem szerint a Talán úgy hidalható át ez s Segítségükre leginkább talán "kiút a jelenleginél sokkal na. szakadék, hogy maguk az abban az összefüggésben van gyobb összefogás lehetne csa- érintett vállalatok megfele. szükség, hogy maguk a pe- Iád, iskola, üzem és a tömeg- lően propagálják a munkadagógusok sem ismerik a vá- kommunikációs eszközök kö- erőhiánnyal küszködő szaklasztható szakmák többségét, zött. A személyes kapcsola- mákat. Tény, a pedagógusok A tanár tulajdonképpen csak tok szerepe is óriási a moti- zöme nem ismeri kellőkép, annak egyértelmű eldöntésé- válásban. De egyik illetékes pen a választható szakmákat, re képes: továbbtanulásra al- a másiktól várja a folyama- Legalább nekünk, pályavákalmas-e a gyerek vagy nem. tosságot és az eredményeket, lasztási felelősöknek illene Am, hogy a középiskolába Ebben a kérdésben semmi ismernünk iparáganként legnem való, mégis jóeszű, jó sem az iskola elsődleges fel- alább a nagyját, alaposabban képességű tanulót hová, mer- adata csupán. és mélyebben. De szerintem re irányítsa...? Az intézet Belép a pályaválasztási fe- a tanárok rábeszélőképessége felméri az igényeket, ismeri lelős. s bár nem ezért vár- és ismeretei nem szüntethea munkahelyeket. Mi legfel- tuk, bejelenti: a négy iskola tik meg a hiányszakmákat, jebb olyan ritka esetekben hatodikos tanulóinak rende- A tanáriban tartózkodók dönthetünk teljes felelősség- zett húsipari pályaválasztási közbeszólnak: gel, ha mondjuk kiderül, vetélkedőt a Mező Imrések hogy az ünnepségeken min- nyerték. Rezignált utóhang: dig ugyanaz a srác szerelgeti — Azt hiszi, ettől még a hangszórót! Egyébként megy valaki a húsiparba? egyenként beszélgetünk a Meg lehet nézni! Az egész gyerekekkel is, a szülőkkel csupán látványosság, hagyois, csakhogy: nem tudunk mányszerű bemutató. II láthatási jogról Unokáját tízéves koráig gyermekkel való érintkezések jog gyakorlásának szabályonevelte K. Gy-né szegedi módját. Az erre vonatkozó zását. olvasónk. A múlt évben a kérelem illetékmentes. A Olvasónk nem kérdezte, de gyermek édesapja magához döntésre az a gyámhatóság megemlítjük, hogy jogunk a vette gyermekét, amit a jogosult, amelynek illetékes, láthatásnak két fajtáját, a gyámhatóság is jóváha- ségi területén a személyi iga- gyermekkel való rendszeres gyott. Olvasónk szerette zolvánnyal nem rendelkező és rendkívüli esetét ismeri volna unokáját továbbra is kiskorú gondozását ellátó el. A rendszeres láthatás hanevelni, de az apa nem já- szülő állandó lakása van. Ha vonta általában 36 óra lehet, rult hozzá. Olvasónk azt a kiskorúnak már van sze- míg a rendkívüli találkozákérdezi: joga van-e ahhoz, mélyi igazolványa, az ő ál- sok leghosszabb tartama egy hogy unokájával rendszere- landó lakóhelyi szerint ille- naptári év alatt legfeljebb sen találkozzon, s hogyan tékes gyámhatósághoz kell egy hónapig terjedhet, lehet ezt elintézni? fordulni. Mindezek a szabá- Olvasónknak azt tanácsol. lyok természetesen elsősor- juk, hogy az unokája édesapA gyámügyi jogszabályok ban a válóper előtti megöl- jávai egyezzen meg a láthaszerint a szülőnek gyermeké- dási lehetőségeket kínálják. A tás rendszeres és rendkívüli vei akkor is joga van érint, házassági bontóper keretében időtartamára a fent közöltek kezni találkozni ha a szülői ugyanis a felek kérhetik a szerint, és jóváhagyás végett felügyeleti joga megszűnt, bíróságtól a láthatás tárgyá- a gyámhatóságnak mutassák vagy szünetel. A jog a szülőd ban kötött egyezség jóváha- be. kön kívül a nagyszülőknek gyásat, illetőleg a lathatasi Dr. V. M. is biztosítja a „láthatást". Az a legegyszerűbb, ha a gyermekkel való találkozást illetően az érdekelt felek egymással megegyeznek, ilyenkor a megállapodás jóváhagyását bármelyik fél kérheti a gyámhatóságtól. A jóváhagyást a gyámhatóság akkor adja meg, ha a megállapodás közérdeket nem sért, a kiskorúnak érdekében áll, és nem ellentétes a láthatásra vonatkozó jogszabályi előírásokkal. A jóváhagyott egyezség ugyanúgy érvényes, mintha a láthatást a gyámhatóság szabályozta volna. Ha a láthatás dolgában az érdekeltek nem tudnak megegyezni, a gyámhatóság bármelyik fél kérelmére szabályozza a Négyéves művész Bizonyára minden festőművész számára rendkívül izgalmas pillanat az első tárlat. a bemutatkozás. Ám különleges kivétel a negyéves Roszen Mladenov, a bulgáriai Vidin „Julién Pasken' zával. vízfestékkel, képzőművészeti iskolájának tával... Roszan legfiatalabb tagja — aki a nyilvánosság elé lépés nagy felelősségét még nem tudja Szülővárosában, Vidinben nemrég nyitották meg kiállítását, amelyen a kis művész 30 rajzát mutatta be Még nem tud olvasni és írni. de műveinek száma már meghaladja a százat, s r hozzáértők szerint egyformán ügyesen bánik a cerués a kré— mint mondják — szünet nélkül rajzol, s ettől a foglalkozástól nem tudja őt más eltéríteni, csak a kerti hinta és a csúszda. (BUDAPRESS— SZOFIAPRESS) — Nem várhatják tőlünk, hogy ezt a rengeteg szakmát ismerjük! — A tévé ne a bizonyára szép, de enyhén szólva nem valami égető fontosságú repülőgép-szerelő szakmát mutassa be! — Üzemlátogatás? Ugyan kérem! Megmutogatják nekik a gombnyomásos-műszerfalas megoldással süthető kenyereket! Ha sütőiparba megy, a kemence mellé kerül, akkor már hiába szól: nekünk mást mutattak! Régi jó magyar szokás szerint csak a szépet, a jót mutatjuk, oda ne nézz, nem szabad! Tíz nyolcadikos gyerekkel beszélgetek. Egy kivétellel sem ők, sem egyetlen általuk ismert hasonló korú fiatal nem akar oda menni, ahol üzemlátogatáson voltak. Az üzemek tetszettek, „érdekesek voltak", de a textilművekben például „nagy a zaj, a por, állni kell". A választandó pálya: szakközépiskolában közlekedésgépészeti szak (továbbiakban: autószerelő), grafikus, női fodrász, ruházati boltban eladó, gimnáziumban angol szak (fordító vagy tolmács), biológia szak (orvos vagy kutató), gépipari szakközépiskolában erősáramú szak (rádió-tévészerelő vagy elektroműszerész), közgazdasági szakközépiskola (valamilyen irodai munka). Tízből nyolcan szüleik, illetve rokonok vagy barátok-ismerősök tanácsára választottak. Tanári hatást egy tanuló említett, de hozzátette: apjának is ez a foglalkozás a hobbija. A szülők foglalkozása egyébként teljesen heterogén képet mutat, vannak közöttük orvos és szövetkezeti elnök-apák éppúgy, mint lépírónö, osztályvezető, asz. szisztensnő és háztartásbeli namák, s csőszerelő, lakatos ;s olajipari szakmunkás-apák is. Beszélgetünk a gyerekekkel. Kedvesek, értelmesek^ Határozottnak tűnnek. Domonkos László (Folytatjuk.) t »