Délmagyarország, 1977. december (67. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-11 / 291. szám

4 Vasárnap, 1977. december lí; Rádióműsor Szentesről az URH-sávban A hagyományőrzés mestere „Tfz óra elmúlt, kérjük, halkftaák le rádiójukat" — a jól ismert mondat hallatán a Dél-Alföld körülbelül 700 ezer rádió-előfizetőjének meg sem kell mozdulnia: az URH-sávon a műsort mintha a világ másik végéből sugároznák, halk, más adók zavarják, csicsereg-recseg, sustorog a rádió. Erősíteni kellene, nem halkabbra venni. A Kossuth rádió műsorát a középhullámon a solti adóról, a Petőfiét Szolnokról kapja Csongrád, Békés és Bács-Kiskun megye. Még két nap, s az előző mondatot ki kell bővítenünk: az URHsávban pedig Szentesről érkezik a hang, a dél-alföldi rádiókészülékekhez. A Kossuth rádió műsora a 66,29 megahertzen, a Petőfié a 67.85 megahertzen. Szentes neve ezen a vidéken a tévéadással forrt öszsze. December 13-án, kedden műsorkezdéstől a megbízható. a valósághoz hívebb hangot továbbító rádióadás lehetőségét is jelenti majd. Az adó közelében azok számára, akiknek rádióján URH-sáv van, 20—30 kilométernél távolabb pedig azoknak a hallgatóknak, akik antennával ls rendelkeznek. Az antenna megépítéséhez egyébként nem kell különleges szaktudás, a rádióújság idei, 42. számában közölt leírás alapján a barkácsoló hajlamúak maguk is elkészíthetik az ajánlott URH-antennák valamelyikét. Érdemes 16SZ „sávot váltaniuk" a rádióhallgatóknak, az új adók ugyanis a középhullámon sugárzott műsoroknál lényegesen tisztább vételt, nagyobb térerősséget garantálnak. Az URH-sáv kevésbé telített, az adások tehát könnyebben elválaszthatók. Az országos URH-gerlnchálózat kiépítésének legújabb eredménye — a szentesi két adó elkészülte — része a hazai távközlési rendszer rekonstrukciójának. A Budapesti Híradástechnikai Gyár fejlesztési intézetének szakemberei készítették az adóberendezéseket, ők végezték a tartampróba utáni végméréseket, az utolsó ellenőrzéseket is. Külön antennarendszer felszerelésére egyébként nem volt szükség, az a December 22-től január 2-ig Téli szünet az iskolákban Az ország 4022 általános és 524 középiskolájában tanuló több mint egymillió általános és csaknem 200 000 középiskolásnak december 22-én, csütörtökön kezdődik meg a téli szünet. A vakáció január másodikáig tart, vagyis az első tanítási nap január 3-a, kedd lesz. A korábbi évekhez hasonlóan a napközi otthonok a téli szünidőben is várják majd a gyerekeket. Az iskolákban már megkezdődtek az előkészületek, hogy a diákok hasznosan tölthessék szabad idejüket A pedagógusok elsősorban arra törekszenek, hogy a gyerekek sokat pihenjenek, játsszanak, szórakozzanak és sportoljanak. Az általános iskolákban az úttörőcsapatok, a közép, iskolákban pedig a KISZszervezetek állítanak össze változatos szünidei programot A téli szünetben a pedagógusok előkészülnek a félévi osztályozó értekezletekre, amelyek nyomán a második félév első tanítási napján osztják ki a félévi bizonyítványt Az idén is — valamennyi iskolatípusban — az ellenőrző könyvbe kerülnek a félévi osztályzatok. A véglegesített rendtartás szerint nem kapnak félévi osztályzatot az idén sem az elsősök és az ötödikesek. A rendtartás rögzíti: az első osztályban a tanév folyamán és a tanév végén is, a tantervi követelmények alapján kdl dbírálnl * üautó. kat, de a továbbhaladás szempontjából a környezetismeret, a gyakorlati foglalkozás, az ének, a zene és a testnevetés esetleges elégtelen osztályzatát figyelmen kívül kell hagyná Az általános iskolában nem osztályozzák félévkor azokat a tantárgyakat sem, amelyeket először tanulnak a diákok , A téli szünetet követő időszakban intenzív szakaszába érkezik a nyolcadikosok továbbtanulásának előkészítése, a pályaválasztási tájékoztatás. Az Idén a tavalyinál mintegy kétezerrel több, 110 ezer 709 diák fejezi be a tanulást az általános iskola nyolcadik osztályában. December második felében — általában az egyes intézmények saját vizsgaszabályzata szerint — megkezdődik a vizsgaidőszak az egyetemeken és főiskolákon. A most folyó tanévben a felsőoktatási intézmények különböző tagozatain 108 649 hallgató sajátítja el a tudományokat. A legtöbben, mintegy 65 ezren, a nappali tagozaton tanulnak. A levelező fakultások hallgatóinak száma meghaladja a 34 ezret, s a tavalyinál több az esti tagozatos egyetemi és főiskolai hallgató; több mint 9,5 ezren tanulnak ily módon, munka mellett. A nappali tagozatok első évfolyamain több mint 17 ezer „gólya" ad számot egyetemi vagy főiskolai pályafutása során először tudásáról. (MTI) „tüskés" antenna, amely felvételünk felső harmadában látható, s amely 1976 elejétől továbbítja a rádió harmadik programját, alkalmas a Kossuth és Petőfi rádió műsorának sugározáaára is. A torony, amelyet rácsszerkezettel erősítettek meg, hogy a majd szaporodó antennák hordozására alkalmassá tegyék, 1979 közepétől már a televízió második programjának továbbítására is szolgál majd. Az NSZKból vásárolt antennarendszer és a japán adóberendezés felszerelése lesz a rekonstrukció következő fejezete — a szerződéseket már megkötötték. I A Posta Rádió és Televízió Műszaki Igazgatóságának szentesi állomásán az épületek és az energiarendszer bővítésével 1973—74-ben megkezdődött rekonstrukció a tervezők és kivitelezők, s az adóban szolgáltatott teljesítő műszakiak „összjátékának" eredménye. Nekik köszönhető, hogy a két évvel ezelőtti toronytűz nem késleltette az URH-adók mostani beindítását. A televízió első programja adóberendezésének üzembe helyezését akkor ugyan elcsúsztatta háromnegyed évvel a 6 és fél millió forintos kár, mára azonban a gerinchálózat kiépítésében — Szentesen — már nincs lemaradás. Az adóteremben egymás mellett sorakozó vezérlőszekrények másfél év múlva tehát újabb társakat kapnak: a második műsor adóberendezéseit P. K. Kurucz D. István erős szálakkal kötődik az alföldi tájhoz. A Műcsarnokban rendezett mostani önálló tárlata több mint negyven esztendő alkotói munkájából ad válogatást. Kurucz Vásárhelyen született, itt kapta az első impulzusokat, itt jegyezte el magát végérvényesen az alföldi tájjal és az itt elő emberekkel. Az alföldi, vagy szűkebben a vásárhelyi művészet hagyományőrző tendenciájának legjelesebb képviselője ő, akinek művészi tevékenységét számos elismeréssel, díjjal övezték. Kiemelkedő közéleti munkássága is, jelenleg a Magyar Képzőművészek Szövetsége dél-magyarországi területi szervezetének titkára. A tárlat megtekintése után szinte mindenki az elismerés és tisztelet hangján nyilatkozik Kurucz érett, tartalmas, mély humánumot, kimagasló mesterségbeli felkészültséget és a ma oly ritka minőséget tükröző képeiről. A festő tematikája alkotói munkásságának több mint 40 esztendeje alatt alig változott: vásárhelyi utcák, alföldi tanyák, parasztemberek, a Hortobágy végtelen pusztájának egeföldje, juhászok, csikósok, pásztorok és néhány életkép a falusi életből. Nem unalmas, nem egyhangú ez a festészet? A válaszadás nem könnyű, különösen egy ilyen nagy tárlat láttán. Kurucz van olyan jó és tapasztalt művész, hogy minden képére jut valami izgalom — egy festői megoldás, egy eredeti beállítás, egy különösen szép részlet. Legrégebbi datálású festményein még elrajzolásokat, megoldatlan részleteket is találhatunk, de ezek olyan mély együttérzésről, a két háború közötti falusi szegényekkel való közösségvállalásból születtek, hogy a szándék izzása és a kifejezés bátorsága feledteti a megoldás bizonytalanságait. Ezeken a jórészt 40-es évek első felében készített képeken még érződnek a különféle hatások (a Cséplés Szőnyi színvilágát, a Halászok Dési Huber feszülő expresszionizmusát stb. juttatja eszünkbe). A felszabadulást követő években ezt a fűtött közösségvállalást felváltotta a szinte dokumentatív hűség és pontosság, mellyel az elmúlt több mint 30 esztendő alatt regisztrálta az alföldi táj évés napszakjainak változásait, a mindennapi munka (szántás, aratás, cséplés, lópatkolás, disznó- és lóvásár, vízhordás stb.) eseményeit, megjelenítette az itt élő emberek típusait (Asszonyok, Csikós, Juhász, Pásztorok), majd legutóbbi festményein szinte már absztrakt módon pusztán az ég és a föld drámai találkozásának festői lehetőségeit keresi. Ezeken már pusztán a két nagy felület festői megjelenítése, egymáshoz való viszonyuk tartalmi jegyei és hangulati elemei érdeklik. (Hófolt, Felégetett tarló, Tél a Hortobágyon stb) Ami 1945 előtt és a felszabadulást követő években forradalmi jelentőségű volt művészetében, az ma már fáradt nosztalgia, nagyfokú tapasztalat és mesterségbeli tudás formai-kifejezésbeli minőség lett. A valóság fürkészése helyett megelégszik szakmai bravúrokkal. Kurucz immár klasszikus festményének nagyon sok híve van, ez nem véletlen. Az alföldi táj és az alföldi ember tárulkozik ki ezeken az őszinte és nagy mesterségbeli tudással készített képeken. Ez nem művészi csúcs, hanem hatalmas és tisztes fennsík. Tandi Lajos Szikes vizek kutatása A Magyar Hidrológiai Társaság szegedi területi szervezete tudományos ülésszakot rendez a szikes vizek kutatásáról. A szegedi Technika Házában holnapután, kedden fél kettőkor kezdődő tanácskozáson a szakemberek véleményt cserélnek a Kiskunsági Nemzeti Park TII-ax számú területének földrajzi helyzetéről, madárvilágáról, talajkömyezeti viszonyairól, az ottani szikes tavak keletkezéséről és fejlődéstörténetéről. Sző lesz még egyebei* között a Kisréti-Zabszék és a Kelemen-szék tavai nah vizsgálatáróL Mi az a szexológia? Ember kéne - gólya helyett Engedtessék meg, hogy az olvasó képzeletére bízzam: vajon hogyan viselkedne ma Magyarországon az a 13 éves gyerek, akinek rajzokon, modelleken mutatnák be — mondjuk a pesszáriuni felhelyezését a nő hüvelyébe? Egy biztos: a találgatások közül egyik sem bizonygathatná valami nagyon a komoly, elmélyült érdeklődést, azt, hogy ebben a korban természetesnek találnák a fiúk—lányok: egyszerű, emberi dolgokról van szó. Olyanokról, amelyek később magánéletük, átvitt értelemben boldogságuk minőségét ii nagyban meghatározhatják majd. Néhány éve lett nálunk „sláger" a szexuális felvilágosítás. Sorsa azonban — úgy tűnik — kicsit azonos az igazi slágerekéval: szenzáció, mindenki hallgatja, emlegeti — azután nemsokára elcsépeltté, unottá, érdektelenné válik, s tovatűnik a kavargásban anélkül, hogy mélyebb, hosszabb időre szóló nyomokat hagyott volna az egyén személyiségének alakiKeresik a legjobbat Csongrád megyében a számottevő belvíz, illetve talajvíz miatt nagy gonddal kell szigetelni a házak falát. Az ilyen és a fölújítási munkák legtöbbjét a Szegedi ÉpitöLpari Szövetkezet végzi. így érthető, hogy szakemberei új anyagokat és eljárásokat keresnek, másrészt mind szélesebb körben használják a másutt már bevált technológiákat. A kutató munkát a szegediek közösen végzik az Interag Rt külkereskedelmi szolgáltató vállalattal. Együttműködési szerződést is kötöttek. A lényeg: együtt keresik és alkalmazzák a legmegfelelőbb hazai, vagy külföldi építőipari-kémiai, s korróziógátló anyagokat, illetve technológiákat. Az Interag Rt vállalta egyebek között, hogy az importált anyagokat megvizsgáltatja a Vízügyi Tudományos Kutató Intézettel és az Építésügyi Minőségellenőrző Intézettel. A szövetkezet szakembereit pedig hazai és külföldi tanulmányútra küldi. A Szegedi Építőipari Szövetkezet közössége — érdekeinek megfelelően — gyorsan alkalmazza az új anyagokat és technológiákat. tásában-alakulásában. Ismerős az egyik legfőbb érv, egyben kifogás is. magyarázat is: a feladat és az ezzel járó felelősség elsősorban a pedagógusoké, akik a szülök (saját neveltetésükből következő) elégtelen megoldásait lennének hivatottak pótolni. Felkészültséggel, őszinteséggel, emberséggel. Tény: hazánkban máig elképesztő méretű az öszintétlenség, a falmelléki „sumákolás", az övön aluli témákban, a silány pótlékot pedig a szex-magazinoktól porno-fotók illegális terjesztésén át titkos filmvetítésekig tartó „megoldások" jelentik. (Természetesen egyik sem felvilágosító, hanem kizárólag csámcsogóélvezkedő célzattal.) Gyakran hallani: minek a sok „duma",, rájönnek ezek úgyis maguktól mindenre, manapság jobban tud már mindent egy 16 éves lány, mint az „én időmben" egy négygyermekes asszony. Ez ugyan igaz lehet, csakhogy nem mindegy: hogyan tud többet. Félművelt, lényegében barbár módra, „gyerünk, hadd menjen"-aIapon, vagy... s ennél a vagy-nál sajnos meg kell állanunk. Hazánkban — felmérések bizonyítják — máig áll, amit Kinsley professzor a háború utáni Amerikában vizsgált meg: a tudnivalókat-tennivalókat az emberek nagy része hasonló korú fiataloktól kapja meg először. Képzelhetni, milyen .tudományos" színvonalon ... A tennivalók tehát óriásiak. Annak ellenére, hogy végre valami megindult ebben a tekintetben. Világos, hogy elsősorban a fiatal értelmiségiekre, főleg a leendő tanárokra várna a nagy feladat. Nincs azonban olyan intézmény, akár egyetemi-főiskolai szexológia tanszékről (ami a nyugati "országokban már régóta polgárjogot nyert), akár mástéle központi szervről légven szó, amely kézbe vehetőé, irányítaná és összefogná si szexuális felvilágosítás jövőjét biztosítandó fiatalok képzését. Pontosan ezért van óriási jelentősége annak a kezdeményezésnek, ami elvétve ugyan, de néhány helyen már működik az országban: szexológia-körnek hívják. A Budapesti Műszaki Egyetem klubjában, a Magyar Hajó- és Darugyárban és Szegeden is, a József Attila Tudományegyetem klubjában, ahol szeptemberben indult, s jövőre a második félévben folytatódik Korányi Tamás biológus kezdeményezése. Szó volt, szó lesz a szexuális aberrációktól kezdve a korszerű felvilágosítás eszközein át a nemi élet pszichológiai és szociológiaietikai oldalaival egyaránt Döbbenetes volt az élmény a legutóbbi foglalkozáson: a kezdődő vizsgaidőszak ellenére vagy 50—60 fiatal hallgatta az előadót, nézte a diavetítést. Nemhogy ízetlen közbeszólás, de az oktalan szégyennek, a megmosolyogtató zavarnak, „sumákolásnak" nyomát se láthattuk a jó másfél óra alatt — Magyarországon jelenleg ott tartunk, hogy a vallásos prédikációk köntösében jelentkező „felvilágpsításból" kidobtuk a vallásos magot, a többi nagyjából ugyanaz maradt — mondja Korányi Tamás. S jóllehet. 1973 óta rendelet teszi kötelezővé az iskolai oktatást, a megtelelő színvonalú képzést nem lehel rendeletileg megoldani Azazhogy lehetne: intézménv hííán viszont örülni csak ? könyvek megnőve'—'ett sz* mának (ha nem is mind' színvonal ínak!) s az effélszexológia-kör létre5 ítténe lehet. S mivel egy új társa dalom kialakításának követelményeihez űj morál is szükségeltetik, oly egyszerű a feladat: ember, emberek kellenek — gólyák helyett Domonkos László