Délmagyarország, 1977. december (67. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-14 / 293. szám

4 Szerda, 1977. december 14. Mentőautók „világpremierje Hetvenöt esztendeje tűnt ügy kérdései, figyelmét olyan magas szintre emelték és fel először Budapest utcáin témák kötötték le. mint a nemzetközileg elismertté tet­ro- gyerekek tejellátása. Egy ték. londoni élménye — laikusok- Különös érzés olvasni az ból szervezett, mentők gya- első szolgálati szabályzatot: sajnos már korlata — ihlette az „Első- „Esethez menetközben a ko­meg a hazai segély Rögtöni Életveszély- esi bakján ülő ápoló ügyei­áldozatkész ben" című rajzos füzet meg- jen a helyes irány betartá3á­Kresz Géza, írására. Néhány év múltán ra, s minthogy az esetekben tisztiorvosi állását adta már — ennek pontosan 90 a kocsik vágtótásban kell hogy az akkori egész- esztendeje — megindította hogy menjenek, ügyel arra, sígügy elhanyagolt és el nem az első . őfállomás" működé- hogy a közönség akoesi kö­ismert ága kiépítésének szen- sét. 1877 tavaszán, a Bazilika zeledtére figyelmeztessék telhesse munkásságát. A mentőszolgálat egészség­a balesetek színhelyére bogó, orvost szállító mentő­autó. Ezt a nagyszerű „vi­lágpremiert" nem érhette mentőszolgálat megteremtője, aki • fel. szenvedettek és zóik megelégedésére közelében nyílt meg a Buda- Ezért az ápoló vagy a kocsis pesti önkéntes Mentőegyes ü- csenget a bakon elhelyezett ügyünk talán Iegszervezet- let. A mindössze négyszobás lábi csengetyflvel, valamint tebben, legfegyelmezettebben helyiségben indult a fehér nappal a kezében levő vörös tevékenykedő szolgáltatása- autó, azaz hogy akkor még zászlóval, éjjel pedig kézi­ként azóta is a balesetet lovas kocsi karrierje. A szol- lámpával vagy fáklyával jel­hozzátarto- gálát színvonalára jellemző, zi a mentőkocsi közeledé­dolgo- hogy minden szakfynkeiót sét." zik. Megérdemli, hogy tiszte- orvosok láttak el, igaz, hogv Hatalmas a különbség a lettel adózzunk az úttörők- Kresz sok energiát fordított csengettyűs, fáklyás lovas a tehetséges orvosnövendé- kocsik és a mai, műtőként is szülészmesteri kek megnyerésére. Ta.glai a szolgáló rohamkocsik, a régi és sebészmesteri diplomával vidéki montőegyesületek ki- és a jelenlegi mentőszolgá­a tarsolyában kezdett érdek- alakításában ás fontos szere- lat lehetőségei között. A bal­pet játszottak, s közülük ke- esetes beteg ember megmen­rültek ki azok az orvosok, tésének úttörője azonban nek. Kresz Géza lödni az új tudományág, a közegészségügy iránt Izgat­ták a táplálkozás-egészség- akik a magyar mentésügyet Kresz Géza. Munkakerülők A hatvanas évek elején ri. Munka nélkül tisztessé- musból. De az is ugyan* népmüvelók és más jámbor gesen megélni nem lehet ebből következik, hogy sok lelkek beszélgettek decem- ehhez a mi rendszerünkben apró gyereket ne engedjünk beri éjszakába nyúló teljes kétség nem férhet. A rend- emberhez méltatlan körül­este arról, hogyan élnek a szeresen nem dolgozó cl- ményele között sínylődni cigányok, és hogyan élhet- gány mélyen a mai átlagos csak azért mert apja-any­életszínvonal álatt él, ezt ja nem hajlandó dolgozni, jelenti a „tisztességesen Meg azért se, mert ha most megélni" egyik oldalról nem segítünk rajtuk, tíz­nézve. a másik oldalról pe- tizenöt év múlva az 6 gye­dig azt. hogy a létminimum- reküket sajnálhatjuk ugyan­hoz szükséges anyagiakat lgy. sem mindig tisztességes Sorolhatnám a megrendí­úton szerzi meg. Azokról tőén szép példákat, a vas­van szó, akik Sára fiimié- akaratot említhetném nevek mellé fűzve, akik iszonyatos nének. Amit betűbe foglal­va naponta leírtak már ré­gen — szolgálván .a betű a cselekvő rokonszenv megin­dítását, vagy kinyilatkoztat­va törvényes rendelkezése­ket —, az ezen a beszélgeté­sen éló szóban, szemmel is látható meggyőződésként is elhangzott: csak úgy tudunk ben fogalmazást írtak az is­eegíteni, ha mindenben azo- kólában. Mind így kezdte: nos Jogokat hasonló lehe- ha megnövök... leszek, tőségeket adunk nekik, mint Lett belőlük ács, asztalos, bárki másnak. Aki fiatal, vasutas, orvos is, tanító is. tanuljon, aki felnőtt dol- ahogy akarták, de sokan gozzon. Benne voltunk akkor vannak még mindig, akik­egy nagy társadalmi áram- bői nem lett semmi. ' Fáj­latban. azt ls számítgatni kezdtük, mennyi időbe telik, ómig az égető kérdésekről múlt Időben beszélhetünk. Aki akkor iskolába lépett ismerve családalapítást szo­kásaikat azóta talán gyer­mekét viszi, küldi, engedi dalom ez is. de még na­gyobb. ha tudjuk, minden lehetőségük megvan, hogy újra termeljék, családjuk­ban újra szüljék a szomorú változatlanságot Sajnos, olyan ls van köztük, aki természetes állapotnak ve­iskolába. vagy éppen nem szi, bogy rajta megesik má­törődlk vele, hogy jár vagy sok-szíve, hogy ajándékok­nem iár. Aki akkor felnőtt- kai és súlyos pénzekre rú­ként munkát vállalt körül- gó állami ráfordítással min­belül ott áll anyagilag és denki segiteni akar rajta. társadalmi megbecsülésben egyaránt ahol bárki més. Meg kell mondanunk, meg­szenvedett érte, mert irtó­zatos eróvel visszahúzó szá­zados hagyományoknak fe­szült neki. úgy tépte Pedig életerős férfi. Tudok olyanról, aki lakást kapott, jó lakást és lakhatatlan ál­lapotokat teremtett azok­nak. akikkel egy födél alá került. Beviszi a rendőrség. fT elzárják? Azt mondja, en­nél jobb dolga kint sincs. ZSPjLOSfS* Megkergeti tökrészeg fellel,' hogy sokszor vitt családi át­kot is magával. Sokszor kel­lett éreznie azt is, hogy el­húzódnak mellőle a többi­ek, mert bennünk is dolgoz­tak százados hagyományok — vele szemben. Jól tud­juk. mit jelent történelmi hátrányt behozni. Ha most összeülnének ugyanazok beszélgetni, biz­tosan elmondanék, sokat tet­tünk értük, és sokat tettek ők magukért, de mégint mondanák azt is, hogy nem mindig tanul, aki tanulhatna, és nem dolgozik mindaz, akinek dolgoznia kellene. kisbaltával a szomszédait, aztán várja, hogy Jöjjenek érte. Még egyszer mondom, en­nek a társadalomnak teües emberségét érezheti. aki megérdemli. Aki följebb keménységgel küzdötték ki magukat a putriból. Azokat, akik otthont teremtettek családjuknak, és ezt az ott­hont meg is becsülik. Ha nekik olvasnám föl a jelen­tésnek azt a passzusát, hogy a házépítésre fordítható ál­lami forintokat azért nem tudják kiadni, mert aki rá­szorul, nem dolgozik egy­végtében egy évet sem, ak­kor nyilván ók is azt mon­danák, ezen változtatni kell. Kötelességeinkben ls le­gyünk egyenlők. Azt is a bizottság ülésén hallottam, hogy más me­gyéinkben talán szigorúbban veszik a munkakerülést, dc ennek is ml érezzük a hát­rányát: aki az ország túl­só felén nem szeret dolgoz­ni, átköltözik hozzánk. Azt hiszem, ez olyan gond, csak észre kell vennünk, és együtt lépnünk az ország­gal. Megint nem a saját fe­jemre hagyatkozom. ami­kor leirom: a közművelődés megfeledkezett róla. hogv neki élenjáró föladatai vannak itt is. Módszerünk most is csak az lehet, hogv co-rOA kex.et nvúttunk. és akar emelkedni, sok kéz q^ lépünk hivatalosan, ahol nyúl érte egyszerre. De azt az emberi iószándék elöl el­hiszem. ha újra ilyen be- hajlik valaki. szélgetést rendeznénk, na­gyobb hangsúllyal állna elő a kívánság: ha arra töre­kedtünk. hogy egyforma mértékkel mérjünk, mér­jünk is egyformán. Ha a munkakerülőkre törvényünk hir­szerezzünk Fejlődő mezőgazdaságunk Beszélgetés a Csongrád megyei TESZÖV titkárával Csongrád megyében az idén fűtéses, fólia alatti kertész- nyegesen elmaradtunk as keciés. .sikereket értek ei a ország más szőlőtermő tertt­ezer zöldségfélék értékesítésének létéitől. A Dél-alföldi Pince­ter- szervezésében is. Jól bevált gazdaság szorgalmazta ugyan •Ha ftMgadl Fűszerpaprika- a korszerűsítést, de már termelési rendszerek alakú- termelési Kenuszer is, a.nely szakmailag nem tudott tá­lasakor, 19/ l-ben még alig szakmailag és technológiailag moqatást adni, mert* inkább érte el a 20 ezer hektárt az egyaránt jól megalapozott. A a felvásárlásra és a feldol­M'" gépesítést, a beruházásokat gozásrá rendezkedett be. El­tervszerűen és fokozatosan mozdulhatunk a holtpontról, oldották meg, s oldják meg ha szőlőtermelésünkben is a újaU, jelenleg is. Az összetartó erő hatékonyabb és a szervezet­mód- megmutatkozott az idei na- tebb gazdálkodást valósítjuk gyoub termés leszedésekor és me3. Csak a szellemi erők átvételekor is, hi3zen a több koncentrálásával, az anyagi 100 mázsás hektáron- érdekek biztosításával ' lehet átlagtermés ellenére elősegíteni a termelés növé­séin volt zökkenő. Nagy ér- lését. A körös telepítés és a demeket szerzett a szegedi I érmék értékesítésénél kiala­járás zöldség- és burgonya- kítható érdekeltség a terme­termesztésének fellendítésé- lési kedvre hat kedverspen. rika és a zöldségfélék ter- ben Wei tavaszon meg- Hamarosan meg is alakul az mesztése ma már iparsze- alakult Forráskúti Zöldség- új termelési rendszer. A termelési fs Burgonyatermelői Társu- _ Ha gyengcn gazdiI­. elterjedésük- Ms. Nemcsak a területeiket kodó termelőszövetkezet gon­ről és a közeljövő elképzelé- növelték, hanem az átlag- dol e„ et , jelentkezik !_íl i I L ' T»i _ InnmAenlrat io A Unmnlri . ' már a művelt terület 38 szá­zalékán, összesen 71 hektáron rendszerben meitek a szövetkezetek. A iparszerú technológiával mü­veit terület. 1916-ban és 19< /-ben terjedtek el na­gyobb arányban az korszerűbb termelési szerek. Bővült a rendszerek­ben vagy együttműködések­ben termelt növények köre m,int is. A búza, a kukorica, a cu- kénti korrépa, a napra forgó, a rep­ce, a kender, a rizs, a szója, a cirok, a lucerna, a burgo­nya, a hagyma, a fűszerpap­rűen történik, rendszerekről. seiről Abraham Vince, a terméseket is. A homoki tcrmei4si rendszerek valame­TESZÖV titkára nyilatkozott, zöldségtermesztés továbbfej- I;/ifcébe <eiveszik-e? lesztése így biztosnak látszik. Gondolunk itt olyan fejlő- — Rossz szemléletű éa — Hogyan kezdődött? Horváth Dezső — Kezdetben a termelő- désre is, ami a területi kon- szervezésű termelőszövetke­centrációban, szakosodásban, zet hiába jelentkezik — nem a termelt növények arányai- veszik fel. Először el kell ér­mondta. — Megfigyelhető nak megváltozásában mu- ni azt a termelési alapszín­volt azonban, hogy a ieg- tatkozna meg. Nem célszerű vonalat, amely biztosítékot elmaradottabbak ellenezték még a rendszerben gazdálko- nyújt, hogy a rendszer irány­legjobban az újszerű együtt- dó téeszeknek sem, ha több- elveit valóban be tudják tar­működést. Azokban a szövet- féle zöldség termesztésével tani. Megvan a lehetőség vi­kezetekben, ahol a szerve- foglalkozzanak kis, elszórt szont arra, hogv ezek a gaz­zettség, a technológiai szín- területeken. Sokkal inkább daságok megiámerkedjenek. vonal és a hatékonyabb ter- érdemes, ha az egyes nővé- 02 új agrotechnikával, ezt nl­... - nyekre külön-külön szako- kalmazhatják is, és ha már szövetkezetek elzárkóztak termelési rendszerektől melés jobb vábbiakban volt, ott a tO' saját keretek sódnak, lgy a gépeket is job- Jó eredményt tudnak felmu­• _ _M ban ki tudják használni. Fel- tatni, akkor tagok lehetnek. tosítani a fejlődést, szükség méréseink szerint nagy tar- Sokan persze azzal vádolják volt tehát olyan formára, talékok rejlenek ebben. Ter- emiatt a termelési rendszere­mészetesen nemcsak a meny- ket, hogy csak a jó területe­ken ken gazdálkodó téeszek lép­áru- hetnek be. ezért kimagaslóak feltétel volt, hogy elegendő termelésre is. Az új zöldség- a termésátlagok is. Vizsgála­jól képzett szakember legyen és termékforgalmazási rend- tokát folytattunk a megyé­a szövetkezetben, akik nem- szer lehetővé teszi a több- ben és megállapítottuk, hogy csak képesek elsajátítani az csatornás értékesítést, ami azonos területi adottságolt között már nem tudták biz­ami újabb lendületet adott. Ilyen szerepet töltött be az nyiség fontos, jobban első termelési rendszer. Alap- törekedni a minőségi új technológiát, hanem ma­bizonyosan elősegíti a zöld- mellett is lényeges különbsé­radéktalánul be is tartják. sé8- és gyümölcstermesztés gek tapasztalhatók. Fölény­Az országban a IV. ötéves továbbfejlődését. A Makói ben minden esetben a rend­tervben alakultak a legna- Hagymatermelő Egyszerű szer gazdaságai voltak. Ér­gyobb iparszerű termelési Társulás nem működik meg- demes szólni egy másik ked­rendszerek, leghamarabb a felelően. Belső szervezési vező hatásról is, am) ugyan kukoricatermesztésben. Az problémákkal küszködnek, nem ennyire kézzelfogható. Agrárgazdasági Kutató Inté­zet értékelése szerint 1975' Igaz, az idén a hagymater- A termelési rendszerben gaz­mesztésben szép eredmények dálkodó szövetkezet szom­ben "mér például" á megter- születtek, de a továbbfejlő- szédságában levők is észre­meit kukorica értéke majd­nem elérte a szén, az olaj, a 32 erők jobb koncentrációjá­földgáz, a bauxit és a faáru dés érdekében szükség van veszik az újat, felfigyelnek rá, s így akaratlanul is meg­ra. A „hogyan tovább" elsőd- ismerik, megtanulják, alkal­azévi együttes termelési ér- leges kérdése a tájkörzetnek mázzák. A rendszer eredmé­tékét. Természetesen a ho- is. A Szegedi Kenderterme- nyeit azonban mégsem tud­zamokat még mindig lehet lési Rendszer működését a ják elérni. A külkapcsolatok növelni, hiszen éghailati és Mezőgazdasági és Élelmezés- révén a gesztorok a legfris­termész'eti adottságaink ezt ügyi Minisztérium 1975 nya- sebb információkat is el rán engedélyezte. Az idén tudják juttatnr a termelők­. már az ország 63 gazdasága, höz, a rendszeren kívüli f? .ií? majdnem tízezer hektáron, gazdaságok ebből is kima­az összterület 95 százalékán radnak­a szegedi rendszer tagjaként termeli a rostnövényt. Eb­ből Csongrád megye gazda­lehetővé teszik. — Az utóbbi Csongrád megyében is több termelési rendezer alakult. Hogyan értékeli tevékenysé­güket? — A Szentesi Korai Zöld­ségtermesztési Rendszer már ságai majdnem 2 ezer hek­országos hírre tett szert. Si- tárral részesedtek. keresen megoldotta a primőr zöldséghajtatás továbbfej­lesztését. Szentes környékén megnövekedett a termálvíz­— Űjabb termelési rend­— Az állattenyésztési rend­szerekből kevesebbet lehet hallani, pedig több ilyen mű­ködik már eredményesen az országban. — Az állattenyésztésben ls igénybe kellene venni gaz­A napokban egy tanácsi m4r ne aZ igét bixottság tanácskozását ' hallgattam végig. .Többen dessük, hanem vállalnak rendszeresen mun- érvényt a törvénynek, kát. csökkent a munkát Régóta mondjuk, nem egyáltalán nem végzők szá- adminisztratív intézkedések­ma ls — mondta a jelen- kel kell megoldanunk a tés. cigánykérdést, hanem hosz­Ezt a két tényezőt min- szan tartó türelemmel és den .fölmérésünk, minden kitartó következetességgel, tájékozódásunk együtt mé- Ez következik a humaniz­Háromezer éves / kemence Észak-Kazahsztán puszta- radványaira. A szovjet geo­ságalban nemrég fémöntés lógusok és archeológusok to­háromezer évvel ezelőtti vábbi kutatásokat folyta*­nyomaira bukkantak, egy nak a leletekkel kapcsolat­ércolvasztó kemence ma- ban. Mongóliában A Mongóliában folyó1 be- közötti 220 kilovoltos magas­ruházások közül az idén elsőr feszültségű távvezeték szere­sorban az anyagi termelés lése is; Baga-Nürban a kö­megerősítésére fordítanak zelmúltban jelentős szénlelő­nagy figyelmet. E célra re- helyeket tártak fel. A na­kord nagyságú összeget: 3 lajhi és sarin-goli bányatele­milliárd 70 millió tugrikot peken a kitermelés fokozása irányoztak elő. érdekében megkezdődött a A legnagyobb erőfeszítése- tárnák rekonstrukciója, ket az ország fűtőanyag- és A Mongol Népköztársaság energetikai bázisának fej- nagy jelentőségű társadalmi­lesztésére fordítják. A fővá- gazdasági programjának vég­ros, Ulánbátor 3. számú hő- rehajtásában fontos szerepet erőművében év végéig két, játszik a Szovjetunió segít­egyenként 25 ezer kilowatt sége, melynek volumene az kapacitású turbóagregátot elmúlt ötéves tervidőszakhoz szerelnek fel. Megkezdődött hasonlítva több mint kétsze­az Ulánbátor és Baga-Núr resére növekedett. szer alakul-e a közeljövőben óságainkban a termelési _ ,, , rendszerek segítését. Vannak Csongrád megyében? már )6 példák erre_ meg_ — Az V. ötéves terv cél- említhetjük például az, Ipar­, szerű Sertéstartó Termelő­szövetkezetek Közös Vállal­kitűzéseiben szerepel, hogy a növénytermesztés hozamai az ötéves átlagok alapján 20—22 százalékkal növekedjenek. Ehhez szükséges, hogy a ter­melési rendszerek is tovább P°SVari_ T^rmelő fejlődjenek és javuljanak a működésükhöz szükséges anyagi, műszaki, szakmai és szervezeti feltételek. A ter­vek szerint X980-ra a kalá­szosokat, a kukoricát, a cu­korrépát, a burgonyát, az ipari zöldséget, a rostkendert, a fűszerpaprikát, a vörös­hagymát. a lucernát iparsze­rű rendszerben termelik. A szőlőtermelés fejlesztésére, a termőterületek korszerűsíté­sére és egy új rendszer meg­alakítására megkezdődtek a megbeszélések. Csongrád me­gye jelentős szőlőtermelési bi célkitűzések elérése érde­bazis, ennek ellenére a ko- kében fejlesztésükre szükség rábbi években visszaesett a van" termelés színvonala, és lé­kozása korszerű tartási tech­nológiáját. a bábolnai Tetra baromfitartást, vagy a Ka­Rend­szert. Csongrád megyében a fő szempont az, hogy a szarvasmarhatartó téeszek a tejtermeléssel foglalkozó rendszergazdákkal társulja­nak, a sertéstenyésztők oerhj» a rekonstrukciót ls elősegítő partnerekhez csatlakozzanak. Megkezdődtek az előkészüle­tek Szentesen a Termál Tsz­ben az iparszerű juhászati együttműködés létrehozására A megye mezőgazdaságára a termelési rendszerek kiala­kulása és elterjedése eddig is kedvezően hatott. A továb­Badics Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents