Délmagyarország, 1978. január (68. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-17 / 14. szám

4 Kedd, 1978. január 17; Fogyasztási cikkek importból Az elmúlt 10 évben ló "néhány importcikk többé-kevésbé folyamatos kínálatához szokhattunk hozzá. Különösen a gazdaságirányítási reform első éveiben nőtt igen látványosan <— az 1968. évi 11,7 százalékról két év alatt 17,8 százalékra — a kiskereskedelmi forgalmon belül a külkereskedelmi beszerzés aránya. Ezután viszszaesés következett, s csak 1977-ben sikerült újra elérni az 1970-ben kialakult arányt. Tavaly az import körülbelül 10 százalékkal növekedett, s így a fogyasztói áron mintegy 46 milliárd forint értékű külföldi áru került forgalomba. Idén a rubel elszámolású területekről Varható,an 13 százalékkal, a nem rubel elszámolású országokból pedig 8 százalékkal emelkedik a behozatal. Áru- és választékcsere A rubelelszámolású import összetevői: a külkereskedelmi megállapodások és a váíasztékcsere. Az előbbi ötéves egyezményeken alapszik. melyeket évente konkretizálnak, az utóbbi alapgondolata pedig az. hogy ami az egyik országban elfekvő áru, az a másik országban még hiánycikk is lehet. A választékcsere szerepét azonban korlátozza is funkciója. hiszen egyik ország kereskedelme sem mond le szívesen kurrens termékekről. Sajátos formá ja e konstrukciónak az aruházak közötti csere. az úgynevezett nemzeti hetek rendezése. A szocialista országokból származó fogyasztási cikkek behozatalának növelése az általában kedyező ár végett is feltétlenül érdekünk. Énnek azonban határt szab a jp minőségű cikkek elégtelen kínálata, a szállítások egyenetlensége és az alkatrész-utánpótlás bizonytalansága. A szocialista importnak így nagysága és struktúrája miatt elsősorban hiánypótló szerepe van, s ritkán alkalmas a belföldi termelők versenyeztetésére. Citrom, kávé, fűszer A dollárelszámolásű importérték tayaly körülbelül 15 milliárd forintot tett ki. Az importhoz rendelkezésre álló deviza több mint kétharmada azonban csak meghatározott termékekre, illetve relációkban felhasználható deviza volt. Ilyen termékcsoport a citrom. a kává. a fűszer és a halfilé — ezekből igény szerinti a behozatal. Jelentős menynyiségben vásárolunk fogyasztási cikkeket a fejlődő országoktól, elsősorban azoktól, amelyek exportunknak is bázispiacai. A dollárelszámolású Import körülbelül egyharmadának lenne tehát az a feladata, hogy a lakosság minőségi igényeit kielégítse, s magasabb színvonalával versenyre ösztönözzön. Erről azonban alig van szó. Nem is az úgynevezeti luxuscikkek, hanem a valóban széles tömegeket érintő divatos ruházati cikkek és kozmetikumok, jó minőségű élelmiszerek és műszaki cikkek igényektől elmaradó kínálata okoz problémát. Ma is érezhető még az * 1975ben bevezetett választékszűkítés hatása. Akkor a külföldi italok és cigaretták választéka felére-harmadára, a híradástechnikai cikkek és kozmetikumok behozatala mintegy kétharmadára esett vissza, s lényegében megszűnt számos iparcikk importja. Áz életszínvonal tartozéka Az importcikkek léte vagy hiánya azonban — például a ruházati cikkek esetében — ma már a forgalomra is hat. 1976-ban a ruházati import visszaesésével a forgalom is csökkent, s 1977-ben csak a behozatal mintegy 30 százalékos niArekedésének köszönhető a többletforgalom. Ez egyben azt jelenti, hogy a külföldön beszerzett áruk életszínvonal-politikánk céljainak teljesítéséhez is nélkülözhetetlenek. Tavaly négy cikkcsoport behozatalára volt pótlólagos Jghetőség. A párt agrárpolitikájának megfelelően biztosítani kellett az ellátást mezőgazdasági kisgépekből. Sikerült enyhíteni két krónikus problémát, a farmerruházat és a zsebszámológépek hiányát. Lehetőség volt emellett a tervezettnél több déligyümölcs behozatalára is. A szelektív Iparpolitika hatására feltehetőleg újabb és újabb fogyasztási cikkek hazai gyártása fog megszűnni. így például távolkeleti importra kell berendezkednünk az anyagigényes és sok egyszerű munkát tartalmazó ruházati cikkekből. Úgy tűnik tehát, hogy a fogyasztók kereslete és a szelektív iparpolitika egyaránt a fogyasztási cikk importarányának növelését sürgeti. Ez egyidejűleg javíthatná az ellátás színvonalát, s hozzájárulhatna a gazdaságtalan termékek gyártásának megszüntetéséhez. Újabb védett területek Üj természetvédelmi területet alakítottak ki 12 ezer 500 hektáron az ország nyugati felében: a Fertő tó magyar oldalát és közvetlen környékét, nyílt vízterületeket, összefüggő nádasakat, mocsaras részeket, szikes területeket, ritka földtörténeti értékeket foglal magában. A 12 ezer 500 hektárból 2500 hektár élvez szigorú védettséget. Ide tartoznak a tó értékes madárvilágának költő- és fészkelőhelyei, a tóparti erdők, legelők ritka növényei. Szigorú védettséget élvez a fertőrákosi kőT fejtő, amely 20 millió évvel ezelőtt alakult ki, kőzetanyaga ritka földtörténeti értékeket képvisel. (MTI) HÁZASSÁG l. kerület Szeged: Csanádi Pál es Tutli Kr/sébet, Miskolczl István és Gyuris Erzsébet, Szalma János es Kativá Irén, Szúrnia! Ferenc és Törkiily Katalin. Gazdagít István és Tóth Piroska, Hegyes Zoltán és Tóth-Kása Anna, Korom László és Nagyiván Terézia, Farid El-Qshe AbdullaUf és Tóth Edit. Kitt) István és Bugyi Tünde Piroska házasságót kötöttek. SZÜLETÉS I. kerület Szeged: Pataki Istvánnak és Mazáos Honának laman, Borsba Janosnak és Benkö Rozáliának Edina, Rácz Józsefnek és Szerepi Margitnak Judit, Kriston Istvánnak és Tóth Anna Margitvak István, Pintér Lajosnak és Gémes Magdolnának Andrea, Kcller Vénáéinak és Eröss Agr.cs Annának Koméi Adóéi, Tóth Józsefnek és Takács Erzsébetnek l.ászió József. Kondás Imrének i s Mihály Saroltának AttW Imre, Ktspóter János Imrének és Monostori Erzsébetnek László, Iamnyel Ferenturek és Migori Etelka Mártának Zoltán Ferenc, sávot Gábornak és juhász Maria Piroskának Krisztián, Kiss 'Sándornak éa Kecskeméti Olgának Olga, Kifály Dezsőnek és Vasa Rozáliánaik Marió, Csányi Józsefnek és Márta Máriának Csaba Zsolt, Gyuris Szilveszter Jánosnak és Magyar Vilma Erzsébetnek Ágota, Fefcetü Lászlónak és wiagy Katalinnak Gyöngyvér, Mangó Mátyás Andrásnak és Sziráki Eszter Teréznek Róbert, Marót! Lászlónak és Link Éra Annának Péter, Lénárt Imrének és Gorzsás Piroskának Imre, Grestyák Tibor Pálnak és Koás Kva Zsuzsannának Tibor, Kiss Tibornak és Dombi-KLs Teféziánák Szilvia Kinga, Hegedűs Tibornak és Rajki Magdolna Honának Dóra Ágnes, Nagy István Lászlónak és Bern Julianna ErCsaládi események /sebeinek István. Vplonisovszki Miklósnak és Kocsis Katalinnak fiainál ka. Pálfii Mihálynak és Jenovai Lujza Máriának Adóm. Bouák János Jenőnek és Juhász Évának Zsolt, Varga Gyulának és T'rlcMk<WRozáliának Zsolt, Szíveli Mihálynak és Kalmár Rozáliának Zsolt, Palotás Lászlónak és Vasvári JuHartnának László, Hódi Lajos Istvánnak és Kovács Máriának István, Kovács János Istvánnak és Gyuris Annának Mónika. Kovács Jánosnak és Bozai Érának Boglárka, Finia András Pálnak és Buka Katalin Erzsébetnek András ilábért, Fereuczl Imrének és Horváth Piroskának Imre Csaba, Tanács János Laj-osnak és Gsem-egi Ágnesnek Gábor, Lasanc Péter Pálnak és Jakiig Irén Ilonának Róbert. öri Mihálynak és Km-nyi) Évának Enikő, Horváth Jánosnak és Tóth Ilonának Zsolt Csaba. Molnár Sándornak és Sze kéri Irénnek Mónika, Szabó-Galiba Józsefnek és Máddá Jolánnak Katalin. Borbély pvörgynek és Szabó Gabriellának Zsanett. Kertész Károlynak ós Fölös Saroltának Tünde, Móizes Istvánnak és V'nek Anninak Rita Antkó, Szabó Gézának és Hudák Piroskának Ágnes Piroska nevű gyermekük született. III. kerület Szeged: Gábor Józsefnek és Szabó Margit Veronikának József, Szekeres Imrének és Jójárt írén Rozáliána/k Attila, Pikó Gábornak és Somogyi Zsuzsanna Máriának Edit, Csermis Jánosnak OS Leié Ilonának Edina Éva, Buzdorján Józsefnek és Kecskés Ibolya Máriának Ágnes, Kovács Jánosnak és Temesvári Máriának Dána Eva, Kránicz Vendelnek és Terhes Máriának Mónika Rita, Miklós Lajosnak és Búzás Juliannának Tibor, Putankó Emilnek és Kakuk Mária Zsuzsannának pániéi Emil, Hercaeg Lajos Istvánnak és Varga Ilonának Tamás, Jenei Sándornak és Ónodi Klárának Levente Zsolt, Kiapál Ferencnek és Bgpkó Veronikának Brigitta, Mragony Istvánnak és Pap Máriának Szilvia, Rezsó Jánosnak és Borbély Máriának Erika, lavner Antalt Jánosnak és Szító Gabriellának Edit, dr. Benkő Árpádnak és Demeter Andrea Gabriellának Andrea, Tóth Istvánnaik és Magora Éva Máriának István nevű gyermekük született. HALÁLOZÁS l. kerület Szegeti: Hang Anna. Zsiga Józsefnó Nagy Mária, Székely Béla, Bozsó István. Begavári Jánosné Ivips Krisztina, Gémes László. Ruzsicgka Lászlómé Teppler Mária, Fegyvernek! Alfonz,né Cservény Alma, Gényi Béla, Gombai Mlhályné Hengel Anna, Szabó Lási.lóné Metál Margit, dr. Kun-Szabó Ferenc, Vrabecz noná meghalt. III. kerület Szeged: Molnár Erzsébet, Mészáros Jánosné Nagy Mária, Borsányi Gábpnné Kamoqsa Lídia, Molnár Ignácné Bognár Gizella, Hurkai Mihály, K»szt.ner Jánosné Vácz Mária, Trenka Vilmasné Marton Mórig • Erzsébet, Pintér Rezső, Böngyik pyuláné Varjú Pirpsaka, Cirdpgh Antalpé Horváth Terézia, Lakó Imre. Nagy Ádám, pyatyel Rárfilyná Horváth Margit, Bálint Ferencnó Szombati Róza, Király Gergely. Csanó István,né Dudás Mária, Kis Jánosné Szekeres Veronika meghalt, , Hz evei után Egyetemisták és főiskolások a közművelődésért 1976 őszén, amikor az országgyűlés a közművelődési törvény tervezetét tárgyalta, hozzászólásokban, folyosói beszé'getések során többször szóba kerültek a szegedi egyetemisták. Kóz.i.uvvladési a.icioik tapasztalatait és eredményeit felhasználták a törvényalkotók. tanárképző főiskola és a Szegedi Nemzeti Színház múlt évi színházi het^. 0 2. 3. A szegedi egyetemeken, mindenekelőtt a JATE-n már az MSZMP 1974-es közművelődési határozatát megelőző években felismerték a közművelődés és az arra való felkészülés szükségességét és fontosságát. Felismerték, hogy az egyetemisták, főiskolások Szegeden eltöltött évei óriási lehetőséget teremtenek a művelődési igény felkeltésére és megszilárdítására, és az aktív közművelődési munka fórumait is megtalálhatják a fiatalok. Felismerve, hogy a Szegeden tanuló több ezer egyetemista már hallgatóként hozzá tud járulni a város, a környező falvak és a terebélyes tanyavilág kuturális színvonalának emeléséhez, 1972-ben lázas munkába kezdtek. Azóta eltettek a? útkeresés évei, érik a termés. Az elmúlt évben több 'alkalommal került a KISZ Szeged városi bizottsága elé a felsőoktatási intézményekben folyó közművelődési munka. Ezt a sok területet átfogó tevékenységet általában két részre osztják: belső, tehát intézményen belüli, hallgatók közötti munkára és külső, azaz a városban, falvakban, üzemekben végzett tevékenységre. Természetesen a két dolog nem választható el egymástól, szoros a kölcsönhatás, egy érem két oldaláról van szó, melyek feltételezik egymást. _ Áz öt szegedi felsőoktatási intézmény: a JATE, a SZOTE, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola, az Élelmiszeripari Főiskola és az Egészségügyi Főiskola közművelődési tevékenysége már eddig is eredményes és hasznos volt, de a mérce mind magasabb, lehetőségeik, tartalékaik még korántsem kiaknózottak. Az egyetemet, főiskolát végzett fiatalok jelentős része a diploma megszerzése után vidéki városokban, falvakban kezdi meg a munkát. A társadalmat átfogó közművelődési feladatokból nagy szerepet kell vállalniok. Hogy ennek az elvárásnak eleget tudjanak tenni, elméletileg és módszertanilag fel kell készülniük, saját példamutatósukkal is sarkallni kelj környezetüket a művelődésre, önművelésre. Azok a hallgatók, akik az itt töltött három, négy vagy öt esztendő alatt kihasználják az intézmények és a város által nyújtott művelődési, kulturális, művészeti lehetőségeket, sőt saját maguk is aktív résztvevői, cselekvő részesei ennek a munkának, bizonyára többet tesznek a diploma megszerzése után is az ismeretterjesztésben, az amatőrmozgalomban, kulturális feladatok megoldása érdekében. Az egyetemeken folyó belső közműveJődési munkának régi és nagy hagyományai vannak a szegedi intézményekben. Csak néhány példát: a Collegium Aríiiítn széles hallgatósággal rendelkező ismeretterjesztő önművelő fórum, melynek színház, film, zene és képzőművészeti szekcióiban széles körű és korszerű ismeretanyagot sajátíthatnak el a hallgatók. De említhetjük a Collegium Polytechnikumot, vagv a tiszteletreméltó, hagyományt teremtő Egyetemünk nagy öregjei című sorozatot. Mind a JATE-n, mind a SZOTE-n szép hagyományokkal rendelkező amatör művészeti csoportok dolgoznak. Gondoljunk csak a Diplomás fesztiválkórus minősítést nyert egyetemi énekkarra, az Egyetemi Színpadra, a SZOTE néptánccsoportjára fotókörére, citerazenekarra, a tanárkéozö főiskola irodalmi színpadára, dzsessz-zenekarára. kiváló énekkarára. A helyiséggondokkal küzdő Élelmiszeripari Főiskola kivételével minden felsőoktatási intézmény megteremtette saját klubját, melyek közül a JATE klubja küllemét és programjait tekintve országosan is jelentős. A népművelés iránt érdeklődő egyetemisták és főiskolások speciálkollégiumi felkészítés után minden évben bekapcsolódnak Békés, Csongrád és Bács megye falvaiban folyó kulturális munkába. Ezek a nápművelési gyakorlatok évente körülbelül száz egyetemistának teszik lehetővé a közművelődési munkába való belekóstolást. A résztvevők körének bővítése elsősorban a fogadó feleken múlik. Már kevesebb eredményt tudnak felmutatni az egyetemek és főiskolák a város jelentős művészeti műhelyeivel való kapcsolatok kiépítésében. Különösen hézagos a fiatalok és a színház kapcsolnia, az itt élő, tanuló egyetemisták, főiskolások összlétszámához képest nagyon kevésnek van színházbérlete, még kevesebb a tényleges színházlátogató. A színházzal való együttműködés lehetőségére jó kísérlet volt a 1972-ben mindössze kilenc ásotthalmi körzeti iskola támogatásával kezdődött a Szemléltetőeszközöket a tanyai iskoláknaki akcióit Azóta összesen tizenkilenc falusi és tanyai iskolát patronailak az egyetemisták, majd a három intézmény fiataljaiból alakult komplex brigádok. Kezdettől fogva három fő terü'eten dolgoztak, részint az iskolák szemléltetőeszköz-állományát Ooníicutni vásárlással, javítással, saját készítéssel, könyvgyűjtési akciót szerveztek, s több mint háromezer kötettel gazdagították az iskolai könyvtárakat A harmadik terület a szellemi segítségnyújtás, a korrepetálás, szakkörvezetés, nyelvoktatás. Emellett számos más akcióra is sor került; a JATE szervezésében kétszáz, a járás falvaiban, tanyáin élő gyereket hoztak be a gyermeknapon bábszínházba, városnézésre; pályaválasztási tanácsokat adtak a nyolcadikosoknak; segítik az űltörővezetést; 1976 nyarán nyolcvan általános iskolás tanulót vittek háromnapos miskolci kirándulásra. Az iskolai patronálások mellett részt vállaltak a fiatalok a járás községeinek kulturális ellátásában. Az orvos- és jogászhallgatókból, valamint tanárjelöltekből álló komplex brigádok egy-egy község, vagy tanyaközpont művelődési házában egészségügyi, jogi felvilágosításokat adtak, ismeretterjesztő előadásokat tartottak. Nem véletlenül. Rájöttek arra, hogy az általános iskolai tanulókkal való foglalkozás hatással van a gyerekek szüleire, a felnőtt lakosságra. Hogy a felvilágosító és ismeretterjesztő munkát tervszerűbben végezhessék, átfogó szociológiai felmérést készítettek Ásotthalomról és környékéről, valamint Zsombóról. Külön meg kell említeni, hogy a tanárképző főiskola az elmúlt év tavaszán szerződést kötött az egyik legnagyobb megye, Bács-Kiskun tanácsával az ottani pedagógusellátás segítésére. 1973-ban g természettudományi kar néhány KISZ-istája matematikai és fizika korrepetálást vállalt a 624- számú Szakmunkástanuló Intézetben. A vállalkozás hamar népszerű lett, kiszélesedett a skála és a patronált intézmények köre is. Ma már a megyei KISZ-bizottság koordinálásával minden felsőoktatási intézmény másmás szakmunkásképző intézetet patronál a megyében. Ez az úgynevezett Egyetemisták a szakmunkástanulókért! akció védnökségi rendszerrel működik, általában alapszervezetek patronálják a szakmunkásképző intézeteket. Segítik a szakmai munkát, korrepetálásokat tartanak, művészeti csoportokat, vitaköröket vezetnek, vendégül látják klubjaikban a szakmunkástanulókat. Jó néhány üzem és vállalat KISZszervezeteivel is kapcsolatokat kerestek a felsőoktatási intézmények KlSZ-szervezetei. A JATE többek között a DÉLÉP, a KSZV és a Volán KISZ-szervezeteivel írt alá szocialista szerződést, a SZOTE a DEFAG, a MÁV és a Pannónia Szőrma Vállalattal tart kapcsolatot, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola a Zalka Máté laktanya fiataljaival, a Szegedi Nyomda ifjú szakmunkásaival, az öntödei Vállalat és a hajógyár KISZ-eseivel épített ki együttműködést. A sok pozitívum mellett néhány negatív jelentés rontja az összképet. A Mindenki iskolája-mozgalom segítésére például szinte minden felsőoktatási intézményben jelentkeztek a hallgatók korrepetálásokra. A JATE-n kétszázan. Olyan* munkásfiatal pe, dig, aki tanulni akar, mindössze 15—20. 4. A szerteágazó, sokszínű és egyre inkább düfereciálódö közművelődési munkából még néhány kiragadott példa. A SZOTE-n 1975 februárjában megalakult a hallgatói TlT-csoport. Már az első évben a tervezett 177 előadás helyett 220-at tartottak szegedi gyárak klubjaihan, általános iskolákban, szakmunkásképző intézetekben, könyvtárakban, a megye városaiban, falvaiban. Ugyancsak dolgozik TlT-csoport, a JATE-n is, közülük sokan nyaranként idegenvezetőként is segítik a város pezsgő életét. Hasonló kezdeményezés indult meg az egészségügyi főiskolán és az élelmiszeripari főiskolán is. A SZOTE és az egészségügyi főiskola hallgatóinak Vöröskereszt-szervezete már 1976 óta dolgozik, elsősorban Szeged és környékének általános és középiskoláiban szervezett tanfolyamokat vezetnekA szegedi felsőoktatási intézmények hallgatói eddig is nagyszerű kezdeményezésekkel, eredményekkel vették ki részüket a közművelődés hosszú távú ós sokszínű munkájából. Az ismétlések és átfedések elkerülése érdekében a SZOTE KISZ-bizottságának kezdeményezésére létrejatt a szegedi felsőoktatási intézmények közös közművelődési programja. Tandi Lajos