Délmagyarország, 1977. december (67. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-14 / 293. szám

Szerda. 1977. december 14. » 5 Egy vetélkedő utóhangjai Szállodatervek Budapestnek és Braónak Budapesten, a Déli pályaudvar közelében a közeljövőben megkezdik a nyolcszáz ágyas Hotel Moszkva építését. A tervek már elkészültek a Lakó épülettervező Vállalatnál. Ugyancsak ott készültek a Hotel Voronyezs tervei, amelyet már építenek B-nában. Mindkét szállódét Fin'a József álla­mi-díjas építőművész tervezte. Képünkön: a leendő Hotel Moszkva makettje Kiállításnézőben a fővárosban A mészárszéktől a húsbeEiíg Hentes és hentesné. Vajon kát — reprezentatív csoma- miszeripari Főiskolán folyik, készül-e festmény manapság golásban. A kiállítás színes anyaga ké­a húsboltok A korabeli cirádás segéd- péket villant fel a szegedi fő­és mesterlevelek mellett sze- iskola diákjainak életéből is. rénynek tűnnek a jelenlegi Megismerkedhetünk a hús­technikusi oklevelek szürke ipari kutatásokkal, a húsipar könyvecskéi. Míg az egykori távlati fejlesztése terveivel, oktatás három évi inaskodást végül egy érdekesség: a le­írt elő a segedlevél megszer- levízió Hét című műsorában müven zéséIg 7-a mesteri képesítést láttuk. nincs elegendő védő­» j m6t,t6icio gyaKonat utan au- ízaeyhrií nam fn^íniz Köt rt n ilyen címmel portáljára? A hajdani cégtáblafestő al­kotása múzeumba került. Ott láttam Budapesten a Városli­getben, a Mezőgazdasági Mú­zeumban. uU^refoSlT^- ™gfele15 gyakorlat után ad- iT.VzTyű,'nem tódják"bet^tó­tfe VtozlaTdáből L vásóhídfa. tak Z' a,„maf husipan sz?k" ni a munkásvédelmi előírá­tes a hizlaldaból a vágőhiüig, munkasok negyeves szakko- sokat az jQaráeban A feinnt­a feldolgozó üzemből az élei- zépiskolai tanulmányuk befe- teknL k s számban a .Lkl miszerboltokig - hogy aztán jeztével, két év gyakorlati munkLtonulóknak eaváftó a vevő asztalára kerüljön idővei a hátuk mfigött jelent- u^nem tudnarLcSvű kolbászként vagy húskon- kezhetnek technikusminősí- adni mánvrikk Nos a kiél Ma^Hutóínar'című^állf meSterlfvél dgy fíMáSfiS fémht Pa c^mS" SZÓ,ltl 8 m?°tani bizonyít- lós kesztyűk kis és nagy mé­tas nemcsak a szakemberek- ványok azonban hamar el- retben esvarént Az illetoke­nek jelent élményt A látoga- avulnak. Az űj meg új ter- afk„ek e>demes lenne fetke S™' A Pkféffi "ebb"él modernf,b gepek vállalat vezetőit Vagy csak a .iáinkig megtett A kiállítás kezelése megköveteli, hogy a . .,„,., , , , történelmi áttekintéssel kez- húsosok állandóan képezzék kláUltasra készültek az egye­di ^ Yl^zanyúl XVII. szá- magukat. Hazánkban a felső- 01 darabok? zadl dokumentumokhoz, tár­gyakhoz. A bemutatott ősi foku oktatás 8 Szegedi Élei- Rózsa Imre szerszámokat — mészár os­"rdokat, marhaleütőket és kábítókat, pácolókat, húski­emelő szitákat — még nem­régiben is használták. Ballag a szürke magyar gu­lya Bécs felé — az erre vivő utat „mészárosok útjának" nevezték egykor, azon terel­ték a rideg marhákat a nyu­gati piacokra. Fénykép a vi­lághírű Herz és Pick szalá­migyár korabeli átadásáról, s makett a nemrég felépült sze­gedi, a még épülő gyulai, mis­kolci húskombinátról. Ma­gyarázó rajzok: a „húsgyár­tás" technológiai folyamatait ábrázolják. Állatállományunkat hatal­mas veszteség érte a második Világháborúban. Elpusztult több mint 800 ezer szarvas­marha, majdnem 500 ezer 16, súlyos károkat szenvedett a sertés- és a juhállomány nagy része is. Az államosított hús­ipar még az ötvenes években sem tudta megoldani a la­kosság megfelelő húsellátását. Számottevő javulás csak a mezőgazdaság szocialista át­szervezése után indulhatott meg. Az Állatforgalmi Tröszt létrehozásával beindult a szerződéses felvásárlás, ez anyagilag érdekeltté tette az állattartókat. A húsipari ter­melés ugrásszerű fejlődése 1968-tól számítandó, amikor összevonták az állatforgalmi és húsipari vállalatokat. Napjainkban 26 államba Txportálunk élő állatot, tőke­húst és különféle húskészít­ményeket. A húsipari export fontos helyet foglal el a nép­gazdaságban, a húskombiná­tok kiemelt beruházásként épülnek szerte az országban. A kiállítás gazdag kép­anyaggal illusztrálja a hús ipari feldolgozását, a termé­kek hűtését, szállítását. „Élő­ben" láthatjuk a híres Herz és Pick szalámik tornyosuló rúdjait, eredeti gyulai kol­bászt és pápai dobozolt son­A közelmúltban számol- te egyöntetűen megegyeztek gok ellené-e a legfontosabb: tunk be a Munka és művelt- abban, hogy az elmúlt évek- maga a tény, hogy a város­ség vetélkedő idei záróak- hez képest nagyot emelkedett ban, a megyében hosszú évek kordjáról: a megyei döntő- a színvonal. Persze" éppen ről, ami egy egész éven át emiatt „terítékre" kerültek a tartó sorozatra tette fel a ko- megrrövekedett követelmé­rongt. A „finisbe" Jutott leg- nyékből adódó gondok ls. jobbak között is eldőlt, me- Többen nehezményezték, lyik brigád a legkiválóbb. S hogy az érettségível rendel­bár a vetélkedő véget ért, az kező munkásoknak az idei „utórezgések" mostanra erő- évben első ízten történt be­södtek fel Igazán: értékelésre, vonása a ve'Mkedésbe bizo­a tapasztalatok megtárgyalá- nyos aránytalanságokkal járt sára késztetve. — a nyolc éltalánost végzett Ezzel a céllal gyűltek össze szakmunkások kárára Elég­tegnap a Juhász Gyula mű- ge az érettségizettekké lett vetődést központban a vetél- 8 ver*f J. mondtak. Per­kedösorozat szervezésében, le- sza « 8 k*rde3 r<?Sto" bonyolításáfcan illetékes köz- val hozta a következőt: m.ért művelődési dolgozók, akiknek ?em foglalkoztak eleggen mi­dr. Madurka Györgyné, a ert nem segítettek kel ő^ep­művelődési központ igazgató- pe" ? magasabb iskolát veg­la tartott beszámolót a vetél- zeek ~ alacsonyabb kép kedö tapasztalatairól. zettségu versenytársaikat? 1977-ben 83 vállalat 662 Az idei tapasztalatok másik brigádja mintegy tízezer sarkalatos pontjának a szer­munkással vett részt a mun- vezés kérdése bizonyult, kü­kahelyi és területi versenye- lönösen ami a megyei döntőt ken, Illetve a megyei döntőn. 'Heti- Sajnos, kissé az a régi Természetes, hogy ilyen nagy- igazság érvényesült, hogy arányú, ennyi embert meg- -sok bába közt elvész a gye­mozgató rendezvénynek igen rek", s a rendező intézmény nagv visszhangja támadt, leg- önállósága sem mindig érvé­inkébb éppen a résztvevők nyesülhetett kellő mérték­_„„„,, ben. Az illetékes szervek körében. Tegnapelőtt maguk munkájának koordináiásában a versenyző brigádok szószó- is akadtak kifogásolnivalók, lói mondták el véleményű- De félre a negatívumokkal, ket az idei versenyről, s szin- hiszen az apróbb hiányossá­Téli képzés a mezőgazdaságban Űj továbbképzési formákat gazdálkodás, valamint a ta­vezetett be a téli időszakra a karmányozástan ismeret­MÉM Mérnök- és Vezetőto- anyagát, vábbképző Intézete. A mezőgazdasági üzemi ve­zetőutánpótlás biztosítására januárban három féléves ok­tatás kezdődik levelező tago­zaton. A kijelölt intézmény­ben elsőként az állami gaz­A téli időszakban kidol­gozzák az 1978-as év egyéb új rendszerű továbbképzési formáit. Miután a tapaszta­latok arra figyelmeztettek, hogy szükség van az üzem­mérnökök továbbképzésére, daságok szakembereit készí- jövőre megkezdődik a szak­tik fel a magasabb szintű üzemmérnöki oktatás, amely vezető állások betöltésére; egy, vagy másfél éves idő­olyan szakemberek szerzik tartam alatt a mezőgazdaság meg a képesítést, akik már egy-egy ágazatában korszerű eddig ls vezető munkakör- ismeretanyaghoz juttatja pél­ben dolgoztak és kellő gya- dául az állattenyésztőket, korlati ismerettel rendelkez- akik ily módon szakosodhat­nek. Ezt az oktatási formát nak egyes állatfajok tenyész­később kiterjesztik a mező- tésére. Az oktatás levelező gazdaság és az élelmiszer- tagozaton indul, majd a ta­ipar más területeire is. pasztalatok alapján egész sor Az üzemi gyakorlatban üzemmérnöki szakmára ter­gondot okoz, hogy nincs elég jesztik ki a képzést, művezető, akik egy-egy rész- A téu időszakban a fal. eg munkáját kellő szakmai kban gazdatanfoiyamokat ismeretek birtokában irá­óta ennyi embert mozgósító, a munkásművelődés ügyét ilyen nagymértékben segítő vállalkozás nem történt. Óri­ási siker ez, ami végső soron csak pozitívvá teheti az érté­kelést, s továbbvitelre, foly­tatásra ösztönözhet. Dr. Sigvard ®unc Budapesten Osztrovszkl György akadé­mikusnak, az Országos A tom­energia Bizottság elnökének meghívására hétfőn Buda­pestre érkezett dr. Sigvard Sklund, a Nemzetközi Atom­energia Ügynökség főigazga­tója. Magyarországi tartózko­dása alatt tárgyalásokat foly­tat a nukleáris energia békés felhasználásával foglalkozó magyar szakemberekkel és néhány intézményt ls meglá­togat. Dr. Sigvard EkJund professzort tegnap a Buda­pesti Műszaki Egyetemen tiszteletbeli doktorrá avatták Álmavásár — szépséghibával Idei zöldség- és gyümölcs- múlt években a gyümölcsfo­termésünk meghaladta az gyasztás. Ez már megközelíti eddigi rekordnak számító a biológiailag is ideálisnak 1974. évi mennyiséget. A tartott 110—130 kilogrammos párt- és kormányhatározatok mennyiséget. A KGST-orszá­következtében megnőtt a gok többségében ennél ke­termelési kedv a nagyüze- vesebb gyümölcsöt fogyaszta­mekben és kisgazdaságokban, nak fejenként. A 100 kilo­Más évekhez viszonyítva az grammot csak Bulgáriában idén nagyobb vetésterületen haladják meg. Magyarorszá­termeltek zöldséget. Módo- gon a fogyasztás" — a sta­sultak a termelési technoló- tlsztlkal adatok szerint —az glák, s szinte mindenütt job- utóbbi években 70 kilo­bak is lettek az eredmények. Már a tavaszi, de még job­ban a nyári szezonban több áru került az üzletekbe és a piacokra, mint máskor. Pa­radicsomból, paprikából, vö­röshagymából, burgonyából és a többi fontos zöldségfé­léből az idén már volt ele­gramm körül volt A gyü­mölcsfogyasztás persze szo­rosan összefügg a termes alakulásával, a felkínált áru minőségével, és a megfelelő választékkal. Csongrád me­gye gyümölcstermelő körzet. A gyümölcsfogyasztás 1976­ban alig érte el a 60 kilo­nul emelkedik a jobb minő­ségű alma ára, s a központi­lag meghirdetett almavásárt az ilyen kereskedői felfogás könnyen lejárathatja. A közelmúltban a megyei kereskedelmi felügyelőség megvizsgálta, miként folyik a szegedi üzletekben az al­mavásár. Tapasztalták, hogy a rendelkezések időben el­jutnak az árudákhoz, de eze­ket sokszor figyelmen kívül hagyják. Három bolt vezetői és felelős dolgozói ellen sza­bálysértési eljárást indítot­tak, s pénzbírságot róttak ki. Másik háromban a vizsgálat még tart. Ellenőrizték, hogy elegendő volt-e a választék és leértekelték-e a rosszabb minőségűeket. A vizsgálatból gendő. Kedvükre válogathat- grammot fejenként megyénk- kiH„r(iu h " ' aedi „ „1,1.1 ai- hor, almihál fö.-o mmh. Kiaeruu, nogy a s/.eseui r„ T w tartanak, ahol egyebek kő­1979-ben három ^ a hfaujl áUattartás és növénytermesztés újabb mód­szereit sajátíthatják el a hallgatók. (MTI) nyítanak. szakmában kezdik meg az oktatást, az országban 12— 15 helyen. Az első művezető­tanfolyam még a téli idő­szakban kezdődik; a gépüze­mek szakembereit oktatják majd. A továbbképzésnél tekin­tettel vannak speciális szak­mai ismeretanyag elsajátítá­sára is. A kormányprogram­mal kapcsolatban magasabb genetikai értékű, tudományos igényű takarmányozást igénylő állatfajtákat és hib­rideket tartanak az üzemek­ben. Miután a gyakorlati ta­pasztalatok a takarmányozás hiányosságaira hívták fel a figyelmet, a téli tanfolya­mokon különös gonddal vá­logatták össze a termelés és tak a vásárlók. Elfogadható- ben. Almából egy főre mind­an alakultak az árak is. Si- össze 29 kilogramm jutott, keres kezdeményezésnek bi- Az idén megközelítően 2500 zonyult a szegedi ÁFÉSZ üz- vagon alma termett Csong­leteiben, az ÉLIKER boltok- rád megyében. Ez 100—150 ban, valamint a Csongrád vagonnal több a tavalyinál, megyei ZÖLDÉRT elárusító Kimagasló terméseredmény pavilonjaiban szervezett született a híres szabolcsi al­zöldség- és gyümölcs- és matermő körzetben is. Lehe­gyümölesvásár. Korábban a tővé vált tehát, hogy a na­kereskedők könnyebben bol- gyobb export feladatok tel­dogultak. hiszen hosszú éve- jesítése mellett a lakosság ís ken át kisebb és nagyobb több almát vásárolhasson. A áruhiány mutatkozott a jobb ellátás érdekében al­piacokon. A többlettermés mavásárt is rendeztek. Szin­most már gondokat ls oko- te felvásárlási áron lehetett zott a felvásárló, a feldől- kapni a téli almát. Az akció gozó és az élelmiszer-keres- még jelenleg is tart. Kor­kedelmi vállalatoknak. A mányunk tehát gondot for­ÉLIKER 10-es számú élelmi­szerüzlete hibát követett el, mert a B III-as alma között sok volt az olyan, ami már ebbe az osztályba nem so­rolható. A szegedi ÉLIKER 30-as árudáiában tapasztal­ták, • hogy az első osztályú almának csak a fele volt el­ső osztályú, a másik felét a B III-asból válogatták át. A Marx téren a Csongrád me­gyei ZÖLDÉRT 28-as árudá­jában a B III-as alma kö­zött sok volt a rosszabb mi­nőségű. A vizsgálatot a felügyelő­ség ezután is folyamatosan gazdasági törvényszerűségek dít arra, hogy a megtermelt végzi, s azokra, akik megsér­tik a központi intézkedése­ket és nem hajtják végre- a felügyeleti szervek utasítá­sait, pénzbírságot rónak ki. Az almavásárt ki lehetne terjeszteni s vendéglátóipari vállalatokra és az üzemi ét­keztetésre is. Az előfizetéses Tudományos ülésszak Szikes vizek kutatásáról megkívánták a kereskede- gyümölcs a fogyasztók asz lemtől a régi gyakorlat meg- talára kerüljön. Főleg a B változtatását. Így jelentős lé- Hl-as jelzésű alma értékesí­pést tettünk affelé, hogy a lését támogatják. A boltok táplálkozásban élettanilag egy része azonban nem is­fontos zöldség- és gyümölcs- meri fel az állami és fo­fogyasztás hazánkban is gyasztói érdekek összhang­emelkedjék. A nyugat-euró- Ját. Több helyen elhpnya- „„ pal fejlett tőkés és sok gyü- golják az almaarusitást nem ételekhez harmadik log^. mölcsöt termelő országokbán foglalkoznak vele kellokep- ként ug anis alma is adhaló. személyenként 100 kilo- Pen, az eloirasnak megfele- A vendéglátóipari vállalat­gramm körül alakult az el- V*"/ ,, a™t rendszeresen nak viszont ügyelni kell ar­J*válogatni, „ az alma f ^ nél_ mert csak igy lehet napról km kerüIjön az étlapra A napra a jo minőséget meg- jelenleglnéi nagyobb válasz­tartant. Van olyan üzlet is tékban szerepelhetne az ét­^ "uenyeví! a " rendünkben almából készült bÓ1 3 étel, vagy sütemény. A na­A Magyar Hidrológiai Tár- Nemzeti Park területén fo­saság szegedi területi szerve- lyó kutatások eredményeit zete tegnap, kedden délután összegezték a szakemberek, az MTESZ Technika Házá- Szó volt a terület földrajzi ban tudományos ülésszakot problémáiról, a szikes talaj rendezett a szikes vizek ku- keresztezéséről, talajkörnye­tatásáról. A programban 11 zeti viszonyairól, vízkémiai tudományos előadás hangzott vizsgálatok eredményeiről, s el, elsősorban a Kiskunsági a terület madárvilágáróL a jobbakat, azt magasabb gyon vitamindús gyümölcs StíJt poroljak, s így {ogyasztása a téli ldőszak_ árusítják. Termeszetes hogy ban rendkívül egészséges a vevA° » v61ogat Elegendő tehát a termés, ki­nvL ml lTru' tÓbb" elégítő a választék, megfe­ji- már kifogásolt minő- IeIŐ az ár is Most már" az al"?Ítrnaz dzletben, le élelmiszerüzleteken és aven­w S?„n 12T-f^ h« ^ déglátóipari vállalatokon a IS í t , 6Zt sor- hogy munkájukkal ked­elmulasztjak, rosszat cse- „ . , , , ,,,, lekszenek. Ha rossz minősé- vezöen befo,yásolJák az "l­gűt kínál az üzlet eladásra, mavásár sikerét akkor a piacokon aránytalan B. F.

Next

/
Thumbnails
Contents