Délmagyarország, 1977. december (67. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-13 / 292. szám

Csütörtök, 1977. december 15. 13 KISZ-ajánlással a pártba A párttaggá nevelés tapasztalatai Szegeden és a szegedi járásban Előttem két statisztikai táblázat Az elmúlt évek sze­gedi és szegedi járási pártag­felvételeinek adatai. Ezek a számszerű tények önmaguk­ban, a háttér ismerete nél­kül száraz, s nem is mindig a valóságot pontosan tükrö­ző jelzések. Valami mégis kiolvasható a számoszlopok­ból. Egy bizonyos, mind a városban, mind a járásban az elmúlt években növeke­dett a 30 év alatti fiatalok felvétele. Ám, a városban a pártba felvett fiatalok ará­nya 70 százalék fölött van, a járásban ez 55—60 száza­lékot mutat Az is fontos jelzés, hogy a KISZ-tagok közül hánynak volt ajánlója a KISZ-szervezet Az elmúlt évben KISZ-ajánlással — nö­vekvő tendencia! — Szege­den már közel 90 százalék, a jarásban kettő kivételével valamennyien az alapszerve­zet ajánlásával kerültek a párt tagjainak sorába. Az sem közömbös adat, hogy az elmúlt évben Szegeden a fel­vett fiatalok közül több mint ötvenen, a járásban a felvet­tek negyede 18 és 21 év kö­zötti fiatal lány és fiú. De elgondolkodtató jelzés az is, hogy a járásban 1972-óta mindössze két tanuló lett az MSZMP tagja, Szegeden pe­dig az elmúlt évben mind­össze három érettségiző kö­zépiskolást vettek fel a párt­ba. (Az MSZMP X. kongresz­ezusa a párttagság alsó kor­határát a 18. életévre szállí­totta le. Ezzel mintegy foko­zottan számított a KISZ hi­vatásából adódó feladatára, arra, hogy tagjait a marxiz­mus—leninizmus szellemében nevelje, az ifjúság körében hirdesse és képviselje a párt politikáját, küzdjön annak megvalósításáért, vegyen részt a párt utánpótlásának nevelésében. Ugyanakkor pártunk megadta azt a jo­got, hogy a pártba felvételét kérő KISZ-tag ajánlója az alapszervezeti taggyűlés le­gyen.) Érdemes néha nagyitóval Vizsgálni a kérdést: hogyan i élnek megadott jogaikkal a ' K ISZ-szervezetek ? Ezért nem véletlen, hogy a KISZ ma­gasabb fórumai rendszere­sen napirendre tűzik a párt­taggá nevelő tevékenység elemzését, összegezik a ta­pasztalatokat, levonják a következtetéseket. A közel­múltban a KISZ szegedi és szegedi járási bizottsága tűz­te napirendre az említett té­mát, s a KISZ Csongrád me­gyei bizottságának közelgő ülésén is ez az egyik fő téma. A párttaggá nevelő tevé­kenység tulajdonképpen há­rom, jól elkülöníthető peri­ódusra osztható. Az első idő­szakban az előkészítő, a ne­velőmunka — a KlSZ-szer­vezetek tulajdonképpeni rendszeres, folyamatos, terv­szerű és tudatos munkája! — kerül előtérbe, a második periódus maga az alapszer­vezeti, illetve párttaggyűlés, mig a harmadik időszak a pártba felvett KISZ-fiatalok tevékenysége, munkája az ifjúsági szövetségben. (A párt tagjává ajánlani valakit komoly, felelőségtel­jes politikai tett. Párttag­ajánlást csak olyan régi párttag lehet, aki a jelöltet több éve ismeri, tájékozott szakmai munkájáról, világ­nézeti felkészültségéről, ma­gánéletéről. A párt megadta a KISZ-szervezeteknek azt a jogot, hogy soraikból a kollektíva bölcsességének fel­használásával, a közösség mérlegén megmérve leg­jobbjait ajánlja a pártba. Olyan értelmes kockázat ez, mely részben bizonyítja az ifjúsági szervezet erkölcsi­politikai nagykorúságát, más­részt a párt bizalmát az if­júsági mozgalom iránt. Áz ajánlás joga és kötelessége nagy nevelőerő, mely az alapszervezeti munka gerin­cét kell, hogy képezze. Hi­szen a párttagok felkészült­sége egyszerre jelent világ­nézeti és politikai képzettsé­get, szakmai helytállást, ide­ológiai tisztánlátást, erköl­csi és etikai tartást. Az el­múlt éltben az országban 11 ezer KISZ-tag felvételi ké­relmét fogadták el. Velük mintegy 55 ezerre emelke­dett azoknak a KISZ-tagok­nak száma, akik aktív tagjai a pártnak. Az új párttagok több mint 80 százaléka a KISZ-szervezet ajánlásával lépett a párttagok sorába.) Szegeden a párttagépítő munka a KISZ- és pártszer­vezetek összehangolt tevé­kenységén alapszik. Mégis több kérdést vetnek fel az elmúlt évek tapasztalatai. Kevés a 18 éves párttag. Ez elsősorban a középiskolai párt- és KlSZ-ajánlótevé­kenység hiányossága, de oka az is, hogy a szakmunkás­képző intézetekben a tanul­mányok befejezését követően a fiatalok nem viszik ma­gukkal munkahelyükre az iskolai KISZ- és pártszerve­zet ajánló sorait. Ezután jön a katonaság, esetleg az újabb munkahely, lányoknál a há­zasságkötés, családalapítás és gyermekszülés, ezek mind­mind késleltetik a párttag­felvétel idejét. Ezért mutat­ható ki statisztikailag, hogy a fiatalok tagfelvétele 24—25 éves korra esik. A párttagajánló tevékeny­ség másik fontos fóruma maga a taggyűlés, amelyen a közösség dönt a felvételi kérelemről. Mind a városi, mind a járási bizottság je­lentése bizonyítja, hogy ezen a téren sok még a fogyaté­kosság. Ennek okai lehetnek a rossz beidegződések, az egyoldalú szemlélet és a helytelen értelmezés. Nem kellően ismerik az ajánlás elkészítésének módját és for­máját, s jó néhányszor fel­vetődik a kérdés, a KISZ ál­tal ajánlott fiatalok hánya­dát nevelte kommunistává a KISZ-szervezet?! Sok ezeken a taggyűléseken a formális elem, az olyan vélemény: „Javaslunk, szavazunk, mi­ért is akadályoznánk meg ezt a lépést, miért állnánk egy társunk útjába?!" Nem minden taggyűlés kellően előkészített, sematikus a vi­ta, fontoskodó a magyaráz­kodás. Ugyanakkor a fiata­lok többsége nem kellően tájékozott a párttagok fel­adatairól, kötelességeiről, fe­lelősségéről. (Az MSZMP határozott törekvése, hogy a párt fia­tal, újonnan felvett tagjai ne lépjenek ki a KISZ-szerve­zet soraiból, hanem pártmeg­bízatásként továbbra is ko­rábbi KISZ-szervezetük tag­jaiként tevékenykedjenek. Ez a törekvés erősíteni igyek­szik a párt és a KISZ szoro­sabb együttműködését, kap­csolatainak elmélyülését.) Mindkét jelentés megálla­pítja, egyre inkább termé­szetessé válik, hogy az új párttagok évekig pártmegbí­zatásként a KlSZ-szerveze­tekben dolgoznak. A párt­és KISZ-szervezetek kapcso­latának jele, hogy a KISZ­titkárok aktív résztvevői a párttaggyűléseknek, s mind általánosabb, hogy a KISZ tagjai megismerik a párt­szervezetek munkáját, fel­adatait, eredményeit. A feladatok között tallóz­va szembeötlő, hogy az egyik legfontosabb feladat a fiatal, 18—21 éves fizikai dolgozók párttagfelvételének előmoz­dítása. A rövid, szűkszavú életrajz, a kevés látványos eredmény még nem ment fel senkit az összetettebb, diffe­renciáltabb nevelőmunka, a •fokozottabb felelősség alól. Örvendetes, hogy mindkét jelentés és az üléseken el­hangzott felszólalások konk­rét előrelépésekről adtak számot. Egy bizonyos, a KISZ párttagajánló tevé­kenysége és a pártszerveze­tek pártépítő munkája csak közös, tervszerű és követke­zetes münkával érhet el újabb, előremutató eredmé­nyeket T. L. KGST­tanácskozás A KGST közlekedési állan­dó bizottsága december 7. és 10. között Jugoszláviában, Splitben tartotta 53. ülését. A tagállamok miniszterei az egyes közlekedési ágazatok műszaki fejlesztésére vonat­kozó ajánlásokat fogadtak el, és jóváhagyták a bizottság 1978—79. évi munkatervét A tárgyalásokon részf vett magyar küldöttség Pullai Ár­pád közlekedés- és postaügyi miniszter vezetésével vissza­érkezett Budapestre. Akadémiai küldöttség utazott Finnországba Márta Ferenc főtitkár ve­zetésével Helsinkibe utazott a Magyar Tudományos Akadé. mia delegációja, a finn Aka­démia és az MTA közötti együttműködési egyezmény 1978—79. évi munkatervének aláírására. Bíró József Kuvaitban Dr. Bíró József külkereske­delmi miniszter hétfőn reg­gel Kuvaitba utazott, majd Indiát keresi fel. A két or­szágban tárgyalásokat folytat a gazdasági kapcsolatok fej­lesztéséről. A Legfelsőbb Bíróság ülése Hétfőn teljes ütést tartott a Legfelsőbb Bíróság. Dr. Sza­kács Ödönnek, a Legfelsőbb Bíróság elnökének elnökleté­vel megtárgyalták és elfogad­ták a Legfelsőbb Bíróság bün­tető kollégiumának működé­séről előterjesztett beszámo­lót. Megállapították, hogy a büntető kollégium elvi irá­nyító és ítélkező tevékenysé­gével jelentősen elősegítette a bűnözés elleni küzdelmet és a szocialista törvényesség vé­delmét. A teljes ülésen részt vett és felszólalt dr. Szíjártó Károly legfőbb ügyész, dr. Markója Imre igazságügyi ál­lamtitkár, dr. Prieszol Olga országgyűlési képviselő, a közalkalmazottak szakszerve­zetének főtitkára, Ladvánszky Károly, rendőr vezérőrnagy, belügyminiszter-helyettes, dr. Nyiri Sándor, az MSZMP KB közigazgatási és adminisztra­tív osztályának alosztályveze­tője, több megyei bíróság el­nöke, a jogi tudományos élet valamint a jogász szervezetek képviselői. A magyarországi délszlávok szövetségének programjából A magyarországi délszláv amatőr együttesek folytatják vendégszereplésüket Dunaúj­városban, Százhalombattán, Murakeresztúron, Tótszent­mártonban, Kimlén, Kóphá­zán és más, délszlávok lak­ta településeken. A rendez­vénysorozatot a zágrábi ifjú­sági színház tíznapos ma-1 gyarországi szereplése nyitja' meg január 12—22. között. Ezenkívül számos hasonló programot tervez a Magyar­országi Dlészlávok Demokra­tikus Szövetsége. A jövő éri munkatervet hétfőn a Haza­fias Népfront budapesti bi. zottságának székházában tar_ tott ülésen fogadta el az or­szágos választmány. Sokkal nagyobb a tavalyinál Ezüstvasárnapi forgalom Bőséges árukészlet, gazdag választék, a vártnál nagyobb vásárlási kedv jellemezte az idei ezüstvasárnapot. Az áru­házak és a kiskereskedelmi vállalatok országszerte sok­kal nagyobb forgalmat bo­nyolítottak le, mint tavaly ezen a napon. Szegeden több mint 60 áru­ház, ajándékbolt, ruházati és más üzlet ezertagú személy­zettel várta az ezüstvasárna­pi vevőközönságet. A Cent­rum áruházban 60 millió fo­rint értékű árukészlettel fo­gadták a vásárlókat, egymil­lió 600 ezer forint értékű áru gazdára is talált. Az idei forgalom a tavalyit 200 ezer forinttal haladta meg, az ezüstvasárnapon csaknem 30 ezren fordultak meg az áru­házban. Kapósok voltak a ru­házati cikkek, sokan keresték a kozmetikai árukat. A mű­szaki cikkek forgalma a várt­nál kisebb volt, a vevők ugyanis azokat a korszerű árukat keresték — például a Minimat mosógépet, a leg­újabb televíziót —, amelyek még nem érkeztek meg az áruházba. A Komplett Ruházati Vál­lalat ezüstvasárnapi forgalma lényegesen nagyobb volt a tavalyinál. A megye négy na­gyobb városának 50 boltjá­ban 2 millió 250 ezer forint értékű áru talált gazdára, a szegedi üzletek forgalma 1 millió 300 ezer forint volt, a tavalyinál 4 százalékkal na­gyobb. A megyében majd tízezren vásároltak a Komp­lett üzleteiben, keresett volt a férfiszövet, sokan takarót, törülközőt, öltönyt, kabátot, női és bakfispantallót vettek. Kapósak voltak a Lee-far­mernadrágok, a férfiingek és a gyermekruházati cikkek is. A DELTA 19, ezüstvasár­nap is nyitva tartó üzletében pontosan ugyanolyan ered­ménnyel zárták a napot, mint tavaly: 652 ezer 700 forintér­tékű árut forgalmaztak. Kü­lönösen kelendőek voltak a játékok, sokan autópályát, meccsboxokat vásároltak. Sajnos, diavetítőt ezúttal sem lehetett kapni. A műszaki cikkek közül sokan keresték a legkorszerűbb rádiókat, tá­vékészülékeket, a sztereó le­mezjátszókat és magnetofo­nokat, többnyire hiába. Tűzközelben Kevés az olyan ember, aki ne érezne szinte misztikát vonzalmat a tűzhöz. Szikra, ha pattan, láng, ha felcsap, füst, ha homályt bocsit szemünkre, forróság, ha meglegyinti ar­cunkat — e gyönyörködünk a parányi tűzbogárkák játéká­ban, a festhetetlen és utánozhatatlan színekben, a pillana­tonként változó füstfigurilcban. S vajon mi marasztalja a tűz közelében — őket, akiket nem a látvány szépsége, ha­nem a kenyérkereset állított a helyükre? Sisakban, azbeszt­kesztyűben, védőitalok és szemüvegek alig védelmében lát­ják-e, észreveszilc-e még, hogy az izzó vas játszani is tud — színeivel, lángnyelveivel? Valószínű, hogy inkább a moz­dulatok biztonságára figyelnek a vasöntödében, s nem a szeszélyes tűzijáték fordulataira. Ezek a képek érzékeltetői lehetnek e munka izgalmának, hiszen még a pihenésre szánt cigaretta szünet is feszültséggel teli. A várakozás percei is óráknak tűnhetnek, amíg izzó folyammá alakul a fém, hogy aztán embert szolgáló útjára indulhasson, s legyen belőle szerszám, korlát vagy gépóriás. Mozdul a kar, őrködik m tekintet — s úrrá lesz a természet szülöttein: a vason, • lángon. Somogyi Kaw/iw fclvacM

Next

/
Thumbnails
Contents