Délmagyarország, 1978. január (68. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-21 / 18. szám

ö Szombat, 1978. január 2f. Egy különös klub Sokféle klub van. Elég, ha alapját annak a közösség- Telnek a fél órák, Illés végigtekintünk a Szegedi nek, amely jó néhány szege. Tóth. Istvánné, a klub vezeMűsorban a művelődési köz- di üzem szocialista brigád- tője stencilezett papírokat pontok programjain: ifjúsá- vezetőinek együtteséből jött oszt ki: „A Juhász Gyula gi klub, nyugdíjasok klubja, létre. Művelődési Központ ajánlágyűjtők klubja, amatőrfilm- Hosszúkás teremben idő- sa a szocialista és szocialista klub és a többi. Ahányszor sebb és fiatalabb munkások címért küzdő brigádok 1978. eddig üzemekben, brigádok- ülnek az asztal körül. Kér- évi kulturális vállalásainak nál jártam, látván a válla- désekre válaszolnak, magya- megtételéhez." Az általános lások különbözőségeit, az el- ráznak, vitáznak, érvelnek, követelményeken túl konkegyszer-kétszer Ez alkalommal éppen a ta- rét javaslatok sora az áltatéréseket, eszembe jutott: mint annyi valyi év kulturális vállalá- lános és pplitikai műveltség másban, nem többre mennének — pgyütt, közösen? emelése, a szakmai műveltsainak teljesítéséről, az el múlt év során felmerült ség gyarapítása, a művészeti Áprilisban már nárom éve gondokról van szó. Egy ész- ismeretek gazdagítása érdelesz, hogy a Juhász Gyula revétel: a vállalatok sokkal kében. A művelődési közKözpontban or- inkább a gazdasági vállalá- pont rendezvényeinek ismeris sok teljesítéseiben érdekel- tetése, ötletek olvasáshoz, toMűvelődési szágos mércével mérve ritka, különleges vállalkozás tek. a művelődést, a kultúrá- vábbképzéshez, tapasztalatindult: megalakult a szocia- lódást fejlesztő brigádakci- cserékhez, más klubokban íista brigádvezetők Már az első évben klubja, ókkal kevesebbet törődnek, olyan Más: nyolc óra „lehúzása" alapkérdéseket vitattak meg, után bármilyen rendezvényvaló részvételhez. Lehet válogatni. Nézegetik, olvasgatják. Ta. mint például: mitől igazán re igen nehéz a gyár terüle- , - 72Kf J , szocialista egy brigád? « •»-•=»« ° lán az utolso oldalon levő tén tartani a tagokat: gye- . . , , ,, zaro belcezdes elolvasasa: „... végső célunk ..., hogy a művelődési központ programjaiba bekapcsolódó briszerzője, egykoron maga is gyárban, a konzervgyárban, %at?ezltJ?k',.tag0,!L-;/ ,soko1fizikai munkás és brigádtag, az olajosoknál mit teljesítet- dalu< művelt s20ciaiisfa em~ válaszadásban, tek, mit lehelne még tenni a munkásművelődés fejlesznem is akárki: László-Ben- rünk bárhová, rendben van, esik Sándor, a Történelem csak most már ne itt! — alulnézet ben című szoci- Más: mi legyen az ingáográfia méltán híressé vált zókkal? S a többi: az ecsetsegített a Ahogy telt-múlt az idő, színasedett-gazdagodQtt egy-egy téséért, hogyan válhatnak a klubfoglaikpzás témája: po- brigádok egységes, kollektív, litikai előadások, viták és kultúrára éhes közös gondok jelentették az ká? társaságokbérré váljanak" — nélkül is sejtik, tudják miről van szó. S a hozzászólások hallatán, az arckifejezések láttán — van okunk az örömre. D. L. Dá!-AiföEd — a tudományos vizsgálódások tükrében Dél-Alföld meglehetősen jól nális centrum. Kecskemét, tegeződése az országosnál körülhatárolható tájegységet Békéscsaba, Baja — úgyne- alacsonyabb szinten van A alkot — három megyét, Bács- vezett paracentrumok. Kalo- . , . , , ' Kiskunt, Békést és Csongrá- csa, Kiskunhalas, Kiskunfél- mezogazdasagban foglalkozdot magába foglalva — a egyháza, Szentes, Hódmező- tátották száma mintegy 55 Duna—Tisza-köz és a Tiszán- vásárhely, Makó, Orosháza, ezerrel csökkent ugyan 1970túl déli részén. Az itt élők Gyula — mezocentrumok. re> ,je arányuk azonban így mindennapjait sok közös jel- Kiskőrös, Csongrád, Szarvas, . ',. , "... , , .. legzetesség határozza meg, a Gyoma, Békés, Szeghalom - 15 joval az atlag felett vanmúltbeli összetartozás érzése szubcentrumok. Mezőkovács- Az ipari-építőipari keresők is erős. Ügyhogy a tájegység háza, Mezőhegyes, Medgyes- száma csaknem megduplázónem tekinthető mondvacsi- egyháza, Tótkomlós, Batto- dott, 153 000-ről 281 000-re nált, mesterséges képződ- nya, Kunszentmiklós, Duna- - ' " . , . ménynek. Napjainkban rá- vecse, Solt. Jánoshalma, Bács- nou' ardnyuK megls CRaK na" adásul mindinkább az érdek- almás, Kiskunmajsa, Kiste- romnegyede az országos átlődés középpontjába kerül, lek, Mezöberény, Sarkad — lagnak. Kisebb a Dél-Alföld hiszen — kis ország lévén — mikrocentrumok. A szerző egyéb keresőinek aránya is ésszerűsítésekre törekszünk különböző vizsgálódások ada- az országosnál" az élet (és az ország) minden taival sokoldalúan igazolja, területén. Keressük-kutatjuk bizonyítja ezt a sorrendisé- Objektív tükröt tart elénk a decentralizációból eredő get. e könyv tájegységünkről előnyöket csakúgy, mint a A kutatások Szeged elsőd- Tárgyilagosan vizsgálja a helyi központosítás celszeru- ieges tájegységi jelentőségél M„JLVÍ. . ségeit. Mind sűrűbben kerül ,z esetben is messzemenően felszlnre hozott tényeket. A napirendre a regionalitás táj- igazolják. S a fejlődés jelen- íe)l°desi tendenciák, amelyeegységünk, a Dél-Alföld kap- legi tényei is e szerepkör to- ket elénk rajzol, kedvezőek, csán is. Sokan hajlamosak a vábbi erősödésére utalnak- biztatóak. Ám azt is jelzi^ssssiusssz^ ss jsraj r • lyezni a fő hangsúlyt, noha következtetések néhány eset- kezdeteknél tartunk, elmajóval többről van itt szó, ben eltérnek az Országos Te- Tadva az ország más réwei" mint — például — összevo- lepüléshálózat-fejlesztési násokról, átszervezésekről Koncepció Dél-Alföldre vostb. Ebből a bizonyos „több- natkozó megállapításaitól. Ott bői" villant fel nem keveset a paracentrumok között nem dr. Tóth József könyve — szerepel például Baja, noha Az urbanizáció népességföld- a szerző szerint e város funkrajzi vonatkozásai a Dél-Al- cióit, vonzáskörzetét tekintve földön; A centrumok szerepe ma már szinte teljesen föla népesség foglalkozási átré- zárkózott Kecskemét és Bélegzödésében és területi kon- késcsaba mellé. Ugyanakkor cenlrálődósában, mely az például Hódmezővásárhely Akadémiai Kiadó gondozásá- esetében viszont úgy véli, ban, a Földrajzi Tanulmá- hogy a város „vizsgált jelnyok sorozat 14. kiadványa- lemzői alapján nem különként látott napvilágot a kö- bözik a fejlettebb mezocentzelmúltban. rumoktól. Jövőbeni fejlődéA könyv legfrissebb adatai sének — a dinamikus Szeged Is a hetvenes évek elejére árnyékában — nem látják datálódnak. Azóta persze sok olyan lehetőségét, mely a minden változott, átalakult, részleges felsőfokú központi módosult Bizonyos tenden- szerepkört indokolná". A Váciák felerősödtek, mások hát- sárhelyen napjainkban is totérbe szorultak, arányokkor- vább bontakozó ipari fejlőrigálódtak — és így tovább, dés és a mind megalapozotOlyan objektív folyamatokat tabbá váló nagyüzemi mezőtérkepez fel, amelyek nap- gazdasági termelés fényeinek jainkban is hatnak, ugyanak- ismeretében csupán részben kor az e műben közölt tudo- érthetünk egyet a szerzővel, mányos előrejelzéseinek több- vele szemben azt állítva, ségét is visszaigazolta az az- hogy e város igenis a fejlőóta eltelt időszak sok-sok dés szép perspektívái elé néz. ténye. Érdeklődésre tarthatnak A fejlődés során egyfajta számot a könyvnek a foglalsorrendiság — tudományos kozás átrétegeződésére voszóval: hierarchiaszint — ala- natkozó adatai, megállapítákult ki a jelentős dél-alföldi sai is. Ezek szerint: „A Déltelepülések között. Ennek Alföld népességének — kemegfelelően: Szeged — regio-. resőinek — foglalkozási átréprodukált élvonaltól. Papp Zoltán Iskola és társadalom II hátrányos helyzetűek Nem véletlen, hogy Lenin mindkettőnek végső forrása nult, mert osztatlan iskoláa felnövő generáció felada- a beszédanalízis csökkent ba járt, vagy mert nem volt tául a tanulást jelölte meg; képessége. De gondot jelent orosztanár az iskolaban. az ifjúság jelentős részének a hosszúság-rövidség kérdé- Matematika vagy mas szakminden korban fontos tevé- se. vagy a „suk-sük" igera- tárgy esetében a fizikai dolkenysége volt a művelődés, gozás használata, a tárgyrag gozó szülők segitsege általaaz új ismeretek beszerzése, megkettőzése (aztat!) stb. Az ban problematikus. Ugyan;», Azt kell mondanunk, hogy elmaradást következetes ha a szülő nem rendelkezik napjaink közvéleménye — szaktanári munkával és a egészen friss szakképzettségaz ifjúságot is beleértve — nevelési gyakorlatot isko- gel, korrepetálása inkább zaelismeri a tanulás fontossá- Iánkban folytató egyetemi vart okozhat, mintsem haszgát. Mégis észrevehető a hallgatók korrepetálásaival not hajtana. Ezeknél a tártanulási tevékenység egyfaj- igyekszünk behozni. gyaknál tehát az otthoni táta beszűkített értelmezése. A fizikai dolgozók gyerme- mogatás hiánya nem tekint. Egyrészt, mert sokan a ta- keinek hátrányos helyzete a hető feltétlen hátránynak, nulást csak az iskolához kö- nyelvtanulásban is jelentke- A tanuló otthoni, egyéni SLfifóffisekdoí£K: Amíg az értelmiségiek tanulását a szaktanári iráazt gondolják, hogy az em- környezetében naponta hal- nyitás szerint végezze; de ne berek valamilyen bizonyít- lani, hogy nyelvet tanulni elégedjen meg a házi feladavány megszerzéséért és ezen érdemes, „annyi ember vagy, tok elkészítésével, a tanítáií sadalmi^ porició^megszerzé- f™ nyelvet tujz" - ad órán szerzett ismereteket séért tanulnak. dig a fenti hullámverésből frissítse fel és rögzítse: így Némi igaza van, természe- viszonylag kevés jut el a fi- nem marad el az eredmény, tesen, ezeknek a nézeteknek. Zikai dolgozók otthonába, fő- A sikerélmény adja a legAz iskola valóban, ténylege- ké t f lusi környezetbe. nagyobb kedvet a tanulás, sen es kizarolagosan, a kon- , „ ....... . ... ™Byuuu *cuvei a """""" centrált tanulás színhelye. Az üyen korulmenyek ko- hoz. A sikernek azonban a De igaz az is, hogy általában zött felnövő tanuló a nyelv- munka, a fáradság az előaz emberek nagy többsége tanulás társadalmi presztí- feltétele Itt segíthet nagyon hanem ^meghatározott, £S£ nem é» «* ^ 3 ^ ^ ^ rét célok érdekében. tantargyat lat az idegen gyermekét a gondos, kitartó, A jelenleg érvényben levő nyelvben, amit az osztályo- becsületes munka tiszteletére tantervekből és utasításokból zás miatt kell tanulni. Az és szeretetére neveli. A töba^ középiskolai^'"tantárgyak f1" a Pedagógus dolga; * között nincsenek fontosab- legtöbbször, hiszen a fizikai hogy megteszi a magáét, bibak vagy kevésbé fontosak, dolgozó szülők közül vi- zonyítja: az elmúlt évben főelső- vagy másodrendűek, szonylag kevesen tudnak iskolára, egyetemre jelentkeSf^ általánosan ^Iveket, tehát nem képe- zett tanulóinknak 68 százaié, művelt, sokoldalúan képzett, sek gyermekeik előrehaladó- kát felvették, közösségi emberek nevelését sát ellenőrizni. Előfordul, „r Kárpáti Sándor, Napjaink iskolai gyakorlaté- hogy a falusi gyerekek egy 'a Déri Miksa ban mégis az a helyzet, része orosz nyelvet sem ta. szakközépiskola tanára hogy vannak targyak, amelyek viszonylag több nehézséget okoznak tanulóinknak, és amelyekben az elért tanulmányi eredmények a többihez viszonyítva gyengébbek. Az osztályzatokban mutatkozó különbségek sokszor erőteljesen szembeötlőek a fizikai dolgozók gyermekeinél. Igen gyakori, hoj^ ezeknek a tanulóknak rossz a helyesírása, nyelvtudása, vagy gyenge a matematikai feladatmegoldó készsége. A Déri Miksa Gépipari Szakközépiskolában jelenleg tanuló 501 diák közül fizikai dolgozó szülők gyermeke: 297, a tanulók 60 százaléka Magyar nyelvi nehézségeik többnyire környezetük nyelvi műveltségének alacsony színvonalában gyökereznek. Innen származnak a tanulók kifejezésbeli és beszédbeli hibái, anyanyelvi készségeik fejletlensége. A tudatos anyanyelvhasználatban való elmaradás legfőképpen a helyesírásban és a kiejtésben szembetűnő. Ami persze összefügg egymással, hiszen Hanglemezrekord Hatmillió készült tavaly Elkészült a magyar hang- re népszerűbbek. A hangles !emezgyártás 1977. évi gyors- mezboltok forgalma alapján mérlege. Az előzetes adatok ugyanis úgy tűnik, hogy a a hazai hanglemezgyártás és lemezgyűjtők újtg megked-forgalom ugrásszerű emel- vélték a kislemezeket: amíg kedéséről tanúskodnak, mely- a nagylemezekből 1976-hoz ben jelentős szerep jutott az képest az elmúlt évben 32 alig egy éve üzembe helye- százalékkal adtak el többet, zett dorogi hanglemezgyár- a kislemezek forgalma tavaly nak. 124 százalékkal emelkedett. Tavaly — egyetlen év örvendetes, hogy a • hazai alatt — már 6 millió magyar hanglemezpiacon változatlahanglemez készült, 56 szá- nul növekszik az érdeklődés zaiékkal több, mint egy év- a k°moLy kiadványok iránt. Ezekből a lemezek, vei korábban. Ebből belföl- b6i tavaly 9 százalékkal vádon több mint 3 millió saroltak többel, mint 1976, nagylemez és 1 millió 700 ban. A komoly zene fokozóezer kislemez került forga- dó népszerűségét jelzi az is, lomba, s ez utóbbiak is egy- hogy mind többen vesznek HMHMHIH^MMMBBM komoly zenei felvételeket Zenei naptár Katona Spes zongoraestje ból, így természetesen váncsian vártuk mostani felKatona Ágnes mutatkozott ebben a formai keretben művét illesztette, amely — be a zongorabérlet szerda csendül föl az emberi hu- ellentétben Beethoven remeesti koncertjén a Tisza Szál- mánumnak olyan őszinte kével — a variálásnak csak lóban. A külföldön is siker- hangja, amely csak a IX. külső, elsősorban figurális, rel szereplő művésznő az Szimfónia híres Öröm ódá- illetve zongoratechnikai jeutóbbi években kimaradt vá- jávai rokonítható. A mű leg- gyeit ragadta meg. A csodárosunk filharmóniai műsorai- nagyszerűbb tétele talán a latosan ihletett „álom- és ki- III. (variációs) tétel, amely- tündérvilág" komponistája, a nek témája a figurális vál- Szentlvánéji álom halhatatlépését. Játékának vitatha- toztatásokon túljutva a leg- lan mestere, ebben a művétatlan erénye a biztos for- különfélébb emberi tartal- ben megelégszik különböző málás, a széles ívekben tör- makat képes életre kelteni, technikabravúrok halmozáténő építkezés, és a kimű- Az utolsó variációban — a sával. A művésznő technikai veit, alapos felkészültséget zongora fakturális lehetősé- felkészültségével könnyedén sugárzó zongoratechnika. geit maximálisan kiaknázva oldotta meg ezt a feladatot. A műsorát indító Bach — felcsendül egy éteri ma- A műsor második felében g-moli orgonaprelúdium és gasságban lebegő himnusz Debussy Prelűdjeiböl nyolcat fúga átiratban (Szántó Gy. is. Ez a megrendítően ne- hallottunk. Ebből az egyik munkája) ezek az előadói mes. zsenialitásában is egy- legsikerültebb volt A lenhajegyek rögtön megmutatkoz- szerű zene az előadótól póz- ju lány, amelynek pentatótak. Szívesen él a nagy di- talán megfogalmazást, kivi- niára épülő érzéki szépsége bár telezést követel. Talán ez a napfényben tobzódó Van túlzottak, utóbbi hiánya, valamint kis- Gogh-i vásznak hangulatáSchimmel sé kemény, kopogós zongo- val rokon. Külön figyelmet márkájú zongora dinamikai rahangja okozta, hogy nem érdemel a technikailag, zelehetőségeit. A barokk mes- sikerült igazán katartikus neileg egyaránt sikeresen hatást kiváltani a feszülten előadott Tűzijáték. figyelő hallgatóságból. A A hangversenyt két vlrtuvette, amely egyike a zongo- műsor szerkezetének vitatha- óz Liszt-kompozíció (Ricorrairodalom legszebb, legérté- tó pontja, hogy a zongorista danza, XV, Rapszódia) zárkesebb alkotásainak. A há- a variációs művészet egyik ta, ahol ismét bebizonyosorom részből álló kompozíciót csúcsteljesítménye után Men- dott. Katona Ágnes jól felkoncentrált, letisztult, kris- delssohn: Variations serien- készült, biztos kezű pianista, tálytiszta forrna jellemzi; s ses (Komoly variációk) című Kerek Ferenc namikai végletekkel ís, fokozásai néhol meghaladják a ter művét Beethoven op. 109-es E-dúr szonátája kötortalmazó müsorog kazetta, kat. Az üzletek 1977-ben 40 ezer ilyen műsoros kazettát adtak el, ami 2,5-szerese az előző év forgalmának. A Hungaroton komoly ze. nel tlíadványainak magaa művészi színvonalát az el, múlt évben űj nemzetközi nagydíjak is igazolták. 1977ben három Hungaroton-lemez nyert nemzetközi nagydijat: egy Vivaldi-lemezt, egy XX, századi müveket megszólal, tató cimbalomlemezt éa Petrovics Emil Lysistrate című művének lemezkiadását részesítették nemzetközi nagydíjban. Az év legsikeresebb mii, vészlemez-újdonsága a Caru, so archívlemez, valamint Mo, zart Kis éji zene című mű, venek hanglemezfelvétele éa a Beethoven-szimfóniák so. rozata volt. A szórakoztató és popzenei kiadványok kö. zül — a nagylemezek köré. ben — az új Hofi-lemez és az Omega együttes Időrabló címmel megjelent hangleme. ze bizonyult a legnépszerűbbnek, míg a kislemezek listáján az Abba együttes két magyar kiadású felvétele vezeti a sort. (MTI)