Délmagyarország, 1977. december (67. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-11 / 291. szám

Vasárnap, 1977. december 11. WZDMJE3X3Z Környezetünkért K örnyezetünk megóvása ér­dekében — elsősorban a víz- és a levegőtisztaság védelmében — már évekkel ez­előtt rendeletek születtek. Ezek műszaki és jogi szempontból rész­letesen szabályozzák a vállalatok, szövetkezetek, állami szervek és intézmények környezetvédelem­mel kapcsolatos feladatait, köte­lességeit. Meghatározzák a szeny­nyezőforrások kötelező bejelenté­sének rendjét, rendelkeznek a szennyezőanyagok még szankció nélkül kibocsátható maximális mennyiségének meghatározásáról. A vizet és a levegőt károsan szennyezőkkel szemben bírságot, szabálysértési eljárást, súlyosabb esetben a tevékenység betiltását helyezik kilátásba. Környezetünk védelme ma már tág kategória, egész társadalmun­kat érintő feladat, amelyet az 1976. évi II. törvény fogalmaz meg. Kérdés, hogy a papírra ve­tett rendeletek hogyan érvénye­sülnek a gyakorlatban, milyen azok végrehajtásának színvonala, hatékonysága? Magyarország környezetvédelmi szempontból az iparilag kimagas­lóan fejlett országokhoz viszo­nyítva még kedvező helyzetben van. Ennek ellenére egyre szem­betűnőbbek azok a káros jelensé­gek. amelyek arra intenek, hogy többet kell törődnünk életterünk ökológiai egyensúlyának biztosí­tásával. Ez adta aktualitását an­nak a vizsgálatnak, amelyet az idén végzett a Csongrád megyei Népi Ellenőrzési Bizottság me­gyénk négy városában: Szegeden, Hódmezővásárhelyen, Csongrádon és Makón. A vizsgalat a környe­zetvédelemnek legfontosabb rész­területeire — a víz-, a levegő-, valamint a településtisztaság-vé­delemre terjedt ki. f Egv-egy terület környezetvédel­méről a földrajzi adottságok, a népsűrűség, az urbanizáció foka, a gazdasági élet szerkezet, a kom­muniális ellátottság stb. tükrében célszerű ítéletet alkotni. Csongrád megye tipikus alföldi teriilet. Élő­vizekben viszonylag gazdag. A megye népsűrűsége némileg ki­sebb az országos átlagnál, a la­kosságnak mintegy 65—70 száza­léka városlakó. A városi lakóhá­zak 60 százaléka központi vízmű­hálózatról nyeri a vizet A csa­tornázottság Szeged kivételével, sajnos, kimondottan alacsony fo­kú. A szennyvízelvezető csatorná­nak alig több mint negyede zárt, a többi nyitott árok. A városi közúthálózat hozzávetőleg 60 szá­zaléka burkolatlan, földes út, és a parkok, zöldterületek aránya kiest A megyében tapasztalható ör­vendetes ipari fejlődésnek káros — bér nem szükségszerű — kör­nyezeti ártalmai lehetnek. Figye­lemre méltó az a körülmény, hogy a körülbelül 500 ipari üzem hoz­závetőleg 80 százaléka települt a városokba. A mezőgazdaság a gépesített iparszerű gazdálkodás irányába fejlődik, fokozódik a kemizálás. A gépesítés és a belterjes állatte­nyésztés ipari segédüzemeket tett szükségessé. A technika jelenlegi lehetőségei mellett rohamosan fejlődő közle­kedés a környezetszennyezés egyik legfontosabb meghatározó ténye­zője. A mi városaink útjain is egyre több a gépjármű. A nem­zetközi tranzitutakon napi 3—4 ezer, nyári hónapokban ennél több gépjármű áthaladásával kell számolni. Növeli a probléma sú­lyát, hogy a nagy forgalmú utak sűrűn lakott területeken halad­nak át, többnyire érintik városa­ink belterületét ls. A környezetvédelem helyi fele­lős gazdái,, a városi tanácsok ma még nem rendelkeznek önálló környezetvédelmi tervvel, költ­ségvetésük elkülönített környe­zetvédelmi rovatot nem tartalmaz. A környezetvédelmi teendők egyéb terveikben, határozataikban szerepelnek, ezért nem minden esetben kapnak jelentőségüknek megfelelő, önálló hangsúlyt. A lakosságot közvetlenül érintő, ak­tuális feladatok megoldásában a társadalmi és a tanácsi szervek együttműködése eredményes: az elmúlt két évben városainkban mintegy 60—80 millió forintra te­hető annak a társadalmi munká­nak az értéke, amely valamilyen módon az egészséges, tiszta tele­püléskörnyezet létrehozását szol­gálta. A környezetszennyezés eg­zakt mérése, ellenőrzése műszaki­tudományos feladat, amellyel sza­kosított laboratóriumok, intézetek foglalkoznak. A vízminőség ellenőrzése a KÖJÁL és az ATIVIZIG felada­ta. A KÖJÁL megállapította, hogy folyóink bakteriális szenyezettsé­ge az 1974. évihez képest 1976-ig egy fokozottal nőtt. Szakértők vé­leménye szerint, a bakteriális fer­tőzöttség és a nitrátkoncentráció — ami feltehetően a műtrágyázás következménye — folyamatosan növekvő tendenciája arra utal, hogy e téren egyelőre a jövőben sem várható számottevő javulás. Az ATIVIZIG egyéb szennyező­anyagokra vonatkozó mérései szerint a Tisza és a Maros ma még tiszta, vagy kissé szennyezett kategóriába sorolható, a romlás jelei azonban már mutatkoznak. Vizeink szennyezéséért a szenny­vízbevezetés, illetve a mezőgaz­daság fokozódó kemizáláss tehető felelőssé. Szeged kivételével váro­saink mindegyike rendelkezik szennyvíztisztító berendezéssel, azonban azok túlterheltek, illetve részben korszerűtlenek. Szegeden a tisztítómű építésével szemben előtérbe kelleti helyezni a korsze­rűtlen. elavult csatornahálózat parancsolóan szükséges felúiitá­sát. de reális remény van arra, hogy néhány éven belül a megye legnagyobb városának szennyvize sem kerül tisztítatlanul a Tiszába. A vízszennyezésért a szennyvíz­kibocsátókra kirótt bírság összege két év alatt csaknem kétszeresére nőtt, az érintett vállalatok több­sége ennek ellenére nem fordít kellő gondot a vízszennyezés meg­akadályozására. Jellemző, hogy Szeged 30 kiválasztott vízszennye­ző ipari telephelye közül 11-nek egyáltalán nincs tisztító vagy elő­tisztító berendezése; 14 üzem megfelelő tisztításra alkalmatlan berendezést üzemeltet, s csupán 5 telephelyen működik az igények­nek megfelelő szennyvíztisztító mű. A felmérés szerint mintegy 30 vállalat a közművek megkerü­lésével. közvetlenül az élővizekbe vezeti szennyvizét. A Tisza ön­tisztító képességének tartalékai sajnos rohamosan csökkennek, ezért sürgető feladat az ipari szennyvíztisztítás általános meg­valósítása. Megyénkben a levegő tisztasá­gát a KÖJÁL és a Csongrád me­gyei Tanács V. B. megbízásából az Építésügyi Minőségellenőrző Intézet (ÉMI) szegedi állomása ellenőrzi. A KÖJÁL a légtér szennyezőanyag-tartalmát vizs­gálja. Méréseit eddig kizárólag Szegedre koncentrálta, de 1977-től Hódmezővásárhelyen is végez elemzéseket. Szeged területén 15 mérőhelyen vett, havi 450 minta analizálása alapján állapítják meg a levegőt szennyező anyagok kon­centrációját. Az eredmények arra utalnak, hogy a város levegőjé­nek tisztasága általában megfele­lő, de portartalma időiként — el­sősorban a közlekedési csomópon­tok környékén — meghaladja a megengedett értéket. A korábbi években előfordult, hogy a fűtési idényben a megengedettnél na­gyobb volt a levegő kéndioxid- és koromkoncentrációja. A Szegeden megvalósuló intenzív gázprogram eredményeként várhatóan mini­málisra csökkennek ezek a szeny­nyezöanyagok. Sajnos, éppen a Belvárosban — az ott lakók nem kis bosszúságára — néhány in­tézmény a mai napig korszerűt­len, elavult, széntüzelésű kazáno­kat üzemeltet Ezek a város leg­szebb. sűrűn beépített magiát ára«ztiák el korommal, szénmo­noxiddal és kéndioxiddal. Re­ményt kelt, hogy a kazónok több­ségét várhatóan már a közeliö­vőben gáztüzelésű berendezések­vált ják fel. Az ÉMI — elsősorban hatósági eljárás műszaki megalapozása céljából — a vállalatok légszeny­nyező tevékenységét vizsgálja. Az. intézet figyelme a légszennyező források nyilvántartásba vételére, az azokon kibocsátott szennyező­anyagok mennyiségének — az emissziónak — számítással és méréí~el tórtéilj meghatározásaio, a kibocsátási határértékek (emisz­sziónormák) — kiszámítására ter­jed ki. A NEB-vizsgálat megálla­pította, hogy az ÉMI által ellen­őrzött telephelyek száma összes­ségében nem nagy. de évről évre nő. Az ellenőrzések eredményei arra utalnak, hogy a légszennye­zők jelentős hányada hiányosan vagy egyáltalán nem tett eleget adatszolgáltatási kötelezettségé­nek. Feltételezhető, hogv a lég­szennyező források egy része még nem szerepel a megyei nyilván­tartásban. A légszennyezés szempontjából jelentős üzemek túlnyomó több­sége Szegeden és Hódmezővásár­helyen van. Ezek elsősorban por­ral, szénmonoxiddal. kéndioxiddal és nitrogénoxidokkal szennyezik a környezetünk levegőjét. A belte­rületen található régi üzemek, gyárak némelyikére kitelepítési határozat van érvényben — saj­nos, a kitelepítés gazdasági okok miatt elhúzódik. Ellenőrzéseinek eredményeiről az ÉMI szakértői véleményekben tájékoztatta a tanácsot, és javas­latot tett a légszennyezés csök­kentése érdekében szükséges ha­tósági intézkedésekre. A hatósági kötelezésnek az érintett vállala­tok — néhány kivételtől eltekint­ve — eleget tettek. A megyében 1976-ban kilenc üzemet sújtottak légszennyezési bírsággal. A bírság összességében nem érte el a félmillió forintot A tapasztalat azt mutatja, hogy a jelenlegi bírságolási rendszer nem ösztönöz kellő nyomatékkal a drága leválasztóberendezések be­szerzésére. A gépjárművek által okozott légszennyezés már ma is jelentős, és várhatóan a jövőben még na­gyobb problémát okoz. A közle­kedési eszközök többek között korommal, szénmonoxiddal, nit­rogénoxiddal és ólommal szeny­nyezik a levegőt. A szennyező­anyagok a talajközeli, néhány mé­teres rétegben halmozódnak fel. ezért különösen veszélyesek az emberi egészségre, az élővilágra, az épületek, műtárgyak állagára. A településtisztasággal kapcso­latos feladatokat, előírásokat a városi tanácsok rendeletekben szabályozzák. A NEB-vizsgálat rá­világított, hogy a városok közte­. rületeinek tisztasága nem kielé­gítő. Nem megfelelő a szilárd burkolatú utak takarítása, sok az építkezésekből, bontásokból visz­szamaradt törmelék, néhol elha­nyagoltak a járdák, parkok. A városok félreeső részein — több­nyire éppen a zöldövezetekben — engedélv nélküli szemétlerakó he­lyek találhatók. Ugyanakkor a statisztikai adatok azt tükrözik, hogy évről évre nő a közterüle­tek, parkok rendben tartására, takarítására fordított pénzösszeg. Nagv gondja a városoknak a ház­tartási és ioari szemét gyűjtésé­nek. elszállításának megszervezé­se. a hulladék szakszerű elhelye­zése. Szegeden és Hódmezővásár­helyen névleg pormentes edé­nyekben (Kuka) gyűitik a hulla­dékot. Csongrádon és Makón még megoldásra vár a korszerű hulla­dék"yüités megszervezése. A ki­jelölt szemétlerakó helyek nem felelnek meg az előírásoknak. En­nek veszélyeire a KÖJÁL fel­hívta az illetékesek figyelmét — várható, hogy ezt intézkedés kö­veti. Városaink köztisztaságáért a lakosságot is felelősség terheli. Érthetetlen az indokolatlan sze­metelés, a közöny a rongálok, guberálók iránt A hatékony környezetvédelem nem elszigetelt tevékenység — az a gazdálkodás, a termelés, a mindennapi élet szerves része, amely a népgazdaságra súlyos anyagi terheket ró. Helytelen lenne azonban a környezetünk vé­delmét csak anyagi eszközökkel megoldható feladatnak tekinteni. Jelentős eredmények forrása lehet az emberek gondolkodásmódjának pozitív változása. Ilyen alaookon a jövőben is egészséges, kellemes környezetet tudunk biztosítani magunknak és utódainknak. D. MAJOR TIBOR Három tárlat T. NAGY ÍREN KBISTALYMOTÍVUMOK Az idei év utolsó kiállításai láthatók a Móra Ferenc Múze­um Horváth Mihály utcai Ként árában, három szegedi képzőmű­vész önálló tárlatai. T. Nagy Irén faintarziait mutatja be. Zoltánfy István tízéves festői munkásságának legjavát válogatta egybe, Papp György pedig az utóbbi évek termésének legsikerültebb lapjait szer­vezte kiállítássá. A tárlatok január 8-ig tekinthetők meg. ZOLTÁNFY ISTVÁN TÖRTÉNETEK PAFF GYÖRGY BÖRDUDAS

Next

/
Thumbnails
Contents