Délmagyarország, 1977. december (67. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-13 / 292. szám

13 Szombat, 1977. december 10. Szovjet-egyiptomi kapcsolatok JORDÁNIA NEM VESZ RÉSZT A TÁRGYALÁSOKON Husszein jordániai király hétfőn este Vance amerikai külügyminiszterrel folytatott egyórás eszmecseréje után sajtóértekezleten megismé­telte, hogy a kairól konfe­renciával kapcsolatos állás­pontja nem változott meg. Jordánia nem vesz részt az egyiptomi fővárosban szer­dán megnyíló értekezleten. MEGALAKULT AZ ÉLCSAPAT Luandában véget ért az MPLA (Angolai Népi Fel­szabadítást Mozgalom) első kongresszusa. Ezen a napon a kongresszusi képviselők határozatot fogadtak el. amelynek értelmében a né­pi felszabad ítási mozgalom MPLA-munkapárttá alakult át A munkásosztály él­csapatának születése egy­beesik az MPLA megala­kulásának 21. évfordulójával. A küldöttek zárt ajtók mö­gött szavaztak a határozat­tervezetekről és megválasz­tották a Központi Bizottság tagjait EANES NYILATKOZATA Néhány napon belül — a nortugál elnök bonni látoga­tása után — kijelölik az új kormányfőt — jelentette be Antonlo Ramalho Eanes nortugál államfő bonni lá­togatásának előestéjén. Az elnök nyilatkozatában nyu­alomra szólította fel a 'akosságot és megállapította, hogy a szocialista párti kor­mány bukása nem tekinthe­tő rendellenes Jelenségnek, a nortugál demokráciát nem fenyegeti veszély. Eanes hangoztatta, hogy az új kormány megalakításának gyorsaságánál fontosabb, hogy szilárd törvényhozási támogatást biztosítsanak szá­mára. ANGOL—FRANCIA MEGBESZÉLÉS Valéry Giscard d'Estaing francia elnök hétfőn Lon­donba érkezett az angol és francia vezetők tavaly óta rendszeressé vált féléves csúcsértekezletére. Az elnö­köt a Heathrow-repülőtéren James Callaghan angol mi­niszterelnök fogadta, majd a két államférfi helikopter­rel a közeli windsori kas­télyba repült, ahol II. Erzsé­bet klrálvnő diszebéden látta vendégül őket. Ezt kö­vetően Chequers-ben, a mi­niszterelnök vidéki reziden­ciáján megkezdődtek a kétnapos angol—francia megbeszélések. Callaghan és Giscard négyszemközti esz­mecseréje után a két kor­mány külügy-, hadügy-, pénzügy- és iparügyi mi­niszterei is bekapcsolódtak a t rgyalásokba. Francia rész­ről jelen van pénzügymi­niszteri minőségben Ray­mond Barre miniszterel­nök. PLENÁRIS ti' ÉS BELGRÁDBAN Az Üj-belgrádi ..Száva" ogresszusi központban hét­n délelőtt bizottságokban '''ytatta munkáját a 35 or­, 'ág képviselőinek az eu­óoai biztonság és együtt­működés kérdéseiről tár­gyaló találkozója. Délután plenáris ülést, tartottak. BEFEJEZŐDTEK AZ NDK—KNDK TÁRGYALÁSOK Az NDK párt- és állami küldöttsége, amelyet Erich Honecker az NSZEP KB főtitkára, az Államtnnács el­nöke vezet, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság­ban tett hivatalos és baráti látogatásának befejeztével, vasárnap elutazott Phen­janból. A küldöttséget a re­pülőtéren Kim Ir Szen, a Koreai Munkapárt Központi Bizottságának főtitkára, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság elnöke és több más hivatalos személyiség búcsúztatta. KOZMOSZ—966 A Szovjetunióból hétfőn Föld körüli pályára állítot­ták a Kozmosz-sorozat leg­újabb. 966. tagját, amelynek feladata a világűr kutatá­sának folytatása. A Koz­mosz 966 berendezései kifo­gástalanul működnek. _ • Kairó (TASZSZ) Vlagyimir Poljakov, a Szovjetunió egyip­tomi nagykövete vasárnap a szovjet kor­mány megbízásából felkereste az Egyipto­mi Arab Köztársaság külügyminisztériu­mát, és ott kijelentette: Teljesen egyértelmű a célja annak a barátságtalan egyiptomi intézkedésnek, amelynek értelmében bezárják a Szovjet­unió alexandriai. Port Said-i és asszuéni konzulátusát valamint kairói kultúrköz­pontját, és annak alexandriai kirendeltsé­gét. Az intézkedés arra irányul, hogy to­vább romoljanak a szovjet—egyiptomi kap­csolatok. Amint az az egyiptomi fél szá­mára világos, a Szovjetunió egyiptomi konzulátusai a szovjet szakértők és képvi­seletek konzuli ügyeit intézték, annak ér­dekében. hogy Egyiptommal együttműkö­désben. a két ország kormányközi megálla­podásának értelmében megvalósuljanak a különbözó gazdasági, szociális és tudomá­nyos létesítmények. A szovjet konzulátusok és kulturális központok sosem lépték túl az Egyiptom és a nemzetközi előírások ál­tal megszabott kereteket, és hasznosan tevé­kenykedtek a Szovjetunió és Egyiptom kö­zötti sokoldalú együttműködés, kulturális csere es kölcsönös megértés fejlesztésében. A szovjet kormány abból indul ki, hogy ezeknek a szovjet intézményeknek a léte a két ország között korábban kialakult, ba­ráti együttműködésből fakadt. Magától ér­tetődő, hogy a Szovjetunió ezeknek az in­tézményeknek a fenntartásában nem lehet érdekeltebb, mint maga Egyiptom. Más szóval, a jelenlegi körülmények között, amikor Egyiptom olyan vonalat követ, amely a baráti együttműködés korlátozá­sára. a két ország közötti kapcsolatok csökkentésére irányul, a szovjet kormány nem létja értelmét annak, hogy a továb­biakban is fenntartsa Egyiptomban kon­zuli hivatalait és kulturális központját * A. Gromiko, az SZKP KB Politikai Bi­zottságának tagja, a Szovjetunió külügymi­nisztere hétfőn fogadta Malcolm Toon-t, az Egyesült Államok moszkvai nagykövetét. A megbeszélésen a közel-keleti helyzet­tel kapcsolatos kérdéseket érintették. Gromiko megerősítette a Szovjetuniónak a közel-keleti rendezés kérdéseire vonat­kozó elvi álláspontját. Biszku Béla nyilatkozata latin-amerikai tapasztalatairól flrab egység — kudarcokkal ím. december 6. Tripoli­ban veget ért az Arab Liga néhány — progresszív irány­vonalat kővető — országá­nak csúcsértekezlete. Ezen elutasították a Szadat-féle közel-keleti „rendezés" kon­cepcióját. A második világháború vé­ge felé megerősödtek az arab világ egységtörekvésel. Né­hány arab. állam elhatározta, hogy kapcsolataik erősitése és politikai tevékenységük összehangolása érdekében létrehozzák az Arab Ligát. Az alapokmány aláírására 1945. március 25-én Kairóban került sor. Az Arab Ligát — noha létrehozói túlnyomó­részt reakciós monarchiák voltak — már kezdettől fog­va némi imperialistaellenes­ség lellemezte. 1958 márciusában Egyip­tom és Szíria — Egyesült Arab Köztársaság néven — egyesül. Még ez évben hatá­rozatot fogad el a Liga az algériai szabadságharc anya­gi támogatásáról, és Omán segítéséről a brit agresszió visszaverése érdekében. Igyekeztek közös álláspon­tot kialakítani a világoolitt­ka főbb kérdéseiben. Ugyan­akkor azonban az arab világ belső politikai törésvonalai is lemérhetők a szervezet te­vékenységében. Nem tudtak egységesen fellépni sem az egyiptomi—szudáni, sem az algériai—marokkói határvi­szályok, sem a libanoni pol­gárháború kérdésében. 1964-ben elhatározták az Arab Egyesitett Katonai Pa­rancsnokság felállítását Az Arab Ligában azonban las­san érlelődött a két táborra szakadás veszélye. Egyiptom (1954), Algéria (1962), Szíria (1063), Szudán (1964), Irak (19681, Líbia (1969), Szomália (1969), Demokratikus Jemen (1969) fémjelzik a baloldali fordulat foiyamatát. a néptö­megek aktivizálódásának megújulását. Ezen pozitív irányba lépett országok (me­lyek közül többen azóta meg­torpantak a választott úton való továbblépéstől) alkották az imperialistaellenes frontot. Az arab egységtörekvések egyik kiemelkedő eseménye a Nass-er által elképzelt Arab Köztársaságok Szövetségének megalakulása. 1971. szeptem­ber 3-án. Egyiptom, Líbia és Szíria által létrehozott állam­szövetség összterülete 2 mil­lió 946 ezer 720 négyzetkilo­méter. lakossága 42 millió 148 ezer fó (1970) volt. Célja az Izraeli agresszió következményeinek felszámo­lása, a haladó arab politika összehangolása, a szövetség, mint egység, politikai súlyá­nak megteremtése volt. Szó volt Szudánnak e szövetségbe való felvételéről is. Később napirendre került Egyiptom és Líbia teljes uniója is (1972). A haladó nasszerl Irány­vonaltól azonban Szadat fo­kozatosan kezdett eltérni. A Nyugat felé nyitás jegyében, az egyiptomi politika egyre jobbra fordult. Az 1973-as arab—Izraeli háborúban megmutatkozó hiányosságo­kat szovjetehenes légkör megteremtésére használták fel Egyiptomban. Az újra és újra kiújuló gazdasági válságok láttán, a nyugati tőke beáramlásának érdekében, Szadat szakított a Szovjetunióval (1975), és szembehelyezkedett a vele unióban levő — nasszerista vonalat követő — Líbiával. Az ez év nyarán lezajlott vé­res határincidensek már elő­revetítették az államszövet­ség felbomlásának veszélyét. A szakítás folyamatát bete­tőzte Szadat Izraelben tett látogatása, amely alapjában mond ellent az összarab ér­dekeknek, és nyílt elárulása az arab ügynek, a palesztin népnek, s nem utolsósorban az egyiptomi népnek. Ez derült ki a szadatl po­litikát megbélyegző „pán­arab ellenállási front" orszá­gai (Líbia, Algéria, Szíria, Demokratikus Jemen, vala­mint a Palesztinai Felszaba­dítás! Szervezet) által Tripo­liban december 5-én tartott értekezleten, amelyen elítél­ték Szadat politikáját. Ügy döntöttek, hogy befagyaszt­ják az egyiptomi kormány­hoz fűződő politikai és diplo­máciai kapcsolatokat. Szíria és Líbia tárgyalt Egyiptom­nak az AKSZ-ből történő ki­zárásáról is. December 6-án Egyiptom válaszként megszakította a tripoli csúcson részt vett or­szágokkal a diplomáciai kap­csolatokat. • Budapest (MTI) — A testvérpártok korábbil meghívásának tettünk eleget. Kolumbia, Venezuela, Costa­Rica, Mexikó, Kuba, a meglá­togatott országok helyzete na­gyon eltérő, más és más kö­rülmények között dolgoznak testvérpártjaink. Ami a kö­zös e latin-amerikai pártok munkájában, harcában: ami­kor Chilében a katonai junta uralomra került, a jobboldal arra számított, hogy ez lánc­reakciószerűen terjed majd Latin-Amerika más országai­ban is, kihatva természete­sen a munkásmozgalomra, testvérpártjaink életére, te­vékenységére is. Nem ez kö­vetkezett be! Sőt, azt lehet mondani, hogy az általunk meglátogatott országokban a testvérpártok harca fellendü­lőben van. — A meglátogatott orszá­gokban nemcsak pártközi kapcsolatainkról folytattunk eszmecserét. Kolumbiában például tárgyaltunk a szená­tus alelnökével, a parlament külügyi bizottságával, Vene­zuelában a szenátus elnöké­vel, Costa-Ricában a kül­ügyminiszterrel, a parlament elnökével és találkoztunk természetesen képviselőkkel is. A meglátogatott országok­kal államközi kapcsolataink vannak, és benyomásaink szerint nagy lehetőségek kí­nálkoznak a politikai, a gaz­dasági, a kulturális kontak­tusok fejlesztésére, szélesíté­sére. — Mindenütt ahol jártunk, a testvérpártok kifejezték: ők Kubát, mint ebben a tér­ségben az első szocialista or­szágot, irányjelzőnek tekin­tik. Találkoztunk Fidel Castró­val, a Kubai Kommunista Part Központi Bizottságának első titkárával, az Államta­nács elnökével, aki megkért bennünket: tolmácsoljuk a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának, a Kubai Köztársaság Állam­tanácsának és Minisztertaná­csának üdvözletét a magyar népnek, s megújította Kádár Jánosnak, az MSZMP Köz­ponti Bizottsága első titká­rának szóló meghívását: lá­togassan el Kubába. — Hazatérőben delegációnk megállt Lisszabonban, s nagy örömünkre szolgált, hogy fogadott bennünket Al­varo Cunhal, a Portugál Kommunista Párt főtitkára. Testvérpártunk a néptöme­gekkel összefogva, széles szö­vetségi politikát megvalósít­va azért harcol, hogy a reak- , ció próbálkozásai, manőve­rei ne sikerüljenek. Híven a néptömegek érdekeit képvi­selő elveihez — ragaszkodik ahhoz, hogy a forradalmi vívmányokat ne csak meg­őrizzék, tovább is fejlesszék. Egyetlen egységes erő van, amely tudja, hogy mit akar, s ez a Portugál Kommunista Párt. Testvérpártunk most, a kormányválság idején úgy vélekedik: számukra nem az a fontos, hogy milyen kor­mány van, hanem az, hogy milyen politikát folytat. Nem az a lényeg, hogy bent van-e a kormányban a kommunista párt, vagy nem vesz részi benne, hanem az, hogy a kormánynak a demokratikus szabadságjogokat megvédő, a forradalmi vívmányokat megőrző, továbbfejlesztő programja van-e. S ha igen, azt a kommunista párt tá­mogatja — fejezte be nyilat­kozatát Biszku Béla. Közéleti napló i ÓV ARI MIKLÓS HAZAÉRKEZETT BÉCSBÓL Hazaérkezett Bécsből a Ma- vei részt vett az Osztrák ,íy?LSz0CÍalista Munkáspárt Kommunista Párt XXIIL SSaPa PomSTai kongresszusán. A küldöttse­ság tagjának, a Központi Bi- Set érkezésekor Győri Imre, zottság titkárának vezetésé- a KB titkára üdvözölte. SCHULTHEISZ EMIL MOSZKVÁBAN Dr. Schulthetsz Emil egész- ülésére. A delegáció búcsúz­ségügyi miniszter vezetésével tatására a Ferihegyi repülő­hétfőn delegáció utazott ,,„„„ „.„,_» j„ Moszkvába, a KGST egész- *éren megjeIent dr' ZsÖgón ségügyi együttműködési ál- Éva államtitkár es dr. Aczél landó bizottságának ötödik György miniszterhelyettes. BUDAPESTI PÁRTDELEGÁCIÓ UTAZOTT VARSÓBA Hétfőn Király Andrásné- gyei fővárosban. A delegá. nak, a budapesti pártbizott- ciót a Ferihegyi repülőtéren ság titkárának vezetésével Somogyi Sándor, az MSÉMP budapesti pártdelegáció uta. kb tagja, a budapesti párt­2NGYVERSAESÜA MUSLRT varsói bizottságának meghí- Jelen volt Marian Chrusz­vására négy napot tölt a len- czewski követtanácsos. Berezeli A. Károly Vándorének (Regény) 152. Néha összeráncolta a homlokát, néha felhúzta a szemöldökét, s közben egy-egy csodálkozó mozdulatot tett Láttam rajta, hogy fontoskodik, mert önmagában eldöntötte már, hogy engedni fog kérésemnek. — Hát... — töprengett, vívott Önmagával, ola­szos színészkedéssel —, tulajdonképpen ez szigo­rúan tilos... De mert magyar, s itt akar egyetem­re járni, megpróbálhatjuk... De figyelmeztetem, hogy mi Genovába megyünk, Palermo és Ná­poly érintésével, s Nápolyban csak egy-két órára állunk meg. felfrissíteni készletünket. — Aztán kezet nyújtott, s mondta, hogy valahol a hajó közepén helyezkedjem el, a fűtőház közelében, mert az fedett, s a szél sem éri annyira. Mert — s fölnézett az égre — viharos éjszakánk lesz, s mi hamarosan indulunk. Hát vigyázzon magára! — Aztán szalutált, s kecses könnyedséggel el­vonult Én egyelőre még nézelődtem a korlátnak tá­maszkodva, búcsúzkodtam Messinától, de hama­rosan a fűtőház közelébe húzódtam, mert való­ban szel kerekedett, s elkezdett esni az esá Le-. öltem a padlóra a pokrócomra, s örültem, hogy ilyen szépen megoldódott válságos helyzetem. Az ellopott pénz azért hiányzott, mert el sem tudtam képzelni, mit kezdek Napolyban egyetlen fillér nélkül. Talán a háziasszony kölcsönöz? Vagy Ro­sa kisasszony... S erre róla ábrándoztam, az éj­fekete déli szépségről, akivel egy fedél alatt fo­gok lakni egy álló esztendeig, s aligha férkőzhe­tem a közelébe... Amint a hajó a szokott izgalmakkal, ordibá­lásokkal és csikorgásokkal elindult és kisiklott a nyílt tengerre, hirtelen kitört a vihar. Az eső ré­zsút zuhogott, a hullámok lomhán meglódultak és átcsaptak a korláton. A petróleumoshordók jól megfürödtek, de a bűz csak nem csökkent. S a hajó előbb ringott, hányódott, aztán összevissza dülöngélt, mint a részeg ember. Egy matróz, lát­va, hogy ott gubbasztok a pokrócomon, odaszólt, hogy menjek le a legénységi kajütbe, ott kapha­tok egy matracot, azt hozzam ide fel, s arra he­verjek, mert az út hosszú lesz, két napig el el­tarthat. Én engedelmeskedtem neki, s a hordók zsíros tetején odatáncoltam a kajüthöz, amely a hajó farában bújt meg, s ez hatalmas alámerülésekkel és felágaskodásokkal ellensúlyozta a hullámok vad viháncolását. Itt vblt a legnagyobb a kilen­gés, s mikor lebotorkáltam a keskeny lépcsőkön a matracért, már kavargott a gyomrom, s ve­szettül gyűlt a nyál a számban. Erőlködtem, hogy ne legyek rosszul, s fejemre helyezve a nagy matracot, sietve feltámolyogtam a pár lép­csőfokon, hogy kijussak a szabad levegőre. De az meg süvöltött, búgott és csapongott, a víz egy­re mosta a hordókat, s az én lábamat is. mert többször megtántorodtam és megcsúsztam, a bizony, csak a szerencsének köszönhetem, hogy émelygő gyomorral, s már-már remegő lábakkal át nem bukfenceztem a korláton, egyenesen bele a tengerbe, a matraccal együtt. A kutya sem vet­te volna észre, s én ott fejeztem volna be éle­temet, Charybdis halálos ölelésében. De mégis csak visszajutottam a fűtőházhoz, a ott gyorsan hanyatt vágódtam a matracon, rnert egyre jobban kínzott a hányinger. A hajó úgy ugrált, billegett, mint a papírcsónak, pedig a parttól sem voltunk még túl távol, s elképzel­tem, hogy milyen lehet egy ilyen vihar az Észa­ki-tengeren, amelyen német barátaim fognak majd egy-két hónap múlva hajókázni. Én min­denesetre mozdulatlanul hevertem a hátamon, úgy kibírtam valahogyan rosszullét nélkül, mert mihelyt fölültem, hogy körülnézzek, rögtön emel­kedett a gyomrom is, azzal a veszéllyel, hogy ki­üríti tartalmát. Így inkább feküdtem, s csak aa eső és szél zenebonáját hallgattam, melyhez ki­séretül a hullámok alvilági tánca járult Oly reménytelen állapotban hevertem ott, hogy észre sem vettem az ldó múlását, pedig mikor újra feleszméltem, mér hajnalodott, s mi, amint értesültem, elhagytuk Palermót is. Sokat úgy­sem láthattam volna az Aranykagylóból, mert az ég reménytelenül borús volt, s a szél egy pilla­natig sem akart megcsillapodni. Fújt, fújt, fü­tyült de mikor már vagy huszonnégy órá la he­vertem a hajótest közepén, kezdtem elunni ma­gam, s hirtelen terhemre vált ez a mozdulatlan­ság. Nagy elhatározással felültem, sőt felálltam. (Folytatjuk.) « t

Next

/
Thumbnails
Contents